Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-31 / 52. szám

1982. december 3Í. SZABAD FÖLDMŰVES 13 NYÜLAK A NAGYÜZEMBEN tására Ösztönzi Okét. Persze gondol­tak már arra is, hogy talán nagyobb területet kellene fölszabadítani a hek­táronkénti átlagban öt tonnás hoza­mot nyúftó kukorica részére. Tudják, így jobban szolgálhatnák a mindin­kább előtérbe kerülő önellátási prog­ramot, de — mivel az országnak ke­nyérgabonára Is szüksége van — a szerkezet változtatása nem kizárólag az 6 belátásuktól függ. Meg aztáij, ha elkészül a kéteber hektáros öntö­zőberendezés, talán nem is lesz szük­ség változtatásra. A nyolcvan millió le) mezőgazda­­sági nyerstermelést fölmutató, hu­szonnégy százalékos jövedelmezőség­gel gazdálkodó szövetkezetnek a tej­termelés a büszkesége. A megyei gon­dok ismeretében ezt kimondottan Jól­eső érzéssel hallgattuk. Gondolom, hogy Cumpata Gheorghe főmérnök tisztában volt a helyzettel, mert szí­vesen és sokat beszélt a tejtermelést 3,5 ezer literes darabonkénti átlagra segítő Igyekezetről. De azért azt is megtudtuk tőle, hogy az ezerötszáz tehénen kivül még másfélezer szar­vasmarhát, négyezer Juhot és több mint százezer tojós tyúkot tartanak. A sertéstenyésztést lassan visszafej­lesztik, ellenben ój vállalkozásba fogtak: nagyüzemi nyúltenyésztéssel kívánnak foglalkozni. Már befejezé­séhez közeledik a körülbelül tízezer állatot befogadó, korszerű nyúlfarm. A népes állomány ellátásához három­száz hektáros legelőt gondoznak és kilencszáz hektáron termelnek szán­tóföldi takarmányokat. SOKAT SEGÍT a szőlészét Szőlőtermő vidékről lévén sző, a szövetkezet nyereséges gazdálkodását mindenekelőtt a szőlészet biztosítja. Hétszáz hektáros, 12—13 tonnás átlag­hozamot nyújtó ültetvény gazdái. Évente nyolcszáz vagon bort sajtol­nak s ez tekintélyes jövedelemmel jár. Mint már korábban említettük, a szövetkezetnek ezerhatszáz tagja van. Korábban legalább ennyit már elszip­pantott az Ipar, tehát tenniük kellett valamit, hogy elejét vegyék a mun­kaerő további elszivárgásának. Min­denekelőtt az idényen kívüli foglal­koztatást kellett megoldaniuk. Előbb faipari melléküzemet, majd szőnyeg­készítő üzemet nyitottak, később épf­­tőcsoportot és szeszfőzdét létesítettek. A foglalkoztatott dolgozók ablak- és ajtókereteket, kocsikereket és népi motívumokkal díszített, országszerte és külföldön is keresett szőnyegeket készítenek, de amikor szükség van a dolgos kezekre, valamennyien a me­zőn szorgoskodnak. A melléktermelés évente négy millió lej jövedelmet, a téli foglalkoztatással megtartott dol­gozók segítsége gondenyhítést jelent a közös számára. A fiatal, dolgozó anyák bizonyára örömmel fogadták, amikor a szövet­kezet üzemi óvodát és bölcsődét nyi­tott. A kora tavasztól késő őszig üze­melő létesítményekben a gyerekek ingyenes ellátásban részesülnek. Igaz, hogy a község is komoly lépéseket tesz a fiatal anyukák gondjainak eny­hítése érdekében, még mindig sok nő kénytelen kimaradni a munkából, mert kevés az óvodai és bölcsődei férőhely. Neculache Andronache, a 112 lej összvagyonnal rendelkező szövetkezet alelnöke úgy nyilatkozott, hogy az évente ój beruházásokra for­dított 14 millió lejből a következő években is futja majd bölcsőde és óvoda építésére. Mivel az építőcso­­port rendelkezésre áll, a kivitelezés nem okozhat gondot Legalább is nem akkorát, mint amilyen gonddal — a gépesítés magas foka ellenére — az esetleges munkaerő-vándorlás Járna. KÄDEK GABOR A fejlődés ütemének meghatározója: öntözögazdálkodás Ezúttal Románia együk legkisebb megyéjébe, Galacba (Galati) kalauzol­juk el az olvasót. A vidék 350 ezdr hektáros mező­gazdasági, illetve 290 ezer hektáros szántóterületén tizenegy állami gaz­daság, hetvenkilenc szövetkezet és tizennyolc közös mezőgazdasági vál­lalat gazdálkodik. Munkájukat közel három és félezer erőgép, csaknem ezer gabonakombájn, száznyolcvan csőtörő, ezerkétszáz vetőgép stb. se­gíti, de a belüzeml szállítás nagyobb hányadát az újabban igen nagy becsben tartott lo­vas- és őkrösfogatok végzik. Az üzemeket kooperációs kör­zetek szerint irányítják — ösz­­szesen tizenöt van belőlük —, figyelembe véve a helyi éghaj­lati és talajviszonyokat, vala­mint a hagyományokat. A megye üzemei viszonylag mostoha körülmények közepet­te gazdálkodnak. A szántóföl­deknek csupán egynegyede ta­lálható a bőtermő síkságon, a többi a hegyaljai körzethez tartozik. A vidék uralkodó át­laghőmérséklete 1,5 C-fokos, az átlagos évi csapadékmennyiség 400—500 mm közötti. A hiány­zó csapadékot mindössze 42 ezer hektáron tudják mestersé­gesen pótolni. Ennek ismereté­ben nem csodálkozhatunk azon, hogy az itteni mezőgazdászok sikerként említik: az idén 2,6 tonna búzát, valamivel több ár­pát, és 4,2 tonna kukoricát ter­mett a zömében homokos, kö­ves, hegy-völgyes vidék. A nap­raforgó hozama megközelíti a 2,5 tonnát, a szőlőé túlhaladja a nyolcat. Különösen az utóbbi adatra érdemes felfigyelni, hiszen az ország második legnagyobb szőlő­termő körzetében járunk. Húszezer hektáros ültetvényük van, melyen a gazdaságok a Tirgu Bujor-i Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás tudomá­nyos dolgozóival szorosan együttmű­ködve igyekeznek minél jobb eredmé­nyeket elérni. LASSAN ÉPÜL AZ ÜNTÜZÜRENDSZER Mint a megyei mezőgazdasági és élelmiszeripari vezérigazgatóságon megtudtuk, a szántóterületnek egy­­harmadán búza és árpa, további har­madán kukorica, többi részén cukor­répa, napraforgó, takarmány, 11 ezer hektáron zöldség, megközelítően há­romezer hektáron pedig gyümölcs terem. Petra Éne vezérigazgató hangsú­lyozta, hogy a fejlesztési elképzelé­sek valóra váltásának sikere minde­nekelőtt az öntözési lehetőségek bő­vítésétől függ. Az eredeti elképzelé­sek szerint a tervidőszak végéig 160 ezer hektáron kellett volna kiépíteni az öntözőrendszert, de a beruházás igényessége — körülbelül 7 milliárd lejről van szó — túlhaladja a mozgó­sítható erőket. Esetükben konkrétan az okozza a legnagyobb gondot, hogy az öntözési lehetőségek megteremté­sével párhuzamosan a talajerózió el­leni védekezést Is biztosítani kell. A hálózat kiépítése előreláthatóan két­­három évvel eltolódik, s ez komoly gondot okoz a növénytermesztés terv­szerű fejlesztésében, főleg a takar­mánytermesztés fellendítésében. Ezt a tényt megerősítették dr. Va­sile Grigore megyei főállatorvos sza­val. Véleménye szerint ugyanis első­sorban a hiányos takarmánykészle! rovására írhatő, hogy as utóbbi évek­ben tapasztalt visszaesés után ma kétezer literes tehenenként! tejterme­lésről kell beszélniük, holott három év múlva 3800 literes hasznosságot kellene fölmutatniuk. Nem nagyot hajlottunk rá, hogy elhlggyük, a hely zet ilyetén alakulásában kizárólag аз Időjárás a ludas. Vendéglátóink meg nyugtattak, hogy ők sem így látják s éppen ezért komoly lépéseket tet­tek a takarmánytermesztés, Illetve ai állományfejlesztés anyagi érdekelt séghez kötött javítására. Megyeszert« korszerűsítik a gazdasági épületeket meghonosítják a biogázzal való fű tést, fajtát váltanak, haszonállat-elő állító keresztezést alkalmaznak é: éberen őrködnek a megtermelt ta karmányoik szakszerű kihasználást fölött. A szőnyegkészítő üzem sok fiatal nő idényen kívüli foglalkoztatásához nyújt lehetőséget A megye adottságaiból következik, A pecheai szövetkezetesek büszkesége a tehenészet. Ha a megyei vagy hogy elsősorban a tömegtakarmány- az országos gondokat vesszük alapul, akkor az itteni 3500 literes tejter­­nyal megalapozható fejlesztési elkép- melés valóban szép eredmény |A szerző felvételei! CÉLTUDATOS MUNKÁNAK SIKER A GYÜMÖLCSE A Felső-Csatíóköz északnyugati részén két évtizede gazdálkodik az Oszori fKvetoslavov) Magtermesztő Állami Gazdáság, méghozzá sikeresen. A termelési és gazdasági eredmények egyaránt figyelem­re méltóak. Anton Pajtinka agrármérnök, aki kezdettől foga a gaz­daság élén áll, a mezőgazdagi nagyüzem fejlődéséről és jelenéről tájékoztatott. ■ A közepes éghajlati és talajadottságok között, ikétezernégyszáz hektárnyi mezőgazdasági területen — ennek 96 százaléka szántó — gazdálkodó állami gazdaság, amelyre a kezdetben az elmaradottság volt Jellemző, ma a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás élen­járó mezőgazdasági üzemei Rözé sorolható. A Slovosivo termelési­­gazdasági egységei között is az élvonalbeliek sorában tartják őket számon, önként vetődik fel a kérdés: miben látják a gazdaság veze­tői a siker titkát? Elsősorban abban, hogy évek óta fokozott figyelmet szentelnek a talajerő növelésének. Tudatosították, hogy a kavicsos-homokos talajok termőképessége döntő mértékben a humusz szüntelen pót­lásától és a talajnedvesség megóvását elősegítő műveléstől függ. A fejlett állattenyésztésnek köszönve a szántóterületnek évente több mint az egynegyed részére Juttattak szerves trágyát. Tavaly például a szántó 28 százalékán Istállótrágyát, öt százalékán tárgyaiét juttat­tak a talajba, 15 százalékán pedig a zöldtrágyázást alkalmazták. A tápanyagpótlást a talaj tápanyagkészlete és a növénykultúrák igé­nye szerint irányítják. A nagyarányú szerves trágyázás mellett a műtrágyázás csupán kiegészítőként szolgál. A talajnedvesség megóvására is megkülönböztetett gondot fordí­tanak. Ugyanis ez a hektárhozamok növelésének és stabilizálásának egyik meghatározója. František Packa agrármérnök, termelési igaz­gatóhelyettes elmondotta, hogy ennek a követelménynek rendelik alá a talajművelés gépesítésének ,egész menetét. A gépeik csoportos bevetése és a talajművelő eszközök összekapcsolása, ami égy me­netben több művelet elvégzését teszi lehetővé, kétségtelenül elő­nyösnek bizonyult. Igyekezetüket az agrotechnika, a tápanyagpótlás és a gyomirtás tökéletesítésére, valamint a technológiai fegyelem tüzetes betartására összpontosítják. • A munkaerők szüntelen csökkenése a gépi eszközök maximális kihasználását teszi szükségessé. A gépi ellátottság kielégítő, az ipari növények és a zöldségfélék termesztésének gépesítése kivéte­lével. Olyan munkaszervezésre törekednek, amely a munkáik minő­ségi, agrotechnikai határidőben történő elvégzését teszi lehetővé, s figyelembe veszi a takarékos üzemanyagfogyasztás követelményeit Is. Ezen igények kielégítése tekintetében a gépesítés műszaki szín­vonala, a gépesítők szakképzettsége és a gondjukra bízott gépekkel való bánásmód a meghatározó tényező. Mindez 'kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaságban ki­magasló eredményeket mutathattak fel, -elsősorban a gabonafélék és a takarmánynövények termesztésében. A Jelenlegi ötéves tervidőszak első két évének átlagában búzából 8,29 tonnát takarítottak be hektáronként, ami az előző ötéves terv­időszak átlagához viszonyítva tizenöt százalékos termésnövekedést Jelent. Tavaszi árpából az Idén 5,75 tonnás hektárhozamot értek el, s ez 12 százalékkal több az eTőző időszakhoz viszonyítva. A gabona­­termesztés kimagasló sikeréhez a solaryi és a sárosfai (Blatná na Ostrove) részleg dolgozói járultak hozzá a 6,86 Illetve a 6,38 tonnás hektárhozammal. A sámotl részleg az 5,43 tonnás átlaggal öt száza­lékkal kevesebb gabonát termelt a tervezettnél. A cukorrépa-termesztésben ts figyelemre méltóak az eredmények. Ebben az ágazatban messzemenő fejlődés ment végbe. Míg trz előző ötéves tervidőszak átlagában csupán 31,9 tonna répát takarítottak be hektáronként, addig tavaly 54 tonnát. Az Idei cukorrépa-termé­sük Is meghaladta az ötven tonnás átlagot. A gazdaság állatsűrüsége jelentős, hiszen száz hektár mezőgazda-i sági területre 110 szarvasmarha, ebből pedig negyven tehén jut. Az állattenyésztés szakaszán elért eredmények sem lebecsülendők. Tavaly egy hektár mezőgazdasági területre számítva 1423 liter tejet és 273 kilő húst termeltek. Minden jel arra utal, hogy az Idén is megbirkóznak feladataikkal. A tömegtakarmányok termelésében a mennyiségre és a minőségre egyaránt törekednek. A tartósítási technológia során nemcsak a begyűjtés optimális Időpontját, hanem az erjedéshez szükséges szá­razanyag-tartalmat Is betartják. Erről tanúskodik az a tény is, hogy ötven tonna szilázst 6—7 napon belül a verembe juttatnak és le­zárnak. Ľudovít Rešovský üzemgazdász elmondotta, hogy a munkaerők száma húsz év alatt úgyszólván harminc százalékkal csökkent. Ma 375 állandó dolgozójuk van. Ezzel szemben a teljesítményekben ki­fejezett munkatermelékenység a négyszeresére növekedett, s tavaly elérte a 140 ezer koronát. A tiszta nyereség 1976-től 273 százalékkal nőtt, s tavaly meghaladta a kilenc millió koronát, ami egy dolgo­zóra számítva 24 ezer koronát Jelent. Ma egy dolgozó évi átlagban 2662 koronát keres. Jelentősen felgyorsult a termelés üteme Is. Míg húsz évvel ezelőtt az egységnyi területre Jutó termelési érték csak valamivel haladta meg a nyolcezer koronát, addig tavaly elérte a 22 ezret. A munka­erők csökkenése nagyobb arányú anyagi-műszaki befektetést köve­telt. Az elmúlt évtizedben az egy hektár mezőgazdasági' területre Jutó termelőeszközök értéke megduplázódott, s ma eléri a 41 ezer koronát. Rešovský elvtárs véleménye szerint a gazdaságban adottak a fel­tételek ahhoz, hogy az elkövetkezendő években még jobb termelési eredményeket érjenek el. Mindenekelőtt az irányítás és a munka­­szervezés tökéletesítésével, a szocialista versenymozgalom révén a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatásával, valamint a foko­zott nevelő munkával, amely az össztársadalmi tulajdon megbecsülé­sére Irányul. A Jé eredmények, a szilárd gazdasági alapok lehetővé teszik a dolgozókról való sokoldalú gondoskodást is. A szociális program megvalósításáról Arvay Imre, a személyzeti osztály vezetője tájé­koztatott. A gazdaságban 1965-től kezdve rendszeresen foglalkoznak a dol­gozóik munka- és életkörriyezetének szüntelen Javításával, valamint helyen szerepel. Ezeket új lakások építésével és a régiek korszerű­­szociális Igényeik kielégítésével. A lakásigények kielégítése első sítésével oldják meg. Hozzájárulnak a bölcsődék és óvodák építésé­hez. Minden erejükből a munkafeltételek Javítását és a szociális létesítmények építését szorgalmazzák. Fokozott figyelmet szentelnek a dolgozók szakmai és politikai továbbképzésének. A gazdaságban kibontakoztatott szocialista versenymozgalom ma­gas színvonalú. A tervfeladatok teljesítésére,, a hiányosságok kikü­szöbölésére és a munka minőségének Javítására összpontosul. A ti­zenkét szocialista brigád közül négy a megtisztelő cím arany, hat kollektíva pedig az ezüst fokozatát nyerte el. Eredményes tevékeny­séget fejtenek ki a komplex ésszerűsítő brigád tagjai is, elsősorban a feltaláló és újítmozgalomban. Száz dolgozóra számítva évi átlag­ban három újítási Javgslat jut. E cikk elején feltett kérdésre a válasz egyértelmű: A kiváló eredmények titka az emberekben, a kölcsönös elvtársi kapcsolatok­ban, a megértésben és közös igyekezetben van. Stefan kociAn agrármérnek sított feldolgozó részleg kiépítése mellett döntött, a háztájiban mégin­­kább szaporodik a tenyészállatok száma, s az eddig félénk nagyüzemi vállalkozás Is fellendülőben van. Van­nak üzemek, melyek 8—10 ezer te­nyészállat részére építenek korszerű telepet. Vendéglátóink az elsők kö­zött a Pecbeai Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetről ts említést tettek, majd kedvcsinálónak hozzátették, a tejtermelésben Is élenjárók. A MEGYE LEGNAGYOBB FALUJA Pechea. Rendezett, csinos település a megyeszékhelytől északra. Lélek­­száma túlhaladja a 13 ezret. Ahogy illik, korszerű vízvezeték- és csator­nahálózata van. Az itteni szövetkezet a megye leg­nagyobbja. Ezerhatszáz tagja 7,5 ezer hektáros mezőgazdasági földterület gazdájához Illően szorgoskodik, hogy ne kelljen lemondaniuk a nehezen kivívott hírnévről. Igyekezetüket egyelőre siker koro­názza s van mivel büszkélkedniük. A hatezer hektáros szántónak több mint egyharmadát hagyományosan búzával vetik be, és a helyt adottságokat túl­haladó, három tonnás hektárhozam további fejlesztési lehetőségek kuta­zeléseket támogatják, összesen 39 ezer hektár legelőjük van, tehát gyarapí­tani kívánják a jelenleg 170 ezer da­rabos szarvasmarha-, illetve 475 ezer darabos juhállományt. Szinten tartják a tojástermelést, csökkentük a serté­sek számát, viszont komoly terveik vannak a nyúltenvésztésben. A megyében gazdag hagyománya van a háztáji nyúltenyésztésnek. Most, hogy a megyeszékhelyen létesí­tett baromfiözem nyúlfarm és szako-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents