Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-03 / 26. szám
1982. július 3. SZABAD FÖLDMŰVES 11 KOMMENTÁRUNK Az illetékes tárcák vezetői a közelmúltban Prágában az 1983—85. évi feladatokról tárgyaltak. František Pitra elvtárs. a CSKP KB titkára beszámolójában kiemelte, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése és dolgozó népünk rugalmas élelmiszerellátása társadalmunk alapvető feladata. Ebből kiindulva a szocialista nemzetközösség országaiban nagy erőfeszítéseket tesznek az élelmiszergyártás fellendítése érdekében. U- gyanakkor a KGST-tagállamok kővetkező ülésszaka is érdemben foglalkozik majd az élelmezési és az élelmiszeripari problémák megoldásának a lehetőségeivel. Jó támpont volt ehhez az SZKP KB májusi ülésének határozata, L. I. Brezsnyev elvtárs rendkívül értékes beszámolója, és a ülésen jóváhagyott élnlmiszerprngram. Hazánkban egy lakosra számítva mindössze 43 ár mezőgazdasági terület jut. Arra figyelmeztet ez minket, hogy a termelést csak belterjesftéssel, illetve az iparszerü módszerek bátor alkalmazásával, a tudományos-műszaki ismeretek rugalmas megvalósításával lehet lényegesen fokozni. Ugyanakkor az iparban és az élelmezésben ésszerűbben kell hasznosítani a mezőgazdaság nyersanyagkészletét. Az igényes feladatok tehát csak úgy teljesíthetők sikerrel, ha minden élelmiszer-termelő ágazatban fokozzák a teljesítményeket. A CSKP KB 4. ülésének határozatai értelmében napirendre kerül az agráripari komplexum fejlesztési tervezetének a kimunkálása, amely a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszerének az elvei szerint valósul meg. A tervezet a CSKP XVI. kongresszusának a határozataira, s azokra a stratégiai célokra támaszkodik, amelyek meghatározzák a gabonatermesztés, illetve az élelmiszer-ellátás konkrét feladatait. Köztudott, hogy az ötéves tervidőszak első éve nem hozta a várt eredményeket. Főképpen a növénytermesztési ágazat maradt adósa társadalmunknak. Mezőgazdaságunknak ehhez kell Igazodnia, mert a minimálisra csökkentett devizalgénves import ezt sürgetővé tette. Ezzel kapcsolatban a CSKP KB 4. ülésén hangsúlyozták; „Az élelmiszerszükséglet kielégítésében nem lehet megoldás az importra való törekvés, tehát erőfeszítéseket kell tenni mezőgazdaságunkban a termelés növelése érdekében.“ Az Idei tervek készítésénél már számításba vettük a tényeket. Tudomásul kellett vennünk, hogy mind a hatékonyság növelésében, mind a termelés belterjesítésében lemaradtunk. Nem teljesítettük elvárt módon a kongresszus erre vonatkozó irányelveit. Az új belső és külső feltételek — mivel a kiesést nem lehetett továbbra Is a tőkés országokból való devizaigényes behozatallal pótolni — minőségileg új szempontok elé állították a mezőgazdaságot. Erőtérbe került az eszközök takarékosabb felhasználása, Illetve a hazai erőforrások tökéletesebb kihasználása. A mezőgazdasági komplexum feladta! a múlt évi és az idei eredményekből indulnak ki. A soron lévő ötéves tervidőszakban a korábbi tervidőszakhoz képest a bruttó mezőgazdasági termelést 5,2, s ezen belül a növénytermelést 10,8, az állattenyésztési termelést pedig 1,2 százalékkal kell növelni. A célok rugalmas megvalósítása a tervidőszak utolsó évében lehetővé teszi, hogy egy lakos átlagában 80,5 kiló, vagyis annyi húst juttassunk, amennyit már erre az évre előirányoztunk. Tejből és tejtermékekből viszont 6, vajból fél, zöldségfélékből pedig 11 kilóval kell növekednie a fagyasztásnak. Tény, hogy a búza tonnánkénti világpiaci ára az 1970. évi 55 dollárról ma már 170—180 dollárra emelkedett, s az import lehetőségei egyre rosszabbodnak, ezért népgazdaságunkban a soron levő ötéves tervidőszakban kiemelt feladatnak kell tekinteni a gabonatermés növelését, mint az önellátás alapját. Ugyanakkor kedvező feltételeket kell létesíteni a kitűnő minőségű tömegtakarmányok termelése érdekében is. Szénában számítva 15 millió tonna termést kell elérni, vagyis egyharmadával többet, mint például a korábbi ötéves tervidőszakban. A takarmányok minőségének a nözőgazdaság és az élelmiszeripari termelés szakaszán 17 ezer tudományos dolgozó fejt ki tevékenységet. Szükségszerű tehát, hogy ezek aktívan segítsék a hatékonyság növekedését. Időszerű az is, hogy a biológiai, a műszaki és a gazdasági jellegű szolgáltatásokat nyújtó vállalatok konkrétabb segítséget nyújtsanak mezőgazdaságunknak és élelmiszeriparunknak a termelésben, bírálóan értékeljék saját tevékenységüket. Fűzzék szorosabbra a kapcsolatot a mezőgazdasági termeléssel, s az élelmiszeriparral. A termelés fejlesztésében jelentős szerepe van a mezőgépiparnak. Elemzésekkel bizonyították, hogy a mezőgazdasági üzemek gépparkjának átlagos életkora meghaladja a 8 és fél évet, s jó néhány pótalkatrész hiányába a gépek közül sok üzemképtelen. Szükséges tehát, hogy az illetékes ágazatok vezetői gondoskodjanak a korábbinál jobb minőségű gépek gyártásáról és szállításáról, ezek élettartamának a meghosszabbításáról. Csak így küszöbölhető ki a krónikus pótalkatrészhiány, ily módon takarítható meg lényeges menynyiségű ásványolaj. Figyelmesebb az érdekek tiszteletben tartásában .Az önellátás kiemelt feladat vetése, s a veszteségek csökkentése a vegyipar segítségétől, tehát attól is függ, hogy a mezőgazdaságot milyen mértékben látják el a konzerváláshoz szükséges készítményekkel. Igényesek továbbá a zöldség- és a gyümölcstermesztés feladatai is. Arra kell törekedni, hogy minden megtermelt nyersanyagot, a kistermelők által felkínált termékeket is ésszerűen hasznosítsuk. Az állattenyésztés problémáival foglalkozva Pitra elvtárs arra hívta fel figyelmünket, hogy erőtakarmányok behozatalának csökkentése mellett is törekedjünk a húsfogyasztási színvonal megtartására, a tej- és a tojásfogyasztás enyhe növekedésére. Gondoskodjunk az állattenyésztés szerkezetváltásáról, a szarvasmarhatenyésztés javára. Csak természetes, hogy az állattenyésztésben ugyanolyan fontos a veszteségek csökkentése, s az eszközök optimális kihasználása, mint a növénytermesztésben. Mezőgazdaságunkban arra kell törekedni, hogy a fogyasztói piac közvetlen ellátása mellett az élelmiszeriparnak is elegendő jó minőségű nyersanyag jusson. Feldolgozó iparunknak például 1985-ben nem kevesebb, mint 56 ezer 500 marhabőrre lesz szüksége. A gyógyszeriparban is hasznosítanak bizonyos mezőgazdasági termékeket, ezért gondoskodni kell róla, hogy az iparágak elegendő nyersanyagot kaphassanak. Különben ez népgazdasági érdek. Az ötéves tervidőszak végén élelmiszeriparunknak — termelési értékben — 103 mililárd korona értéket kell elérni, tehát 6,5 százalékkal többet, mint 1980-ban. A kereskedelemnek ugyanakkor — fogyasztói árban számítva — 122,6 milliárd korona értékű árut kell kapnia, vagyis 7,8 százalékos növekedést kell elérnie. Az élelmiszeriparban szintén nagy szerep jut a tudományos kutatás gyakorlati segítségének, hiszen a meÉlelmiszeriparunk feldolgozó kapacitásának bővítése is sürgető feladat. A legutóbbi években némely ágazatokban nyersanyagtorlódásra figyelhettünk fel. Emiatt is romlott a termelés hatékonysága, s a gyártmányok minősége. Ez nagy hátránya a népgazdaságunknak. A Kohó- és Nehézipari Tröszt a mezőgazdaság egyik fontos gép-, főleg öntözőberendezés-szállítója. A fejlesztés ebben az ágazatban is szükségszerű. Vonatkozik ez a vegy- és gyógyszeriparra is, hiszen ezek szállítják mezőgazdaságunknak a műtrágyát, a vegyszereket, a konzerváló eszközöket, a gyógyszereket, a takarmányadalékokat stb. Őszintén szólva nem kifogástalanul igazodnak a termelők igényeihez, mert a növényvédő szerek többségét a tőkés piacról kell beszerezni, s ezekből legfeljebb 70 százalék erejéig fedezhetők az igények. Követelmény, s egyben feladat, hogy hazánk vegyipara a növényvédő szerek gyártásában legyen kezdeményezőbb, s ennek érdekében a szocialista nemzetközösség országaival is teremtse meg a kapcsolatokat. Ne feledjük el, hogy a hatásos növényvédő szerek nagymértékben segítik a termésátlag növekedését, s a nyersanyagok minőségének a javulását. Az agráripari komplexum népgazdaságunk egészében több ágazatot ölel fel. Ennek irányítói felelősek népünk közélelmezéséért, s egyben a mezőgazdaság alapanyagainak a rugalmas feldolgozásáért. Ez a szerkezet így vált a tervszerű irányítás aktiv mozgatójává. Szükségszerű, hogy a komplexum vezető dolgozói a továbbiak során tökéletesítsék a munkát, hogy a szerkezet még biztonságosabban működhessen. Az ötéves tervidőszakra előirányzott rendkívül igényes feladatok fgy valósíthatók meg szép sikerrel. (hai) A mezőgazdasági és az élelmiszeripari üzemek együttműködése további elmélyítésének fontosságát a CSKP KB 4. ülése körvonalazta. Kiemelte, hogy a mezőgazdasági termelés és a feldolgozó ipar kölcsönösen hat egymásra, egymást kiegészíti, egységes egészet alkot a lakosság élelmiszerellátásában. A kapcsolatok elhanyagolása hatással lehet az őstermelésre, de a feldolgozó ipar eredményeire is. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszeripari üzemek egv központból, a; Mezőgazdasági és Pte'mezésiigyi Minisztériumból vannak irányítva, nem ritka eset, hogy nincs kellő összhang a mezőgazdasági és a feldolgozó üzemek között. A tervek teljesítése, a termelés sok esetben nincs betartva a mezőgazdasági üzemekben. Ennek az a következménye, hogv némelv termékekből túl sok, vagy pedig hiány van. Az élelmiszeripari üzemek vagy nem tudják átvenni a többletterméket, s ha tgen, már megkésve és áron alul, vagy pedig kénytelenek a hiányt importból fedezni. A múltban érezhető volt ez a zöldségfélék és a gvümölcs esetében, de a káros jelenség ugvanúgy megmutatkozott más termékekkel Is. Példaként említem a mákot, melynek termelése évről évre csökken, s ma ott tartunk, hogy importból, valutáért kell beszereznünk. Majdnem ilyen a helyzet a repce, a napraforgó, a paprika és a dohány esetében Is. Ha mákos rétest akarunk enni, akkor mákot kell termelnünk, ha elegendő étolajat akarunk, ehhez repcét és napraforgót kell termelni, s hogy ne legyen hiánycikk a paprika, akkor paprikát kell termelnünk. A tervek be nem tartása kihatással van a közellátásra. Meg kell teremteni az összhangot a mezőgazdasági termelés és az ipari feldolgozás között. Biztosítani kell a kínálat és kereslet közötti egységet, összhangot. Életbevágóan szükséges, hogy a kapcsolatok a vertikum minden szakaszán összehangoltak legyenek, s fgy lehetővé váljon a mezőgazdasági termelés stabilizálása, s egyben biztosítsa az élelmiszeripari üzemek Igényeit. Az üzemek közötti kapcsolatban továbbra is a szerződéskötés marad érvényben. A szerződéseknek tekintélyt kell szerezni. Erre elsősorban a szerződő feleknek kell törekedni. Ezen a téren még vannak hiányosságok. A múlt évben a Malom- és Sütőipari Tröszt, valamint a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat közötti szerződés alapján 650 ezer tonna búzát vásároltunk meg élelmezési célokra magasabb áron. Az ellenőrzés alkalmával viszont kitűnt, hogy a felvásárolt búzamenynyiségnek csak 40 százaléka felel meg a kívánt minőségnek. Ugyanakkor beszélhetnénk a cukorrépa-termelésről, ahol évről évre kisebb a cukortartalom. Itt Is fennáll a minőségi kérdés: Ne csak ballasztot, de cukrot Is termeljünk. A jelenlegi kapcsolatok a mezőgazdasági és a feldolgozó üzemek között sok esetben csupán piaci jellegűek. Nem veszik figyelembe egymás érdekeit. Ezen sürgősen változtatni kell. A piaci kapcsolatokat az egymásra utaltság szemszögéből kell építeni és szélesíteni. A mezőgazdasági üzemeknek figyelembe keli venni az élelmiszeripar anliimport intézkedésére irányuló törekvéseit, és biztosítani kell részükre a • hazai nyersanyagot. Ez megköveteli, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszeripari üzemek között kialakuljon a tényleges emberi kapcsolat. Az üzemi érdekeket a társadalmi érdekkel kell megközelíteni. Nem szabad megengedni, hogy a megtermelt áru tönkremenjen, a kínálat és a piaci kereslet közötti egység felboruljon. A terveket a termelés, a fogyasztás és feldolgozás igényeinek megfelelően kell összehangolni. A feldolgozó üzemeknek meg kell találniuk az anyagi érdekeltségre ösztönző mutatókat, melyeken keresztül biztosítani tudják nemcsak a nyersanyagok menynyiségét, de a minőséget is. A Malom- és Sütőipari Tröszt már megtette az első lépéseket. A mezőgazdasági igazgatóságokkal és a felvásárlási szervekkel az aratás előtt közösen meglátogatják a mezőgazdasági üzemeket, és a helyszínen jelölik ki az étkezési célokra legjobban megfelelő búzatáblák termését, természetes, hogy az anyagi érdekeltség sem marad el. A sütőipari feltételeknek megfelelő búzáért a termelők magasabb árat kapnak. Dr. SLADOVNÍK JÓZSEF, a Malom- és Sütőipari Tröszt dolgozója Az igényeknek megfelelően Az érdeklődés középpontjában A szocialista társadalom legjellemzőbb sajátossága a húmánum. Az érdeklődés középpontjában az ember, s nem a profit áll. A közösséget áthatják a szociális program célkitűzései, amelyek a munkavédelemre, az egészségügyi ellátásra, az üdültetésre, a szociális létesítmények kiépítésére, valamint az üzemi- és közétkeztetésre irányulnak. Az alábbiakban az utóbbi témakört helyezzük nagyítónk alá. A Nagybalogi (Veľký Blh) Efsz-ben már évekkel korábban megoldották a dolgozók üzemi étkeztetését. A jól felszerelt konyhán a nyári idényben 150—200 adag ebédet készítenek naponta. Télen kevesebbet. A csúcsmunkák alatt — amikor a szövetkezet más körzetekből szerződtet munkásokat —, egésznapos ellátást biztosítanak. A dolgozók egy ebédért 6,50 koronát fizetnek. A szövetkezet a szociális alapból évente 60 ezer koronával járul hozzá a közétkeztetés többletköltségeihez. A gazdaság — a járásban egyedül — egésznapos mikrubölcsődét is fenntart. Családi házat vásároltak és alakítottak át erre a célra, ahol jelenleg nyolc apró ságot gondoz a két főből álló személyzet. A község másfélezer lakosának ellátásáról a helyi nemzeti bizottság vezetősége gondoskodik. A JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet vendéglőjében reggel 8 órától szolgálnak fel meleg ételt. A helyi vendégek, s a Balog völgyébe utazó turisták elégedettek a színvonalas kiszolgálással, az ízletes ételekkel. A hnb itt étkeztet mintegy húsz, magára hagyatott idős polgárt. Ezek vasárnap kivételével a hét minden napján a kétfogásos ételért 2,50—3 koronát fizetnek. A személyenkénti különbséget — egy ebédért 8 koronát — a nemzeti bizottság fedezi. A dolgozó szülők égető problémáját oldották meg a két éve átadott egésznapos óvodával, ahol hatvan gyereket helyezhetnek el és étkeztethetnek. A hnb és az efsz vezetősége arra törekedik, hogy a gyermekgondozási szabadságról minél több kisgyermekes anya visszatérjen a munkahelyre. A falu lakosai új szolgáltatásban részesülnek május elsejétől. A családi jubileumok megünneplésére, valamint a lakodalmak megrendezésére igénybe vehetik a kultúrházat, és annak modern konyháját. Az ellátást az élelmiszerbolton kívül egy-egy hús-, tej- és kenyérbolt biztosítja. Az üzletvezetők lelkiismeretesen gondoskodnak az árukészlet állandó feltöltéséről. Sajnos ebben a községben is megoldatlan az ésszerű táplálkozásmód általánossá tétele. Az egyoldalú táplálkozás már-már egészségügyi problémákat okoz. Sokkal több fehérjedús, növényi eredetű, vitaminokban gazdag élelmiszert kellene az étrendbe iktatni, hogy hatékonyan biztosítsuk az élelmiszerek optimális értékének a hasznosítását. Nem ártana népszerűsíteni a zöldségfélék tápértékét, és propagálni a fogyasztás sokféle módját, receptjét. Hiszen a vidéki közétkeztetés jelentősége és célja, hogy ezzel csökkentsük a falusi életkörülmények elmaradottságát, a táplálkozás egyhangúságát, ugyanakkor a lakosság kényelmét, a község népességmegtartó képességét is segítsük, (korcsmáros) A rohanó életben elengedhetetlenül szükséges olyan szolgáltatási hálózat létesítése és bővítése, amely teljes mértékben képes a lakosság igényeinek a kielégítésére. Az Érsekújvár! (Nové Zámky) Járási Szolgáltatási Vállalat a mai szintre az Idők folyamán fejlődött fel. Az érsekújvári, a párkányi (Štúrovo) és a šuranyi városi üzemegységek egyesítésével sokrétű szolgáltatást nyújtó vállalat keretében ma sikeres tevékenységet fejt ki a járásban. Štefan Švec mérnök, a vállalat vezetője elmondta, hogy a megközelítően hétszáz alkalmazottal dolgozó vállalat munkaközössége 51 üzemrészleg keretében szolgálja ki a lakosság Igényeit. A járás nagyobb községeire is kiterjesztették az alapvető szolgáltatásokat. Örvendetes, hogy az utóbbi időben a járási székhelyen egy korszerűen I 4M* berendezett mosodát és ruhatisztítót adtak ét rendeltetésének. Most arra törekednek, hogy az ötéves tervidőszak végén egy új közszolgáltatási létesítménnyel gazdagodjanak. Attól eltekintve, hogy meghatározott pénzügyi tervek alapján dolgoznak, mégsem a haszonszerzés, hanem a lakosság elégedettsége vezérli a vállalat munkaközösségét. A feladatokat rendszeresen teljesítik. Ugyanakkor a társadalmi szempontokról, a kiemelt feladatokról, így az energiahordozók takarékos felhasználásáról sem feledkeznek meg. A múlt évben például villamosáramból több mint 19 ezer kW-ót, 21600 korona értékű fűtőolajat, és 2300 korona értékű fémet takarítottak meg. Általános fogyatékosság az üzemegység anyagellátása. Ennek az orvoslása csak a szállítók készségével lehetséges. PhDr. HOFER LAJOS ferwtetési fewasalZ BERUHÁZÁSOKKAL A Mongol Népköztársaságban a jelenlegi ötéves tervidőszakban az élelmiszeripar fejlesztésére több mint 470 millió tögrögöt fordítanak, ami 4,4-szer több, mint az előző öt év folyamán volt. A pénzeszközöket elsősorban a gépesített élelmiszeripari kombinátok építésére és a meglevő kapacitások felújítására fordítják. A nagyarányú beruházások eredményeként az ötéves tervidőszak végéig 32—36 százalékkal kívánják növelni az élelmiszeripari termelést. KIS TRAKTOROK ROMÄNIÄBAN A Román Szocialista Köztársaságban megkezdték a kis traktorok gyártását, kétféle változatban, 29, illetve 44 kW teljesítményű motorok használatával. Hasznosításukkal elsősorban a zöldségtermesztésben és a gyümölcsültetvényekben, valamint a háztáji gazdaságokban számolnak. A járulékos berendezések között szerepel egy 400 kilogramm teherbírású szállító kocsi is. A kis traktorok további előnye, hogy kevés üzemanyagot fogyasztanak. /ROBOTTAL KÖNNYEBB A Bolgár Népköztársaságban elektronikus robotot fejlesztettek ki a dohánylevelek osztályozására. A Deltachrom nevet viselő mintapéldánynyal most folynak a kísérletek a plovdivi „Rodope“ Dohányipari Kombinátban. A nagy teljesítményű aggregátumot speciális „elektronikus szemmel“ és számítógéppel látták el, amely a dohányleveleket színeződés alapján osztályozza. A nagy teljesítményt az is bizonyltja, hogy egy robottal százötven beetanított munkaerő helyettesíthető. (HÍZ)
