Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-31 / 30. szám
t 1982. Július 31. «SZABAD FÖLDMŰVES. Párkányi (Štúrovo) Állami , Gazdaság, amely a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlődésének 3lső szakaszában, majd a termelés korszerűsítésének első éveiben sok jót hallatott magáról, a hetvenes évek közepétől versenyképtelennek bizonyult. Olyannyira, hogy a múlt esztendőben a ranglétra legalsó fokára került. Az Igazság kedvéért persze el kell Ismerni azt is, hogy ez ötezer-ötszáz hektáros gazdaság — ahol az üzemirányítás és munkaszervezés sok buktatóval Jár — nehezen tarthat lépést az Összefüggő területtel rendelkező mezőgazdasági üzemekkel. Párkány a valóságban csak névadója, székhelye#az állami gazdaságnak. A gazdaság tizenegy község határára terjed ki, nem összefüggő területtel, „szétforgácsolva“ a szövetkezeti földek között, ahol tizenhárom majorja van. A munkaerő biztosítása Is eléggé körülményes. Egyetlen község sem minősíthető a gazdaság munkaerőbázisának. Nem marad más választás, mint a szükséges munkaerőt kissé szokatlan módon biztosítani. A gazdaság négy autóbusza naponta menetrend szerint közlekedik az egykori párkányi járáshoz tartozó községekben azokért a dolgozókért, akik állandó munkahelyüknek a Párkányi Állami Gazdaságot választották. Sokan vannak, tehát nincs munkaerőben hiány. A gazdálkodás jövedelmezőségére azonban kedvezőtlenül hat a dolgozók szállításával járó évenkénti egymillió korona többletkiadás. A gazdaságnak március elsejétől új igazgatója van. Stárek ján mérnök nem borúlátó, méltányolja azokat az eredményeket is, amelyeket az elődjeiként szereplő hat Igazgató vezetésével az üzemszervezésben és a termelés korszerűsítésében elértek. Véleménye szerint — annak ellenére, hogy a termelési eredmények a gazdaság lemaradottságát jelzik — adottak szinte az összes feltételek a gazdasággal szemben támasztott társadalmi igények, a távlati tervekben meghatározott termelési feladatok teljesítésére. A gazdaság belüzemi szakosítása szinte befejezett tény. Az egyes majorokon szakosított állattenyésztési telepek vannak és megvalósult ■— az állattenyésztés' Jellegével összhangban i— a növénytermelés belüzemi szakosítása is, s csak elvétve fordul elő, hogy valamilyen terményt egyik majorból a másikba kell szállítani. Az állattenyésztés néhány majorban már korszerű épületekben folyik. A növénytermesztési, illetve a szántóföldi munkák időbeni és zavartalan végzésének is kedvező feltételei vannak. A gépellátottság szinte kifogástalan, vagyis a gazdaság három részlegének központjában a szakosított termeléshez szükséges géppark van. % gépek szakszerű karbantartását és a kisebb javításokat az egyes részlegek javítóműhelyeiben, míg a nagyobb, valamint a generáljavításcjcat a párkányi központi műhelyben végzik. A helyzet ismeretében arra a következtetésre jutottam, mint az állami gazdaság új igazgatója: a termelés belüzemi szakosításával, valamint az anyagi-műszaki ellátottság jelenlegi állásával nem okozhat különösebb gondot в termelési és a gazdaságfejlesztési tervfeladatok teljesítése. MIÉRT LETT SEREGHAJTÓ? A termelés növelésének kedvező feltételei az utóbbi évek folyamán la megvoltak. Ugyanakkor a tervteljesltésben nagy kiesések voltak. Az állami gazdaság lemaradását talán az érzékelteti legjobban, hogy a múlt esztendőben az egy hektárra jutó mezőgazdasági össztermelése csupán 13 ezer 890, az árutermelése pedig 12 ezer korona értékű volt. De vajon hogyan is lehetett volna több?l Hiszen a gabonatermesztésben a legutolsók,, mfg a tej- és hústermelésben és -forgalmazásban az utolsók között voltak. Ogy tűnik — és ezt a beavatottak is hangsúlyozzák —, hogy a legnagyobb fogyatékosságok az állattenyésztésben voltak. Bizony az embert megdöbbenti, amikor azt hallja, hogy neveidében a borjak tizenkilenc, a párkányi újmajor sertéstelepén a malacok 16—17 zsázaléka elhullott. „Hadilábon álltak“ a tejtermeléssel és a sertések hizlalásával. Bizony egyedenkénti évi átlagban csupán kétezerhétszáz liter tejet fejtek, míg a sertések napi súlygyarapodása az első negyedévben csupán harmincnyolc dekagramm volt. Felületes hozzáállással az ember még egyet is érthet azokkal, akik azt állítják, hogy a növénytermesztés, főleg a gabonatermesztés azért maradt a járási átlag alatt, mert a Párkányi Állami Gazdaságnak rossz minőségű földjei vannak, és e vidéken általában kevés a csapadék. Igaz, hogy a gazdaság a növény-, illetve a gabonatermesztésben nem versenyezhet a mátyusföldl vagy a csallóközi mezőgazdasági üzemekkel. Legalábbis addig nem, míg az öntözőberendezések hálózata ki nem épül. De a környezetében levő földművesszövetkezetek véleménye szerint megfelelő versenytársaknak bizonyulnak. A természeti és a talajviszonyok hasonlóak, mégis a szövetkezetek többet termelnek hektáronként, mint az állami gazdaság. Lehet, hogy az állami gazdaság földjei az évek folyamán leromlottak, míg a szomszédos szövetkezeteké Javultak. Ha ez így igaz, akkor ennek a kedvezőtlen körülménynek meg kellett volna keresni az okát. Könnyű lett volna megtalálni, hiszen a Párkányi Állami Gazdaság éveken keresztül elmulasztotta a földek rendszeres szerves trágyázását és meszezését, .romlott a talajszerkezet és csökkent a föld termőereje. A termelés pangásának és bizonyos fokú visszaesésének nem a talajminőségben kell keresni az okát. Hiszen hibák, utolsó helyre sorakoztató gyenge eredmények nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is voltak szép számmal. Szerintem a termelés növekedésének a legfőbb fékezője a nem eléggé szakszerű és hatékony irányítás volt. Állításom jogosságát igazolja többek között az is, hogy ebben az állami gazdaságban, amely három egymástól távol levő, szinte önálló gazdálkodást folytató részlegre osztódik, s ahol a termelés belüzemi összpontosítása és szakosítása már egy-két éve befejeződött, s ahol a termelőeszközök, vagyis a gépek is a részlegeken vannak, elmulasztották az önálló elszámolási rendszer bevezetését, a részleg- és ágazatvezetőknek, valamint a termelés sorkatonáinak a termelés tervszerű növelésében, esetleg a termelési tervek túlteljesítésében való anyagi érdekeltségét. A laza irányítással, az ellenőrzés gyengének és céltalannak is minősíthető módszerével nem fokozták, hanem akaratlanul is lazították a részleges ágazatvezetők, valamint a többi dolgozó felelősségtudatát. Az természetes, hogy egy ilyen mezőgazdasági nagyüzemben, amelynek egy-egy részlegét községek határa választja el egymástól, nem lehet a szó legszorosabb értelmében meghonosítani az irányítás ágazati rendlamlnt az ellSnőrzés színvonalának lényeges emelkedéséhez vezettek. Értesülésem szerint az igazgatóság Irányító munkájában tapasztalható pozitív változások , annak is köszönhetők, hogy a gazdaság új igazgatója elképzeléseinek megvalósításában támaszkodhatott az üzemi pártszervezet csúcsbizottságának, valamint az alapszervezetek támogatására, s hogy a gazdaságban dolgozó kommunisták döntő többsége, továbbá a két ezüstérmes és egy bronzérmes szocialista brigád tagjai, valamint a büszke cím elnyeréséért versenyző további brigádok jó példát mutatnak a munkafegyelem megszilárdításában, a termelés hatékonyságának növelésében. Nem véletlen tehát, hogy a március elsejétől eltelt négy hónap alatt szemmel látható eredmények születtek. Például a kismuzslaí részlegen április 19-től június 30-ig csupán egy százalékos volt a borjúelhullás. A szerét. Szükséges azt kombinálni az irányítás területi formájával. Ugyanis az Igazgatóságtól sok kilométerre levő részlegközpontokban valakinek lenni kell, aki felelős a szinte önállóan termelő részlegek működéséért, vagyis a részleghez úgy viszonyul, mint az Igazgató az egész vállalathoz. A részlegvezetők széles jogköre azonban nem vezethet az ágazati irányítás gyakorlására hívatott, az igazgatóságon dolgozó vezető szakemberek (főagronómus, főzootechnlkus és főgépesítő) aktivitásának aláásásához. Ogy érzem, hogy Párkányban talán éppen az volt az egyik fő hiba, hogy az említett szakemberek nem gyakorolták egyértelműen — jóllehet, bizonyos okok miatt nem is gyakorolhatták — a szakágazati irányítással járó nagyon fontos szerepüket. * HOGYAN TOVÁBB? Stárek elvtárssal, valamint Skuta László elvtárssal, az üzemi pártszervezet csúcsbizottságának elnökével a gazdaság jelenlegi helyzetét és a várható fejleményeket latolgattuk. Az igazgató egészséges optimizmussal beszélt a gazdaság várható fejlődéséről. Véleménye szerint már az idén lényeges javulás várható a termelésben. Mint mondotta, a jobb eredmények elérésének biztosítékát — a már említett anyagi-műszaki feltételek mellett — a szakmailag jól felkészült, s az utóbbi hónapokban rendkívüli aktivitást és elmélyült felelősségtudatot tanúsító vezetőkáderek, valamint a múltban előfordult hibák és fogyatékosságok eltávolításán fáradozó szorgalmas dolgozók képezik. Skuta elvtárs véleménye szerint nagyon kedvezően hat a vezetőkáderek és a dolgozók kezdeményezőkészségének kibontakozására, felelősségtudatuk elmélyülésére az, hogy március elsejétől közvetlenebb, emberibb kapcsolatok keletkeztek, a különböző területeken dolgozó vezetők között; hogy a felmerülő problémák megoldásában egyértelműen érvényesül a kollektív vezetés elve. A pozitív változások a vezetőkáderek egyéni felelősségének növekedéséhez, vahelyzet Javulásában oroszlánrésze van Farkas Miklós részlegvezetőnek i—i akt ugyancsak március elsejétől tölti be e felelősségteljes funkciót —, mivel szakavatottságról és lelkilsmetes magatartásról tanúskodva Irányítja és ellenőrzi a gondozók munkáját. A párkányi újmajori nyolcezres sertéstelepen Is figyelemre méltó eredmények születtek. Lényegesen csökkent a malacelhullás, míg a sertésállomány egyedenkénti napi súlygyarapodása a második negyedévben elérte az 51 dekagrammot. A munka- és a technológiai fegyelem megszilárdulását Jelzik a második negyedévben elért tejtermelés! eredmények Is. Az, hogy a gazdaság tejtermelése már megközelíti a Járási átlagot, s hogy áprilistól napjainkig az értékesített összes tej első minőségi osztályzatot kapott. Az persze természetes, hogy egy mélypontról kilábaló gazdaság az áruforgalmazási tervfeladatok teljesítésében még nem tud lépést tartani. A helyzet javulását bizonyító eredmények azonban igazolják az igazgató kijelentésének hihetőségét, azt, hogy a tej és a hús forgalmazásánál jelentkezett kiesést a harmadik negyedév végéig kiegyenlítik, s az év végéig hiánytalanul teljesítik az állattenyésztésből származó áruforgalmazást tervfeladataikat. Párkány környékén a gabonafélékre aránylag kedvező volt az időjárás. A gazdaság gabonái eléggé Jó termést ígérnek. Az Igazgató tehát bizakodikl Feltételezi, hogy az idén nem lesz nagyon nagy különbség, illetve eltérés a nagy hozamokat hagyományosan elérő szövetkezetek és a Párkányi Állami Gazdaság termelést eredményei között. Bizakodik abban is, hogy a gazdaság a járás gabonatermesztől között már nem a sereghajtó szerepét tölti be. Az előrelépést szorgalmazzák azzal is, hogy hatékony politikai-szervezési Intézkedésekkel a betakarítási veszteséget minimálisra csökkentik. A gazdaságban észlelhető változások arra hagynak következtetni, hogy ez az utóbbi években stagnáló állami gazdaság ez év végéig kilábal a hullámvölgyből, javulnak termelési eredményei és növekszik a gazdálkodás Jövedelmezősége. Ehhez hozzájárul a műszaki fejlesztést szorgalmazó újítómozgalom is, ahol olyan emberek jeleskednek, mint Drubics László, a kőhídgyarmati (Kamenný Most) részleg gépesftője. Ez a szakember az idén egy újítással és egy találmánnyal Öregbítette a gazdaság újítóinak jó hírnevét. A kukoricavetőgépet kardánmeghajtásról hidraulikus meghajtásúra módosította, ez ötven százalékos üzemanyag-megtakarítást eredményezett. A találmánya pedig a dinnyetermesztésben hasznosítható. Lényege, hogy a földet borító fólia leterítésével egyidőben lyukat fúr a földbe, s naponta harminc ember munkáját végzi. • Az igazgatóval néhány szót váltottunk a termelés távlati fejlesztéséről is. Véleménye szerint a termelési szerkezet nem szórni lényegesebb módosításra. Esetleg arról lehet szó, hogy a gazdaság, amely mentesítve volt a cukorrépa termelésétől, ismét termeli majd — legalább száz hektáron — ezt a jól jövedelmező ipart növényt, főleg azért, hogy a tehenek hasznosságát a tejelésre kedvezően ható répafejjel és cukorgyár! melléktermékekkel is serkenthessék. Rendkívül fontos feladatnak tartja a takarmánytermesztés és a betakarítás színvonalának emelését, a jó minőségű takarmányalap megteremtésével a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését, gazdaságosságának fokozását. A növénytermesztés eredményességét a talaj termőerejének növelésével fokozzák. Főleg a szerves trágyázás rendszeresítése és a savanyú talajok szükség szerinti meszezése által. Az Igazgató azt Is hangsúlyozta, hogy a jövőben megkülönböztetett figyelmet szentelnek a szocialista versenynek, a dolgozók kezdeményezőkészsége teljes kibontakozásához vezető feltételek megteremtésének; a munkafeltételek javításának, főleg az elavult állattenyésztési telepek korszerűsítése által, valamint a termelés növelésében való anyagi érdekeltség alapelvei érvényesítésének. A dolgozók szocialista versenye elsősorban Is a munka és a termékek minőségének Javítására, az elhullást és betakarítási veszteségek csökkentésére, továbbá energia-, üzemanyag- és erőtakarmány-takarékosságra, tehát a termelés hatékonyságának, jövedelmezőségének fokozására összpontosul. E téren döntő fordulatot várnak az önálló elszámolási rendszer bevezetésétől, amely minden bizonnyal lehetővé teszi majd az ágazatlrányító vezető dolgozók, a részlegvezetők és farmárok, valamint a termelés különböző szakaszain dolgozó sorkatonák helytállásának reális értékelését is. S ugyanakkor a gazdaság dolgozóit felelősségtudátuk további elmélyítésére, a munkafegyelem szilárdítására, a termelés hatékonyságának és gazdaságosságának fokozására ösztönzi, s e követelmények teljesítésében érdekeltté Is teszi. Hogy menynyire komolyan gondolják az önálló elszámolási rendszer mielőbbi bevezetését, arra az Is utal, hogy napirenden van e rendszer alapelvelnek a gazdaság sajátos helyzetére való feldolgozása. Kívánom, hogy minden Úgy sikerüljön, ahogy szeretnék, hogy a nemes gondolatok és hazafias törekvések a jövőben gazdag termést, általános eredmény- és jövedelemgyarapodást érleljenek. PATHÖ KAROLY A komáromi (Komárno) Járásban a mezőgazdaság Jelentette a megélhetést, az aktív dolgozók hetven-nyolcvan százaléka dolgozott ebben az ágazatban. Még a hatvanas évek elején Is a keresők ötven százalékát foglalkoztatta a mezőgazdaság. Aztán fordulat állt be. Napjainkban minden ötödik ember keresi kenyerét földműveléssel. A termelés nagysága pedig évről évre növekedik. Köszönhető ez a tudománynak, a nagyfokú gépesítésnek. Ma nincs a járás huszonöt mezőgazdasági üzeme között olyan, ahol ne lenne négy-öt egyetemet, főiskolát végzett szakember. Nem kevés a szakmunkások száma sem. Nem véletlen, hogy Járási átlagban a búza és a szemes kukorica hektáronként hat tonnát terem. A Járásban ez a két legjelentősebb növény, hiszen a búzának húszezer, a kukoricának pedig tizenhatezer hektár a vetésterülete. A szántóföldi termelésben a búza és a kukorica vetésterületének aránya kialakult. Az Ipari növények termőterülete is állandósult, miközben a hektárhozamok növekedtek. Egyre nagyobb lendületet vett a gyümölcstelepítés is. Nem csoda, hiszen a nagyüzemek jövedelmezősége szempontjából ez meghatározó tényező. A szántóföldi zöldségtermesztésnek is nagy jelentősége van. E fontos ágazatban a kellő mennyiség kitermelése mellett a figyelmet elsősorban a minőség javítására összpontosítják. Szőlőtermesztéssel kétezer hektáron foglalkoznak, ebből 1450 hektár a termő ültetvény. Az új, korszerű szőlőtelepítés megkönnyítette a növényvédelem, de nem utolsósorban a szüretelés műveletét is. A komáromi járásban a mezőgazdasági termelés növekedési üteme az elmúlt években meghaladta az országos átlagot. Egyre több gazdaságban alakították ki a tájkörzeti adottságokhoz igazodó termelési szerkezetet. Az Irányításban és a munkaszervezésben Is a korszerű módszerekre tértek át. A járásban növelték az olajnövények vetésterületét. Előtérbe került a napraforgó termelése. Az idén több mint négyezer-hatszáz hektárnyi területen termesztik. A komáromi járás mezőgazdasági üzemei az állat tenyésztés szakaszán is jő eredeményekkel dicsekedhet nek. Az utóbbi öt évben szarvasmarha-állományuka több mint tízezer darabbal növelték. Jelenleg 55 eze 800 darabot tartanak, ebből 18 ezer 850 tehenet. Та valy a járásban tehenenként 3550 literes évi fejésl át lagot értek el. Az értékesített tej 74 százaléka első minőségi osztályú volt. Kiváló eredménynek számít, hogy 100 tehéntől 99,54 borjúszaporulatot értek el. Ez év első felében a járás gazdaságai 370 ezer literrel több tejet értékesítettek, mint a múlt év hasonló Időszakában, és az értékesített te] 78,1 százaléka első minőségi osztályú volt. Jelenleg az egyedenkénti napi fejősi átlag meghaladja a tíz litert. A Jó eredmények arról tanúskodnak, hogy több gazdaságban igyekeznek a meglevő lehetőségeket jól kihasználni. Igaz, olyan mezőgazdasági üzemek is akadnak, ahol jócskán vannak még rejtett tartalékok. Gyakran előfordul, hogy két, egymás mellett levő szövetkezetben, mázsákban mérik az átlagtermés közötti különbséget, s milliókban a jövedelmezőséget. Ezért a fő cél egyértelmű: erősíteni a „középmezőnyt“, minél több jó gazdaságot kialakítani, a gyengéket pedig átlagszintre emelni. Ha az utóbbi évek változásait vizsgáljuk, akkor az egyre Igényesebb külső és belső feltételek ellenére egyre több • szövetkezet a közepes szintre zárkózott fel. Az esetek többségében megállapíthatjuk, hogy a gyenge gazdaságok eredményei olyan szintűek, amelyeket nemrég a közepesek értek el. Tudjuk, hogy a fejlődésben nem lehet megállni. Azonban a járás gazdaságaira jellemző, hogy hasznot hoz a kalászos, nyereséget ad a zöldség, egyenletes Jövedelmet biztosít az állattenyésztés. Korántsem mondhatjuk, hogy a járás mezőgazdasága előtt könnyebb évek állnak. Ismertek a gátló tényezők. De bizakodhatunk, hogy kialakult olyan szakembergárda, s mellettük olyan tagság áll a földművesszövetkezetekben, amely képes alkalmazkodni a változó körülményekhez, s nemcsak megtartani tudja az elért eredményeket, hanem a tartalékok feltárásával és kihasználásával képes előbbre lépni. ILLÉS BERTALAN
