Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-25 / 51. szám

A ZÖLDSÉGFÉLÉK élettani betegségei Olyan megbetegedésről van szó, amelyeket különböző külső hatások váltanak ki. Legtöbb­jüket hiánybetegségnek is le­hetne nevezni, mert valamelyik fontos tényező (pl. viz, tápanya­goki hiányából keletkeznek. De nem mindig beszélhetünk absznlüt hiányról, mert vannak olyan esetek is, amikor a táp - elemek elegendő mennyiségben vannak jelen a talajban, de valamilyen oknál fogva a növé­nyek számára nem hozzáférhe­tők (például a talaj magas só­koncentrációja, a tápanyagok nem kiegyensúlyozott aránya vagy a talaj nem megfelelő kémhatásai. A talaj magas sókoncentrá­ciója az utóbbi időben elsősur­­bau szegfütermesztésben na­gyon gyakori, de nem ritkaság hajtatott zöldségféléknél (pap­rika, saláta, paradicsom) sem. A termelők azzal a szándékkal, hogy növeljék a termést, nagy mennyiségű műtrágyát juttat­nak a talajba. Az eredmény vi­szont ellenkező. Ugyanis a túl­táplált talajokban felhalmozó­dott tápelcmek és hordozó (ha­laszt) anyagok (nátrium, klór) olyan mértékben emelik a ta­la jóidat koncentrációját, hogy erősen csökken a víz és a táp­anyagok felvétele. Az ilyen ta­lajban élő növények levelei sár­gulnak, gyökerei bámulnák, és a növekedés csaknem leáll. Ar­ról nem is beszélünk, hogy az így károsodott gyökereket rá­adásul a talajlakó gombák (Fu­sarium, Sclerotinia) is fertő­zik. A talaj kémhatása (pH — ér­téke) a növényi tápanyagok felvehetősége szempontjából fontos. Egyes elemek a savas, mások a lúgos közegben vál­nak nehezen oldhatóvá. A mak­­roelemek java részének oldha­tósága a közömbös körüli kém­hatású környezetben (pH 6,5— 7,2) optimális, egyes mikroele­meknek viszont eléggé körül­határolt igényei vannak a ta­laj kémhatása iránt. Most pedig nézzük az egyes élettani megbetegedések tüne­teit és leküzdésük lehetőségeit. Az első helyen említjük a vízellátási zavarokat. A víz­hiányban szenvedő növények növekedése leáll, zöld részeik sárgulnak és hervadnak. Ha az ilyen növények kiadós esőt kapnak, vagy alaposan megön­tözzük őket, akkor (pl. a kara­lábé gumója, a sárgarépa és a retek gyökere, illetve a paradi­csom bogyója) (elrepednek. A sebhelyeket (nedves környezet­ben) gyakran különböző szap­­rofita gombák vagy baktériu­mok fertőzik. A vízellátási zavarok kikü­szöbölése egyszerű ott, ahol csapadékhiány esetében öntözni lehet. Az úgynevezett hiánybetegsé­gek közül talán a paradicsom lecméscsúcsToltossága a legis­mertebb. Az idén bizonyára sok kertészkedő találkozott vele, mert általában forró, száraz nyarakon jelentkezik nagyobb mértékben. A zöld bogyó csú­csán kör alakú, szürkés-barna, kissé bcssüpedt folt keletkezik, amely az érett, piros termésen ólomszürke. A foltokon később baktériumok és gombák telep­szenek meg, és a gyümölcs el­rothad. A betegség fő. oka az egyenlőtlen vízellátás, de több más tényező is közrejátszik. Közülük elsősorban a kalcium­hiány, továbbá a talaj magas sótartalma és a nitrogén túl­adagolása érdemel emlftést. A betegség kiküszöbölésében legfontosabb a növények egyen­letes vízellátása és 0,5 százalé­kos kalcium kloriddal való per­metezése, melyet (kb. 10-napon­­ként) 4—5 alkalommal vég­zünk. Permetezni akkor kez­dünk, amikor a bogyók kb. dió nagyságúak, és addig folytat­juk, amíg nem kezd a gyümölcs pirulni. A karfiol úgynevezett rózsát­­lansága Is eléggé elterjedt élet­tani megbetegedés. Ha. erős mértékben lép fel, akár 50—B0 százalékos termésveszteséget is okozhat. A beteg növények alig fejlesztenek rózsát, a legfiata­labb levelekből gyakran csak a főerek maradnak meg. A le­véllemez csonka és deformált, a levelek befelé görbülnek. A betegséget a molibdén hiánya okozza, elsősorban savanyú kémhatású (pH 5—6) talajo­kon. ■ -A paradicsom terméscsúcs­­foltossága A szerző felvétele A molihdénhiány megelőzé­sére kétféle beavatkozást vég­zünk. Elsősorban őszi mesze­léssel — a talajvizsgálat ered­ménye szerint — emeljük a ta­laj kémhatását úgy, bogy az megközelítse a pH-7 értéket. Utána pedig tavasszal aminó­­niuminolibdenát vagy nátrium­­molibdenát kiszórásával (20 — 30 g 100 négyzetméterre) biz­tosítjuk az elegendő molibdén­­mennyiséget a növények szá­mára. A betegség fellépése után már nehéz hatásosan beavat­kozni. Lehet ngyan az említett vegyszereket permetezésre (lombtrágyázás) is alkalmazni, de ez már csak amolyan kény­szermegoldás, és nem mindig jár sikerrel. A zeller, cékla és takarmány­­répa időnként előforduló meg­betegedése az ún. szívrothadas vagy szárazroihadás, amely a bór talányából keletkezik. A ino­­libdénnel ellentétben, a bór a lúgos talajokon válik nehezen hozzáférhetővé. A beteg növé­nyek levélnyelei felrepedeznek, a szív levelek sárgulnak, bar­­nulnak és végül a helyükön szárazrothadás indul meg. Sú­lyosabb károkat általában szá­raz, meleg nyarakon okoz. Meg­előző védekezésként a tavaszi talajelőkészítésnél 80—150 g bóraxot dolgozzunk be 100 négy­zetméternyi területen a talajba. Összegezve az elmondottakat, az élettani megbetegedések megelőzésében nagyon fontos a növények egyenletes vízellá­tása és a talaj tulajdonságai­nak ismerete. Ezért jó, ha a kertészkedő ismeri talajának kémhatását (pH) és a fő táp­anyagok (foszfor, kálium, kal­cium) készletét. Ezekből az adatokból kiindulva már követ­keztetni lehet ax esetleges biánybetegségek fellépésére, jó tudni, hogy a hiánybetegségek fellépésének veszélyét nagyban csökkenti a Cererit műtrágya használata, mert a fő tá pele­inek mellett miroelemeket (bór, molibdén, mangán, cink, réz) is tartalmaz. Végezetül még egy megjegy­zés az említett tápanyagok ki­juttatásával kapcsolatban. Mi­vel nagyon kis mennyiségről van szó, azt ajánljak a ker­­tészkedőknek, begy a kimért mennyiséget keverjék össze ho­mokkal vagy más közeggel, utána szórják egyenletesen a talaj felszínére, és gereblyé­­zéssel dolgozzák be a földbe, MATLÄK GYÖRGY, agrármérnök A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének deméndt (Do­­mandlce) helyi szervezete több ízben kapott elismerő okleve­let a szövetség járási bizottságától. Az elismerést hozó ered­mények eléréhez Gábor Tibor is nagy mértékben hozzájárult, A 22 éves fiatalember a nyúltenyésztést választotta kedvte­léséül, s kezdő létére, máris szép sikereket tud fölmutatni. Tavaly közel négyszáz pecsenyenyulat adott át a nyltral Bran­­ko vállalat rendszeresen jelentkező felvásárlóinak. Ahogy az már lenni szokott, elképzelései megvalósításához sok segítséget kap. a szüleitől. Nélkülük aligha vállalkozhatna ilyen népes állomáay fenntartására, hiszen a nyáron is két hetet Magyarországon, kettőt pedig itthon dolgozott aratás­kor. Az AG legjobb kombájnosai között említik a nevét, jutal­mat Is kapott a jó munkáért, viszont közben a nyulak ellá­tásával nem törődhetett. Bizony jől jött a szülők megértése és segítsége. Tibor és Lajos, a két testvér összefogott, s annyi nyúlketre­­cet épített, hogy ezentúl akár hatszáz nyulat Is kínálhatnak a Branko vállalatnak, mégpedig anélkül, hogy a családi fo­gyasztást mérsékelni kellene. A Gábor család szívesen foglalkozik baromfitenyésztéssel is. Nem csoda, hiszen az édesanya, Margit néni az ÁG-ban állat­­gondozóként a pulykafarmon dolgozik. Amikor szabadnapos, szívesen segít fiának a nyulak körüli tennivalók végzésében, hogy az eredmény is megmutatkozzék meg a fiatalos lelkese­dés se hagyjon alább. A felvételen Margit néni abrakkal kínálja a virgonc növen­dékeket. Kép és szöveg: Belányi J. Я ВШШШ ÜNNEPELTEK A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének Rimaszom­bati (Rím. Sobota) Járási Bizottsága a szövetség megalakulá­sának 25. évfordulója alkalmából ünnepi plénnmülést tartott, melyen az alapszervezetek elnökein kívül az együttműködő üzemek és vállalatok kéviselői is megjelentek. A járás szervezett kisállattenyésztőinek eddigi tevékenysé­gét Tuba Gyula, a járási bizottság elnöke értékelte. A többi között elmondta, hogy a központi felhívásra válaszolva, a szö­vetség tagjai tavaly 2088 mázsa marhahúst, 282 mázsa sertés­húst, 680 mázsa jnhhúst, 5715 választott malacot, 588 mázsa nyúlhúst, 650 ezer tojást, 1750 hízott libát, 64 mázsa gyapjút és 1330 darab gereznát értékesítettek. A tenyésztők kivették a részüket a közhasznú társadalmi munkából Is. A választási program teljesítését 3933, a mezőgazdasági csűcsmunkák ide­jekorán történő elvégzését pedig 7905 társadalmi munkaóra ledolgozásával segítették, azonkívül 1010 munkaórát áldozlak a szövetségi berendezések kivitelezésére. Az idei eredmények összegezése még tart, tehát konkrét számokkal nem szolgálhatunk, viszont annyi bizonyos, hogy járásunk kisállattenyésztői az idén is serényen dolgoztak. A tanácskozás fénypontja a legjobbaknak kijáró szövetségi kitüntetések és emlékplakettek átadása volt. Bízunk benne, hogy a társadalmi elismerés további jó munkára ösztönzi a kitüntetetteket és a nyomdokaikon haladókat is. FARKAS OTT0 Imre bácsi tizenegy éven ke- — Tulajdonképpen gyermek­reszt ill a Szlovákiai Kisállatte- korom óta, hiszen az udvarunk nyésztők Rozsnyót (Rožňava/ mindig tele volt baromfival, fól szolgál, hát tavasztól őszig Apám tanító volt, de mindig gyűjtögetem a télire valót. tartottunk tehenet. Ёп hivatal­kopogtatásra nem jön vá lasz, hát lenyomom a ki­lincset. ősz hajú apó ül az asztalnál, elmélyülten olvas. Ráköszönök, erre felkapja a fe­jét, Leveszi a szemüvegét, fél­reteszi az újságot és a kezét nyújtja. — Ha nem olvasok egy ke­veset, nem jön álom a szemem­re — mondja, és halomba rak­ja a lapokat. Kender Imre bácsi hetven­nyolc éves, Dernöben (Drnava) 6 a kisállattenyésztők szerveze­tének elnöke. — Tartok még néhány tucat nyulat, és törzskönyvezett ba­romfi is van a ház körül, de korántsem annyi, mint pár év­vel ezelőtt. Most már jobban csak a gyerekek meg az uno­kák örömére tartom az állato­kat. ]ó gyerekek, gyakran meg látogatnak, s mindig kapnak tőlem egy-egy nyuszit. A fiam nemrég tizenhat rekeszes ket­rectömböt készített fémből, le­het, hogy ismét fölszaporítom az állományt. Kérdés, milyen lesz a tápellátás. Az Idén bi­zony alig néhány ktló abrakot kaptunk. A nyúltápot — nem kis költséggel — Kassáról (Ко- Sicej hozattuk. Tudom, az ab­rakkérdés országos gond, de fűvel meg szénával mégsem lehet eredményes nyúltenyést­­tést folytatni. — Honnan szerzi be a szálas takarmányt? — A parlagföldekről. Van egy kézikocsim meg egy fó kaszám, és egyelőre az erőm is járási Bizottságának elnöke volt. Áldozatkész, sikeres szer­vező munkájáért több ízben szö­vetségi és ágazati kitüntetésben részesült. Fáradhatatlanul járta a falvakat, szervezte, mozgósí­totta az embereket. Vajon ho­gyan vélekedik a mozgalom jö­vőjéről? — Körülbelül hat évvel ez­előtt kezdett számottevően gya­rapodni a kedvtelésből nyulat, baromfit és galambot tenyész­tők tábora. Az idén érezhető megtorpanást okozott a takar­­mányhiány. Ha tartósnak bizo­nyul, könnyen a háztáji állat­állomány jelentős csökkenését vonhatja maga után. A múlt ta­pasztalatai igazolják, a meg­­válztozott körülmények akár évtizedekre visszavethetik a mai lelkesedők vállalkozókeduét. Fé­lő, hogy ezzel a gond/atnkat növelnénk. — Imre bác9i mióta foglal­kozik kisállattenyésztéssel? nők lettem, sokat vándoroltam az országban, de — munkatár­saim nagy csodálkozására — minden állomáshelyemen azon­­nal készítettem tyúkólat, nyül­­ketrecet. A társadalom megbecsülése övezi Kender Imrét, akt egész életét a szocializmus építésé­nek szentelte. Szerénysége, ön­zetlensége és tennivágyása ma is példamutató kommunistára vall. A közösségi problémák fárad­hatatlan orvoslófa hosszú éve­ken át fúrási főetdöör volt, majd a Rőcei (Revúca) fnb osz­tályvezetőjeként dolgozott. Nin­csen autója, villája vagy fel­halmozott ingósága, mégis az elégedett emberek sorába tarto­zik. Legnagyobb kincsnek az egészséget tartja. Amikor ko­rát meghazudtoló fiatalságá­nak titka felől érdeklődöm, el­mosolyodik: — Nem a titok teszi, fiam, hanem a kiegyensúlyozott élet­mód. Ennek egyik alappillére a helyes táplálkozás. Évtizedek óta csak kevés húst, de annál több aludttejet, burgonyát, ga­luskát, köménymagos levest meg pirított kenyeret fogyasz­tok. Gondolom, az is kímélte az egészségemet, hogy soha nem irigykedtem másokra. Sze­relem és tisztelem a dolgos, becsületes embereket. S a ma­gom módján az állatokat is kedvelem. Ameddig az erőm és az egészségem engedi, továbbra is tenni fogok a háztáji állat­tartás, elsősorban a szervezett kisállattenyésztés fejlesztéséért. Lehet, hogy nemsokára már csupán az ismeretek átadásáról lehet szó, de évtizedek tapasz­talata mondatja velem, hogy a kezdők általában ezt, meg a biztatást igénylik leginkább. KORCSMAROS LÄSZLÖ

Next

/
Thumbnails
Contents