Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-07-31 / 30. szám

1982. július 31. SZABAD FÖLDMŰVES A hasznos szolgáltatások mindig ked­vezően befolyásolták dolgozóink köz­érzetét, megkönnyítették munkában mozgalmas életét, lehetőséget nyúj­tottak a szabadidő célszerű haszno­sítására, ugyanakkor jó hatást gya­koroltak a társadalom-politikai akti­vitás kibontakoztatására. Pártunk mindig fontos társadalom­politikai feladatnak jelölte meg a dolgozók növekvő igényeit rugalma­san kielégítő szolgáltató hálózat ki­építését. Egyértelműen hangsúlyozva az eszköz célt szolgáló szerepét. A cél tehát egyformán érvényes az or­szág minden körzetére: a rendelke­zésre álló eszközökkel segíteni min­den társadalmi érték előteremtőjét, az embert. A CSKP KB 6. plénumának irány­elvei a nemzeti bizottságok fontos feladataként szabták meg a lakos­ságról való fokozott gondoskodást, a városi és a vidéki életet kényel­mesebbé varázsoló szolgáltatások gyors ütemű bevezetését, s a meglé­vőknek a tökéletesítését. A nemzeti bizottságok törekvéseit helyenként erőteljesen támogatják a társadalmi aktívák. Lipkovics Lőrinc elvtárs, a Nád­szegi (Trstice) Helyi Nemzeti Bizott­ság elnöke a téma felelevenítése al­kalmával rendkívül pozitív sikerek eléréséről tájékoztatott. í— Községünk társadalom-politikai intézményei és szervezetei már a CSKP KB 6. ülése előtti időszakban is arra törekedtek, hogy a lakossá­got aktívan segítsék a jogos igények kielégítésében, a közhasznú helyi létesítmények létrehozásában. Ha­laszthatatlanul szükséges volt Itt az alapvető szolgáltatások bevezetése, hiszen a község felnőtt lakossága munkaviszonyban van, s így nincs rá idő, hogy bizonyos szolgáltatások igénylése céljából a városok valame­lyikébe utazzon. A nemzeti bizottság hatáskörébe tartozó helyi gazdálkodási üzem munkaközössége már sok nyitott kér­dést megoldott a községben. Állandó kapcsolatot tart fenn a falusi párt­­szervezet tisztségviselőivel, s a nem­zeti bizottság vezetőivel, tehát az ütőéren tartják kezüket, Így érzik a lüktetés súlyát, s az igényekre ru­galmasan reagálhatnak. Közös erőfeszítéssel hozták létre például a lakosság közvetlen igényeit szolgáló asztalosműhelyt, annak tő­szomszédságában a helyi pékséget, mely messze környéken Jó hírnévnek örvend, a szódagyárat, a festő-, a vízvezetékszerelő és a lakatosmű­helyt. Mindig a lakosság rendelke­zésére állnak. A helyi pékség létrehozásával a község vezetői nagyon jó szolgálatot tettek a lakosságnak. Időszerű prob­lémát oldottak meg, mert a távolról ide szállított pékáru meg sem köze­lítette a hazai készítmény minőségét. Sok fejfájást okozott a község veze­tőinak az is, hogý korábban a pék­áru soha nem érkezett meg a jelzett időben, s az emberek sokasága a bolt előtt tétlenségre ítélve várako­zott a szállítmányra, tehát Jogosan emeltek panaszt á nemzeti bizottsá­gon. Ma viszont az emberek nagyon elégedettek a helyben sütött kenyér minőségével, de a környékbeliek Is kedvelik ezt a pékárut. Bekukkantottam a Jő hírnévnek örvendő pékségbe. Az illatozó kenye­rek már a polcokon sorakoztak. Az új sütetet nem régen szedhették ki a kemencéből, s éppen a tészta be­vetésére készültek, hogy mire kinyit a bolt, a vevőknek, akiknek drága az idő, jusson bőven az Illatos, puha kenyérből. Arról is értesültem, mi a lényege az asztalosmühely és a pékség tő­­szomszédságának. A kivitelezők ész­szerű gazdasági szemléletmódjának az eredménye ez. A kemence fűtésé­re az asztalosműhely fahulladékát használják fel. A közeli műhelyből költségmentesen kapja ezt a pékség. A hulladék hasznosításával tehát energiát, a közelből való beszerzés révén pedig költséget takarítanak meg. Tán mondani sem kell, hogy hasonló szemlélet gyakorlati megva­lósítása más községekben, de a nép­gazdaság Jó néhány ágazatában is rendkívül sürgető. Nádszeg község két járás határ­­sávjában távolra esik a városoktól. Tán ez is közrejátszott abban, hogy helyben alakítsák ki a lakosság ké­nyelmét messzemenőkig szolgáló inf­rastruktúrát. Az elmondottak jól bizo­nyítják, hogy ez nem kis sikerrel járt. Az ember azt gondolná, hogy nagy kollektívával dolgoznak. Elárulhatom, hogy Nádszegen a helyi gazdálkodás szakaszán mindössze 52 szorgos em­ber tevékenykedik. A kis közösség nagy eredmények elérésére képes. Csak természetes, hogy a munkacsú­csokban a társadalmi aktívák is se­gítik őket a munkában. így készül­nek el Nádszegen a nagyméretű köz­hasznú létesítmények, mint például az óvoda és más épülettömbök. A helyi gazdálkodási üzem kereté­ben nagy szerepe van a szakszerve­zeti tevékenységnek. Ennek vezető­sége és tagsága pontosan ismeri a közeli és a távlati feladatokat, a fa­luközösség igényeit, és rugalmasan valósítja meg a kitűzött célokat. Az üzemben élénk brigádmozgalom bon­takozott ki, s az eredményekről gyakran tanácskoznak az értekezle­teken, értékelik és szerény Jutalom­ban részesítik a legjobb dolgozókat. A községben tehát nagyon jó hátte­ret biztosítottak a faluközösség szol­gálatának. A szakszervezet taggyűlésein, s a vezetőség tanácskozásain meghatáro­zott normák szerint cselekednek, ér­tékelnek és határoznak. Ez jő bizo­nyíték arra, hogy helyi viszonylatban megfelelően váltják valóra a CSKP KB. 6. ülésének a célkitűzéseit. A kis közösség évi átlagban tplsúly­­ban az apró szolgáltatások révén öt­millió korona körüli forgalmat ér el. Ebből viszont másfél millió korona a tiszta haszon. A nemzeti bizottság költségvetése számol ezzel az összeg­gel, s azt újabb fejlesztési célokra használja fel. Így épül fel az új, korszerű lakatosműhely is, és termé­szetes, hogy az összérték 30 százalé­ka a lakosság társadalmi aktivitásá­ból származik. A segítség tehát köl­csönös. A helyi gazdálkodás erőtel­jesen támogatja a község lakosságát, azok meg társadalmi munkával viszo­nozzák ezt a segítséget. Ezt abban a tudatban teszik, hogy a színvona­las, ütőképes helyi szolgáltatás épí­tésével tulajdonképpen magukon se gítenek. A lakosság nagyon hálás a község legnagyobb üzemének, a szövetkezet nek is a támogatásért, hiszen aktív részt vállal a nagy lélegzetvételű közhasznú munkálatokból. Ez viszont magától értetődő, mert a község la­kosságának sokasága a szövetkezet­ben dolgozik, s a vezetőség arra tö­rekedik, hogy tagjai a lehető legké­nyelmesebben éljenek. A dolgozók a gondoskodást becsületes munkával hálálják meg. A nádszegi szövetke­zet tehát nem véletlenségből legmeg­­alapozottabb gazdasága a galántai (Galanta) járásnak. Nádszegen tehát a közszolgálatnak gyakorlati Jelentősége, megalapozott háttere van. Mindent megtesznek a közmegelégedés érdekében. Így sze­reznek nagy tekintélyt a párthatáro­zatnak. HOKSZA ISTVÁN A közösség több tagja két évtize­den felüli időszakot töltött el ebben a szakmában, s elévülhetetlen órde­­maket szerzett a vállalat tevékeny­ségében — a tervfeladatok megvaló­sításában, 8 nem utolsósorban a piac ellátásában. A legjobbak között említhetjük Mi­­chela "Györgyöt, a szakszervezet el­nökét, Szvitek György gépkocsiveze­tőt, Nagy Mária mestert, de a két szocialista brigád többi tagja is igyekvő, szorgalmas. Hazánk felszabadulásának évfor­­fordulója tiszteletére a múlt évben vállalták, hogy 20 ezer korona több­letteljesítményt érnek el, s ezt 21 ezer koronával túlszárnyalták. Ebből is látható, hogy összeforrott kollek­tíváról van szó, amely a szocialista hazafiság szellemében kész a több­letmunka vállalására. TÓTH LÁSZLÓ Röviden - az ellátásról összeforrott munkaközösség A Nyugat-szlovákiai Baromfifeldol­gozó Vállalat komáromi (Komárno) üzemegységének 55 személyből álló csoportja Augustin Valach elvtárs vezetésével évek óta szép eredmé­nyeket ér el. A múlt évben például 32 millió tojást osztályoztak, 4220 tonna ba­romfit vásároltak fel a mezőgazda­ságtól és 70 tonna baromfit hizlaltak a fogyasztói igények kielégítésére. A kis munakközösségben 2 szocialista brigád van. Az egyik a felvásárló és forgalmazó részlegen Michal Svrüek, a másik pedig a tojásosztályozó rész­legen Zsigó Margit vezetésével mű­ködik. A két kollektíva munkasike­­reit a vállalat vezetősége, továbbá a párt- és a szakszervezet is nagyra értékeli. Itt a gabonabetakarítás időszaka. A munkamenetet érzékenyen befolyá­soló tényező: az aratókról való sokrétű, kielégítő gondoskodás. Ügy Is fogalmazhatnánk: az ellátás zökkenésmentessé tétele. Eziránt érdeklődtünk Bariak Júliustól, a JEDNOTA Fogyasztási Szövet­kezet nagykürtösi (Veľký Krtíš) Járási alelnökétöl. Többek között elmondotta, hogy az élelmiszer-ellátás a tavalyihoz viszo­nyítva kedvezőbb. A húsipar valószínűleg képes lesz kielégíteni a szük­ségletet húsból és húskészítményekből. A húskonzervek minősége Javult. A búzaliszt-készlet szűkösebb az előző évinél. Ezt bizonyos mértékben elősegítette az Is, hogy a kenyérrel sem úgy bánunk, ahogy az megér­demelné, így aztán előfordul, hogy több jut belőle az állatok elé, mint az asztalra. Ha továbbra is Ilyen marad a mindennapi kenyérhez való viszonyunk, rászolgálunk arra, hogy magasabb árat fizessünk majd érte. Tésztafélékből a készlet megfelel az elvárásoknak, viszont a választék nem kielégítő. Cukor? Kristálycukorból biztosítani tudjuk a folyamatos ellátást az em­lített Járásban, ellenben a kocka- és a porcukor esetében már kedvezőt­lenebb a helyzet. S ml a helyzet az üdítőital-ellátás terén? A Pepsi-Cola, Coca-Cola, Mirinda, Vinea és a Márka iránti igény nagy, teljesítése alig kivitelez­hető. Ásványvízből ugyan van elegendő, ami a forrást Illeti, csakhogy a Salvátor töltőüzemét most korszerűsítik. Vajon miért nem hamarabb ke­rítettek rá sort? ... A szikvíz- és málnaigény kielégíthető, esetleg alap­­anyaghiány vagy szállítási probléma nehezítheti az ellátást. S végül szóljunk a sörről, mely Iránt az utóbl években nagyon meg­növekedett a kereslet. Nyolc- és tízfokos sörből kielégíthető a szükség­let, de a tizenkétfokos — úgy tűnik — gyakran hiánycikként fog szere­pelni. Viszont, alkoholmentes, Plto sörből nem lesz hiány. Nagy vonalakban tehát ez a helyzet a nagykürtösi járásban. A saját „erőforrások“ Jobb hasznosításával, a szállítás rugalmasabbá tételével, s a fogyasztók türelmesebb megértésével a fogyatékosságok enyhíthe­­tők, végérvényesen azonban meg nem oldhatók. Törekedjünk arra, hogy feszültséggócok lehetőleg ne alakuljanak ki, ebben az emberek, munkaközösségek tehetik a legtöbbet. Mivel? öntuda­tos fegyelmezettségükkel я elsősorban. (böjtös) Az apróság csak lábujjhegyre állva érte el a pultot. Oda­adta a cédulát, amire felírták neki, hogy mit vigyen haza, a pénz­tárca tartalmával pedig a boltos néni gazdálkodhat. Távozáskor az apróság csokit kapott, ez a szülő ajándéka az ügyességért. Magyar Erzsébet a fejszési tanyabolt vezetője így beszélt az ottani életről és önmagáról: — Valamikor engem Is így küld­tek vásárolni, és micsoda őröm volt, ha a boltostól egy szem savanyú cuk­rot kaptam. A mai gyerekek már pénzt hoznak cukorkára és csokira. TELJESÜLT A GYEREKKORI ÁLOM — Nehéz kereskedőnek lenni a ta­nyán? — Kislány korom óta boltos akar­­taúi lenni. Papírzacskóba töltögettem a homokot... Ma viszont túlnyomó többségben csomagolt árut kapok. Negyvenegy család él Itt a tanyán. Kétszáz körüli a lélekszám. Minden­kit Jól ismerek. Ugyanolyan árut szállítanak ide Is, mint amilyet a fa­lukba. Talán csak a töltelékáru hiányzik. .— Vennék? —- Igen. A konzervet is viszik. A ф Bőséges választék a boltban. Fotó: Kádek G. Élelmiszerprogram a Szovjetunióban Az SZKP Központi Bizottsága jóvá­hagyta az élelmiszerprogram kor­mánytervezetét és nagyszabású intéz­kedéseket hozott az ország agrár­ipari komplexumának fejlődésében észlelt aránytalanságok kiküszöbölé­sére. A program célja a lakosság stabil ellátása élelmiszerekkel, és a táplálkozásban magasabb értéket képviselő cikkek fogyasztásának nö­velése. A program összeállítói feszített ha­táridőkkel, többlépcsős megoldást dolgoztak ki. 1990-ig az országban lényegesen növelik a hús- (egy la­kosra számítva évi 70 kilogrammra) és a tejfogyasztást (330—340 kilo­grammra). Az élelmiszerprogramnak már az idén meg kell hoznia gyü­mölcsét. Mint ahogy Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta a plénumon elhangzott elemző beszámolójában, a szovjet mezőgazdaságnak a legutóbbi 15 esz­tendőben elért eredményei dicséretre méltóak. Az időjárás viszontagságai ellenére a szovjet mezőgazdaság bruttó termelése ebben az időszak­ban 50 százalékkal növekedett. Ez a mutató a legfejlettebb nyugat-euró­pai országokban 31 százalék, az EgyesUIt Államokban pedig 29 száza­lék volt. A mezőgazdasági termelés növeke dése felülmúlja a lakosság növeke­dését. (Az 50 százalékkal szemben 15 százalék.) A táplálkozás kalória­értéke emelkedett. Az ország agráripari komplexumá­nak fejlődésében tapasztalható ne­hézségeket és aránytalanságokat a szovjet szakemberek három okkal magyarázzák: , M a jövedelmek emelkedése foly­tán a kereslet lényegesen növeke­dett, miközben az alapvető élelme­zési cikkek állami kiskereskedelmi ára stabil maradt; ■ az egyéni kisegítő gazdaságok termelése csökkent; ■ a mezőgazdaság és az egész agráripari komplexum hatékonysága javftást sürget. A gazdaságnak ebben a szektorában ugyanis a befekteté­sek nem olyan mértékben és nem olyan idő alatt térülnek meg, mint ahogy az várható lenne. Az élelmiszerprogram megvalósítá­sát célzó intézkedések rendszerét ki­dolgozva a szovjet vezetés azokra a legutóbbi, 15 esztendő gyakorlatában múlt hónapban az itallal együtt öt­venezer korona volt a forgalom. — Az italra mennyit költöttek? — A forgalom 35—40 százalékát. Eléggé nagy itt a sörfogyasztás. He­tente 30—40 láda sört kapok. — Mostohább az ellátás Itt a ta­nyán, mint a faluban? Bolt a tanyán — Nem mondanám. Harminc éve vagyok boltos. Hét évvel ezelőtt ke­rültem Ide Dobráről. Itt is olyan em­berek élnek, mint máshol. Ugyanúgy dolgoznak az állami gazdaságban, s minden házban van televízió. Min­den család csirkét nevel és sertést hizlal. HETENTE HATSZOR Kenyeret, péksüteményt, tejet és tejterméket hetente hatszor kap a boltos. Kenyeret nem süt senki, de nincs Is rá Idő, hiszen az asszonyok is dolgoznak, főleg az állattenyész­tésben. Szabad Időben meg a zöld­ségeskertet gondozzák. — Mindenki itt vásárol? — A napi élelmiszer alapanyagát jól bevált módszerekre támaszkodott, amelyeket a központi bizottság még ISS5-ben fogalmazott meg. Ma azon­ban indokolt aggodalmat kelt az a tény, hogy az ár, a nyereség, a hitel elveszíti közgazdasági szabályozó szerepét. Nem ösztönöz a termelés növelésére. Ezért rendkívül sürgős és halaszthatatlan feladat a gazda­sági önelszámolás valódi, nem for­mális feltételeinek megteremtése. Ki­dolgozták a brigád- és kollektív vál­lalkozás, a premizált teljesítmény­­reof’xzer széles körű bevezetését az agráripari komplexum minden ága­zatában. Ugyanakkor a pénzbeli dí­jazás kiegészítéseképpen tágabb he­lyet adnak a természetbeni díjazá­soknak. A természetbeni díjazás lehetővé teszi majd a falusi lakosság egyéni kisegítő gazdaságainak aktivizálását. Továbbra is növekedni fognak a beruházások: a nyolcvanas évek má­sodik felében az agráripari komp­lexum részesedése az összberuházás­­ban eléri az egyharmadot. 1983 ja­nuárjától ismét emelkednek a felvá­­várlási árak. A mezőgazdasági ter­melés növekvő költségeit nem az egyéni fogyasztó, hanem az állam fogja megfizetni. E célra példátlanul magas dotációt, évente 16 milliárd rubelt szándékoznak fordítani. A falusi lakás-, kulturális és szo­ciális építkezéshez nyújtott állami segítség mértéke 3 milliárd rubellel növekszik. A kolhozok gazdasági megerősítésére 0,7 milliárd rubel összegben elengedik a kolhozoknak az állami banknál levő tartozásai!, 11 mililárd rubelnyi esedékes törlesz­tés befizetésére pedig haladékot ad­nak. Ezzel egyidejűleg végrehajtják az agráripari komplexum irányításának reformját. Az irányítási modellt a Szovjetunió néhány köztársaságában már gyakorlatilag kipróbálták és a tapasztalat tanúsága szerint a modell bevált. Ugyanakkor növekszik a kol­hozok és szovhozok gazdaságszerve­zési önállósága. Az élelmiszerprogram tervezete ab­ból indul ki, hogy csökkenteni kell a tőkés országokból származó élelmi­szerimportot. Az ország érdekei meg­követelik, hogy elegendő saját élel­miszerrel és takarmányai rendelkez­zenek. APN Igen. A húst, a felvágottat többen Királyhelmecről (Kráf. Chlmec) szer­zik be, de pást nem. Tavaly egymil­lió korona forgalmat értem el. Egy Idős néni hallgatta a beszélge­tést és közbeszólt: — Csak nem a boltot akarják el­vinni? — Dehogy akarjuk..; Van itt, kérem, minden. Amit kérünk, azt hoznak... Nem ő az egyetlen, aki a boltocs­ka védelmére kel. — Itt legalább találkoznak egy­mással .,. — Szót váltunk ... CSOKIT KAPOTT A GYEREK A kis boltban példás a tisztaság. Dicsérem is érte a vezetőt. Az Idő­sebbek meg a régi boltról mesélnek, ahol csengő volt az ajtő felett, s an­nak a hangjára jött elő a boltos. Az ostornyelek kis hordócskában a pult előtt sorakoztak, hogy a vevő válo­gathasson ... Cédulával és pénztárcával a kezé­ben Ismét gyermek érkezett, hogy a boltos nénitől megkapja a kért árut. A mama jutalomként a csokit is fel­jegyezte a listára ... ILLÉS BERTALAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents