Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-08-07 / 31. szám

1982. augusztus 7.

.Szabad földműves.

13

ló úton halad

a nagyüzemi zöldségtermesztés

Á zöldségfélékből való kielégítő és megbízható piaci ellátás csak a nagyüzemi zöldségtermesztés összehangolásával és fejlesztésével érhető el. A járások önellátásra törekednek az alapvető zöldségfélékből. A mezőgazdasági üzemek pedig az össztársadalml Igényeket szem előtt tartva a gazdaságos termesztést szorgalmázzák.

A rimaszombati (Rimavská Sobota) tárás egyik legnagyobb zöldségtermesztő gazdasága — 80 hektáros vetőterülettel a rimaszécsi (Rimavská Seč) szövetkezet. Tavaly növénykultúra-váltásra került sor a gazdaság kertészetében. Korábban 35 hektáron termesztettek zöldborsót, valamint jelentős mennyiségű vöröshagymát és gyökérzöldséget. De mivel ezek szüretelése egybeesett a cukorrépa betakarításának Idejével, amelyet általában 230 hektáron termesztenek, s ez megoldatlan gondokat okozott, áttértek a paprika termesztésére. A 35 hektáros területből az Idén 2,5 hektárt fedtek be fóliával. A Jövő évben i-i fólia alatt i—i öt hektáron termesztik majd ezt a zöldségfélét. A paprikát »— nagyságrendben i—< a harminc hektáron tér* mesztett káposzta követi. Paradicsomot öt hektáron termesztenek. A hátralevő területen az uborka és a szövetkezeti konyha részére vetett zöldségfélék osztoznak. Mellékesen meg-* Jegyzem, hogy a hagyma és a gyökérzöldség termesztését a méh! (VCe-* llnce) szövetkezet vállalta magéra.

• + •

A tavalyi áruforgalmazást tervüket több mint kétmillió koronával teljesítették túl. Közel kétezer tonna zöldséget értékesítettek több mint öt millió koronáért. Az Idei tervük Is jelentős: 1540 tonna zöldségtermést, Illetve 3 millió 500 ezer korona bevételt Irányoz elő.

A rimaszécsi zöldség minőségét nagyra értékelik a fogyasztók és szakemberek egyaránt. Négy éve rendszeresen részt vesznek a Litoméflcei zöldségklállttáson. Tavaly két arany-, két ezüst- és egy bronzéremmel tértek haza, ami jó minősítést és megbízhatóságot Jelent. Az áru értékesítésével nincsen probléma. Legnagyobb felvásárlójuk a Zelenina rimaszombati vállalata. Partneri kapcsolatuk jó, akadályoktól, nehézségektől mentes. Csupán amiatt bosszankodnak, hogy mire értékesíteni tudják a termést >— főleg a paprikát —, a felvásárlási árak anynylra csökkennek, hogy majdnem ráfizetéses a termesztése.

Az Idén csak negyven mázsa paprikával érték el a 30 koronás árszlntet. Az itteni szüretelésl Idény kezdetén a különben minőségi áru nagy'részét kénytelenek nagyon alacsony áron értékesíteni. Az éghajlati vagy termesztési körzetekre „szabott“, differenciált felvásárlási árak i—* vagy árkiegészítés ►— jogosan és Igazságos módon oldanák meg a zöldségtermelő gazdaságok hasonló problémáit.

Ellenvetésként feltehetnő valaki á kérdést, hogy a rimaszombatiak miért nem jelentkeznek a zöldséggel a piacon a déli járásokkal egyldőben? A válasz egyértelmű. A hidegebb

éghajlati viszonyok miatt a tenyészidőt éppenséggel a fóliák fűtésével bizonyos mértékben lerövidíthetik, de az előnevelt palántákat a fagyveszély miatt május 10—15-től korábban nem ültethetjük ki a szabadba: Ezért az Időbeni „lemaradásért“ alacsony értékesítési árakkal „fizetnek“.

Némi kárpótlást jelent ezért a számukra, hogy a járási nemzeti bizottság Javaslatára és jóváhagyásával az idén két elárusltóhelyet — szövetkezeti boltot —: nyithatnak Rimaszombatban és Tornaiján (Šafárikovo). Ilyen módon az össztermés mintegy tíz százalékát tudják majd értékesíteni kiskereskedelmi áron.

A szövetkezet vezetőségét olyan tervek Is foglalkoztatják, hogy a jövőben megpróbálkoznak a kitermelt zöldségfélék egy részének a tartósításával. Paradicsompaprikával kezdik, s ha beválik, más zöldségfélékkel Is próbálkoznak.

A palántanevelés terén Is előrelépésről adtak számot. Tavaly adták át a 40 áras, szénnel fűthető üvegházat. Addig biofűtéses melegágyakba nevelték elő a palántákat.

Hetven-nyolcvan állandó dolgozója van a kertészetnek. Többségük nő. Valamennyien tagjai az lfj. Perjes József főkertész által vezetett szocialista brigádnak. Munkájukat Molnár László segédkertész és három szakképzett technikus szervezi, segíti.

Szarvas Károly, a szövetkezet alelnöke így vélekedett a brigádtagokról:

í—i Dolgos, tapasztalt asszonyok', akiknek nagy érdemük van a tartós, Jó eredmények kivívásában. Az évek során maguk is kertészekké fejlődtekl Szakavatott munkájukra bátran

alapozhatjuk zöldségtermesztésünk továbbfejlesztését.

A zöldségfélék Jő minőségéről és a feldolgozás gondolatáról már szóltunk. Most kövessük nyomon hol tartanak a betakarítás megkönnyebbítésére irányuló törekvések megvalósításában.

A zöldségtermesztésnek a kézi munkára egyik legigényesebb szakasza a betakarítás, amelyre brlgádosokat, i—* főleg tanulókat i— is szerződtet a szövetkezet. Jelenleg a paprika és a félkorai káposzta begyűjtését végzik, de már készülnek a paradicsomszüretre.

A megtermett és begyűjtött termést osztályozni, tisztítani és egalizálni kell, vagyis előkészíteni a szállításra. Ezt a nehéz és fontos munkát eddig a szabad ég alatt, az időjárás szeszélyeinek kiszolgáltatva, körülményesen, a parcellán végezték el. A kertészet mellett most van épülőben egy nagyméretű raktárhelyiség, amelyet szilárdított út köt össze a gazdasági udvarral. A szövetkezet a tervek kivitelezése előtt egyezséget kötött a Zelenina rimaszombati kirendeltségével, hogy a létesítmény költségeit közösen fedezik, mivel a szövetkezet fejlesztési keretéből erre nem telik. Viszont a raktárépület mindkét fél érdekeit egyformán szolgálja majd: az áru minősége és a dolgozók munkakörülményeinek javítása szempontjából. Nem mellékes az sem, hogy Ilyen feltételek mellett emelőkocsikkal már megoldhatják és lényegesen meggyorsíthatják az áru mozgatását, a rakodást. Az építkezést hamarosan befejezik. A Zelenina viszont megszegte a megállapodást: (egyelőre) nem hajlandó hozzájárulni az építési költségek fedezéséhez.

• + •

Rimaszécsen jó úton halad a nagyüzemi zöldségtermesztés. Reméljük, hogy bölcs előrelátással s. tapasztalataik felhasználásával sikerül megoldaniuk a fejlődéssel együttjáró gondokat is.

..KORCSMAROS LÁSZLÓ

Kölcsönös együttműködés a mezőgazdaságban

—Д

A nagyUzemi kertészetekben serény munka folyik. Hiszen mielőbb a fogyasztókhoz kell juttatni a nyári káposzta gazdag termését

Fotó: Matis Pavel

Hazánk gazdaságának szélesebb körű bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba objektív szükségszerűség. E folyamat alapja a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok sokoldalú fejlesztése a KGST keretében, részvételünk elmélyítése a szocialista' gazdasági integrációban. Ebben pótolhatatlan szerepe van a Szovjetunióval folytatott sokuldalú gazdasági együttműködésnek. A Csehszlovákia és a Szovjetunió együttműködési és szakosítási programjában rögzített integrációs feladatok teljesítésének az irányítás minden szintjén megkülönböztetett figyelmet keil szentelni. Tökéletesíteni kell a már alkalmazott formákat és keresni kell az új lehetőségeket a közvetlen kapcsolatok fejlesztéséhez.

* ★ *

Nézzük meg közelebbről, hugy a hazánk és a Szovjetunió közötti együttműködés milyen eredményeket hozott és milyen feladatok teljesítésére összpontosul az 1981—1985-ös években a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szakaszán. Az együttműködés elsősorban a tudományos-műszaki kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére irányul. A korábbi ötéves tervidőszakban a kiválasztott tudományos-műszaki témák megoldásába mindkét oldalról megközelítőleg kilencszáz szakember kapcsolódott be.

Az SZSZKSZ Mezőgazdasági Minisztériumával karöltve a következő feladatok megoldása volt, Illetve van folyamatban:

Ш a komló termesztéstechnológlája, betakarítása és a termés betakarítás utáni kezelése;

■ a kukorica, szója, cukorrépa és a lóhere termesztéstechnológiája ■—> öntözési feltételek között;

■ a fertőtlenítés és az Istállótrágya kezelésének új módszerei a szakosított állattenyésztési farmokon;

■ az ipari baromfitenyésztő komplexumok új, haladó formái;

■ a magasabb aminosav-tartalmá, a betegségekkel és a kártevőkkel szemben ellenálló kukoricahibridek nemesítése;

■ az új, egymagvú és nagy hozamú cukorrépafajták nemesítése;

■ a sörárpa nemesítése;

■ a hüvelyesek (borsó, bab, lóbab, csillagfürt) nemesítése;

■ a búza agrotechnikája és nemesítése;

■ a nagy hozamú, rövid tenyészidejű, a megdőléssel és a betegségekkel szemben ellenálló lenfajták nemesítése, a betakarítás és az azt követő kezelés gépesítése;

■ a gyümölcsfélék agrotechnikája és nemesítése;

■ a mezőgazdasági termelés fejlesztése, összpontosítása és szakosítása n kooperáció és integráció alapján;

■ a takarmányok tartósításának, szárításának és dehidratálásának technológiája, gépesítése.

Kezdetben az együttműködés a hazai feltételekhez jól alkalmazható búzafajták nemesítésére összpontosult. Erre legalkalmasabbaknak a Mironovszkája fajták bizonyultak, melyek széles körű termesztésével népgazdaságunk 4 millió tonna jó minőségű gabonához jutott.

1977 óta a kölcsönös együttműködés a közös, 8—9 tonnás hektáronkénti potenciális termést adó, a jól áttelelő, a megdőléssel és a betegségekkel szemben ellenálló búzafajták nemesítésére irányult. A nemesítés közös programjának valóra váltása mindkét országban .több hibridkombináció kialakításához vezetett.

Míg hazánk mezőgazdasága a szovjet búzafajtákat hasznosította, addig a Szovjetunióban sikerrel termesztették több mint egymillió hektár területen a Valticei, több mint 300 ezer hektár területen pedig a Kaštik és a Dvoran tavasziárpa fajtákat. Ugyanez mondható el a Meteor borsófajtáról és még sorolhatnánk tovább.

Az együttműködés részét képezi a nitrogén-, foszfor- és káliumműtrágyák, valamint az arató-cséplő gépek behozatala a Szovjetunióból, Illetve a maláta és a sör kivitele hazánkból a Szovjetunióba.

A kölcsönös együttműködés további lényeges pontját képezik a komplett mezőgazdasági technológiák kicserélése. Hazánkból a Szovjetunióba már átadták a sörárpa, a (romló és a vöröshagyma termesztéstechnológiáját, ennek ellenében a Szovjetunióból behoztuk a magra termesztett csillagfürt, a szilva, a szőlőoltványok, a paradicsom és az eltevésí uborka termelésének technológiáját.

Az együttműködés a szalma különféle módon történő takarmányozására, a takarmányok biológiai tartósítására is kiterjed.

* ★ *

A Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti kölcsönös együttműködés az élelmiszeripari gépgyártásra is kiterjed, amely az 1990-ig kidolgozott hosszátávú programból Indul ki. 1980 óta az együttműködés a következő főbb feladatok megoldását sürgeti:

0 a termelés szakosítása és kooperálása;

# az új gépek szakosított gyártásának bevezetése;

0 a termékek műszaki színvonalának emelése és minőségük állandó javítása;

0 a nem szocialista országokból történő behozatal csökkentése.

Az együttműködés mind a mezőgazdaság, mind az élelmiszeripar szakaszán az energiamegtakarítást is szorgalmazza, főleg a nem hagyományos energiaforrások (a nap hőenergiája, biogáz, mellékhő) hasznosításával. A kölcsönös együttműködés a világméretű problémák megoldását is magába foglalja, elsősorban a nagyüzemi sertéstenyészetek ürülékének likvidálását, a hús feldolgozását, a takarmányélesztők és a fehérjék hulladék nélküli gyártását és még soroliiatnánk tovább.

A Szovjetunióval folytatott kétoldalú együttműködés különböző formái népgazdaságunknak több milliós megtakarítást eredményeznek. Jelenleg, amikor a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek a tőkés országokban „stratégiai fegyverré“ válnak, a termelés bárminemű növelése és az önellátottság fokozása a nagy jelentőségű feladatok közé tartozik.

A Fakta a argumenty alapján: t— blm

A közelmúltban a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Dunaszerdahelyl (Dnnajská Streda) Járási Bizottsága a mezőgazdasági termelési igazgatóság közreműködésével járási aktívaértekezletet rendezett az állattenyésztésben dolgozók részvételével. Kloszterman Miklós agrármérnök, a Jml főállattenyésztője részletesen tájékoztatta a résztvevőket a Járás első féléves feladatainak teljesítéséről, és Ismertette azokat az Intézkedéseket, melyeket a termelés hatékonyságának növelése érdekében tettek.

A kimutatások szerint a járás húseladási tervét 105,8 százalékra, ebből a marhahúsét 105,2, a sertéshúsét

106,3 százalékra, a tojás értékesítését pedig 102,4 százalékra teljesítette. Ugyanez nem mondható el a tej- és a baromfihús esetében, ahol lemaradás mutatkozott. A tej értékesítési tervét 97,6, a baromfihúsét pedig csupán 91,3 százalékra teljesítették.

örvendetes viszont, hogy Javult a te] minősége. Az idén — a múlt év valóságához viszonyítva — 4 százalékkal nőtt az I., 7 százalékkal pedig a fi. minőségi osztályba besorolt tejmennyiség. A minőség javulásához vezetett például az, hogy a járás mezőgazdasági üzemeit sikerült teljes mértékben ellátni korszerű hűtőberendezésekkel.

A múlthoz viszonyítva sokat javult a hűtő-tároló berendezések karbantartása és Javítása Is. Erről a járás területén két javító csoport gondoskodik’. Ä csoport tagjai jelzés esetén huszonnégy órán belül kötelesek a hibát elhárítani. Továbbá a rendszeres és szigorú ellenőrzés Is elősegítette a tej minőségének javulását; Ha az ellenőrző bizottság egyik albizottsága valami rendellenességet észlel, azonnal jelenti az állatorvosi szolgálatnak, melynek szakemberei szükség esetén rugalmasan és gyorsan Intézkednek. Különösen fontos a beavatkozás tőgygyulladás esetén, ami még mindig elég gyakran előfordul, és kihat a te] minőségére. Ezért olyan döntés született, hogy az Illetékesek a jövőben még szigorúbban ítélik meg a szubjektív okokból bekövetkezett hibákat, a gyengébb eredményeket, s azon lesznek, hogy jobban megszervezzék és ellenőrizzék a munkát az adott helyszínen.

Az erőtakarmányok hiányának következtében romlott a tej zsírtartalma, ami pénzbellleg kedvezőtlenül hatott a gazdaságokra.

— Mindannyiunk érdeke, hogy mindenütt, minden munkaszakaszon következetesen és energikusan érvényre jusson a nagy fokú gazdaságtisság és hatékonyság — hangsúlyozta beszámolójában Klosterman elvtárs. — Mindig gondolkodni kell azon, hogyan lehel a legkedvezőbben és leghasznosabban felhasználni a

rendelkezésünkre álló eszközöket, szem előtt tartva a társadalom érdekeit. Sok olyan megoldásra váró probléma van még járásunkban, ami csökkenti közös igyekezetünk eredményeit. Itt is, mint sok más ágazatban, jelentős tartalékokkal rendelkezünk.

Tudjuk, szemesekből nem vagyunk önellátóak, behozataluk Is egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. Ezért a következő évek súlypontja a tömegtakarmányok belterjes termelése lesz. Akadnak példák arra, hogy a betakarítási veszteségek Indokolatlanul nagyok. Kimutatások bizonyítják, hogy sok helyen a szilézs- és szénakészítéskor nem ^ártják be az előírt technológiát, emiatt a tartósított takarmány gyenge minőségű. Ezért az Illetékes bizottság felülvizsgálta a takarmányok minőségét, s arra a megállapításra jutott, hogy a járásban ugyan javulás észlelhető, de a helyzet még mindig пещ kielégítő. A széna, különösen a borjak részére készített réti széna jelentős hányada nem megfelelő minőségű. Egyébként, ha a takarmánynövények hozamát az elképzeléseknek megfelelően sikerül növelni, a betakarítási és egyéb veszteségeket pedig a minimálisra csökkente"', akkor megír--*’"’<>tő a szükséges takarmányalap. A sikerért, az eredményekért már most sokat tehetnek a mezőgazdasági üzemek vezetői és dolgozói, hiszen folyamatban van a takarmánynövények begyűjtése.

A másik fontos tényező, ami a tejtermelés színvonalát befolyásolja, a borjúnevelés, az utánpótlás biztosítása. Sajnos, a borjúneveléssel sem elégedettek az illetékes szakemberek. Az ellenőrzések során komoly fogyatékosságokat állapítottak meg. Ott, ahol komoly Intézkedések történtek, mint például a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban, Javult az üszőnevelés, a fedeztetés és a borjúelválasztás Is.

A továbbiakban dr. Kóróst Rudolf állatorvos beszélt azokról a fogyatékosságokról, amelyek mind egészségügyi, mind termelési szem pontból károsak, s kihatnak a tej és hústermelés mennyiségére és mi nőségére egyaránt. Elszomorító, hogy azok a problémák, amelyekkel az egyes gazdaságok napjainkban küzdenek, a hanyag munka következményei. A legtöbb óvintézkedés Is a szarvasmarha-állományok újratermelésével kapcsolatos hibák eltávolításával foglalkozik. Véleménye szerint ennek oka, hogy az egyes gazdaságokban nem végzik szakszerűen és kellő gonddal az újszülött állatok

ápolását, gondozását, főleg a köldökzsinór kezelését, a borjú szoptatását stb; Az utóbbit Jóformán mindenütt elhanyagolják. Fontos a szoptatás gyakorisága. Napjainkban elterjedt a napi kétszeri szoptatás, Így az állat mohón, nagy adagokban veszi fel a táplálékot, ezért az a gyomorban megtúrósodtk, betegséget idéz elő, ami gyakran elhullással jár.

Nem kevésbé fontos a fejés higiéniája. A fejőberendezések kezelésével, de a fejéssel sem elégedettek a

szakemberek. Gyakori eset, hogy a teheneket eljés után Is fejőgéppel

fejik, holott a gép használata az ellést követő tíz napig tilos. Ellés után az állatok nagyon érzékenyek a gépi fejésre, a gép a belső nyálkahártyát, a mirigyeket, végső soron a tőgyet károsítja, s hurutos tőgygyulladást idéz elő. Okvetlenül szükséges még megemlítenünk a fertőtlenítést, amelyet több esetben helytelenül értelmeznek vagy elhanyagolnak. Márpedig a turnusos ki- és betelepítésnél a fertőtlenítés elmulaszthatatlan, mert ezáltal nagyon sok betegséget megelőzhetünk.

A fogyatékosságok kiküszöbölésében nagyban segítenek a szocialista brigádok tagjai. Személyes példamutatással, a feladatok teljesítésével oda hatnak, hogy a minőség tovább javuljon, s a járás méltóképpen teljesíthesse a reá háruló feladatokat.

NAGY, TERgZ

t