Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-03 / 26. szám
A 6 SZABAD FÖLDMŰVES 1982. július 3. Látogatás a könyvek birodalmában Fitzel Jolán: „Könyvtárunk pillanatnyilag 5785 kötettel rendelkezik“ A fiúcska átszellemült arcát néztem, amint szenvedélyes érdeklődéssel válogatja, lapozgatja a könyveket ... A tizenkét év körüli gyerek a piros betűkkel megjelölt polcról leemelte Verne egyik kötetét, melyet később az elolvasásra váró kikölcsönzött könyvek közé helyezett. >— Ennyit? Egyszerre? — kérdeztem Oláh Attilától, a vásárúti (Trhové Mýto) népkönyvtárban. — Most — ennyit... Én még tanév alatt is elolvasok hetente egy vagy két könyvet, így a szünet alatt igazán lesz időm olvasni... r— Csak Vernét szereted? •— Ennek az írónak a műveit kiváltképp szeretem, de most már egyre több szépirodalmi kiadványt is kölcsönzők. Egy kényelmes fotelben ülve várok, míg Fitzel Jolán a könyvtár vezetője bejegyzi a kártyára a rengeteg könyvet, majd mellém ül. Beszélgetünk... Nem véletlenül kerestem fel őt, s a példásan rendben tartott könyvtárat, hanem egy korábbi információ késztetett erre. A vásárúti népkönyvtár ugyanis a „Példás könyvtárat építőnk“ megnevezésű versenyben az első helyen végzett, ami gyakorlatilag annyit Jelent, hogy a járás s egyben Szlovákia élenjáró könyvtárainak a sorába lépett. A siker előzményeinek firtatása közben Fitzelnét először a kezdetről, az indulásról kérdezem: —A falu korábban is rendelkezett Oláh Attila, aki lassan „kinövi“ Vernét A szerző felvételei egy régi épületben elhelyezett kis kötetszámú könyvtárral, az igazi tevékenység azonban 1980-ban kezdődött, amikor a hnb épületében átadták ezt a két helyiségből álló korszerű könyvtárat, mely a korábbi néhányszáz helyett 5785 kötettel rendelkezik. — Az igényeknek megfelelő könyvtár átadása után bövült-e az olvasók tábora? — Természetesen. Ezerkilencszázhetvenkilencben mindössze 140 olvasó látogatta a könyvtárat, napjainkban viszont 300 fölé emelkedett a könyvkölcsönzők száma. — Ez csupán az új könyvtárnak köszönhető? j Nem éppen. Persze azt sem titkolom el, hogy az iskolák — a helyi nemzeti bizottság támogatását is beleértve — segítségével komoly intézkedéseket tettünk annak érdekében, hogy újabb és újabb olvasókat toborozzunk. Szerintem döntő szerepe volt annak is, hogy gyarapodott a kötetek száma, tehát bővült a választék. Persze a könyvtár kulturált környezete Is hozzájárult ahhoz, hogy tagjainak száma szinte hónapról hónapra növekedjék. Fitzel Jolán a továbbiakban szólt arról, hogy az iskolások közül egyre többen látogatják a könyvtárat. Ez azzal is magyarázható, hogy az a tanuló, aki csak azért tér be a könyvtárba, hogy a kötelező olvasnivalót kiválassza, más könyvvel is találkozik, s más könyvet is hazavisz. A középkorúak — falusi emberek lévén — a szépirodalmi kiadványok mellett főleg a szakkönyvek iránt érdeklődnek. A kertészkedők és kisállattenyésrtők mellett, főiskolát végzett mezőgazdsági szakemberek is gyakran felkeresik a könyvtárat, akik az Itt kölcsönzött könyvek segítségével is bővítik szaktudásukat. A könyvtárvezető viszont elégedetlenül csóválta a fejét, amikor az idősebbekre terelődött a szó. Ugyanis éppen ök azok, akik — figyelembe véve a klasszikus irodalmi alkotások bőségét — leginkább megtalálhatnák a számukra megfelelő könyveket. Sajnos, az idősebbek nem élnek ezzel a lehetőséggel, s közülük kevesen keresik fel a falu impozáns könyvtárát. Talán a hatékonyabb propaganda, a jövőben megoldja ezt a problémát is. — Egy-egy könyvtár tevékenysége természetesen nem merül ki abban, hogy könyveket kölcsönöz az érdeklődőknek. — Bizony nem — bólintott beleegyezően a könyvtárvezető, majd hozzátette: — Legelőször talán azokat a rendezvényeket kell említenem, melyek falunkban rendszerint nagy sikert aratnak: az író-olvasó találkozókra gondolok. Amikor legulóbb Simkó Tibor járt nálunk, a gyerekek a vele való találkozás élményét hetekig emlegették. Karcsi kacsa kalandjai és a Tiki-riki-taka-rak verseit szinte eljátszotta a gyerekekkel. Simkó Tiboron kívül olvasóink találkoztak Bereck Józseffel, s még jónéhány hazai magyar íróval és költővel. Emellett sikeresek voltak azok a könyvviták és irodalmi vetélkedők is, melyeket immár hagyományosan megrendezünk. A nevezetesebb évfordulók propagálása és a könyvkiállítások mellett a könyvterjesztés új formáját is gyakoroljuk. A falu hangosbemondóján rendszeresen propagáljuk azokat a kiadványokat, melyekkel könyvtárunk gazdagodott. Befejezésül — az olvasás fontosságának ismétlése helyett — reméljük, hogy a könyvtárlátogtók tábora sok olyan új taggal gyarapodik, akik szívügyüknek tartják a „könyvbirodalom“ hírnevének öregbítését. KALITA GABOR Szórványjelenségek kérdőjelekkel Lapunk hasábjain állandó figyelemmel kísérjük és örömmel üdvözöljük a szövetkezetek hozzájárulását a falu sport- és kulturális életének fejlesztéséhez. Szót ejtettünk mér arról is, hogy a mezőgazdasági üzemek társadalmi szervezetek is egyben. Tehát felelősek dolgozóik ideológiai, erkölcsi és esztétikai nevelésének biztosításáért, valamint szakmai- és jogi ismereteik bővítéséért. Ennek betartásáról és alkalmazásának tapasztalatairól szól alábbi írásunk. Kiindulási pontként egyik szövetkezetünk elnökének kijelentését idézzük: „Eddig többet törődtünk a gépekkel, mint a dolgozókkal. Ideje, hogy ez a szemléletmód az elméleti elképzelések után a gyakorlatban is gyökeresen megváltozzék az ember javára.“ Kerülni akarom az általánosításokat, a köztudott problémákat sem szeretném fölöslegesen ismételni. Tény azonban, hogy a falvakon élő szövetkezeti dolgozók kevés szellemi Juttatásban részesülnek. Szilárd elvként vallom, hogy mindaddig nem lesznek eléggé eredményesek és hatásosak a művelődés és szórakozás iránti igényt fejlesztő törekvések, amíg egységesen meg nem oldják a dolgozókról való szociális gondoskodást. Másként fogalmazva, a dolgozókról való sokrétű gondoskodás színvonalától függ a kulturális szolgáltatások színvonala, mert igényességre és ízlésre csak sokrétűség gél, az egyhangú munkát felváltó, kellemes és tartalmas élményeket nyújtó programok szervezésével lehet szoktatni őket. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának tevékenysége többnyire csak a szövetkezeti munkaiskola és a szocialista verseny szervezésében, valamint kiértékelésében merül ki. Pedig jogi fórummá kellene fejlődnie, hogy ellenőrizhesse a szövetkezetek szociális- és kulturális alapjának gyakorlati felhasználását. A rozsnyói (Rožňava) járásában egy szövetkezeti tagra 380 koronától 750 koronáig terjedő összeget fordí tanak a gazdaságok. A legtöbbet Almásgörgőn (Jablonov nad Turňou), Polomán és Rejdován, vagyis az élenjáró szövetkezetekben. A pénz befektetését megszokott sablonok, formák határozzák meg. Itt-ott csoportos kirándulásokra használják fel. Néhány helyen a labdarúgócsapatok részére vásárolnak belőle sportfelszerelést, vagy a csapatot szállító autóbusz költségeit fedezik. Van, ahol zenekart alakítanak, sport- és gyermeknapot szerveznek. Máshol a Tháliát szerződtetik évente néhány előadásra, illetve a gombaszögi ünnepségre vásárolnak néhány száz Jegyet. Ezek szép emberi törekvések, csak azt hiányoljuk, hogy nem váltak egységessé, a természetes igényt kielégítővé. Az pedig egyenesen ritkaságszámban megy, hogy a szövetkezet jelentősebb anyagi támogatást nyújt valamelyik falusi tömegszervezetnek. A kiváltságosok között van a hosszúszói (Dlhá Ves) énekkar és a CSEMADOK szilicei (Silica) helyi szervezete. A gyakorlat azt igazolja, hogy e téren is vannak jó eredménvek. Tapasztalatszerzés végett tehát nem kell messzire menni. (korcsmárosj A nagy elmék hazánkban csakúgy, mint világméretben, mindenkor az ember felszabadítását, ezáltal az egyéniség kibontakozását tartották fontosnak. A nevelést nem csupán az emberi tudat célszerű megváltoztatása eszközének tekintették, hanem a gyakorlati képességek és szokások kialakítása eszközének is. A nevelés végeredményének nem csak a képzett egyén számított, hanem a közösségbe integrált és beilleszkedett személyiség is. A kizsákmányolás idejében, amikor a magántulajdon törvénye érvényesült, a szociális .feltételekre az volt a jellemző, hogy objektíve osztály az osztállyal és ember az emberrel A iMHM állt szemben, s a szabad fejlődés csak kevesek számára volt lehető. A szocialista társadalmi tulajdon és az ezen épülő emberi kapcsolatok megteremtik a szocialista kollektivizmus feltételeit. Bár e kapcsolat alapja az embereknek az anyagi és szellemi értékek létrehozásában, valamint a politikai és társadalmi irányításban való közvetlen részvétele, tényleges tartalmává mégsem a dolgokat érintő kapcsolatok, hanem egyre inkább magukat az embereket érintő kapcsolatok válnak. Ebben a társadalomban az embereket nem az tartja össze, hogy az emberi lét számára elengedhetetlen anyagi és szellemi értékeket hozzanak létre és a társadalmi folyamatokat irányítják, hanem az, hogy önmagukat valósítják meg sokoldalúan fejlett, egységes és szellemileg gazdag egyéniségként. E folyamat fejlődésének megvannak a maga fokozatai. E fejlődés az oktatás egységes iskolai és iskolán kívüli rendszerének a kiépítésével, kulturális örökségünk hozzáférhetővé tételével kezdődik, és olyan szocialista egyéniségek kialakításával folytatódik, akik fejlődésünk jelenlegi fokán tömegesen érzik az egész életen át tartó önművelés szükségét. Ennek ösztönzői az objektív társadalmi kapcsolatok — a munkában való érvényesülés, a termelés és a társadalmi ügyek irányításában való részvétel, valamint a szubjektív szükségletek, a teljesebb élet megismerése, az alkotás, a gyermeknevelés, a szocialista kultúra értékeinek élvezése és a létrehozásukban való részvétel. A kultúra és annak összetevői (ideológia, tudomáy, erkölcs, a jogi tudat, az esztétikai értékelés stb.) így válnak szocialista társadalmunk és az e társadalom embere sokoldalú fejlődése soha ki nem apadó forrásává. „Valamennyi nevelő törekvésünk értelme“ — mondta Gustáv Husák elvtárs a CSKP XVI, kongresszusán — „a sokoldalúan fejlett ember kialakítása, gondolkodásának és érzelmi világának a szocialista eszméink, az erkölcsi normáink és az életértékeink szerinti kialakítása, hogy teljes mértékben kifejlődjenek benne az új társadalom gazdájának és alkotójának legnemesebb vonásai.“ Vagyis új társadalmunk gazdája és alkotója legnemesebb vonásai egyre teljesebb kibontakoztatásáról van szó. Ez az értelme népművelési intézményeink és valamennyi kulturális dolgozónk munkája minősége javításának. A felnőtt önképzése ma szervesen összekapcsolódik munkájával, szabadidelével és családja fejlődésével. Ebből következik a népművelési intézmények, könyvtárak, tájékoztató létesítmények és klubok ésszerűbb és rugalmasabb tevékenységének a követelménye. Az önképzéshez nyújtott segítség formáinak a konkrétsága és ésszerűsége mellett ügyelni kell a segítségnyújtás optimális szakmai és módszertani színvonalára is. A művelődő állampolgárnak nincs szüksége arra, hogy „kézenfogva vezessék“, hanem olyan szakmaimódszertani segítséget igényel, amelyet nem kaphat meg a tömegtájékoztatási eszközöktől, sem pedig önállóan nem tudja azokat biztosítani. „A kulturális-népművelési tevékenységnek műfajilag tarkának, vonzónak, tartalmában pedig szocialistának kell lennie", hangsúlyozta 1981 március 20- án az SZLKP kongresszusán Jozef Lenárt elvtárs, majd így folytatta: „Gazdag és jól fejlett a könyvtárak, knltúrházak, klubok és egyéb intézmények hálózata. Azunhan szükséges, hogy ezeket jobban felhasználjuk arra a célra, amelyet szolgálniuk kell.“ (o) V* Stefan Bobota tárlata A surányi (Šurany) születésű Stefan Bobota 1966-ban fejezte be egyetemi tanulmányait a Brattslaval Képzőművészeti Főiskolán. Később önálló művészként tevékenykedett, majd a képzőművészeti főiskola tanára lett. A hetvenes években több közös kiállításon vett részt hazánkban és külföldön. Kiállított a Szovjetunióban, az NDK-ban, Magyarországon, Kubában, Portugáliában. Stefan Bobota érsekújvári (Nové Zámky) kiállításán több mint kilenc# Amatör képzőművészeink számára — a népművelési intézmények közreműködésével — egy re több lehetőség adódik alkotásaik kiállítására. Felvételünk Illés Béla szímőt IZemné] amatőr szobrász Vajköpülő aszszony és az Anya gyér mekével című munkáit az űgyallai (Hurbanov) művelődési otthon által rendezett tárlaton örökíti meg. Foto: Proháczka István ven alkotását — festmény, grafika, tusrajz — láthattuk. Festményei közül említést érdemelnek a Vidék fával és a Falu mögött című kombinált technikával készült festményei, melyek hűen tükrözik a művész alkotókészségét. Bobota nem Ismeretlen a nagyközönség elölt: több városban és községben találkozhatunk festményeivel, kerámia dombormüvelvel, különleges technikával készült monumentális képeivel. H. L. О
