Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-17 / 28. szám
1982. július 17. SZÁSÁD FÖLDMŰVES GYAKORLATI TAPASZTALATOK A belterjesítés lehetőségei A légi (Lehnice) Csehszlovák-NDK Barátság Élsz a Fel' ső-Csallóköz határában összesen 3647 hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodik. Talajadottságaink meglehetősen kedvezőtlenek, hiszen a területnek úgyszúlván egyharmad részét kavicsos, sekély termőrétegű talajok képezik. E talajok termőképessége főleg a kedvezőtlen vízgazdálkodásuk miatt nagyon alacsony. Érthető, hogy természeti adottságaink között az öntözés a legfontosabb belterjesltő tényező. Az elmúlt évek során figyelmünket elsősorban az öntözésre összpontosítottuk. A bratl■lavai Vízgazdálkodási Kutatóintézettel 1977-től szorosan együttműködünk. A kezdeti időszakban az együttműködés szaktanácsadásra Irányult, az öntözőberendezések kihasználását, a számunkra leggazdaságosabb öntözőelemek beszerzését, valamint a tápanyagpótlással egybehangolt öntözési Uzemrend kidolgozását és irányítását illetően. 1980-tól együttműködésünk kiszélesedett, mivel gazdaságunk az Ontőzőgazdálkodási Kutatóintézet kísérleti bázisává vált a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazása céljából. Mivel gazdaságunkban 3400 hektárnyi terület öntözhető, tudatában vagyunk annak, hogy a párthatározatokból eredő feladatokat csak úgy teljesíthetjük, ha jelentős anyagi ráfordítással szorgalmazzuk az öntözőberendezések fejlesztését. Gazdaságunk jelenleg 36 darab FP 67-es és 13 darab PZT-90-es típusú sávos, 44 darab hordozható, valamint 4—4 darab Druzsba L-300 és Fregatt típusú öntözőberendezéssel rendelkezik. Az átlagnak megfelelő aszályos esztendőben az energetikai csúcsokra való tekintettel az öntözőberendezések produktív kihasználása tizenkét órát tesz ki naponta. Havi átlagban ez 336 órát jelent. Lehetőségeinkhez mérten képesek vagyunk havonta 797 ezer köbméter vízmennyiséget a talajra juttatni. Természeti adottságaink között viszont a legmelegebb nyári hónapokban, például júliusban egymillió 321 ezer köbméter vízmennyiség szükséges, ennek pedig csupán a hatvan százalékát biztosíthatjuk. Ez annyit jelent, hogy az öntözőhálózat optimális kihasználásához további öntözőberendezések beszerzése szükséges, évente másfél millió koronás ráfordítással. Tavaly négy öntözőberendezést vásároltunk egymillió 300 ezer korona értékben. Mivel a gépek beszerzésére összesen egymillió 700 ezer korona állt rendelkezésünkre, a keretből Igen kevés jutott az egyéb gépi eszközök vásárlására. Véleményünk szerint célszerű lenne, ha az öntözőberendezések beszerzését külön keret szabná meg. Az öntözőberendezések maximális kihasználására gazdaságunk kellőképpen felkészült. Megoldottuk az öntözési csoportok szakmai felkészítését, az öntözőberendezések folyamatos karbantartását ás zavarmentes üzemeltetését, valamint optimális munkaszervezési módszert vezettünk be. Fokozott igyekezetünk ellenére az öntözőberendezések optimális kihasználását több tényező hátráltatja. Elsősorban a szivatytyúállomások kapacitása nem elegendő a napi vízszükséglet fedezésére. Sajnos a Fregatt típusú öntözőberendezésekhez — amelyek eddigi tapasztalataink szerint igen jól beváltak — hiányoznak a szükséges pótalkatrészek, s a központilag irányított javításuk sem biztosított. Erre pedig nagy szükség lenne, hiszen ezek a nagy teljesítményű szovjet öntözőberendezések több gazdaságban üzemelnek. Ugyancsak jól beváltak » PP-90-es típusú sávos öntözőberendezések is, főleg nagy teljesítményük és zavarmentes üzemelésük miatt. Ezeknél gyakori gondot okoz a tömlők beszerzése. Az említett nehézségek sok bosszúságot okoznak a gazdaságoknak, s mielőbbi orvoslásuk — az öntözési lehetőségek maximális kihasználása érdekében <—> feltétlenül szükséges. A dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járásban elsőként létesítettünk korszerű agrokémiai laboratóriumot. Segítsége tévén a legújabb tudományos módszerek alkalmazásával a talaj tápanyagpótlását és vízszükségletét irányítjuk. Gazdaságunk mezőgazdasági termelésének fejlesztésében —• a távlati össztársadalmi célokkal összhangban elsősorban a gabonatermelés további növelését szorgalmazzuk. Tudatosítottuk, hogy a gabonaprogram sikeres megvalósítása a tömegtakarmányok termelésének belterjesitésével és gazdaságos hasznosításával is szorosan összefügg. Ezen ágazat fejlesztése az előbbihez viszonyítva ugyancsak döntő jelentőségű feladat. Ezért elsősorban arra törekszünk, hogy a tömegtakarmányok termelésében rejlő tartalékokat a lehető legnagyobb mértékben feltárjuk és hasznosítsuk. Természeti adottságaink között az öntözés a legjelentősebb belterjesftő tényező. Mivel az öntözésre a takarmánynövények reagálnak a legérzékenyebben, ezt teljes mértékben érvényesítjük feladataink teljesítésében. A gabonafélék termelésében előirányzott tervfeladatok biztosítása érdekében a vetésforgót úgy alakítottuk ki, hogy a gabonafélék és a cnkorrépa a legjobb minőségű talajokra kerüljenek. A hüvelyesek és a takarmánynövények termesztésére a gyengébb, sekély termőrétege kavicsos talajok maradtak. Gazdaságunkban a legfontosabb takarmánynövények között szerepel a lucerna, a silókukorica, a ffikeverékek és a másodnövények. Bár a takarmánynövényeket gyengébb minőségű talajokon termesztjük, öntözéssel gazdag termés érhető el. Az Ontözőgazdálkodásl Kutatóintézet módszertani irányításával és a bevált tapasztalatok érvényesítésével az idén lucernából 7,5, silókukoricából (szárazanyagban számítva) 11 tonnás, belterjes füvekből 70, a másodnövényekből pedig (söldanyagban számítva) 20 Az öntözött körülmények között termesztett tjetteries füvek leggazdaságosabban legeltetéssel hasznosíthatók Fotó: CSTK tonnás átlaghozam elérését terveztük hektáronként. Annak érdekében, hogy a* állattenyésztésben előirányzott tervfeladatokat teljesítsük, s fokozott mértékben takarékoskodtunk az erőtakarmányokkal — egy liter tej kitermelésére 0,29 kiló, a marhahizlalásban pedig egy kiló súlygyarapodási átlag elerésehez 21 kiló erőtakarmányt használtunk fel -, a tömegtakarmányok minőségének is megkülönböztetett figyelmet szentelünk. Arra törekszünk, hogy a takarmánynövények begyűjtését optimális határidőben és minimális veszteséggel végezzük. Tudatosítottuk, hogy csakis kedvező beltartalmi értékű takarmánynövényekből készíthetünk kiváló minőségű szilázst és szenázst, valamint megfelelő nyersanyagot biztosíthatunk a nagy fehérjetartalmú szárítmányok előállításához. A tervezett hektárhozamok elérésével egy hektárnyi területről 2,5 számosállat számára megteremthetjük az egész évi takarmányszükségletet. Ugyanakkor a takarmánynövények részarányát a szántóterületen 22,8 százalékra csökkenthetjük. A kellő mennyiségű tömegtakarmányok biztosítása érdekében figyelmünket a másodnövények termesztésére összpontosítottuk. Az idén ezeket 550 hektárnyi területen termesztjük. Ez a szántóterületnek 16,3 százalékát teszi ki. Több éven át jó eredményeket értünk el a Perko termesztésével, amelyet a tarlóra másodnövényként vetünk. Termését a cél beálltáig és kora tavasszal xöldtakarmányként hasznosítjuk. A Perko szilázs készítésére is alkalmas, szalmával vagy kukoricaszárral keverve. A talaj maximális kihasználása érdekében öntözött körülmények között az egyéves fűféléket — Jitrél, Lolita és Odra fajták — alávetéssel terjesztjük, az idén 102 hektárnyi területen. Ezáltal nemcsak a fehérjedús tömegtakarmányok termelését növelhetjük, hanem a talajt szerves anyaggal is gazdagítjuk, ami a sekély, kavicsos talajaink esetében alapvetően fontos talajjavító tényező. A silókukorica termesztésére az őszi másodnövények begyűjtése után felszabadult területeket használjuk ki. Természetesen öntözés nélkül nem érhetnénk el stabil hozamokat. Említést érdemel, hogy gazdaságunkban teljes mértékben hasznosítjuk a növénytermesztés melléktermékeit is, többek között< a takarmányszalmát, a kukoricaszárat, a leveles répafejet és a répaszeletet. Ezekből szilázst készítünk. Az öntözési Uzemrendet az Ontözőgazdálkodásl Kutatóintézet utasításai szerint irányítjuk as egyes növénykultúrák és táblák szerint. Az öntözővíz^ szükségletet >—i számítógép segítségével i—ii hetenként állapítjuk meg. A tudományos Ismeretek gyakorlati érvényesítésében az Állami Meliorációs Felügyelőséggel Is szoros együttműködést tartunk. Elsősorban a szőlőültetvények pontos öntözésének kifejlesztésében. Ha ez a módszer beválik, akkor a pontos öntözési rendszert a 230 hektárnyi szőlőültetvényeinkben bevezetjük. A párthatározatok szellemében igyekszünk a tudományosműszaki haladás vívmányait a lehető legnagyobb mértékben alkalmazni gazdaságunkba. Ezáltal is hozzá akarunk járulni a párt mezőgazdasági politikájának sikeres megvalósításához. ANDRÄSSY SÁNDOR agrármérnök, a légi szövetkezet elnöke jшшА4 v i Яг» ^ 11 , ■' ■ V ' ' : vvľ A gazdaságok többségében tudatosították, hogy az állattenyésztés fejlesztésének alapját a szarvasmarha-tenyésztés képezi Kádek Gábor felvétele Szokatlanul meleg, száraz volt az idei tavasz. A komáromi (Komárno) járásban Is egész májusban, sót június első felében jóformán semmi csapadék nem hullott. A szomjas földeket járásszerte öntözték, több mint 9 ezer hektárnyi területen. Akadtak területek, amelyekre két adagban is juttattak vizet. Ha ezt is hozzászámítjuk, akkor több mint 15 ezer hektárt tesz ki a megöntözött terület. Követésre méltó példát mutat ezen a téren a Iakszakállasi (Sokolce) Csehszlovák-Magyar Barátság szöve'tkezet. Ottjártamkor Lajos Tibor agrármérnök irányításával 948 hektárnyi területet öntöztek; az Ismételt öntözéssel együtt ez 2500 hektárt tesz ki. i— Szövetkezetünkben megkülönböztetett gondot fordítunk a szakszerű öntözésre. E célból ötvenkéttagú állandó munkacsoportot létesítettünk. Ütemtervet dolgoztunk ki az önháza táján tözőberendezések maximális kihasználására. A feladatok teljesítését naponta értékeljük. El kell mondani, hogy a 12 nagy teljesítményű szivattyú percenként 100 köbméter vizet juttat ki. Öntözőberendezésekkel Jól el vagyunk látva. Van négy-négy darab szovjet FREGATT és Druzsba típusú, ötvenöt darab sávos és harmnicöt PP-67-es típusú öntözőberendezésünk — mondta Lajos Jibor öntözési technikus. Az öntözéssel kapcsolatos legújabb Ismeretekről Rákócza József növénytermesztési főágazatvezető tájékoztatott: — Tavaly a cukorrépa az öntözött területen 60 tonnás átlagos hektárhozamot adott. A nem öntözött területen csupán 40 tonnás hozamunk volt'. A kukorica az öntözött területen tavaly 8 tonnás átlagtermést eredményezett, míg a nem öntözött területen mindössze 5 tonna termést hozott. A borsóból 3,3 tonna szemtermést értünk el hektáronként, ám az öntözött területeken több mint öt tonnát. A belterjes gyepterületekről . öntözött körülmények között i— 35 tonna termést takarítottunk be hektáronként zöld állapotban. Hasonló eltérések voltak a gabonafélék és a kapásnövények esetében Is. Az öntözés tehát nem csupán csapadékpótlás, hanem termésnövelő tényező Is, ezért szövetkezetünkben éjjel-nappal öntözünk. Milyenek az Idei kilátások a 4193 hektáros Iakszakállasi szövetkezetben? Rákócza József erről a következőket mondta: t—i Gazdálkodásunkat egész évre Jól megalapoztuk. Szép termést ígér a kukorica, a cukorrépa és a hagyma. Gyommentesek a táblák, egészségesek a növénykultúrák, ez a megfelelő talajelőkészítésnek, az öntözésnek és a gyomirtásnak köszönhető. A betakarítást Is megkönnyíti a tiszta állomány, lehetővé teszi a munkák gyors végzését és a gépek kisebb mértékű meghibásodását. Az ágazatvezető elmondta, hogy a megfelelő termelési szerkezet kialakítása a sikeres gazdálkodás meghatározó tényezője. Ök már évekkel korábban kialakították a főbb ágazatokat, meghatározták a vetés szerkezetét és -ebben a maximumra törekedtek. A kukorica mai divatos szóhasználattal élve >— amolyan nosztalglanövény. Tavaly a kukoricát ezer hektáron termesztették. Hektáronként 5 tonna szemtermést értek el. De nem ez a dicsőség. Inkább az, hogy egy mázsa kukorica termelési önköltsége 150 korona volt, tehát nyereséges. Erre az évre sikerült az Itteni éghajlati és talajviszonyoknak a legideálisabb hibridek vetőmagját beszerezniük és az 1321 hektáron*termesztett kukorica jó termést ígér. A cukorrépa termesztésének a szövetkezetben legalább olyan nagy hagyománya van, mint a kukoricának. Az Idén 275 hektáron termelnek ebból a fontos Ipari növényből. Kétszázhuszonkét hektárt öntöznek és nem titkolják, hogy rekordtermésre számítanak. Június közepére a cukorrépát már másodszor megkapálták. A megkövetelt növénysűrüséget betartották, így valóban kilátás van a rekordhozamra. Az országban sok helyütt, de főleg Kelet-Szlovákiában sokan hangoztatják: „Könnyű az Itteni gazdaságoknak, mert Itt a föld magától- terem“. — Valóban így van ez? — kérdeztük Rákócza Józseftől. — A jó gazdának itt sem könnyű, attól függ, ki, hogyan gazdálkodik. Földjeink valóban termékenyek, s ha az időjárás kedvez, s a gépi felszerelés Is olyan legalább, mint a miénk, akkor talán könnyűnek mondható az itteni földművelés a kívülállónak... A Iakszakállasi szövetkezet három évtizede a járásban az elsők között szerepel. A szövetkezetesítés előnyeit hamar felismerték és már az első években sikerült búzából, cukorrépából, kukoricából és zöldségből országos viszonylatban is szép eredményeket elérniük. Az elért sikerek csakhamar Itt Is eloszlatták a bizalmatlanságot, a tagság javadalmazásának alakulása igazolta: ez az egyetlen járható út, hiszen a jó földből csak közös munkával, s minél tökéletesebb gépesítéssel lehet évről évre nagyobb terméseket kihozni. Ebben a szövetkezetben tavaly 110 millió korona értékű össztermelést értek el, melyből 16 millió korona volt a tiszta nyereség. Ennek ötven százalékát a növénytermesztési üzemág állttottta elő. MI VAN A HÁTTÉRBEN? A növénytermesztési főüzemág vezetője leginkább azért érzi jól magát, mert s— mint mondotta — tenyerén van a határ. Mutatta is. Ahogyan a tenyerét látja maga előtt a vonalakkal, úgy látja, Ismeri a határ minden szögletét. Azt is tudja, ki, mit -csinál. Minden nap körbejárja a határt. Erre pedig azért van szükség, hogy a munka szervezése, az emberek irányítása tökéletes legyen. Mert ha már a termelés hátterét, alapjait firtatjuk, akkor ne feledjük: sok búzát, árpát, kukoricát, cukorrépát, zöldséget csak az agrotechnikai fegyelem betartásával, a belterjesig tényezők főleg az öntözés alkalmazásával és megfelelő ösztönzéssel lebet termelni. A lakszakállasl szövetkezeteseket mindenekelőtt az ésszerű bérezési rendszer ösztönzi. Mindent teljesítményben végeznek, a minőséget pedig a prémiummal díjazzák. KI mennyit dolgozik, és ki hogyan dolgozik, annak függvényében kapja a pénzes borítékot. Abban viszont nem kis pénz van. Király Zoltán állattenyésztési ágazatvezető a termelési részleg eredményeit értékelte. A fiatal szakembertől megtudtam, hogy jelenleg 2900 szarvasmarhát tartanak, ebből 1180 a tehén. Tavaly például 3350 literes évi fejésl átlagot értek el. Egy liter tej kitermel lésére 25 deka abrakot használtak fel és a tejnek literjét 3,10 korona önköltséggel állították elő, s 3,99 koronáért értékesítették. A marhahizlalásban a napi átlagos súlygyarapodás 1,5 kiló volt. A marhahúsnak kilóját mindössze 14 korona önköltséggel termelték ki, s 20,12 koronáért értékesítették’, ami országos méretben Is kiváló eredménynek számít. A sertésállományuk Jelenleg 16 ezer 500, ebből a kocák száma meghaladja a 1250 darabot. Tavaly 17,5 malacszaporulatot értek el kocánként. A hizlaldában a napi súlygyarapodási átlag 51 deka volt és egy kilő hús előállításira 3,90 kilő abrakot használtak fel, így egy kiló sertéshús előállítási költsége 15 korona volt, melyet 16,37 koronáért értékesítettek. Foglalkoznak még juhászattal Is, de csak kicsiben. Ebben az évben az állattenyésztésre nagy feladat hárul, hiszen 3 millió 520 ezer liter tejet, 2175 tonna sertéshúst, 490 tonna marhahúst és 7 tonna birkahúst kell értékesíteniük’. A főállattenyésztő szerint Időarányosan teljesítik a tervezett mutatókat. , A siker titkát elsősorban abban látják, Hogy kellő mennyiségű és minőségű takarmányalapot biztosítottak. Az öntözéses gazdálkodás folytán itt a lucerna és a belterjes füvek 35 tonna zöldtermést biztosítanak hektáronként, ebből pedig jó minőségű szénát készítenek. Ezldőtájt a lucernát már másodszor kaszálták. Háromszáztíz hektáron a silókukorica Is Jó termést ígér. A takarmányszárítóban megszakítás- nélkül megy a munka Bajcsl Ferenc irányításával. Mostanáig 300 tonna jó minőségű lucernaszénát készítettek. S bíznak benne, hogy az Idén sem lesz takarmányozási gondjuk. Nem akarom dicsérni a lakszakállaslakať, 'ds bárki meggyőződhet róla: szorgalmas emberek, szeretik a földet, a szövetkezet mellé álltak megalakulásától kezdve, hiszen rájöttek, Itt megtalálják számításukat. Rövidesen befejezik a meliorációs munkálatokat és akkor a szántóföld 80 százalékát öntözhetik majd. Minden feltétel biztosított, hogy az eddiginél még Jobb eredményt érjenek el. ILLÉS BERTALAN
