Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-08-07 / 31. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 12 1982. augusztus 7. A munkát folyamatában értékeljük Beszélgetés Július Vargával, a CSKP KB osztályvezetőjével (Folytatás az 1. oldalról) növeld, fehérjetakarékos módszert széles körben fel kell karolni és el kell terjeszteni. A kor tudományos színvonalán kell takarmányt termeszteni és takarmányoznl. A tömegtakarmány-termesztés elmaradottsága hovatovább a haladás egytk kerékkötőjévé válik, vagy helyesebb, ha úgy fogalmazunk, hogy már azzá vált. E folyamat megváltoztatására már az Idén határozott lépéseket kell tennünk. Az Igényes feladatok teljesítéséhez feltétlenül szükséges a dolgozók százezreinek alkotókedve. Előrehaladásunk fontos, s nélkülözhetetlen alapfeltétele, hogy az okos gondolatok, a hasznos módszerek az idén maradéktalanul megvalósuljanak. Fontos tehát, hogy szellemi és anyagi javaink sokaságát jól szelektálva, teljes mértékben hasznosítsuk; a meglevő épületeket, telepeket a gazdaságosság határáig körültekintően ki kell használni. A korszerű és a hagyományos ötvözése továbbra Is Időszerű feladat. Céljaink megvalósításához a biológiai és a műszaki szolgáltatásokon kívül az eddiginél sokkal hatékonyabban hozzá kell járulnia a tudományos-kutató bázisnak Is. Elvárjuk, hogy az ágazati Intézkedésekkel együtt a legfontosabb kutatási feladatok megoldásához a főiskolák Is hozzájáruljanak, a Csehszlovák Tudományos Akadémia kutatóintézetei Is akitlvizálódnak, és hogy elmélyül a szocialista országok, különösen pedig a Szovjetunió tudományos Intézményeivel való együttműködés. ■ Az önellátás kulcsa: a növénytermesztés fejlesztése, mert ettől függ, hogy mennyi növény, illetve állati eredetű élelmiszert tudunk előállitani. Az ügy érdekében, amellett, hogy nagy súlyt helyezünk a gabonatermesztés intenzivebbé tételére, következetesen törődünk a jő minőségű tömegtakarmányok termesztésével is. Az ön fogalmazása szerint, melyek a növénytermesztés legsürgetőbb feladatai? — A 7. ötéves tervidőszak alapvető célkitűzése az önellátás mértékének növelése. Ha a növénytermesztés feladatairól beszélünk, előtérbe kerül a termőföld, s a föld termőbbé tételéről való gondoskodás. Nem térhetünk napirendre a termőföld lemorzsolódása fölött. Ez nemcsak a mezőgazdasági dolgozók számára fontos feladat, hanem a nemzeti bizottságok és az államigazgatási szervek számára Is. Következetesen végre kell hajtani a termőképesség növelésére Irányuló Intézkedéseket. A célok érdekében megfelelő feltételeket key teremteni a kevésbé termékeny föld hatékonyabb és Intenzívebb kihasználásához. Ezt azért hangsúlyozom, mert a hazai földalap teljes 35 százaléka Ilyen terület. A növénytermesztés szerkezetében továbbra Is előtérben marad a gabonafélék termesztése. A 7. ötéves terv évente 11 millió tonna gabonaterméssel számol, ami 9,3 százalékkal több az előző ötéves tervidőszak valós eredményeihez viszonyítva. Ezt az eredményt hazánkban csak kétszer, 1974-ben és 1978-ban közelítettük meg. Továbbra Is nagy népgazdasági Jelentősége van a cukorrépának, különösen a külkereskedelmi egyensúly megteremtése szempontjából. Ebből a fontos Ipari növényből a 7. ötéves tervidőszakban 7,8 millió tonnás összhozamot kell elérnünk évi átlagban. Ez 10 százalékos növekedést jelent a 8. ötéves tervidőszak eredményeihez viszonyítva. Különös figyelmet Igényel a zöldség- és a gyümölcstermesztés fejlesztése, ahol 1985-lg — az 1980-as terméseredménvejdiez viszonyítva — 46 százalékos termésnövekedést kell elérni. Az ágazatban fellelhető gondok, a viszonylag nem teljes körű termelési feltételek hiányából fakadnak. A termelést megalapozó szakaszban — kezdve a kutatás fejlesztésétől a biológiai alapok megteremtésén át a szaporítóanyag-ellátásig — nem kellő az összhang. Hangsúlyozottan ugyanez mondható el az áru értékesítéséről is. Nyilvánvaló, hogy a termelőerők fejlesztése során az üzemen belüli, valamint az üzemen kívüli termelési viszonyok között összhangot kell teremteni. E téren, már az Idén több Intézkedés történt. De még tovább kell lépnünk. És még egy gondolat Ide kívánkozik: a fokozódó feladatok teljesítéséhez elegendő a terület, de a zöldségtermesztés szerkezete is módosításra vár. Alaptívetnket természetesen ezen a téren továbbra Is fenrrortjuk. Minden fogyasztásra alkalmas terméket köteles megvenni a kereskedelem. Kétségkívül szükség van emellett a szerződési fegyelem, valamint a tervszerűség további erősítésére, az intengrációs kapcsolatok fejlesztésére. összegezve: a növénytermesztés terén nagyok n technológiai tartalékok; főleg a műszaki kapacitások jobb kihasználásában, a gépek szervezettebb üzemeltetésében, a szakszerű karbantartásban, a műszaki kultúra fejlesztésében, a talaj termőképességének fokozásában, a termelési kapacitások lehető legésszerűbb kihasználásában, az okszerű műtrágyázásban, az lstállótrágya jelentőségének felismerésében, a növénytermesztés szerkezetének helyes megválasztásában — egyszóval: a szó igazi értelmében vett jó gazdálkodással kell előbbre lépnünk. ■ Az önellátásra való törekvés politikájának megvalósítása során jelentős szerep hárul az élelmiszeriparra. A XVI. pártkongresszus határozatai értelmében az ágazat fő feladatai a következők: hozzájárulni az álelmiszerszUkséglet kielégítéséhez és ennek érdekében optimálisan kihasználni a hazai termelésből és az importból származó összes mezőgazdasági nyersanyagot, javítani a termékek minőségét, tartósságát és a fogyasztók igényeivel összhangban bővíteni a választékot. A vázolt feladatokat a gyakorlatban milyen mértékben sikerült megoldani? — A kérdésben félsorolt feladatkomplexum szinte törvényszerű, hiszen ahhoz, hogy színvonalasan elégítsük ki a lakosság szükségleteit, elsősorban az élelmezést kell biztosítani, s itt nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kérdésekről is szó van. A mezőgazdasági és az élelmiszeripart dolgozók erőfeszítéseinek köszönve lényegében az összes élelmezési cikk viszonylatában megfelelő az ellátás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezen a téren minden rendjén van, s nincsenek problémák. A helyzetelemzést azokkal az élelmiszer cikkekkel kezdeném, amelyek iránt nagy a kereslet, s nem minden esetben megfelelő a kínálat. A , kereslet és a kínálat egyensúlyhelyzetének labilitása az importált nyersanyagforrások kisebb mennyiségéből következik, viszont azt is látnunk kell,' hogy a mezőgazdasági termelésből származó nyersanyagok mennyiségét nemcsak a tavalyi év, hanem az előző évek kedvezőtlen terméseredményei Is befolyásolják. Itt konkrétan a cukorra gondolok, amely több helyen hiánycikk, annak ellenére, hogy a kereskedelem az év első öt hónapjában 10,5 ezer tonnával többet szállított belőle, mint az előző év hasonló Időszakában. * • Az Indokolatlan pánikszerű vásárlási hisztéria gyakran a gyártás és az áruelosztás dinamikáját Is meghaladja. Az élelmiszerek iránt megnyilvánuló nagyméretű kereslet a cukron kívül a zsírféléknél, a tejtermékeknél i— tejföl, tejszín —, a sörnél és az üdítő italoknál Is fennnáll. A helyzet normalizálása érdekében bevezetett szabályozó intézkedések ellenére élelmiszeriparunk — az előzetes becslések alapján — félévi időtervét a CSSZK-ban 101,7, az SZSZK-ban pedig 100,9 százalékra teljesítette. Alapélelmiszerekből — a tavalyt év hasonló időszakához viszonyítva — vajból 4,2, tojásból 5,5, sajtból 5,5, túróból 6,7, lisztből 13,4, növényi zsiradékból pedig 12 százalékkal került több a fogyasztói piacra. Bonyolult a helyzet a sörrel Is. A termelés 3 százalékkal növekedett, ennek ellenére, különösen nagyobb alkoholtartalmú sörökből nem mindig tudjuk kielégíteni a keresletet. Húsból és húskészítméhyekből elegendőnek bizonyultak a készletek. A vágóállatok anatómiájából ^adódóan csak az olcsóbbb húsféleségekből — oldalas, tarja — mutatkozik hiány. A piaci igények maximális kielégítése érdekében konkrét Intézkedések történtek. Például a cukorból mutatkozó hiány megszüntetése érdekében 30 ezer tonnával több cukrot biztosítunk, melynek egy része közvetlenül az üzletekbe kerül, a többit pedig a szintén hiánycikknek számító szörpök előállítására hasznosítjuk. * * Befejezésként Varga elvtárs hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozó kommunisták szüntelenül mutassanak példát a tartalékok lehető leghatékonyabb kiaknázásában. Mindenütt ügyeljenek a takarékosságra, s mezőgazdasági nagyüzemeinkben a dolgozók lehető legnagyobb hányada kapcsolódjon be a problémák megoldásába. Ügyanakkor a pártszervek és szervezetek törődjenek többet az Irányítás és a munkaszervezés színvonalának emelésével, s következetesebben ellenőrizzék a feladatok és Intézkedések végrehajtását, s támogassák a tárgyilagos és építő szellemű bírálat kibontakoztatását. A mezőgazdaságban, de az élelmiszeriparban is szinte törvényerejű követelmény a hatékonyság növelése és a minőség Javítása. E célok elérése, a feladatok teljesítése érdekében következetesen hasznosítsuk a belüzeml önelszámolás adta lehetőségeket, a tervezés egyszerűbbé tétele, az Irányítás adminisztratív Igényeinek csökkentése és a vállalati rentabilitás kiegyenlítése, Illetve a mezőgazdasági termelés egészéberi vett rentabilitásának növelése érdekében pedig ebben a szférában is hatékonyabban alkalmazzuk a tervszerű gazdaságirányítás rendszerének tökéletesítését célzó komplex Intézkedéseket. Beszélgetett: CSIBA LÄSZLÖ Tenvészüszo-nevelés a ViMtban A humennéi járás mezőgazdasági területének kétharmada rét és legelő. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a vidék csapadékban gazdag, ami a gyepterületek jó hozamának egyik legfontosabb előfeltétele, akkor mindenki számára nyilvánvaló, hogy a járásban állattenyésztés szempontjából kedvezőek a feltételek. Tavasztól őszig, a szabad legelőn, egészséges körülmények között tarthatják az üszőket. Ugyanakkor a téli Időszakra is előkészíthetik a szükséges mennyiségű szénát. A tenyészállatok tartása így aránylag olcsó és a gazdaságoknak jó Jövedelmet biztosít. Ezért a mezőgazdaságot irányító járási szervek kellő körültekintéssel foglalkoztak és foglalkoznak e termelési ágazat fejlesztésével. A StakCini Állami Gazdaság tenyészüszők tartására szakosodott. A gazdaság közel 13 ezer hektárnyi mezőgazdasági területéből csupán 3800 hektár a szántó, s több mint 8000 hektár a természetes gyepterület, legelő és kaszáló. Az utóbbi években a szarvasmarha-tenyésztés erőteljesebb fejlesztését szorgalmazzák. A tehenészetben tíz évvel ezelőtt még egyedenkénti évi átlagban kétezer liter tejet fejtek ötszáz tehéntől. Az elmúlt évek során növelték az állományukat. 1980- ban már több mint négyezer szarvasmarhát tartottak, ebből 1400 tehén képezte a törzsállományt. Ekkora állománnyal is jól boldogultak, ugyanis tömegtakarmányokból a szükséges készletet biztosították. E- gyedenkénti évi átlagban kétezerötszáz literes tejtermelést értek el, ami a hegyvidék természeti adottságai között aránylag jó. Az is dicséretre méltó, hogy az értékesített 2 millió 800 ezer liter tej 96 százaléka első minőségi osztályú volt. Hogy a nedvdús takarmányból se legyen hiányuk, tavaly a szántóföldön 500 hektáron silókukoricát, 830 hektáron lóherét és lucernát, 20 hektáron pedig takarmányrépát termesztettek. Tavaly már 4250 szarvasmarhát tartottak, ebből 1430 darab tehenet. Egy év alatt 80 literrel, 2580 literre növelték az egyedenkénti évi fejésl átlagot. Jelenleg több mint 2800 növendékállatot tartanak. Számításuk szerint, ha minden jól megy, az ötéves tervidőszak végéig további ezer darabbal növelik a tehénállományt és évente legalább 600 vemhesüszőt értékesítenek. Persze alaposan fel kellett készülniük a szakosodásra. A régi tehénistállókat korszerűsítették, jelenleg pedig egy ötszáz férőhelyes tehénistállót és egy ezer férőhelyes borjúneveidét építenek. A növendékállatok számára kedvező tartási feltételeket teremtettek, ugyanakkor az épületek gazdaságos kihasználásával a férőhelyek számát Is növelték. A korszerű tartástechnológia megkönynyítette a gondozók munkáját és többszörösére növelte a munkatermelékenységet. A tartósítási technológia javítása érdekében szénatárolókat és szilárdított silóvermeket építenek, továbbá az tstállótrágya-telapek létesítését és a mezei utak kiépítését is szorgalmazzák. Jelenleg 1200 üszőt a legelőn tartanak. A napi súlygyarapodás meghaladja a 80 dekagrammot. Stefan Svarny, a StakCini Állami Gazdaság Igazgatója elmondta, hogy az állattenyésztés irányítására egyelőre nincs megfelelő szakemberük. Hiszen a gazdaságban egy agrármérnök dolgozik, az igazgató személyében. Középkáderből viszont nincs hiány. Valamennyien tudják, hogy a tenyészállatok gondozása fokozott figyelmet követel, s a pontos nyilvántartás sem mulasztható el. Szerencsés vállalkozás volt az állami gazdaság részéről, hogy tenyészüszők tartására szakosodtak. A járási mezőgazdasági igazgatóság vezetői is jól választottak, amikor rájuk ■bízták a tenyészüsző-utánpótlást. Szeretik itt az állatokat, tapasztalt szakemberek a gondozók, mindenre kiterjed a figyelmük. Nemcsak az üszőknek — melyeket a legelőkön tartanak —, hanem a borjaknak is megvan a szabad mozgásterük. Kora tavasztól, késő őszig a szabad levegőn vannak, szép időben még télen is kint tartózkodnak a borjúnevelde melletti kifutókban. _ Korcsoportok szerint külön-külön folyik a legeltetés is. A fiatalabb állatok a közelebbi, a nagyobbak pedig a távolabbi hegyi legelőkre kerülnek. Nagy gondot fordítanak a tenyészérett egyedek fedeztetésére is. Az lvarzó üszőket külön csoportosítják. A StakCini gazdaságból egyre több kiváló minőségű vemhes üsző kerül eladásra. Arra is számítottak, hogy egyik-másik üsző még eladás előtt leborjazik, ezért ellető Istállót is építettek, ahol a teheneket s a borjakat szakszerűen gondozzák. ■ A tenyészüszők tartása megéri a fáradozást, a többletmunkát, hiszen a törzskönyvezett állatok értékesítése a gazdaságnak jól jövedelmez. ILLÉS BERTALAN “Baráti crs2agok termelési fa KIVÁLÓ eredmények A Magyar Népköztársaság az egy lakosra eső bruttó mezőgazdasági termelésben a világranglista előkelő második helyét foglalja el. Ezen belül a tojástermelésben az első, a kukorioatermelésben a második, a hús- és gabonatermelésben pedig a harmadik helyet foglalja el. daság van, melyek átlagosan négyezer, Illetve hét és félezer hektár területen gazdálkodnak. A mezőgazdaság fejlődését bizonyítja az a tény is, hogy a nemzeti jövedelem 16 százaléka származik ebből a népgazdasági ágazatból. Ugyanakkor a kivitel egynegyed része érinti a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart. Az utóbbi húsz év folyamán a mezőgazdasági termelés évente átlagosan 3 százalékkal növekedett, ugyanakkor a búza átlagos hektáronkénti terméshozama a háromszor, ára, a kukorica átlagos hektárhozama pedig a kétszeresére nőtt. Jelenleg Magvarországon 1338 termelőszövetkezet és 131 állami gazA hatodik ötéves tervidőszakban elsődlegesen a növénytermesztés fejlesztésére helyezik a hangsúlyt, ami jelenleg a mezőgazdasági össztermelésből 53 százalékban részesedik. A mezőgazdasági dolgozóknak 1985-lg az évi gabonatermést 15 millió, a hústermelést pedig 2,2 millió tonnára kell növelniük. (HÍZ) Találmányok és újítások seregszemléje Az Agrokomplex Országos Mezőgazdasági Kiállítás idei évfolyamán immár hatodszor kerül sor a mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók legkiválóbb, legnagyobb népgazdasági hasznot hozó találmányainak és újításainak bemutatására. Ezeket részben a szabad térségen, részben pedig az E-3-as kiállítócsarnok! i tekinthetik meg a látogatók. A kiállítók bemutatják a tudományos-műszaki haladás területén Szlovákia 17 legkiválóbb, az „Érdemes feltaláló és újító“ címet Viselő alkotóját. A háromdimenziós fényképeken az utóbbi évek legkiválóbb találmányai és újításai, valamint ezek gyakorlati alkalmazásának lehetőségei láthatók majd. A kiállítócsarnok kis méretű illusztrációs anyagának túlnyomó hányadát a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet, a Bratislava! Kerületi Allatnemesítési Vállalat, a Nitrai Mezőgazdasági Építő Vállalat, valamint a Zvolení Ős a Szeredl Borüzem dolgozói találmányainak és újításainak bemutatása alkotja majd. A külső térségen bemutatott újítások közül minden bizonnyal nagy érdeklődést kelt majd a szakemberek körében az OSP-2-es típusú szénaforgató, a VST típusú szénatornyok, valamint az RSVS-150-es kiszedőberendezés tökéletesítésére irányuló újítások. A szénatárolók esetében az újítások lényege abban rejlik, hogy gyorsítják a szárítást, és biztonságot nyújtanak a tűzvész előfordulása ellen, az utóbbi esetben pedig a töltő- és kiszedőberendezés zavarmentes üzemeltetését teszik lehetővé. A két berendezés műszaki tökéletesítése a Banská Bystrica-i járásbeli selcei szövetkezet újítóinak az érdeme. A Hontianske Moravce-i szövetkezet az MTVS 2,5 típusú feiépftménynyel ellátott P-V3S tehergépkocsit mutatja majd be a kiállításon. A hodosl (Vydrany) Dukla Szövetkezet pedig Tóth András gépészmérnök újításaival ismerteti meg a látogatók széles táborát, mégpedig a függesztett permetezőgéppel és a szőlő zöldmetszésre alkalmas berendezéssel. Az említetteken kívül további 32 találmányt és újítást tekinthetnek meg a látogatók. Többségük a mezőgazdasági üzemek javítóműhelyeiben született, s a gyakorlatban is kiállta a nehéz próbát.
