Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-31 / 52. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. december 31. 12 A proMémák megoldását szorgalmazzák A Tornaijai (Šafárikovo) Állami Gazdaságban arra kerestem választ, hogy az idén a tehénállomány további növelése mellett miért csökkent a tejtermelés első félévi szintje a tavalyi — amúgy Is alacsony >— 6,11 literes napi fejésl átlagról 5,41 literre? Ha egyszer nem adottak a feltételek, miért bővítik az állományt, és miben rejlenek a problémák? Egy korábbi frásban már foglalkoztunk ezzel a témával. Most azt latolgatjuk, ml változott meg azóta? Várható-e elöbbrelépés? Elöljáróban szükséges megemlíteni, hogy a gazdaságban sajátos helyzet állt eló. A tervfeladatok évi növekedésének üteme meghaladja a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztési programjának lehetőségeit. Több tejet sajnos csak úgy tudnak termelni, ha növelik az állományt. A nyitott állatforgó következtében más gazdaságoktól kénytelenek üszőket vásárolni. A vemhes üszők beszerzése kockázattal jár, mivel az eladásra kerülő állatoik származása Ismeretlen. A hasznosságra csak vizuális bonltálás alapján következtethetnek. Ennek tulajdonítható, hogy a tejelékenység az Idén Is csökkent. jelenleg hatezer darab szarvasmarhát tartanak, ebből 2450 darab a tehén. A jövőben a tehénállományt kétezerötszáz darabra akarják növelni, s hosszú távon ezen a szinten tartani. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére reális távlatot nyitott az utóbbi három évben az állattenyésztés korszerűsítésére fordított százmillió koronás beruházás. Ebből építették fel azt a modern, ezer férőhelyes tehénistállót, amelyet az év végéig betelepítenek. Az új ezerhatszáz -férőhelyes borj$- és az 1300-as üszőneveidét Is rövidesen átadják. A járási átlagnál lényegesen nagyobb állatsűrűség — száz hektár mezőgazdasági területre számítva 126 szarvasmarha, ebből 50,5 tehén Jut — nagy feladatokat ró a növénytermesztési szakágazatra. Az Idén szálas takarmányokból a rendkívüli szárazság miatt kevesebbet takarított be a tervezettnél. Előzetes becslés szerint a téli takarmányszükségletnek — hétszáz tonna a lóherellszttel együtt — csak a kilencven százalékát sikerült biztosítaniuk. A tömegtakarmányok hiányát a széna beszerzésével és fokozott takarékossággal pótolják. Az utóbb) megoldás nem azt lelentí, hogy majd csökkentik az állatok takarmánv-adagját. A lényeg abban rejlik, hogy október tizenötödike helyett egy hónappal később tértek át a téli takarmányozásra, a legeltetés és a zöldtakarmányozás Idényének meghosszabbításával. A kedvező őszi Időjárás jóvoltából november közepén még a tehénállomány 65 százaléka a legelőkön, valamint a kukorica- és a répaföldeken tartózkodott. fii legelők fokozott gonddal végzett kezelésének és trágyázásának eredménye, hogy az Idén az elmúlt évhez viszonyítva húsz százalékkal több tehenet és növendékállatot legeltettek. A nyári és őszi keverékek termése november derekáig fedezte a zöldtakarmány-szükségletet. Az Idén első ízben harminc hektáron takarmányrépát termesztettek és ebbő! hetvenöt tonna rekordtermést takarítottak be. A répa takarmányozása jótékonyan befolyásolta a tejhozamot. Mielőtt megkezdték volna takarmányozását, napi átlagban ezer-kétezer literrel kevesebb tejet értékesítettek a tervezettnél. Október elejétől kezdve — amikor a napi taikarmányadagot répával egészítették ki — a múlt év hasonló Időszakához vtszonvítva — naponta több tejet értékesítettek. De a kiesést ezzel sem sikerült behozniuk. Az előirányzott 4 millió 650 ezer literből hozzávetőlegesen 400 ezer literrel kevesebb tejet adnak a közellátásnak. Az évi takarmányszükséglet biztosításával és a tenyészmunka hatékonyabbá tételével akarják kiküszöbölni a jövőben a tejtermelés Idényszerü Ingadozását. Általában májustól szeptemberig naponta 15—17 ezer liter tejet értékesítettek, a téli Időszakban viszont nem többet hat-nyolcezernél. Tény, hogy az utóbbi években Jelentkező, a termelésre kedvezőtlenül ható népgazdasági problémák a Tornaijai Állami Gazdaságban Is fokozták a már meglévő gondokat. Ezek megszüntetésére latba vetették minden tudásukat. Az eredmény — amelyben rendületlenül bíznak a gazdaságvezetők — az elkövetkezendő egy-két esztendőben kétségkívül jelentkezni fog. KORCSMAROS lAszlO A boxitai (Buzltka) Győzelmes Február Efsz állattenyésztői sem mentesek a takarmányozási gondoktól. Ennek ellenére eredményesen teljesítik tejtermelést feladatukat. Előzetes becslés szerint az évi 3 millió 335 ezer liter tejértékesítési tervüket hatszázezer literrel megtetézik. Különösen a két éve alkalmazott szovjet módszer nyomán növekszik sokat ígérőén a tejtermelés. Míg 1980- ban tehenenkéntl évi átlagban csupán 2800 literes tejtermelést értek el, tavaly 3150 literre növelték a fejésl átlagot. Az idén pedig 3350 literes tejhasznossággal dicsekedhetnek. Külön pozitívumként kell kiemelni, hogy. az értékesített tej összmenyisége az első minőségi osztályba került. — Az eredmények alakulásában Jelentős szerepe van annak, hogy a tehenészetben — ahol 630 darab tehenet tartunk — a szakaszokra bontott, folyamatos termelési rendszert vezettük be — mondja Ján Galbáö állattenyésztési főágazatvezető, majd röviden Ismerteti a módszer ‘ lényegét: — Ellős után a teheneket hatvan napig a „termelő Istállóban“ tartjuk, ahol a tehenenkéntl napi fejésl átlag 15 liter körül mozog. Ezután a „320“as Istállóban a tejtermelés ellenőrzése következik. Ott dől el, hogy a tehenek közül melyiket érdemes besorolni az állományba, s melyek kerülnek kiselejtezésre. Természetesen megfelelő utánpótlásról is gondoskodnunk kell. Az állomány feltöltését a báükyl és a poltárl szövetkezet üszőneveldéjéből biztosítjuk, fii borjakat 150 kilós élősúlyban ezekbe a szövetkezetekbe szállítjuk, s ott vásárolunk helyükbe előhasi üszőket, évente mintegy háromszáz darabot. t— Az eredmények alakulásában mindig nagy szerepe van az embernek. Mit tesz a közös annak érdekében, hogy a dolgozók minél hatékonyabban végezhessék munkájukat? — Rendkívül fontosnak és szükségesnek tartjuk dolgozóink szakmai továbbképzését, ismereteik gyarapítását, hiszen ez meghatározó tényezője az előbbrelépésneik, a Jobb eredmények elérésének. Télen dolgozóink részlegek szerint látogatják a szövetkezeti munkaiskolát, részt vesznek a záróbeszélgetéseken. Gyakran rendelőn Galbáe a borjak itatását ellenőrzi (A szerző felvétele) zünk az állatgondozók számára aktívaértekezleteket, melyeken az elkövetkező időszak fontosabb feladatait ismertetjük és beszéljük meg az állattenyésztésben dolgozókkal. Minden ősszel bekötés előtt az állattenyésztőkkel közösen számba vesszük a lehetőségeket a takarmánykészletet, megbeszéljük a téli takarmányozás módszerét. Figyelembe vesszük dolgozóink hasznos javaslatait, melyek az eredményesebb termelésre Irányulnak. Számos, munkáját eredményesen, becsülettel végző dolgozónk van, például az Obroöník házaspár, akik több éven át példásan végzik munkájukat a Dóra-telepen. A kezdeményezők közé tartoznak a Jozef Jantošík vezette szocialista brigád tagjai Is, akik eredményes munkájukkal a megtisztelő cím ezüst fokozatát érdemelték ki. Az eredmények alakulását lelkiismeretes hozzáállásával, irányító és ellenőrző munkájával Jelentősen elősegíti a két zootechnlkus, Bujtár János és Ján Kubinec Is. — A kiváló eredmények mellett bizonyára akadnak gondjaik is. Milyen problémák megoldása segítené elő a termelés további növelését? — Problémáink egyike a már említett taikarmányhtány. Ennek egyik oka az, hogy szövetkezetünkben nagy az állatsűrűség, száz hektárra 97 darab szarvasmarha jut. A szükséges takarmányalap biztosítása állandóan visszatérő probléma, Idei takarmány-1 készletünk csupán 74 százalékra fedezi a szükségletet. Szövetkezetünk nem zárkózik el az új termelési módszerek alkalmazásától, állattenyésztésünket is korszesflsítjük. Am az új bevezetésével nem mindig lehetünk elégedettek. A rostos állású Istálló az állatok lábait viseli meg, a „Rotemlle“ típusú körfejőkben pedig az állatok sokat vannak zaklatva, ami káros hatással van a tejelékenységre. A bozital szövetkezet kiváló eredményeket ér el az állattenyésztés szakaszán, pedig amint a fentiekből kitűnik, munkájuk nem problémamentes. A termelőrészlegek szétszórva, öt telepen vannak: Bozltán a tejtermelés folyik, Dórán sertéstelep üzemel, Nagydarócon (Veiké Dravce) növendékmarhát nevelnek. Kereszttúron (Nové Hony) anyasertéseket és baromfit tartanak. Pincén (Plnciná) bfzóállatok vannak elhelyezve. Mindezek Irányítása és ellenőrzése nem könnyű feladat. Az, hogy a szövetkezet állattenyésztése eredményesen termelő szakágazat, az az ott dolgozók becsületes helytállása mellett Ján Gaibáö állattenyésztési főágazatvezetőnek köszönhető, aki agilis munkával, kitartó lendülettel Igyekszik feltárni a mostaninál még jobb eredmények lehetőségét. BÖJTÖS JÁNOS Az utóbbi évek kedvezőtlen időjárási viszonyai miatt számtalan mezőgazdasági üzemben csak szűkös takarmányalapot tudnak biztosítani az állatállomány részére. Ez és az erőtakarmányok korlátozott mennyisége nehéz feladat elé állítja az állattenyésztőket a termelési tervfeladatok megvalósításában. Ilyen feltételek mellett egyre kényszerítőbb követelményként jelentkezik a termelés hatékonyabb formáinak keresése. Segit a szovjet módszer Azsigárdi (Žiharec) szövetkezet tagsága nyugodt lelkiismerettel értékelheti, zárhatja le az idei, bár nehéz, de számukra mégis sikeres esztendőt. Tanúbizonyságot tettek arról, hogy nehéz feltételek mellett is lehet eredményesen gazdálkodni ott, ahol nem hiányzik az akaraterő, a kezdeményezőkészség és a becsülettel végzett munka. Eredményeik világosan igazolják, hogy a galántai járás mezőgazdasági üzemei között továbbra is a ranglétra legfelső fokán szilárdan állják a helyüket. Míg országos viszonylatban gabonafélékből a vártnál jóval kevesebbet takarítottunk be, addig a zsigárdiak az állami alapokba ötven tonnával több gabonát adtak a tervezettnél. Bár az előző évekhez viszonyítva itt is valamivel szegényebbek voltak az eredmények, mégis az árpából elért hat, búzából pedig az 5,85 tonnás hektárhozammal elsők lettek a járásban. A szemes kukorica rekordterméssel, azaz hektáronkénti átlagban 8,35 tonnával fizette meg a sok fáradozást, de főleg az agrotechnikai követelmények tüzetes betartását. PÄPAY JÓZSEF növénytermesztési ágazatvezető véleménye szerint ebben jelentős mértékben közrejátszott az iparszerű kukoricatermelési rendszer érvényesítése, amelynek köszönve javult az anyagi-műszaki ellátás, a jó minőségű vetőmagvak biztosítása, no meg persze az időjárás is kedvezett. A cukorrépa termesztése nem volt éppen zökkenőmentes. A kora tavaszi szélerózió számottevő károkat okozott, s jelentős területet újra kellett vetni. Mégis öntözés nélküli termesztéssel hektáronként 55 tonna termést takarítottak be. Félreértés ne essék. Nincs Itt szó látványos eredmények felsorolásáról. Csupán azt szeretnénk — mások számára is követésre méltó példaként — kiemelni, hogy ebben a szövetkezetben, amilyen gonddal és szakértelemmel termesztik a gabonaféléket és az ipari növényeket, éppen olyan felelősségteljes hozzáállást tanúsítanak a takarmánynövények termesztésében Is. Nem úgy, mint ezt a gyakorlatban számtalanszor tapasztaljuk, hogy a tömegtakarmányok termelése háttérbe szorul. Tudatosították, hogy a komplex módon értelmezett, összehangolt termelés a tömegtakarmány-alap megteremtésén múlik. Ennek is köszönve, sikerlllt elérniük azt, hogy az állattenyésztés szakaszán, főleg a tejtermelésben egész évben folyamatosan teljesítették feladataikat. Míg a járás mezőgazdasági üzemeinek többségében a súlyos takarmányozást gondok következtében csökkent a hasznosság, a zsigárdiak olyan takarmánykészletet teremtettek, amely az új termésig bőven kitartott, s lehetővé tette az egyenletes, kiegyensúlyozott takarmányozást és a zöldtakarmányozásra való folyamatos átmenetet. Ez pedig kedvezően hatott a hasznosság alakulására. Hogyan lehetséges ez? Vetődik fel önkéntelenül a kérdés. Hiszen ez a gazdaság sem volt mentes az objektív nehézségektől, őket is éppen úgy sújtották a kedvezőtlen időjárási viszonyok, mint a járás többi mezőgazdasági üzemét. E kérdésre a választ mint már említettük, a felfogásban, a takarmánynövények termesztéséhez való hozzáállásban kell keresnünk. Hadd éljek itt ÜRGE GABOR agrármérnöknek, a szövetkezet fiatal agronómusának szavaival: „A megfelelő takarmányalap megteremtésének egyik legfontosabb tényezője a minőség“. Bár tavaly kukoricaszilázsból a készletek szűkösebbek voltak a tervezettnél, a szilázs első minőségi osztályú volt. A leggyengébb takarmány sem volt rosszabb a másodosztályúnál. tgy a nehezen szilázsolható takarmányfélékből — szalma, kukoricaszár, leveles répafej és répaszelet — is jól pótolhatták a beltartalmi szempontból értékesebb takarmánynövények hiányát. Nem áll szándékomban részletezni a takarmánynövények követelmények szerinti termesztésének és tartósításának technológiáját. Ezt minden agronómusnak ismernie kell. Viszont a zsigárdi szövetkezet tapasztalatai nyomán egynéhány alapelvre — habár ezek is közismertek — feltétlenül tel szeretném hívni a figyelmet. A szövetkezetben például különös gondot fordítanak a kora tavasztól késő őszig kitartó zöld futószalag kialakítására, és ennek megfelelő öszszetételére. Ebből nem hiányoznak a fehérjedús hüvelyesek, többek között a bükköny, valamint a nagy hozamú Hyso és Perko hibridek. A megfelelő termelési szerkezetnek köszönve, amellett, hogy a zöldtömeg jelentős hányadát szenázsolták, a zöldtakarmányozás idényét november derekáig meghoszabbították. A takarmánynövények termesztésében is az agrotechnikai követelmények betartását szorgalmazzák a tápanyagpótlástól kezdve, a talajelőkészítésen, a vetésen, a vegyszerezésen keresztül, egészen a begyűjtésig. Az utóbbinál a munkákat úgy szervezik, hogy a zöldtömeg optimális szárazanyag-tartalom elérésekor kerüljön a silóverembe vagy zöldtakarmányként a vályúkba. A zsigárdiak példája igazolja, hogy az optimális szárazanyag-tartalom és a tartósítási technológia tüzetes betartása esetén a kedvező erjedési folyamat — amely a kiváló minőségnek alapfeltétele — tartósító szerek nélkül is elérhető. Még az úgynevezett nehezen szilázsolható takarmányfélékből is jó minőségű szilázs vagy szenázs készíthető tartósító szerek nélkül. A takarmányok megfelelek) hasznosítása érdekében arra is ügyelnek, hogy a napi fejadag egyforma és kiegyensúlyozott összetételű legyen. Ezt a központi takarmánykeverőben biztosítják. Ezen alapvető követelményeket szem előtt tartva sikerült elérniük azt, hogy a tervezett hétezer tonnával szemben tízezer tonna jó minőségű szilázst és szenázst készítettek be a téli időszakra. A készletet kukoricaszárból, leveles répafejből és répaszeletből készítet szilázs egészíti ki. A takarmánytermelés színvonaláról az elért hozamok is világosan tanúskodnak. Silókukoricából 74,8, tavaszi keverékből 26, vörösheréből pedig 50 tonna zűldtömeget gyűjtöttek be hektáronként, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Igaz, a lucerna nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, kevesebb termett a tervezettnél, mert a gyengén áttelelt növényzetet jelentős területen ki kellett szántani. A kiesést silókukoricával pótolták. A takarmányalap további javítása érdekében az idén első ízben nedveskukorica-tárolási módszerrel ezerötszáz tonna kiváló minőségű takarmányt készítettek. Pápay elvtárs azt vallja: a sikeres termelés nyitja a közvetlen irányításban, a jó munkaszervezésben, a szüntelen elelnőrzésben és a közös megértésben rejlik. A vezetőknek állandóan kapcsolatban kell lenni az emberekkel, ellenőrizni munkájukat, meghallgatni véleményüket, javaslatukat s felelősségre vonni a lazsálókat. A gazdaságban ezek Az elvek a hatékony anyagi ösztönzés rendszerével párosulnak, amely a dolgozók figyelmét a munka minőségének javítására, a veszteségek csökkentésére, az üzemanyag-megtakarításra és a gépek megfelelő karbantartására összpontosítja. A mulasztások vagy a megszabott követelmények valamelyikének be nem tartása esetén arányosan csökken a jutalom is. A növénytermesztés színvonala, ameiy a kimagasló hozamok mellett a takarmánykészlet mennyiségén és minőségén mérhető fel, az állattenyésztés eredményeiben is visszatükröződik. Míg a járás mezőgazdasági üzemelnek a zöme a tej értékesítési tervét nem teljesítette, addig BALOG JANOS állattenyésztési ágazatvezető előzetes becslések szerint úgy vélekedik, hogy legalább 15 ezer literrel több tejet adnak a közellátásnak, mint - amenynyit a tervük előirányoz. Az, hogy az egyedenkénti évi fejésl átlag eléri a háromezerhatszáz litert — ami a járás feltételei mellett szép eredménynek számít —, a szakértelemmel, becsülettel végzett tenyésztői munka és gondozás mellett sokban a zökkenőmentes és kielégítő takarmányozásnak is köszönhető. Viszont az már kimondottan az állattenyésztők és a gondozók érdeme, hogy több éven át a tejet csakis első minőségi osztályban értékesítik, hogy a tehénállomány újratermelésében járási viszonylatban a legjobb eredmények is születnek, hogy a borjúelhullás jóval alacsonyabb az engedélyezettnél. Az állattenyésztés szakaszán is eredményes évet zárnak,- mert feladataikat valamennyi mutatóban teljesítették. Igaz, az állattenyésztésben sem hiányzik a rendszeres ellenőrzés — él tehenészetben például a fejésl átlagot és a tej minőségét naponta figyelemmel kísérik —, a feladatok teljesítésére mindenkit kötelező anyagi ösztönzés és a problémák közös megvitatása, amely szüntelenül a jobb eredmények elérésére serkenti a dolgozókat. A vezetőség és a tagság közötti szoros együttműködés, a jól végzett munkának megbecsülése és kellő értékelése, a dolgozókkal való szüntelen törődés, a széles körű nevelőmunka mindenkit a tervfeladatok teljesítésére, a minőség további javítására, a kezdeményezőkészség kibontakoztatására serkent.- Kemény és fárasztó munka ez. Mindenkivel szembe fokozott igényeket támaszt, de megéri, mert végeredményben a termelés további fejlődését és a tagság javát szolgálja KLAMARCS1K MARIA Miért jobbak másoknál
