Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-08-07 / 31. szám
A tyúkoknál a vedlés a pajzsmirigy fokozott tiroxinlioriuon termelésűnek hatására veszi kezdetét. A tollváltás lefolyására a takarmányozási, illetve tartási viszonyokon kívül a napfényes órák számának csökkenése is kihat. Amelyik tyúk korán (augusztus—'Szeptemberi és hosszú ideig vedlik, bizony nem jó tojástermelő. Azok a tyúkok, melyek október-novemberben kezdenek vedleni, és gyorsan kicserélik tollruhájukat, lényegesen több tojást raknak. A vedlés kezdetében az örökletes alapnak is szerepe van, ezért selejtezéskor erre is gondolni kell. A csirkék takarmányozásakor ajánlatos szem előtt tartani azt, hogy az állatok koruknak megfelelően, mindig más összetételű tápot igényelnek. A napi adag nem változtatható hetenként. ezért háromféle táppal igyekszünk megoldani a nevelést, illetve hizlalást. Két hétig inditótápot, 3 hetes kortól 7 hetes korig nevelőtápot, utána pedig hizlaló tápot etetünk. A pecsenyecsirkéknek mindig elvágy szerinti mennyiséget adunk. A csirkék általában annyi eleséget kapnak (dkg) naponta, ahány hetesek. A tápok váltásakor három-négy nanos álmeneti időszakot kell beiktatni. A tojástermelő állományba kiszemelt jércéket tűnjön óképpen hasonlóan etetőik, mint a hűscsirkéket, csak valamivel kevesebb eleséget adunk nekik. Tudniillik, ha kiadósakban etetünk, akkor a <ércék korábban megkezdik a tojásrakást, de ez a termelés nem lesz tartós, s inkább kára származik belőle a tenyésztőnek, mint haszna. A jércéknek az indítétáp után 3 hónapos korig nevelőtápot kell adagolni, majd öthónapos korig reggel és este annyi szemest (zab, árpa, búzaocsá), amennyit el bírnak fogyasztani. Délben természetesen továbbra is nevelőtápot kínálunk. Négy héttel a tojásrakás megkezdése előtt (16—18 hetes korban) mór gondolni kell a napi adag takarmánymésszel történő kiegészítésére. Később a tojók előtt mindig legyen friss víz. Augusztusban sort keríthetünk a Indák másodszori tolltépésére. ]ó tudni, hogy a másodszori tépésből nyert toll mennyisége több (150 gramm darabonként), minősége jobb, mint az első tépésből származóé, hiszen több pelyhet tartalmaz. A mellesztett ludakat úgy kell etetni, mint a tojástermelő állatokat, mert a tolttermeléshez sok fehérjére, ásványi anyagra és energiára van szükség. Ilyenkor a jó házi keverékben megtalálható a kukorica, árpa, búza, az extrahált napraforgódara, lucernaliszt, halliszt, takarmányélesztő, takarmánysé, mész, foszkél, vitamint és ásványi anyagokat tartalmazó kiegészítők stb. Ha egy mód van rá, az állatokat engedjük ki a vízre vagy készítsünk az udvarban kis vízmedencét. Sajnos, az utóbbi években a tecsapolások következtében lényegesen csökkent a lúd- és kacsanevelést segítő vízfelületek nagysága, ha úgy tetszik száma. Többek között ez okozta, hogy a háztájiban csökkent a kacsák száma. Sokan továbbra is ragaszkodnak a kacsaneveléshez, zárt udvarokban tartják az állományt, s nem is rossz eredménnyel. Igaz, ilyen föltételek közepette már nem csupán az abrakot kapják zsákból az állatok, de a zöldet is. Ez bizony elég nagy teher, hiszen a kacsa falánk állat, ellátása idő- és munkaigényes. A „magnak“ való kacsával sok apróra vágott, darával kevert zöldet etessünk, és lényegesen kevesebb kukoricát, mert attól elhízik. Ha ügyelünk arra, hogy megpermetezett zöld ne kerüljön a napi adagba, akkor előnyösen fölhasználhatjuk a kerti hulladékot, csalánt, répát, napraforgólevelet stb. A szemest mindig az esti etetéskor kínáljuk. hogy az emésztéshez elegendő idő álljon állataink rendelkezésére. Az állati eredetű takarmányokért kacsáink gyors fejlődéssel mondanak köszönetét. Fölözött vagy aludttejet víz helyett adhatunk, de az eleség pépesftésére is használhatjuk. Az adagolt takarmányok mennyiségét mindig átlói kell függővé tenni, hogy a kacsák mennyi eleséget tudnak természetes úton összegyűjteni. Reggel mindenképpen kevesebb eleséget kínáljunk, mert ha jóllakik, már nem keres olyan intenziven az állat. Zárt tartás esetén vízről és kavicsról is gondoskodni kell. Régen a pulykát külterjesen tartották, akárcsak a kacsát vagy ludat. A szétszéledő falka a legelőkön, a répa-, burgonya- és lucernatáblákou gyűjtött eleségen (gyommagvak, rovarok) jól megélt, zsákbél csak néha kapott egy kevés szemet. Az így nevelt pulyka olcsó volt, ősszel vagy tél végén jé hasznot hozott az értékesítőnek. Napjainkban, sajnos, a pulykák is kiszorulnak a természetes legelőkről, fgy ebben az ágazatban is a félintenzív vagy intenzív tartás kerül előtérbe. Intenzív tartás esetén a pulykák zárt épületben kapnak helyet, kifutóba nem járnak. Persze, a hibridek másként nem is nevelhetők eredménnyel. Nagyon jé pecsenyepulyka az Ivagal (ivánkai széiesmellfi); ez 1 kg súlygyarapodás eléréséhez 2,60 kg erőtakarmányt igényel. Nemesítési célkitűzés, hogy a kilónkénti takarmányfogyasztást 1990-ig 2,40 kg-ra csökkentsék. A háztájiban a félintenzív tartási módszer vált be a legjobban. Ennek előnye, hogy számol a kifutó, illetve a telepített vagy természetes legelő előnyeinek kihasználásával. Ez körülbelül 60—70 százalékos abrak-megtakarítást jelenthet. A kispulykát legkésőbb nyolchetes korban legelőre engedjük, 12—14 hetes korban kifutóba zárjuk és 2:1:1 arányban kukorica-búza-árpa keverékkel etetjük. Itatásra aludttejet használunk. Faluhelyen még napjainkban is sok a jó természetes legelőt nyújtó udvar, ahol kifizetődik gyöngytyúkot tartani. Tenyésztőjének jé tudnia, hogy a gyöngytyúk rendszerint eltojik (valamilyen félreeső, nyugodt helyre rakja tojásait). Hogy kevesebb legyen a gondunk, a tyúkok részére készítsünk pl. kuknricaszárból kunyhót, búvóhelyet, ahoi mindig megtaláljuk a tojást. Nem tudni miért, de falvainkon még ma is sokan készítenek oszlopos vagy eresz alatti galambdócot. Pedig a szakirodalom kimondja, s már szakrovatunk is több Ízben rámutatott, milyen egészségtelenek ezek az állatszállások. Nehezen tisztíthatók, gondot okoz a fertőtlenítés, illetve a tojások, a fészkek és a fiókák ellenőrzése stb. Egy-egy ilyen galambdúc, sajnos, valóságos melegágya a fertőző betegségeknek. Örvendetes jelenség, hogy egyre gyarapszik a belterjes galambtenyésztéssel foglalkozók száma. Zárt állatszállás kialakítására kitűnően megfelel a padlástér, de más alkalmi létesítmény is. Ilyen feltételek közepette sokkal biztonságosabb és gazdaságosabb a galambtartás. lelentősen gyarapszik a nyúltenyésztők száma, aminek nem győzünk eléggé ürülni. Viszont —i sajnos, az állatok elhelyezésével kapcsolatban — elég sok kifogásolni való akad. Kevesen tudják, hogy a szabadban a ketrecet mindig úgy kell betájolni, hogy az ajtaja keleti irányba nézzen. A padozatnak legalább kétharmada rácsos szerkezetű legyen, alatta kihúzható ürüléktálcát kelt elhelyezni. A ketreceket etetőkkel. Hatókkal kell felszerelni a szénát vagy friss zöldet szénazsebekbe tömve kell kínálni. Ritkaság, de még előfordul, hogy egy istállóban együtt tartják a nyulat a tyúkokkal, kacsákkal, ludakkal, esetleg a malaccal, bár a nyulakat általában ketrecekbe zárva, tehát nem a padlón tartják. Furcsa látvány, s az is kitűnik azonnal, hogy ilyen istállóban egyik állatfaj sem érzi igazán jól magát. A nyúltenyésztők ne feledjék, hogy a nyúl rágcsáló, a metszőfogai állandóan uőnek, amit folyamatos rágcsálással igyekszik ellensúlyozni. Ha az állatnak nem kínálunk rágnívalót (vékony gallyak, ágak), hamarosan kikezdi az ólattí Augusztus a-MällattenyMsben Q Ф Morva kék nyulak Fotó: Farkas Ottó Kovács László agrármérnök Emlékezzünk csakl Evekkel ezelőtt mekkora gondot jelentett, hogy a tartósítóipar részére egyszerűen képtelenek voltunk biztosítani a szükséges mennyiségű — méretes t— elrakni való uborkát? A munkaerő-gondokkal küszködő nagyüzemek nem szívesen vállalkoztak uborkatermelésre, hiszen saját erőből nem tudták megoldani a rendszeres szedést és osztályozást, l>a pedig kényszerltettük őket a feladatra, abban nem volt köszönet. Végül jött a kezdeményezés, építsünk a szerződéses árutermelés iránt érdeklődd kertészkedőkre. Igaz, javítani kellett az áron, a korábbinál biztoS Itt meg kell jegyeznem, hogy a bébiételt készítő érsekújvári (Nové Zámky) vállalat, Illetve a fagyasztóipar Igényeiről még egy szót sem ejtettünk! Nekünk a tervidőszak végéig évente legalább 150—200 tonna szamócát szállíthatnának a kistermelők — mondta a többi között Bucbel Jozef. — Mondom, legalább, de a háromszáz tonnás kínálatot sem vennénk zokon. § Hogyan képzelik el az együttműködést? *— Mi kezdeményeztünk, de az alapelveket tulajdonképpen a LIKO vezérigazgatósága, a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének Központi Bizottsága Ojabb tehetőség: szamóca sabb alapokra kellett helyezni az adásvételi kapcsolatokat, de a gond megoldódott. Sőt! Ma már a terméstöbblet okoz gondot, hiszen a szükségesnél lényegesen nagyobb az érdeklődés, illetve a kínálat. S hogy a lényegre térjünk i— tartósítóiparunk megint komoly nyersanyaghiánnyal küszködik. Ezúttal a szamóca okoz gondot. Hogy meddig, az a szervezéstől, és persze a kistermelők hozzáállásától függ. Tudniillik, újabban az illetékesek, az uborkaprogramhoz hasonlóan, a szamócaprogram föifuttatásáról beszélnek. Ha az uborka meghonosodott a háztájiban, a szamóca esetében miért ne sikerülhetne a tervünk?! A konkrét elképzelésekről a Siovlik trenéíni vállalati igazgatóságán Blahovec Stanislav agrármérnök osztályvezetővel és B u c h e 1 Jozef felvásárlási főelőadóval beszélgettem. Vendéglátóimtól megtudtam, hogy a szamócával hasonló a helyzet, mint évekkel ezelőtt az uborkával volt. A trenčini vállalatnak — termelési feladata teljesítéséhez — évente 695 tonna szamócára van szüksége. Sajnos, a nagyüzemek sorra visszalépnek a termeléstől, így egyre zsugorodik a nyersanyagforrás. A vállalat az idén csupán 356 tonna «nyersanyagot tudott szerződésileg biztosítani, de ebből a valóságban csupán 282 tonna került fölvásárlásra. Es ebben már benne foglaltatik az importból származó 60 Itonnu Is. Tehát nem nehéz felmérni, milyen lehetőség kínálkozik a kistermelők részére. és a Kertészeti Szolgáltatások vállalata dolgozta ki. Az uborkával jő tapasztalatokat szereztünk, viszont a szamóca sokkal kényesebb, nem tűri a hosszas tárolást, kíméletlen kezelést és szállítást, tehát sokkal jobban meg kell szerveznük az együttműködést. A komolyabb termelőkörzetekben fölvásárlőhelyet kell nyitni, biztosítani kell a gyümölcsöt kímélő. egységes rekeszeket, hogy a szamócát ne kelljen fölöslegesen átrakni. A szállítás a mi gondunk volna, amire szintén alaposan föl kell készülnünk, hiszen napt—kétnaponkénti rendszerességgel sok települést kell meglátogatnunk. Igaz, az Idény mindössze három-négy hétig tart, de számunkra korántsem közömbös, hogy milyen eredménnyel zárul. Nem csupán elnyerni, de meg tartani is szeretnénk a kistermelők bizalmát — hangsúlyozta Blahovec osztályvezető. О A megnyerés, tapasztala tóm szerint, elsősorban attól függ, milyen árat kínálnak a termeltetők. — A szamócát első és má sodík minőségi osztályban, va lamint osztályozásán árukén! fogjuk fölvásárolni. Az Idén már így vettük át a termést, tíz, hét, illetve kilenc korona ötven fillérért kilóját. A terme lökkel együtt ml is azon a véleményen vagyunk, hogy sokkal előnyösebb az osztályozatlan áruként történő értékesítés (kilónként 9,50 koronáért), mert így nem kell válogatni, tehát nem törik a gyümölcs, viszont gyorsabban megy a (Folytatás а 2. oldalon) Kedvcsináló egpítmíiködés Rimaszécsen (Rimavská Seč), valamint a központi községhez tartozó Zádorban, Harm ancon (Chrámec) és Jénén (Janice) a szövetkezeti tagokon kívül 23 család foglalkozik szerződéses állattartással. Eddig összesen tizenhat szarvasmarha, tizenkilenc sertés és tizenegy juh meghizlalására kötöttek szerződést. Ez a mennyiség már az első félévben meghaladta a tavalyi értéket, ami a vállalkozó kedv növekedését jelzi. P 6 s a Zoltán hnb-elnök újságolta: — A községben sokan új gazdasági épületek létesítésén fáradoznak. Ez a bizalomnak és az újrakezdési hajlandóságnak a bíztató jele. A szerződéses állattartási mozgalom azért bontakozhatott ki és fejlődik ilyen Ígéretesen, mert a szerződő felek eddig kölcsönösen megtartbtták ígéretüket. A hnb és a szövetkezet is önzetlenül segíti az újdonsült állattartókat. — Mivel? — Mindenekelőtt azzal, hogy megszervezték az állatorvosi szolgáltatást. Az erűtakarmány házhoz szállítását, illetve a vágóállatok elszállítását a szövetkezet vállalta és végzi. A jó együttműködés eredménye és szép példája, hogy a gazdaság felmérte a gépekkel nem kaszálható réteket, majd a tisztítás és gondozás fejében tíz évre használatba adta a szerződéses állattartóknak. így minden vállalkozó hozzájuthat a szükséges tömegtakarmányhoz, viszont az eddig elhanyagolt, végre termőre fogott réteket már nem növi be a gaz. A szövetkezet egyéb takarmányforrásról is gondoskodott: takarmányrépát vetett, részes megművelésre. A saját dolgozói részére új, kedvezményes állattartási formát vezetett be a gazdaság. Hetven—kilencven kilós borjakat adnak ki gondozásba. Ezeket a tagok 500—550 kg-ra felhizlalják az efsz-től vásárolt, szerződésileg biztosított erőtakarmányon. Elszámoláskor az állattartó a kezdősúly levonása után kiszámitott összegen kívül, a szövetkezetnek járó különbözeti pótlék harminc százalékát is megkapja, ügymond prémiumként. Ebben az esztendőben 44 szövetkezeti tag élt a mindkét félnek előnyös hizlalási lehetőséggel. A Rimaszécshez tartozó településeken közel nyoicvanan foglalkoznak malacneveléssel. A vállalkozók összesen 146 anyasertést tartanak. A „háztájisok“ a szövetkezettől kapott igazolással beszerezhetik az abraktakarmányt. A gazdaság az idén ezerötszáz malac felvásárlására kötött szerződést. korcsmaros lAszt.ö Jó étvágyat! Fotó: -bor
