Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-07-31 / 30. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. július 31. 12 Hogyan gazdálkodunk a műtrágyákkal? ■--------------------------------------------- * ★ 3*e --------------------------------------------­Az utóbbi tíz esztendőben a mezőgazdaság energiafogyasz­tása más népgazdasági ágazatokkal szemben Jelentősen nő- v vekedett. 1980-ban például népgazdaságunk egymillió korona értékű termék előállítására globálisan 222 tonna tüzelőanya­got használt fel, ebből a mezőgazdaság 42 tonnát. Elgondol­koztató az a tény is, hogy a mezőgazdasági bruttó termelés növekedése nincs összhangban a rohamosan növekvő ener­giafogyasztással. Míg 1960-tól 1975-ig a mezőgazdasági brut­tó termelés negyven százalékkal, addig az energiafogyasz­tás több mint kétszáz százalékkal növekedett. A mai ener­giaválságos helyzetben nem engedhetjük meg magunknak a pazarlást. Figyelmünket az összes energiaforrás ésszerű hasznosítására kell összpontosítanunk, a mezőgazdasági ter­melésben is.---------------------------------------------- * ★ * --------------------------------------------­A gyakorlatban sokszor tapasztal­hatjuk, hogy a nagy mennyiségű mű­trágya formájában a talajba fektetett energia nem növeli arányos mérték­ben a főbb növénykultúrák hozamát. Ellenkezőleg. Esetenként fokozatos csökkenését eredményezi, nem be­szélve az életkörnyezetre, elsősorban a talajra és a vízre gyakorolt ked­vezőtlen hatásáról. Ugyanis a műtrá­gyák hatóanyagának bizonyos fokú többlete már nem vált ki serkentő, hozamnövelő hatást, s környezet­­szennyező tényezővé válik, amiért a mezőgazdasági nagyüzemeket ma még nem bírságolják... Matematikai módszerek segítségé­vel, amelyek a talaj reális tápanyag­készletének és a termesztett növény objektív igényének elemzéséből in­dáinak ki, kiszámítható a műtrá­gyák hatóanyagának optimális adag­ja. Ezáltal tetemes mennyiségű mű­trágya, de energia is megtakarítható. A mezőgazdasági üzemek múlt évi műtrágya-fogyasztásának példáján fel akarjuk hívni az irányító szervek, a szállító vállalatok, az agrokémiai vállalatok és az egyes gazdaságok vezetőinek figyelmét az észlelt, nem kívánatos jelenségekre, melyek rész­ben a műtrágyákkal való pazarlás­ban, részben pedig a talaj-tápanya­gok hiányában jelentkeznek. Felmérések szerint az egyes kerü­letek és járások között a műtrágya­fogyasztásban jelentős eltérések ta­pasztalhatók. A nyugat-szlovákiai ke­rületben például a nitrogéntrágyákat 8,8 százalékkal túladagolták. Jelen­tős többlettrágyázást négy Járás ese­tében észleltek, a legnagyobb mérvűt a nitrai járásban, ahol a túladago­lás aránya 63,2 százalékos volt. A foszfor- és káliumműtrágyák ha­tóanyagát a kerület valamennyi já­rásában tüladagolták, 11,8, illetve 19,8 százalékkal. Ezekből. Is a leg­nagyobb mennyiségű hatóanyagot a nitrai járásban használták fel. A túl­adagolás mértéke a foszfor esetében 33,4, a káliuméban pedig 47,1 száza­lék volt. A legkiegyensúlyozottabb NPK-műtrágyázás a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás gazdaságai­ban tapasztalható, ahol a kálium ki­vételével a tényleges szükséglet és a felhasznált hatóanyag-mennyiség kö­zötti eltérés elenyésző volt. A közép-szlovákiai kerületben a szükséglethez viszonyítva .2,6 száza­lékkal kevesebb nitrogénműtrágyát alkalmaznak. A nitrogénhiány a já­rások többségében észlelhető. Kivé­telt képez a Považská Bystrlca-i, a prievidzai és a nagykürtös! (Velký KrtíS) járás. Viszont a foszforműtrá­gyákból a szükségletnél 37,8 száza­lékkal, a káliumműtrágyákból pedig 71.5 százalékkal használtak fel töb­bet. A kelet-szlovákiai kerületben 9,7 százalékkal lépték túl a nitrogén-, 24.5 százalékkal a foszfor- és 40,5 százalékkal a káliumműtrágyák tény­leges szükségletét. Több járásban óriási túladagolás tapasztalható. A nitrogénműtrágyákból például a svid­­nlkl járásban 89, a rozsnyóiban (Rož­ňava) 79, a humennéiben pedig 28,5 százalékkal lépték túl a szükségletet. Kedvezőtlen a helyzet a káliummű­trágyázás esetében is. A svidnfki já­rásban 96,5, a bardejoviban 86,3, a rozsnyói járásban pedig 63 százalék­kal több műtrágyát Juttattak a talaj­ba a kelleténél. Az adatok valóban elgondolkozta­­tók. Az egyes járások esetében a mű­trágyák szükséglete és a felhasznált mennyiségük között tapasztalt szem­betűnő különbségek jelentűs tartalé­kokra utalnak, melyeket a tervezés, az irányítás és a munkaszervezés tökéletesítésével rugalmasan ki lehet­ne használni. Az adatokat összegezve — Szlová­kia viszonylatban — csupán egy év leforgása alatt nitrogénműtrágyá­ból 9478, foszforból 24 ezer 615, ká­liumból pedig 46 ezer tonnával töb­bet használtak fel a mezőgazdasági üzemek. Ez — beleértve a gyártást, a csomagolást és a szállítást — hoz­závetőlegesen 45 ezer 078 tonna fosszilis (ősmaradvány!) energia­­mennyiségnek, illetve 226 millió ko­ronának felel meg. Emellett a mű­trágyák beszerzésének devizaigényes­sége sem elhanyagolható tényező. Népgazdasági szempontból az is számottevő megtakarítást jelentene, ha az említett többletmennyiséget legalább a felére sikerülne csökken­teni. Nem beszélve arról, hogy,a mű­trágyák túladagolása megbontja a talaj tápanyagegyensúlyát, csökkenti a foszfor felvevőképességét, s a fel­halmozódott tápanyagok klmosódása a talajból az életkörnyezetet is ve­szélyezteti. A műtrágyák ésszerű kihasználása érdekében célszerű lenne: ■ elsősorban a nitrogénműtrágyá­kat — amelyek költségek és energia szempontjából a legigényesebbek — csak optimális adagban juttatni a talajba, mert túladagolásuk káros hatással lehet a környezetre. Továb­bá kiegyenlíteni azokat az arányta­lanságokat, amelyek az egyes járá­sok között tapasztalhatók, főleg ott, ahol hiány mutatkozik; ■ felülvizsgálni a foszfor- és ká­liumműtrágyák évről évre növekvő adagjainak gazdaságosságát, főleg azokban a járásokban, ahol arányta­lanul többet használtak fel a szük­ségesnél; ■ tökéletesíteni a matematikai módszereket, amelyek lehetővé teszik a talaj tápanyagpótlásának ésszerű irányítását. Az évente végzett számí­tások szerint szervezni a műtrágyá­zást; ■ összehangolni a műtrágyák gyár­tását és behozatalát a számítások alapján megállapított optimális szük­séglettel. A gazdaságok vezetőinek tudatosí­tani kell azt a gazdasági szempont­ból el nem hanyagolható tényt is, hogy a műtrágyák ésszerű kihaszná­lása nemcsak tetemes energiamegta­karítást eredményez a népgazdaság­nak, hanem a gazdaság jövedelmező­sége szempontjából is lényeges. Hi­szen a növénytermesztés önköltsé­gein a műtrágyázási költségek több mint 22 százalékos arányban része­sednek. A műtrágyákkal" való ész­szerű gazdálkodás tehát a gyorsan mozgósítható tartalékaink egyike. Informácie (1982./10.) “Baráti erst ágok fcrmclcsi t&paežfalďai azzal számolnak, hogy a munkaszer­vezés új formáinak érvényesítésével és a bőtermő fajták igénybevételével a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig 50 százalékkal növelik a dohányter­melést. A MEZŰGAZDASAG FEJLESZTÉSE A Bajkál-Amur vasútvonal körzeté­ben levő természeti kincsek haszno­sításának elengedhetétlen feltétele a mezőgazdaság fejlesztése, főleg Szi­bériában és a Szovjetunió távol-keleti részén. A szovjet demográfusok fel­tételezik, hogy belátható időn belül ebben a körzetben mintegy másfél millió ember fog élni és dolgozni. Annak érdekében, hogy számukra biztosított legyen az évi élelmiszer­­ellátás, többek között 150 ezer tonna gabonára, 330 ezer tonna burgonyára és zöldségre, valamint 125 ezer ton­na húsra van szükség. A körzet mezőgazdasági üzemelnek a kisegítő gazdaságokkal együtt nem­csak az itt élő lakosság igényeit kell kielégíteniük, hanem a Szovjetunió élelmiszerprogramjának megvalósulá­sához Is hozzá kell járulniuk. Jelen­leg az Itt levő szovhozok és kolho­zok száma 42, a különféle Ipari üze­mek mellett működő kisegítő gazda­ságok száma pedig 17, amelyek ösz­­szesen 141 ezer hektár szántóterüle­ten gazdálkodnak. Az előbbi ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság to­vábbi fejlesztésére 98 millió rubelt fordítottak. A hús- és a tejtermelés azóta egyötödével, a tojástermelés pedig 50 százalékkal nőtt. KIVALÖ dohánytermelők Tavaly a Bolgár Népköztársaság a dohány és a cigaretta kivitelével 740 millió leva nyereséget ért el, ami a BNK összes mezőgazdasági kiviteli értékének 36 százaléka volt. A múlt évben az országban 88 600 tonna ci­garettát gyártottak. Köztudott, hogy Bulgáriában már négy éve tart a do­hányzás elleni kampány, amelynek eredményeként a dohányosok csak 13 ezer tonna cigarettát szívtak el. A múlt évi 127 ezer tonnás dohány­­termés viszont még ennek ellenére sem fedezte a kivitel igényeit, ezért A TEAÜLTETVÉNYEK BŐVÍTÉSE A Szovjetunióban, de elsősorban Grúziában régi hagyományai vannak a teacserje termesztésének. A termés mennyisége évről évre növekszik, még sem tudja kielégíteni a keresle­tet — jelenlegi hazai termesztésből csupán a szükségletnek 80 százalékát elégítik ki. A szovjet szakemberek már megállapították, hogy mind a hazai, mind a külföldi piac ellátása megköveteli a teatermés 50 százalé­kos növelését. A Grúz SZSZK-ban, ahol a Szovjetunió teaültetvényeinek mintegy 97 százaléka található, je­lenleg 80 ezer hektár területen ter­mesztik a teacserjét. Tavaly rekord­nak számító, 524 ezer tonna termést takarítottak be úgy, hogy az átlagos terméshozam nagyobb volt, mint például Indiában. Azzal számolnak, hogy Grúziában tovább növelik a teaültetvényeket s a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig elérik az évi 600 ezer tonnás tfermést. Géppark vagy roncstelep? Az ipar nyersanyaghiánnyal küsz­ködik, de közben nem egy mezőgaz­dasági üzemben így fest az avatatlan nézelődők elől korszerű gazdasági épületekkel eltakart udvarrész. A fel­vételek készítőjével együtt kérdez­zük: Mi ez — géppark, avagy roncs­­telep? Ha az első, akkor rossz, na az utóbbi, akkor szintén. Lehet, hogy I.-ben ezt nevezik ésszerű területki­használásnak? Mindenesetre bízunk benne, hogy az illetékes, jobb példáiról nevezetes szövetkezet gazdái így egyelőre ne­vezetlenül is fölismerik a portáju­kat, és gyorsan rendet tesznek a gaz­dasági udvaronl (bor) Tavaly több mezőgazdasági sági igazgatóság föállattenyősztője üzemben figyelmen kívül hagy- elmondotta, hogy a járásban foko­­ták a párt- és állami szervek zott gondot fordítanak a tej tisztasá­­határozatait, a figyelmeztető szava- góra. A gazdaságok korszerű hűtő­ket. Azt, hogy tekintettel az erőta- tároló berendezésekkel való ellátott­­karmányok behozatalának korlátozott sága jónak mondható. Több gazdaság, lehetőségeire, a tej- és a marhahús- például a pezinoki, a féli (Tomašev) termelést saját forrásainkra, vagyis és a Chorvátsky Grob-i szövetkezet, a kellő mennyiségű és jó minőségű valamint a Stupavai és a Myjavai Al­­tömegtakarmányokra kell alapoz- lami Gazdaság, csakis első minőségi nunk. A tömegtakarmányok termesz- osztályú tejet értékesített, tése sok helyen továbbra is a leg- Igaz, ezen a téren is akadnak tar­­elhanyagoltabb ágazata maradt a nö- talékok. Nem mindegyik gazdaság­­vénytermelésnek. ban tudatosították azt, hogy a kiváló A felsőbb szervek úgy, mint eddig, minőségű tej értékesítése milyen évek hosszú során, majd csak segí- nagy mértékben befolyásolja a tej­tenek a takarmányozási gondokon — termelés gazdaságosságát. Közéjük okoskodtak egyesek, s ment minden tartozik például a Dunajská Lužná-1 a régiben. Hiábavaló volt a siránko- szövetkezet, ahol az értékesített tej­zás akkor, amikor a kedvezőtlen táp- nek csupán az egynegyede került az értékű, szűkös takarmánykészletek első minőségi osztályba. De több kidekázott napi fejadagja az állomá- helyrehozni való akad a gajaryi és a nyok leromlásához, a hasznosság Záhorská Bystrica-i szövetkezetben rohamos csökkenéséhez vezetett. is. Az említett gazdaságokban intéz- A hiányos takarmányozás kedve- kedéseket hoztak a higiéniai köve­­zőtlen hatását az új terméssel sem telmények betartására. Hiszen ezen a lehetett helyreigazítani. A helytelen téren volt tapasztalható a legtöbb hozzáállás, a felelőtlen gazdálkodás mulasztás, ami rontotta a tej tiszta­következménye az állati eredetű tér- ságát. mékek értékesítési időtervének telje- A járásban aráqylag kedvezőtlenül sltésében domborodott ki. alakult a borjúelhullás, amely az el-A szarvasmarha-tenvészíes eredményessége a tömegtaMnyokon múlik A Bratislava-vidéke járásban az első félévben 95,3 százalékra sikerült eleget tenni a tej értékesítési ütem­tervének. Pedig a járás állattenyész­tésének fejlesztési programjában el­ső helyen áll a tehenészet. Az ötéves tervidőszak végéig 4,5 millió literrel több tejet akarnak értékesíteni. Ezt állománybővítéssel, hasznosságnöve­léssel és korszerű létesítmények épí­tésével szeretnék elérni. A tehénállo­mány növelésében tervszerűen ha­ladnak. A tejhasznosságban is évről évre jobb eredményeket értek el. Ta­valy egyedenkénti évi átlagban meg­közelítették a négyezer literes szin­tet. Pontosabban 3928 literes fejési átlagot értek el. Távlati céljuk: túl­lépni a négyezren. A nagy tejhasznú egyedek érzékenyen reagálnak az elégtelen, vagy a helytelen takarmá­nyozásra. Tehát megfelelő takar­mányalap és ésszerű takarmányozás nélkül a tehenészetben kitűzött fel­adatok megvalósítása elképzelhetet­len. A járás élenjáró tejtermelő gazda­ságaiban sikerült megtartani, sőt emelni a magas tejtermelési szintet. A senkvicei szövetkezetben például a múlt év valóságához viszonyítva 0,46 literrel növelték a tehenek tej­hasznosságát. Az első félév átlagá­ban 15,92 liter tejet fejtek ki napon­ta. A Chorvátsky Grob-t szövetkezet­ben 14,25, a budmericeiben pedig 11,86 literes fejési átlaggal dicseked­hettek. Akadtak olyan gazdaságok is, ahol lényegesen javították a tehenek téjtermelési átlagát. Példa erre a modrai és az újfalusi (Nová Dedin­ka) szövetkezet, valamint a Stupavai Állami Gazdaság. Az élenjáró tejtermelő gazdaságok nem küszködtek takarmányozási gon­­dukkal, annak ellenére, hogy azok­ban is fokozott mértékben takaré­koskodtak az erőtakarmányokkal. Nem kelett hivatkozniuk az időjárás viszontagságaira, a takarmánynövé­nyek gyenge termésére. A tejtermelésben előbbre lépő gaz­daságokra az volt a jellemző, hogy megkülönböztetett figyelmet szentel­tek a takarmánynövények termeszté­sének, betakartíásának és hasznosí­tásának, a be nem vált vezetőket rá­termett szakemberekkel váltották fel, s változtattak az eddigi irányítási és szervezési módszereken. A tejtermelés lemaradása a rusov­­cei és a pezinoki szövetkezet, vala­mint a Szenei (Senec) Állami Gaz­daság rovására írható. Az említett két szövetkezetben áthidalhatatlan takarmányozási problémák idézték elő a tejhasznosság nagyarányú csök­kenését. A Szenei Állami Gazdaság esetében jiedig a magyarbéli (Vefký Biel) részleg nagy kapacitású tehe­nészeti telepének nem megfelelő tar­tástechnológiai felszerelése, az ál­lategészségügyi előírások be nem tar­tása következtében fellépő tőgygyul­ladás, de az irányításban és a mun­kaszervezésben felmerülő hiányossá­gok is hozzájárultak a hasznosság leromlásához. A múlt év valóságához viszonyítva a tej minősége javult. Az első minő­ségi osztályban a tejnek 84 százalé­kát, a másodikban pedig 15 százalé­kát értékesítették. Ez annyit jelent, hogy az első minőségi osztályú tej menyisége az első félévben kilenc százalékkal növekedett. Anton Selec­­ky agrármérnök, a járási mezőgazda­ső félévben 5,9 százalékos volt. En­nek oka elsősorban a kedvezőtlen tartási és takarmányozási feltételek­ben, az állategészségügyi és higié­niai követelmények be nem tartásá­ban rejlik. A legnagyobb borjúelhul­lás a hidasi (Most pri Bratislave), a Pozsorypüspöki (Podunajské Bisku­pice) és a perneki szövetkezetben volt. A helyzet orvoslása halasztha­tatlan intézkedéseket követel. A járás gazdaságai ugyan a hús értékesítési tervét teljesítették, a ter­vezettnél nagyobb mennyiségű ser­téshús eladásával, viszont marhahús­ból négy százalékkal kevesebbet ér­tékesítettek. A lemaradás oka ugyan­csak a hiányos takarmányalapban lelhető, elsősorban a járás három, marhahizlalásra szakosított gazda­ságában, nevezetesen a blatnéi, a po­­zsonypüspöki és a Vysoká pri Mora­­ve-i szövetkezetben. A hízómarhák hasznossága megdöbbentően gyenge. A nyugat-szlovákiai kerületben az el­ért 0,51 dekagrammos napi súlygya­rapodási átlaggal az utolsók. A tojás és a baromfihús értékesí­tési tervét a járás gazdaságai túltel­jesítették. Ugyancsak szép eredmé­nyeket értek el a juhtenyésztésben is, amelynek fejlesztése tervszerűen halad. A juhtenyésztésre a modrai, a lozornói és a pezinoki szövetkezet, valamint a Szenei Állami Gazdaság szakosodott. E fontos ágazat fejlesz­tésének jelentősége abban rejlik, hogy az állattenyésztés jövedelmező­ségének növelése mellett lehetővé teszi a nehezen hozzáférhető, s nagy­üzemiig meg nem művelhető kaszá­lók termésének hasznosítását is. A főállattenyésztő szavai szerint a járás vezetőinek igyekezete elsősor­ban arra irányul, hogy az év végéig mérsékeljék, sőt behozzák a tejter­melésben felmerülő kiesést. Külön bizottságokat hoztak létre, melyek­nek tagjai felülvizsgálják a tej- és a marhahústermelés lemaradásának o­­kát, s intézkedési javaslatokat hoz­nak a helyzet orvoslására. Am a leg­fontosabb feladat az, hogy valameny­­nyi mezőgazdasági üzemben minőség és mennyiség szempontjából megfe­lelő takarmánykészletet biztosítsanak. A helyzetet súlyosbítja az évelő ta­karmánynövények első és második kaszálásának a vártnál gyengébb ter­mése. Ezért minden lehetőséget ki­használnak az évelők terméskiesésé­nek behozására. Elsősorban a má­sodnövények, főleg a nagy hozamú Perko és Akela termesztését szorgal­mazzák. A másodnövényeket — fő­leg öntözhető területeken — ötezer hektáron, azaz a szántóterület 12 szá­zalékán termesztik. Továbbá szorgal­mazzák a nem hagyomácyns takar­mányok, mindenekelőtt a szctoia maximális hasznosítását. A szalma emészthetőségét és ízletességét pá­colással, továbbá élelmiszeripari, fő­leg tejipari hulladékokkal való keve­réssel növelik majd. Remélhető, hogy a tej- és húster­melésben hátul kullogó gazdaságok vezetői végre tudatosítják, hogy а tömegtakarmányok termelése épp­olyan fontos ágazata a növényter­mesztésnek, mint a gabonafélék ter­mesztése. Ezen ágazat fellendítése nélkül a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztése, a hasznosság növelése el­képzelhetetlen. KLAMARCSIK MARIA

Next

/
Thumbnails
Contents