Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-31 / 30. szám
14 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1982. július 31. & MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф LÁTOGATÓBAN barátainknál Az NDK-ban a kertészkedők és kisállattenyésztök szövetsége — amely szervezetnek a méhészek is tagjai — Kari Marz-Stadt-ban június 4., 5-én tartotta 5. országos kongreszszusát. Az 1180 hazai résztvevő mellett a szocialista országok küldöttsé ge is képviseltette magát a tanácskozáson. Hazánkból három tagú küldöttség vett részt ezen a kongresztzuson, hogy figyelemmel kisérje az elhangzottakat, s a tapasztalatokat idehaza hasznosíthassa. A főbeszámolót Ervin Wegner a szöveség első titkára tartotta meg, hangsúlyozva azt, hogy az NDK kertészkedő! és kisállattenyésztői a múlt év folyamán a gyümölcs 57, a nyúlhús 99,8, a tojás 44,2, s a méz 98 százalékát juttatták az állami alapokba. Ebben az évben viszont a kertészkedők 165 ezer tonna gyümölcs és 130 ezer tonna zöldségféle termesztésére vállalkoztak. Az NDK-ban nagy eredménynek tartják, hogy a szövetség 1,17 millió tagja 16 ezer alapszervezetbe tömörülve rendkívül aktívan dolgozik. Ebből 33 ezer 345 a méhészkedő. Az országban több mint ezer méhészeti szervezetben összesen 476 ezer 990 méhcsaládot tartanak. Az NDK Mező-, Erdőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a szövetségaktív közreműködésével nagyon kedvező feltételeket teremtett a méhészet fellendítésére. Annak, aki helyhez kötött méhészkedést folytat, és családonként 6 kiló mézet adott az állami alapokba, a mézmennyiség minden további kilójáért 8, annak viszont, aki vándorlásra rendezkedett be, és családonként 17 kilő mézet juttatott az állami alapba, a mézmennyiség minden kilójáért 15 márka felárat fizetnek. Ugyanakkor egy egy család szaporulatért 50 márkái adnak a központi alapokból a méhésznek. Az intézkedés országszerte kedvező visszhangot váltott ki a méhészek körében. A szövetség 4. országos kongreszszusa utáni időszakban a múlt évben teljesítették túl első ízben a 3 ezer tonna mézfelvásárlást. Az idén viszont 3500 tonna méz átvételével számolnak. Az évi mézszükséglet azonban az NDK-ban 5 ezer tonna. Nem a véletlen müve tehát, hogy 1985-ig 550 ezer méhcsaláddal számolnak. Tekintettel az állományok eltérő hasznosságára, országos tenyésztési tervezet keretében az általános jó minőség elérésére törekednek. Foko zatosan kiépítik a mesterséges meg termékenyítő állomások hálózatát Ezek irányításával a Hohen Neues drof-i Kutatóintézetet bízták meg Ennek feladata lesz, hogy közremü ködjön a fajtatiszta méhállomány el terjesztésében. Az NDK-ban gondoskodnak a méhek felhasználásáról a mezőgazdaságban is. A múlt évben például 123 ezer 609 családdal vándoroltak a virágzó növénykultúrákhoz. Ezzel az NDK méhészete a számottevő méztöbblettel párhuzamosan a mező gazdaságnak is sokat segített a terméshozamok növelésében. Hatékony intézkedések szabályozzák az országban például a méhállomány egészségvédelmét, főleg a VARROA-atkával szemben folytatott küzdelmet tartják fontosnak, mert ezen a szakaszon eddig csak rész eredményeket értek el. Az alapszer vezetek vezetői felelősek a központ nak az intézkedések megtartásáért A méhegészségügy szakaszán össze sen 8 ezer személy fejt ki érdemdús tevékenységet. Jelenleg viszont arra törekednek, hogy tovább tökéletesít sék a méhek intézményes állategészségügyi ellátását, s ehhez több dolgozót vonnak be ebbe a munkába. Szerepcsere a kaptárban Á kutatók egyebek között azzal is foglalkoznak, hogy egy állatnépességben miért gondoskodik gyakran csak egyetlen állat az utódaól, míg a népesség sok más tagja — többnyire rokonok —■ a fölnevelés teendőit látják el. A méhcsaládban csak a méhanya petézik. Nőtestvérei, a dolgozók viszont egyebek között az ivadékot nevelik. A munkamegosztás jelentőségét csak akkor értjük meg, ha az egyedek magatartását az egész népesség szempontjából vizsgáljuk. Az utóbbi évek kutatásaiból tudják, hogy a család bizonyos tagjainak hormonháztartására hatással vannak a feromonok. Ezek á vegyi anyagok pontosan körülírható viselkedésre késztetnek. A méhanya által termelt anyag a családban az információáramlást szolgálja. Ezt csak a méhanya termeli. Amikor ez a dolgozó méh csápjaihoz eljut, annak a szervezetében a jelzés hatására kikapcsolódik a petefészket működésre serkentő saját hormpnrendszer, s Így terméketlen marad. A méhanya nőtestvérei a családban tehát segítő alattvalókká válnak. Hogyan terjed ez a vegyi anyag a kaptárban? Széthordására a dolgozó méhek egyik csoportja „szakosodott“. Ezek a méhanyához jutva, átveszik tőle az anyagot, majd a kaptárban ide-oda rohangálva szétosztják azt. A kutatók közelebbről is vizsgálták a méhanya-anyag szerepét. Amikor a méhanyát eltávolították a kaptárból, a dolgozók petefészke néháhy napon belül kifejlődött, úgyhogy az egykor terméketlen nőstények petét rakhattak. A petékből persze hímek keltek ki. Az ő világra jöttük szintén ellegendő a család túléléséhez. A hímek ugyanis kirepülnek, méhanyákat termékenyíthetnek meg, tehát öröklött tulajdonságaikat továbbadhatják. A kísérletek bizonyították, hogy a méhanyától megfosztott család néhány dolgozója nemcsak petefészket fejlesztett, hanem a méhanya-anyaggal vegyileg rokon anyagot is termelt, amely a kaptár többi dolgozójában szintén terméketlenséget idézett elő. A méhek a méhanya elvesztésére persze más módon is reagálnak: a lárvákat, amelyekből eredetileg dolgozók keltek volna, most nagy értékű táplálékkal etetik, úgyhogy ezekből méhanyák keltek ki. A teljes értékű nőstények később kirepültek, és párosodtak. E nőstények közül az egyik visszatért a kaptárba, a dolgozók elismerték méhanyának, és támogatták őt az utódok fölnevelésében. sr-ovp—* A főbeszámolót élénk vita követte. A felszólalók között kért szót Heinz Kuhrig mező- erdőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is, aki a kongresszus résztvevőinek figyelmébe ajánlotta a belső tartalékok mozgósításának szükségszerűségét, a gyümölcs, a zöldség, továbbá a takarmánytermesztés fellendítésének társadalmi hasznát, s a devlzaigényes import lényeges csökkentését. Azt tanácsolta a szövetség vezetőinek, hogy teremtsenek kapcsolatot a mezőgazdasági akadémiával. Kívánatosnak tartotta a termelési és a munkaeszközök gyártásának fellendítését, az ültető anyagok választékának a bővítését, s nem utolsósorban az áruforgalmazás rugalmasabbá tételét. A miniszter köszönetét mondott a szövetség tisztségviselőinek a közélelmezés terén kifejtett áldozatos munkáért. A külföldi küldöttségek üdvözlő beszéde után a vitát a szövetség első titkára zárta le, hangsúlyozva azt, hogy a vitafelszólalások alátámasztották a főbeszámolóban elhangzottak helyességét, s köszönetét fejezte ki a küldöttségeknek a tartalmas együttműködésért, a kapcsolatok to vábbfejlesztéséért. A kongresszusi zárszó után meglátogattunk néhány intézményt, elbeszélgettünk a szakemberekkel. Megnéztünk egy gyárilag készített vándorkocsit is. amelynek megvásárlására a méhész bankhitelt igényelt. Arról is tájékoztattak, hogy a növénymegporzásra a mezőgazdasági Szemekkel szerződést kötnek, s az a méhész, aki állományát gyümölcsültetvényen szerződésre helyezi el, az naponta családonként 2 márkát, aki viszont repcére vándorol az 5 márkát kap, amennyiben állományát legalább a virágzás végéig ott tartja, ugyanakkor a herefélék megporzásáért csa ládonként, naponta 20 márkát kap, ha méheit 5 héten keresztül ezen a helyen tartja. A méhcsaládok vándoroltatását az NDK-ban kerületi szakbizottságok irányítják, a gazdaságok agronómusa) pedig ellenőrzik a családok növénymegporzó hatékonyságát, erőnlétét, s ők döntenek róla, hogy az adott terület tökéletes megporzásáiioz hány családot kell kihelyezni. Érdekes viszont, hogy az NDK-ban a mézen kívül más méhészeti termékek előte remtésével csak szórványosan foglalkoznak. A háromnapos tartalmas eszmecsere után barátainktól elbúcsúztunk, és sok-sok élménnyel, tapasztalattal tértünk haza. EUDOyíT PARTL, * az SZMSZ KB dolgozója Méhcsaládok a Duna-mentén ——ЯИИИМ—— Fotó: V. Tóthová A mézpergetésről A mézfölösleg elvétele a méhektől a méhésznek ünnepnek számit, mert akkor szüreteli egész évi munkájának a gyümölcsét. A méz elválasz tása a sonkolytól olvasztással történt a múltban. Hála a pergető feltalálójának, Hruška Ferencnek, 1865 óta a mézfelesleg elvétele is korszerűsödött. Régebben a méhész a mézet a szalmakaptárakban tartott méhek lekénezésével szerezte meg. A pergető feltalálójának jóvoltából viszont megszűnt a méhek fölösleges pusztítása. A múlt évben pergetéskor az egyik vándortanyán több méhészkocsiba benyitottam. Az egyikben idős házaspár szorgoskodott. A kaptárakból a méhésztárs hordta be a mézzel telt kereteket, felesége pedig pergetett. A kocsiban ágy, asztal, faliszekrény és pergető egészítette ki a felszerelést, két oldalt pedig a méhcsaládok kaptak helyet. Az összhatás nagyon kellemes volt. Az ablakot tiszta függöny ékesítette. A méhész felesége is bekapcsolódott a munkába, s ez Így van rendjén. Az ünnepnek számító esemény lázában méhésztársam cseresznyepálinkát vett elő a szekrényből, s a bőséges mézhozam örömére koccintottunk, s közben szakmai dolgokról beszélgettünk. Benyitottam viszont olyan vándorkocsiba is, ahol hasonló rendet, tisztaságot nem találtam. Szóvá is tettem ezt. Hogyan is dolgozhattak abban a rendetlenségben. Megjegyzésemre az idős méhésztárs azt felelte, hogy a fiatalok, akik segítettek neki, délután munkába mennek. A pergetőhelyiség ajtaját állandóan nyitva tartották. A mézzel telt lépeket a fiatal házaspár emelte ki a kaptárakból és pergetés céljából behordta az idős méhésznek. A gumolittal takart padlóra lépve a szétcsöpögött mézen megcsúsztam. Az is szerencsém volt, hogy a zsebemben hordom a fátyolvédőt, amit sürgősen a fejemre helyeztem, mert a helyiség tele volt röpködő dühös méhekkel. A régi típusú pergetőnek a tetejét munka közben nem csukták le. tgy a méhek szabadon belérepülhettek, s a kannába összezúzott méhek és méz keveréke fölydogált. Nem hagyhattam ezt szó nélkül, mert a méz hasznos élelmiszer. A vándortanyán így pergetni nem szabad. Amikor a nagyüzemi méhészetben dolgoztam, a pergetés idejére mindig ideiglenes munkaerőt osztottak he hozzám. A munka kezdetekor megköveteltem, hogy munkatársaim betartsák a munkabiztonság szabályait, állandóan csukva tartsák a pergető helyiség ajtaját, stb. Ha a mézzel teli keretek behordásakor náh'-ry méh az elővigyázatosság ellenére is berepült, azt tüstént kihajtottak, hogy zavar ne keletkezzen. Arra törekedtem, hogy a pergető körül példás rend, tisztaság uralk'uľ'ék ”""t csak így lehetett biztonságos, s valóban örömteljes a munka. szászak lAszi,q a lovákia-szerte minden eszközzel 47 harcolnunk kell a méhállomány egészségének megtartásáért. Mivel a Varroa-atka fertőzés már eddig is sok gondot okozott rendkívül fontos, hogy alátéteket készítsünk a kaptárakban felgyülemlő hulladék összegyűjtésére és kivizsgálására. Szlovákiában a jövő év februárjában és március elején kei! összegyűjteni a hulladékot, és kivizsgálás céljából elküldeni azt az állategészségügyi intézetnek, hogy március végén pontosan tudjuk, mi a helyzet a méhek egészségi állapotában. Minden méhész személyes érdeke, hogy megkönnyítse az állategészség ügyi intézet munkáját. Szükséges tehát, hogy a kaptárak aljában hulladékfelfogó lemezeket helyezzen el, már az ősz folyamán. A hulladék kiszedését, átrostálását és dobozolását az alapszervezet és a község megbízottjának felügyelete mellett minden méhész maga végzi el. A megbízottakat a telephelyhez legközelebb eső községből, nem pedig a méhész lakhelyétől kell kijelölni. Telelés idején ne zavarjuk a méheket, ezért a hulladék felfogására már most készüljünk fel. Az alkalmas alátéteket időben kell behelyezni a kaptárak aljába. Elkészítésükhöz több anyag is alkalmas. Véle-KÉSZÍTSÜNK ALÁTÉTEKET menyem szerint legjobb erre az építészetben szigetelőként használt vékony és olcsó kátránypapír. A B—9-es kaptár aljára 32X45 cm átmérőjű alátét szükséges, a B—9 Ötéves terv kaptártípusok röpnyílása viszont keskenyebb, mint a másiké. Ezekbe tehát 28 cm széles alátét szalagokat készítsünk. Természetesen kaptártipusonként kell meghatározni az alátétszalagok szélességét, mert csak a röpnyílás szélességével arányos szalagok helyezhetők el zavar-, mentesen. Még az is fontos, hogy az alátét к teljesen takarják a kaptárak alját. А В és a hátulról kezelhető kaptártípusok esetében az alátétek elhelyezése nem okoz gondot, a régebbi, tehát a 10—15 cm széles röpnyílúsú kaptártípusoknál viszont az alátéteket csak felülről lehet elhelyezni. Ezért három darab szalagból álljon az alátét. Ezek végébe drótot fűzhetünk, és Így helyezhetjük el pontosan oda, ahová egy-egy szalag tartozik és jól takarja a kaptár alját. Már a szeptemberi ellenőrzés alkalmával elhelyezhetjük az alátéteket, mert így elkerülhetjük a méhek nyugalmának későbbi zavarását. Alátétnek ne használjunk közönséges papírt, mert a méhek ezt szétrágnák, a törmeléket pedig kihordanák a kaptárból. Arra viszont ügyeljünk, ne hogy hideg anyagból készítsük az alátétet, mert ezzel kezdezőtlenüí befolyásolnánk a méhek telelését. MIKULÁS JANI, az SZMSZ KB titkára Hegyaljai vándortanya festői környezetben Fotó: M. Macicka Vándortanyán Ján Matúš zvolaní méhész és vadász ismerősöm akácra minden évben Nagykürtös (Veľký Krtíš) környékére vándorol méheivel. A második vándorlás alkalmával pedig évtizedek óta a bukoveci völgybe siet. Hívására én is Bukovecre utaztam. Gondoltam ugyanis, hogy ott-tartózkodásom élményekkel jár majd. Mindketten bíztunk a mézgyűjtés sikerében is. Ismerősömnek két vándorkocsija van, de csak az egyikkel vándorol, a másikat pedig állandóan a bukoveci völgyben tartja és hétvégeken látogat oda. Az évek tapasztalatai arra kényszerítették öt, hogy a kaptárrabló medvét rendreutasítsa. Hús vizű patak botladozik a völgyön lejeié. Csobogására merész tervet eszelt ki: a medvék távoltartása érdekében eredményesen hasznosítani a vízenergiát. Az elgondolást tett követte. A vándorkocsit, vagyis a kaptárokat villamos hálózattal kerítette be. Ezzel tartja távol a mézet kedvelő medvét méhésétöl. * Este, a szálláshelyen vége-hossza nem volt a beszél gétésnek. Felidéztük régi emlékeinket Éjféltájban о harkályod ál kötöttünk ki. A harkály védekezés röl sokat írhatnánk. Kényes probléma ez. Talán lelő vése volna a legcélszerűbb, ez viszont nem ajánlatos, mert a harkály a fák kérge alatt rét tőzó rovarokkal, azok petéivel, hernyóival és bábjaival táplálkozik, tehát rendkívül hasznos madárfaj. Tizenöt esztendőn keresztül magam Is méhészkedtem. Nagyon sok bajom volt a harkályokkal. A madarak ősi ösztönüknél fogva félnek a szőrmés és tollas ragadozóktól. Erre alapozva kitömött uhut, héjái és kányát helyeztem a kaptárokra, de mindhiába, mert rövidesen megszokták, s nem zavarta őket a kaptárak kopogtatásában. Így a telelő méhesben megoldatlan maradt a harkályveszély elhárítása. Amikor átváltottam az egér és a cickány témára, ecsetelve azt, hogy milyen kárt okozhatnak a méhesben. az ismerősöm fekhelye irányából horkolásfélét véltem felfedezni. Mivel a horkolás felvette a fafürészelés skáláját, s a koncertet medve fülem nem viselte el, cuppogó hangokat hallatva elnémítottam a „koncert“ értelmi szerzőjét, s nehezen bár, de elaludtam. Reggel viszont fontos intéznivalómra hivatkozva boldogan visszatértem otthonomba. Az éjszakának persze meg van a maga varázsa. Matúšról azonban köztudott, hogy a horkolásban operaénekes. Csodálom a méheket, hogyan mseit ék el az éjjel'zenét, amely felülmúlta a harkály kap: áron történő kopogtatását. j. M. Habrovský
