Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-08-07 / 31. szám
Í982. augusztus 7. SZABAD FÖLDMŰVES. 11 A villamos energia atomerőmüvl termelése során nagy mennyiségű huliadékhő szabadul fel, amely előszűr az erőmű hűtővizébe, majd a hűtőtornyokon keresztül a környezetbe jut. A környezetvédelmi és energiagondjaink arra ösztönöznek, hogy megtaláljuk az atomerőmüvl hulladékhő hasznosításának lehetőségét. A kutatások során kiderült, hogy a 30—40 C-fok hőmérsékletű hűtővíz hőmennyisége felhasználható a mezőgazdaságban, főleg üvegházak fűtésére stb. Ezen a téren több országban jelentős termelésnövekedést érnek el. Az üvegházak fűtésénél bevezetett eljárás lényege a következő: Az atomerőmű kondenzációs hőjét ahelyett, hogy a hűtőtornyokba továbbítanák, víz—levegő hőcserélőkön keresztül az üvegház légterébe juttatják. A termesztett növények hőigényét talajfűtés biztosítja. A talajban 30—40 cm mélységben csőhálózatot fektetnek le, amelyben a hűtővíz egy része áramlik. A levegő- és vízáramlást hőszabályozóval irányítják. Az erre a célra megvalósított külföldi objektumok hőszabályozási és termelési tapasztalatai rendkívül jók. Az eljárással az üvegházak egész évben folyamatosan üzemelhetnek. Az eljárás általános bevezetése a jövőben építésre kerülő atomerőművek közelében lehet gazdaságos, mert az üvegház helyettesítheti és bizonyos mértékben feleslegessé teheti a hűtőtornyok építését. Az atomerőmüvl hulladékhő hasznosítása terén hazai tapasztalatokkal nem rendelkezünk. A már üzemelő vagy az építés befejező szakszábc i levő atomerőmüvl blokkok tervezésénél a mezőgazdaság Irányítói részéről nem mutatkoztak igények hulladékhőt hasznosító objektumok létrehozására. A mai igények kielégítésére csak az atomerőmüvl blokkok rekonstrukciója után kerülhet sor. A Jaslovské Bohunice-i atomerőmű mellett a trnavai AGROPRODUKT Közös Mezőgazdasági Vállalat 32 hektáros üvegháztelep létesítését tervezi, a Stupavai Állami Halgazdaság n. v. pedig egy halastórendszer megépítést lehetőségeit mérlegeli. A dukovanyl atomerőmű mezőgazdasági hasznosítására a brnói AGROPROJEKT dolgozott ki terveket. Az építés kezdeti szakaszában levő mohi (Mochovce) atomerőmű hulladékhőjének hasznosítására kidolgozott tervek már rendelkezésre állnak. Ezek szerint 1990 után fokozatosan az alábbi objektumokat építik: üvegházak — Léva (Levice) 48 ha, Cifáre 180 ha, Telince 360 ha, továbbá halastőrendszer (Mohi) és állattartó telepek. Ezek energiaigényét szintén az atomerőmű biztosítja. A biomassza, mint energia a szerves anyagokat foglalja magába. A növényeket, a fákat, a növényi és az állati eredetű hulladékokat. A biomassza energetikai célokra történő hasznosítására irányuló kutatások már sok országban a hasznosítás szakaszába léptek. Átalakításának számos, gazdaságosan alkalmazható módja ismeretes, mint például az égetés, az erjesztés, a pirolízis stb. Ezekkel az eljárásokkal az alábbi fűtő- és üzemanyagok állíthatók elő: metán, metanol, etanol, szintetikus olaj stb. Közülük a legfontosabb az etanol. Gyártása növényből csak akkor kifizetődő, ha a termesztésre és termelésre fordított energia kisebb a kapott etanolnál. Az előállításához felhasznált növények közül leggyakoribb a cukornád, a cukorrépa, a manlóka, a burgonya, a kukorica és a cirok. Cukornád esetében az évente hektáronként befektetett energia 63 GJ, a kapott energia viszont 152 Gj, a hatásfok tehát 240 százalék. Ugyanez érvényes a cirokra is: 103 GJ, 194 GJ, azaz 188 százalék. A fa Is potenciális forrása a folyékony üzemanyagoknak. Elgázosítással 3—4 tonna fából 1 tonna metanol gyártható, míg hidrolízises fermentálással 5—6 tonna fából 1 tonna etanol nyerhető. Mivel az etanol fűtőértéke 40 százalékkal nagyobb, az energiakihozatal kb. egyenlő, bár jelenleg még az etanolgyártás drága. A közelmúltban főleg a skandináv álamokban és Kanadában sikeresen megkezdték az energiatermelésre berendezett erdőművelést. A nagyüzemi állattartó telepek trágyatermelése és más növényi eredetű hulladékok energetikai célokra leghatékonyabban a közismert biogáz (metán) erjesztés! módszerrel hasznosítható. Az egyszerű erjesztés! eljárással már eljutottak a bioreaktorlg, ahol az erjesztő baktériumok száma és fajtája szabályozható. A metán egyszerűen kezelhető üzemanyag. Tisztán ég, és nyomás alatt jól tárolható. A biomasszából nyerhető üzemanyagok a mezőgazdaságban főleg motorhajtó kőolajtermékeket (például benzint) biztosítanak. A hagyományos motorokban átalakítás nélkül 20 százalékos etanol vagy metanol használható. A meglévő benzinmotorok könnyen átalakithatók 10 %-os etanol vagy metanol használatára, és a Diesel-motorok is módosíthatók 100 százalékos alkohol vagy kettős tüzelőanyagú működésre. Országonként, a rendelkezésre álló forrásoktól függően, más az üzemanyag előállításának a stratégiája: Brazíliában növényi etanolt, Svédországban pedig fából metanolt vagy etanolt készítenek. Brazíliában az utóbbi években az elsődleges energiaforrások csaknem 30 százalékát a „termesztett“ energia fedezte. Ezt az ipari és a mezőgazdasági körzetekben hasznosították. A biomassza energetikai felhasználása terén, egyedi esetektől eltekintve, nem állnak rendelkezésre hazai tapasztalatok. világszerte nagy lendületet adott az űrkutatás. A hetvenes évek elején = kirobbant energiaválság óta a szolá- Щ ris energia hasznosítása kiterjed az élet minden területére: fűtenek és ___ hűtenek vele, gépeket és járműveket ___________===? hajtatnak, műszerek energiaellátásét biztosítják, stb. A napenergia hasznosítása a mezőgazdaságban fotoszintézis útján, fotoelektromos átalakítással történhet. Fotoszintetikus energiatermelésre a Földre jutó napenergiának legfeljebb 3—4 °/o-a hasznosítható. A fotoelektromos átalakítás — a napelemek közbeiktatásával — közvetlenül elektromos áram termelésére szolgálhat. Az űrkutatásban ez nagyszerűen bevált, a mezőgazdaságban azonban még korai erről beszélni. A fototermikus átalakítás a mezőgazdaságban a legelterjedtebb átalakítási forma. Történhet egyszerű hőcsapadékkal, sima felületű és koncentráló képességű kollektorokkal. Sima felületű kollektorokat alkalmazva 100 C-fok körüli hőmérsékletet is el lehet érni. Nagy koncentráló képességű kollektorokkal, amelyek a napsugarakat lencsékkel vagy tükrökkel koncentrálják, 1000 C-fok hőmérsékletet is elő tódnak állítani. Mezőgazdasági célokra a sima és gyengén koncentráló kollektorok jöhetnek számításba, a térfűtés és a melegvíz biztosítására. A hazai napenergia-kutatási tervek olyan napkollektorok fejlesztését és tökéletesítését irányozzák elő, amelyek alkalmasak lakóházak, üdülök és mezőgazdasági objektumok vizér.-j< melegítésére. A jelenleg kísérleti jelleggel működő SP-79 és SP-80 kollektortípusok sorozatgyártása napirendi téma. Rugalmasan, lelkiismeretesen A nyárnak megvan a maga varázsa. Sok ember ilyenkor veszi ki szabadságát, piheni ki az eltelt időszak fáradalmait, hogy újult erővel végezhesse egész évi munkáját. A mezőgazdaságban viszont ilyenkor van a legtöbb munka, és csak kevesen pihenhetnek, mert biztonságba kell helyezni a gabonát. A termelők és a felvásárlók a társadalmi munkamegosztás, a partneri kapcsolatok keretében arra törekednek, hogy a termény a lehető legkisebb veszteséggel, kitűnő beltartalmi minőségben kerüljön rendeltetési helyére. A gondos bánásmód nem új keletű. A gabona biztonságos elhelyezéséről, a termelők ősidők óta illő módon gondoskodnak. Tudják, hogy alapvető, s a legújabb megállapítások szerint pedig stratégiai jelentőséggel bíró élelmiszer- és takarmányipari nyersanyagról van szó, minden szentjére szüksége van a társadalomnak. A felelősség viszont már nemcsak a termelőkre nehezedik, hiszen a partneri kapcsolatok időszakában minden szervezetnek megvan a jog- i §s hatásköre, s azon belül a felelős- f iég is az övé. A begyűjtött élelmiszeripari és ta- t ormány gabonát a terményfelvásárló vállalatok járási üzemei vásárolják i meg a mezőgazdaságtól, s attól fog- 1 va teljes mértékben ők felelősek ér- t e. Tisztelet és megbecsülés jár mind- f tzon dolgozóknak, akik nyáron, a- t mikor sokan üdülnfek, a felelősség e :udatában gondoskodnak a termény 1 jeltartalmi minőségének megtartásé- 1 •ól. Ezek az emberek napjainkban ч 16—18 órát is dolgoznak azért, hogy v íz ország népének jó minőségű ke- к íyere, az állattenyésztésnek elegendő I srőtakarmánya legyen. z • * • k Imrich KlriHia elvtárssal, a Tér- c nényfelvásárló és Ellátó Vállalat ga- s ántai üzemének igazgatójával a já- j ás néhány felvásárló központját lá- t ogattuk meg, ahol a begyűjtés és a „ elvásárlás üteméről és egyebekről n ízereztünk ismereteket. s Az igazgató, aki idestova 40 éve v lolgozik ebben a szakmábas, nagyon a ilégedeti volt beosztottjai munkáié- v ral. Egyszerre 11 központban vásá- li oltók fel a terményt, hosszabbított nfiszakban. A dolgozók arról is gonloskodtak, hogy az élelmiszeripari •abona tiszta állapotban, kifogásta- v an béltartalommal kerüljön a kije- r ölt tárolókba. к ® Sörárpából milyenek a kilátá- a ok? — kérdeztem az igazgatót. " — A szállítmányok elemzéséből ti télve járásunkban nem lesz első mi- z lőségi osztályú sörárpa. Érkeztek n igyan olyan szállítmányok, amelyek a külső jelek szerint megfeleltek а д tormáknak, ám a béltartalom, vagyis n i termény fehérjetartalma lényege- n en nagyobb volt a szabványban n negengedettnél. s így csak a harma- r lik minőségi osztályba sorolhattuk s íz árpát. Emiatt a termelő 100 ki- E ónként 30 koronával kaphat keve- n ebbet. Ennyi ugyanis az első és a h larmadik minőségi osztályú sörárpa h BÖzötti eltérés. Mi viszont többször is óvtuk a tér- z nelőket az árpa túlzott nitrogén- n rágyázásától, mert ezzel magukat 1; károsítják. A fentiek mindennél job- к ián bizonyítják, hogy ez a gyakor- g atban így van. Szükséges tehát, hogy d i növénytermesztési ágazatvezetők a lí övöt illetően okuljanak belőle, s az к irpánál kissé szabják szőkébbre a 6 litrogóntrágya adagját. li * * * g A galántai felvásárló központban s I r o t к о Károly raktárnoktól kapott b irtesülések szerint naponta 500 — ti 00 tonna gabonát vettek át a körzet ermelőitől. Előnynek számított, hogy gabonát a betonozott udvarra üríették, s onnét került a tisztftó és ti sztályozó gépsorra, majd a tárolóba, a ]r • Elégedett a minőséggel? — tetem fel a kérdést. s' — Laboratóriumunk adatanyaga 8 izonyítja, hogy az idén rendkívül 8 ő a körzetből beszállított búza tiszasága és beltartalmi értéke. Apró rnyalati eltéréssel ez az árpára is b rvényes. Persze, nem a mi hibánk, logy a sörárpa fehérjetartalma több , z Állami Szabványban megengedett- k lél. • * • melóktól, s a munka lázában alig fordultak elő kisebb bonyodalmak. 9 Ön hogyan ítéli meg a helyze- tét? — fordultam a raktárnokhoz. i — Körzetünk mezőgazdasági üzemeitől az idén sokkal jobb minőségű • búzát és árpát vásároltunk fel, mint- tavaly. A készletnek körülbelül a • fele nagyon jó minőségű kenyérgabona, melynek átlagos sikértartalma > eléri a 25 százalékot, a tészta nyújt• hatósága pedig a 9 cm-t. Ez azt je• lenti, hogy a sütőipari minőség kiváló. A múlt esztendő a kenyérnek• való tekintetében nem volt ilyen kedvező. A felvásárolt búzának csu-i pán egyharmada feleit meg élelmezésre, a többi kereskedelmi terményként került a forgalomba. A cukorborsót járási méretben csak ebben a központban vették át, s annak kétharmadát szárítani kellett, s csak aztán helyezhették el a tárolóban. Emiatt viszont csak normál nedvességtartalmú, tehát azonnal betárolható gabonát vettek át, s ha néha egy-egy szállítmány ned-I vességtartalma több volt a kelleténél, azt a tételt a vágsellyei (Šaľa) felvásárló központba irányították, ahol lekezelték és elhelyezték. • * • A nagyfödémesi (Veiké иГапу) felvásárló központban B o 11 í k László raktárnok és Alžbeta Drbanüok o v á laboráns megemlítette, hogy a körzetben az árpa minősége jobb, mint a búzáé. A már vázolt okok miatt persze sörárpából itt sem értei el első minőséget. Az átvett búzának viszont csak egyharmada jó minőségű kenyérgabona. A múlt évi arány viszont 50—50 százalék volt. Az a mennyiség azonban, amelyet kenyérgabonaként vettek át, beltartalmi minőség tekintetében kitűnő. Ennek a sikértartalma 26 százalék körüli, a tészta nyújthatósági alkalmassága pedig 8 centiméternél nagyobb. Ebben a körzetben 1300 tonna terményt vettek át naponta, s bizony a hosszabbított műszak eléggé megterhelő volt a dolgozók részéra. A felvásárlás itt is rugalmasan zajlott le, meri begyűjtés előtt egyezményt kötöttek a termelőkkel л folyamatos szállításra. Az idényben a központban naponta értekeztek a gazdaságok ágazatvezetőivel, és indokolt esetben módosították a szállítás ütemét. Megbeszélték a következő papi teendőket, s így mindenki óramű pontossággal tudta, hogy milyen és mennyi terményt szállítson. A módszer tehát bevált, s ezzel magyarázható, hogy nem fordult elő szállítási torlódás. Érthető, hogy a bevált módszert a kukorica begyűjtésében is alkalmazni fogják. • * • A járás állami tárházaiban 88 ezer tonnán felüli termény fér el. Most arra törekednek, hogy a malmoknak kiváló beltartalmi értékű gabonát szállítsanak feldolgozásra, s ne legyen panasz a kenyériiszi minőségére. Rugalmasan kell intézkedni, mert aránylag rövid időn belül elérkezik a szemes kukorica begyűjtése, s ebből 70 ezer tonna terméssel számolnak. Ennek jelentékeny hányada szárításra szorul, s így helyezhetik el a készletet a közben kiürült tárolókba. híiksza ISTVÁN A napenergia hasznosításával foglalkozó tudomány- és iparágaknak A külföldi gyártók által épített szélerőművek azt igazolják, hogy ezzel az energiaforrással foglalkozni kell, mert energiát lehet vele megtakarítani. Villamos energiát termelő szélerőművekkel eddig jelentős tapasztalokat szereztek több országban. A szélerőművek nagyságrendi megítéléséhez azonban tudni kell, hogy az itt szereplő max. 3—4 MW- os szélkerekek még az igen előnyös földrajzi adottságok mellett is eltörpülnek, például a hazai klasszikus vagy az atomerőművek 220 MW-os egységeihez képest. A mezőgazdaságban különösen ott érdemes szélerőmüveket alkalmazót, ahol valamilyen oknál fogva nem lehet — vagy csak igen nagy költséggel lehet — kiépíteni az elektromos hálózatot, de. gépet kell meghajtani, például vízkiemelésre a legelőkön. Tekintettel szélviszonyainkra, hazánkban szélenergiakutatás nem folyik. A jelen és közeljövő energiaforrásait figyelmen kívül hagyni mulasztás volna. A hazai tervek az atomerőművi hulladékhő mezőgazdasági hasznosítása rendkívül kedvező gazdasági eredményeket ígér a jövő számára. Ezzel egyidejűleg további energiaforrásokat is ki kell aknázni. Az ezzel kapcsolatos problémák és a megvalósítás azonban nem lehet csak a mezőgazdaság belső ügye. Korszerű kenyérgyárral gazdagodtunk Bratislava nyugati körzetében a napokban kezdte meg a működést az új kenyérgyár. A korszerű sütőipari komplexum több mint 100 millió koronás beruházással épüli, jelenleg a kenyérgyár még csak korlátozott kapacitással működik. Érezhető viszont, hogy azóta Is javult a lakosság kenyérrel való ellátása, A sütőipari A kenyérgyár elektromos vezérlőszekrénye komplexumban a korszerű gépeké és szalagrendszereké a munka neheze. A gyártás egészen a raktározásig automatizált. Nagy kár, hogy az építők rugalmatlansága, tehát az átadási határidő állandó módosítása miat az egész komplexum határidőn belüli üzembehelyezése nem járt teljes sikerrel. Sz. J. nél.
