Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-31 / 30. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. július 31. 12 Hogyan gazdálkodunk a műtrágyákkal? ■--------------------------------------------- * ★ 3*e --------------------------------------------Az utóbbi tíz esztendőben a mezőgazdaság energiafogyasztása más népgazdasági ágazatokkal szemben Jelentősen nő- v vekedett. 1980-ban például népgazdaságunk egymillió korona értékű termék előállítására globálisan 222 tonna tüzelőanyagot használt fel, ebből a mezőgazdaság 42 tonnát. Elgondolkoztató az a tény is, hogy a mezőgazdasági bruttó termelés növekedése nincs összhangban a rohamosan növekvő energiafogyasztással. Míg 1960-tól 1975-ig a mezőgazdasági bruttó termelés negyven százalékkal, addig az energiafogyasztás több mint kétszáz százalékkal növekedett. A mai energiaválságos helyzetben nem engedhetjük meg magunknak a pazarlást. Figyelmünket az összes energiaforrás ésszerű hasznosítására kell összpontosítanunk, a mezőgazdasági termelésben is.---------------------------------------------- * ★ * --------------------------------------------A gyakorlatban sokszor tapasztalhatjuk, hogy a nagy mennyiségű műtrágya formájában a talajba fektetett energia nem növeli arányos mértékben a főbb növénykultúrák hozamát. Ellenkezőleg. Esetenként fokozatos csökkenését eredményezi, nem beszélve az életkörnyezetre, elsősorban a talajra és a vízre gyakorolt kedvezőtlen hatásáról. Ugyanis a műtrágyák hatóanyagának bizonyos fokú többlete már nem vált ki serkentő, hozamnövelő hatást, s környezetszennyező tényezővé válik, amiért a mezőgazdasági nagyüzemeket ma még nem bírságolják... Matematikai módszerek segítségével, amelyek a talaj reális tápanyagkészletének és a termesztett növény objektív igényének elemzéséből indáinak ki, kiszámítható a műtrágyák hatóanyagának optimális adagja. Ezáltal tetemes mennyiségű műtrágya, de energia is megtakarítható. A mezőgazdasági üzemek múlt évi műtrágya-fogyasztásának példáján fel akarjuk hívni az irányító szervek, a szállító vállalatok, az agrokémiai vállalatok és az egyes gazdaságok vezetőinek figyelmét az észlelt, nem kívánatos jelenségekre, melyek részben a műtrágyákkal való pazarlásban, részben pedig a talaj-tápanyagok hiányában jelentkeznek. Felmérések szerint az egyes kerületek és járások között a műtrágyafogyasztásban jelentős eltérések tapasztalhatók. A nyugat-szlovákiai kerületben például a nitrogéntrágyákat 8,8 százalékkal túladagolták. Jelentős többlettrágyázást négy Járás esetében észleltek, a legnagyobb mérvűt a nitrai járásban, ahol a túladagolás aránya 63,2 százalékos volt. A foszfor- és káliumműtrágyák hatóanyagát a kerület valamennyi járásában tüladagolták, 11,8, illetve 19,8 százalékkal. Ezekből. Is a legnagyobb mennyiségű hatóanyagot a nitrai járásban használták fel. A túladagolás mértéke a foszfor esetében 33,4, a káliuméban pedig 47,1 százalék volt. A legkiegyensúlyozottabb NPK-műtrágyázás a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás gazdaságaiban tapasztalható, ahol a kálium kivételével a tényleges szükséglet és a felhasznált hatóanyag-mennyiség közötti eltérés elenyésző volt. A közép-szlovákiai kerületben a szükséglethez viszonyítva .2,6 százalékkal kevesebb nitrogénműtrágyát alkalmaznak. A nitrogénhiány a járások többségében észlelhető. Kivételt képez a Považská Bystrlca-i, a prievidzai és a nagykürtös! (Velký KrtíS) járás. Viszont a foszforműtrágyákból a szükségletnél 37,8 százalékkal, a káliumműtrágyákból pedig 71.5 százalékkal használtak fel többet. A kelet-szlovákiai kerületben 9,7 százalékkal lépték túl a nitrogén-, 24.5 százalékkal a foszfor- és 40,5 százalékkal a káliumműtrágyák tényleges szükségletét. Több járásban óriási túladagolás tapasztalható. A nitrogénműtrágyákból például a svidnlkl járásban 89, a rozsnyóiban (Rožňava) 79, a humennéiben pedig 28,5 százalékkal lépték túl a szükségletet. Kedvezőtlen a helyzet a káliumműtrágyázás esetében is. A svidnfki járásban 96,5, a bardejoviban 86,3, a rozsnyói járásban pedig 63 százalékkal több műtrágyát Juttattak a talajba a kelleténél. Az adatok valóban elgondolkoztatók. Az egyes járások esetében a műtrágyák szükséglete és a felhasznált mennyiségük között tapasztalt szembetűnő különbségek jelentűs tartalékokra utalnak, melyeket a tervezés, az irányítás és a munkaszervezés tökéletesítésével rugalmasan ki lehetne használni. Az adatokat összegezve — Szlovákia viszonylatban — csupán egy év leforgása alatt nitrogénműtrágyából 9478, foszforból 24 ezer 615, káliumból pedig 46 ezer tonnával többet használtak fel a mezőgazdasági üzemek. Ez — beleértve a gyártást, a csomagolást és a szállítást — hozzávetőlegesen 45 ezer 078 tonna fosszilis (ősmaradvány!) energiamennyiségnek, illetve 226 millió koronának felel meg. Emellett a műtrágyák beszerzésének devizaigényessége sem elhanyagolható tényező. Népgazdasági szempontból az is számottevő megtakarítást jelentene, ha az említett többletmennyiséget legalább a felére sikerülne csökkenteni. Nem beszélve arról, hogy,a műtrágyák túladagolása megbontja a talaj tápanyagegyensúlyát, csökkenti a foszfor felvevőképességét, s a felhalmozódott tápanyagok klmosódása a talajból az életkörnyezetet is veszélyezteti. A műtrágyák ésszerű kihasználása érdekében célszerű lenne: ■ elsősorban a nitrogénműtrágyákat — amelyek költségek és energia szempontjából a legigényesebbek — csak optimális adagban juttatni a talajba, mert túladagolásuk káros hatással lehet a környezetre. Továbbá kiegyenlíteni azokat az aránytalanságokat, amelyek az egyes járások között tapasztalhatók, főleg ott, ahol hiány mutatkozik; ■ felülvizsgálni a foszfor- és káliumműtrágyák évről évre növekvő adagjainak gazdaságosságát, főleg azokban a járásokban, ahol aránytalanul többet használtak fel a szükségesnél; ■ tökéletesíteni a matematikai módszereket, amelyek lehetővé teszik a talaj tápanyagpótlásának ésszerű irányítását. Az évente végzett számítások szerint szervezni a műtrágyázást; ■ összehangolni a műtrágyák gyártását és behozatalát a számítások alapján megállapított optimális szükséglettel. A gazdaságok vezetőinek tudatosítani kell azt a gazdasági szempontból el nem hanyagolható tényt is, hogy a műtrágyák ésszerű kihasználása nemcsak tetemes energiamegtakarítást eredményez a népgazdaságnak, hanem a gazdaság jövedelmezősége szempontjából is lényeges. Hiszen a növénytermesztés önköltségein a műtrágyázási költségek több mint 22 százalékos arányban részesednek. A műtrágyákkal" való észszerű gazdálkodás tehát a gyorsan mozgósítható tartalékaink egyike. Informácie (1982./10.) “Baráti erst ágok fcrmclcsi t&paežfalďai azzal számolnak, hogy a munkaszervezés új formáinak érvényesítésével és a bőtermő fajták igénybevételével a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig 50 százalékkal növelik a dohánytermelést. A MEZŰGAZDASAG FEJLESZTÉSE A Bajkál-Amur vasútvonal körzetében levő természeti kincsek hasznosításának elengedhetétlen feltétele a mezőgazdaság fejlesztése, főleg Szibériában és a Szovjetunió távol-keleti részén. A szovjet demográfusok feltételezik, hogy belátható időn belül ebben a körzetben mintegy másfél millió ember fog élni és dolgozni. Annak érdekében, hogy számukra biztosított legyen az évi élelmiszerellátás, többek között 150 ezer tonna gabonára, 330 ezer tonna burgonyára és zöldségre, valamint 125 ezer tonna húsra van szükség. A körzet mezőgazdasági üzemelnek a kisegítő gazdaságokkal együtt nemcsak az itt élő lakosság igényeit kell kielégíteniük, hanem a Szovjetunió élelmiszerprogramjának megvalósulásához Is hozzá kell járulniuk. Jelenleg az Itt levő szovhozok és kolhozok száma 42, a különféle Ipari üzemek mellett működő kisegítő gazdaságok száma pedig 17, amelyek öszszesen 141 ezer hektár szántóterületen gazdálkodnak. Az előbbi ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság további fejlesztésére 98 millió rubelt fordítottak. A hús- és a tejtermelés azóta egyötödével, a tojástermelés pedig 50 százalékkal nőtt. KIVALÖ dohánytermelők Tavaly a Bolgár Népköztársaság a dohány és a cigaretta kivitelével 740 millió leva nyereséget ért el, ami a BNK összes mezőgazdasági kiviteli értékének 36 százaléka volt. A múlt évben az országban 88 600 tonna cigarettát gyártottak. Köztudott, hogy Bulgáriában már négy éve tart a dohányzás elleni kampány, amelynek eredményeként a dohányosok csak 13 ezer tonna cigarettát szívtak el. A múlt évi 127 ezer tonnás dohánytermés viszont még ennek ellenére sem fedezte a kivitel igényeit, ezért A TEAÜLTETVÉNYEK BŐVÍTÉSE A Szovjetunióban, de elsősorban Grúziában régi hagyományai vannak a teacserje termesztésének. A termés mennyisége évről évre növekszik, még sem tudja kielégíteni a keresletet — jelenlegi hazai termesztésből csupán a szükségletnek 80 százalékát elégítik ki. A szovjet szakemberek már megállapították, hogy mind a hazai, mind a külföldi piac ellátása megköveteli a teatermés 50 százalékos növelését. A Grúz SZSZK-ban, ahol a Szovjetunió teaültetvényeinek mintegy 97 százaléka található, jelenleg 80 ezer hektár területen termesztik a teacserjét. Tavaly rekordnak számító, 524 ezer tonna termést takarítottak be úgy, hogy az átlagos terméshozam nagyobb volt, mint például Indiában. Azzal számolnak, hogy Grúziában tovább növelik a teaültetvényeket s a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig elérik az évi 600 ezer tonnás tfermést. Géppark vagy roncstelep? Az ipar nyersanyaghiánnyal küszködik, de közben nem egy mezőgazdasági üzemben így fest az avatatlan nézelődők elől korszerű gazdasági épületekkel eltakart udvarrész. A felvételek készítőjével együtt kérdezzük: Mi ez — géppark, avagy roncstelep? Ha az első, akkor rossz, na az utóbbi, akkor szintén. Lehet, hogy I.-ben ezt nevezik ésszerű területkihasználásnak? Mindenesetre bízunk benne, hogy az illetékes, jobb példáiról nevezetes szövetkezet gazdái így egyelőre nevezetlenül is fölismerik a portájukat, és gyorsan rendet tesznek a gazdasági udvaronl (bor) Tavaly több mezőgazdasági sági igazgatóság föállattenyősztője üzemben figyelmen kívül hagy- elmondotta, hogy a járásban fokoták a párt- és állami szervek zott gondot fordítanak a tej tisztasáhatározatait, a figyelmeztető szava- góra. A gazdaságok korszerű hűtőket. Azt, hogy tekintettel az erőta- tároló berendezésekkel való ellátottkarmányok behozatalának korlátozott sága jónak mondható. Több gazdaság, lehetőségeire, a tej- és a marhahús- például a pezinoki, a féli (Tomašev) termelést saját forrásainkra, vagyis és a Chorvátsky Grob-i szövetkezet, a kellő mennyiségű és jó minőségű valamint a Stupavai és a Myjavai Altömegtakarmányokra kell alapoz- lami Gazdaság, csakis első minőségi nunk. A tömegtakarmányok termesz- osztályú tejet értékesített, tése sok helyen továbbra is a leg- Igaz, ezen a téren is akadnak tarelhanyagoltabb ágazata maradt a nö- talékok. Nem mindegyik gazdaságvénytermelésnek. ban tudatosították azt, hogy a kiváló A felsőbb szervek úgy, mint eddig, minőségű tej értékesítése milyen évek hosszú során, majd csak segí- nagy mértékben befolyásolja a tejtenek a takarmányozási gondokon — termelés gazdaságosságát. Közéjük okoskodtak egyesek, s ment minden tartozik például a Dunajská Lužná-1 a régiben. Hiábavaló volt a siránko- szövetkezet, ahol az értékesített tejzás akkor, amikor a kedvezőtlen táp- nek csupán az egynegyede került az értékű, szűkös takarmánykészletek első minőségi osztályba. De több kidekázott napi fejadagja az állomá- helyrehozni való akad a gajaryi és a nyok leromlásához, a hasznosság Záhorská Bystrica-i szövetkezetben rohamos csökkenéséhez vezetett. is. Az említett gazdaságokban intéz- A hiányos takarmányozás kedve- kedéseket hoztak a higiéniai kövezőtlen hatását az új terméssel sem telmények betartására. Hiszen ezen a lehetett helyreigazítani. A helytelen téren volt tapasztalható a legtöbb hozzáállás, a felelőtlen gazdálkodás mulasztás, ami rontotta a tej tisztakövetkezménye az állati eredetű tér- ságát. mékek értékesítési időtervének telje- A járásban aráqylag kedvezőtlenül sltésében domborodott ki. alakult a borjúelhullás, amely az el-A szarvasmarha-tenvészíes eredményessége a tömegtaMnyokon múlik A Bratislava-vidéke járásban az első félévben 95,3 százalékra sikerült eleget tenni a tej értékesítési ütemtervének. Pedig a járás állattenyésztésének fejlesztési programjában első helyen áll a tehenészet. Az ötéves tervidőszak végéig 4,5 millió literrel több tejet akarnak értékesíteni. Ezt állománybővítéssel, hasznosságnöveléssel és korszerű létesítmények építésével szeretnék elérni. A tehénállomány növelésében tervszerűen haladnak. A tejhasznosságban is évről évre jobb eredményeket értek el. Tavaly egyedenkénti évi átlagban megközelítették a négyezer literes szintet. Pontosabban 3928 literes fejési átlagot értek el. Távlati céljuk: túllépni a négyezren. A nagy tejhasznú egyedek érzékenyen reagálnak az elégtelen, vagy a helytelen takarmányozásra. Tehát megfelelő takarmányalap és ésszerű takarmányozás nélkül a tehenészetben kitűzött feladatok megvalósítása elképzelhetetlen. A járás élenjáró tejtermelő gazdaságaiban sikerült megtartani, sőt emelni a magas tejtermelési szintet. A senkvicei szövetkezetben például a múlt év valóságához viszonyítva 0,46 literrel növelték a tehenek tejhasznosságát. Az első félév átlagában 15,92 liter tejet fejtek ki naponta. A Chorvátsky Grob-t szövetkezetben 14,25, a budmericeiben pedig 11,86 literes fejési átlaggal dicsekedhettek. Akadtak olyan gazdaságok is, ahol lényegesen javították a tehenek téjtermelési átlagát. Példa erre a modrai és az újfalusi (Nová Dedinka) szövetkezet, valamint a Stupavai Állami Gazdaság. Az élenjáró tejtermelő gazdaságok nem küszködtek takarmányozási gondukkal, annak ellenére, hogy azokban is fokozott mértékben takarékoskodtak az erőtakarmányokkal. Nem kelett hivatkozniuk az időjárás viszontagságaira, a takarmánynövények gyenge termésére. A tejtermelésben előbbre lépő gazdaságokra az volt a jellemző, hogy megkülönböztetett figyelmet szenteltek a takarmánynövények termesztésének, betakartíásának és hasznosításának, a be nem vált vezetőket rátermett szakemberekkel váltották fel, s változtattak az eddigi irányítási és szervezési módszereken. A tejtermelés lemaradása a rusovcei és a pezinoki szövetkezet, valamint a Szenei (Senec) Állami Gazdaság rovására írható. Az említett két szövetkezetben áthidalhatatlan takarmányozási problémák idézték elő a tejhasznosság nagyarányú csökkenését. A Szenei Állami Gazdaság esetében jiedig a magyarbéli (Vefký Biel) részleg nagy kapacitású tehenészeti telepének nem megfelelő tartástechnológiai felszerelése, az állategészségügyi előírások be nem tartása következtében fellépő tőgygyulladás, de az irányításban és a munkaszervezésben felmerülő hiányosságok is hozzájárultak a hasznosság leromlásához. A múlt év valóságához viszonyítva a tej minősége javult. Az első minőségi osztályban a tejnek 84 százalékát, a másodikban pedig 15 százalékát értékesítették. Ez annyit jelent, hogy az első minőségi osztályú tej menyisége az első félévben kilenc százalékkal növekedett. Anton Selecky agrármérnök, a járási mezőgazdaső félévben 5,9 százalékos volt. Ennek oka elsősorban a kedvezőtlen tartási és takarmányozási feltételekben, az állategészségügyi és higiéniai követelmények be nem tartásában rejlik. A legnagyobb borjúelhullás a hidasi (Most pri Bratislave), a Pozsorypüspöki (Podunajské Biskupice) és a perneki szövetkezetben volt. A helyzet orvoslása halaszthatatlan intézkedéseket követel. A járás gazdaságai ugyan a hús értékesítési tervét teljesítették, a tervezettnél nagyobb mennyiségű sertéshús eladásával, viszont marhahúsból négy százalékkal kevesebbet értékesítettek. A lemaradás oka ugyancsak a hiányos takarmányalapban lelhető, elsősorban a járás három, marhahizlalásra szakosított gazdaságában, nevezetesen a blatnéi, a pozsonypüspöki és a Vysoká pri Morave-i szövetkezetben. A hízómarhák hasznossága megdöbbentően gyenge. A nyugat-szlovákiai kerületben az elért 0,51 dekagrammos napi súlygyarapodási átlaggal az utolsók. A tojás és a baromfihús értékesítési tervét a járás gazdaságai túlteljesítették. Ugyancsak szép eredményeket értek el a juhtenyésztésben is, amelynek fejlesztése tervszerűen halad. A juhtenyésztésre a modrai, a lozornói és a pezinoki szövetkezet, valamint a Szenei Állami Gazdaság szakosodott. E fontos ágazat fejlesztésének jelentősége abban rejlik, hogy az állattenyésztés jövedelmezőségének növelése mellett lehetővé teszi a nehezen hozzáférhető, s nagyüzemiig meg nem művelhető kaszálók termésének hasznosítását is. A főállattenyésztő szavai szerint a járás vezetőinek igyekezete elsősorban arra irányul, hogy az év végéig mérsékeljék, sőt behozzák a tejtermelésben felmerülő kiesést. Külön bizottságokat hoztak létre, melyeknek tagjai felülvizsgálják a tej- és a marhahústermelés lemaradásának okát, s intézkedési javaslatokat hoznak a helyzet orvoslására. Am a legfontosabb feladat az, hogy valamenynyi mezőgazdasági üzemben minőség és mennyiség szempontjából megfelelő takarmánykészletet biztosítsanak. A helyzetet súlyosbítja az évelő takarmánynövények első és második kaszálásának a vártnál gyengébb termése. Ezért minden lehetőséget kihasználnak az évelők terméskiesésének behozására. Elsősorban a másodnövények, főleg a nagy hozamú Perko és Akela termesztését szorgalmazzák. A másodnövényeket — főleg öntözhető területeken — ötezer hektáron, azaz a szántóterület 12 százalékán termesztik. Továbbá szorgalmazzák a nem hagyomácyns takarmányok, mindenekelőtt a szctoia maximális hasznosítását. A szalma emészthetőségét és ízletességét pácolással, továbbá élelmiszeripari, főleg tejipari hulladékokkal való keveréssel növelik majd. Remélhető, hogy a tej- és hústermelésben hátul kullogó gazdaságok vezetői végre tudatosítják, hogy а tömegtakarmányok termelése éppolyan fontos ágazata a növénytermesztésnek, mint a gabonafélék termesztése. Ezen ágazat fellendítése nélkül a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, a hasznosság növelése elképzelhetetlen. KLAMARCSIK MARIA
