Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-07-17 / 28. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. július Vf. 12 Nehéz feltételek között is EREDMÉNYESEN! A Korponai-hegység idillikus tájai szemet gyönyörködtető látványban részesítik az Ide tévedt látogatót. Am amilyen szép a természet, olyan mostoha is az ott élő emberekhez, akik kemény, verítékes munkával csikarják ki a fukaran termő talaj­ból mindennapi kenyerüket. Lehet-e végképp eredményesen gazdálkodni ilyen nehéz körülmények között? — vetődik fel önkéntelenül a kérdés Igenis, lehet, oszlatják szét a ké­telyeket a Dačov Lom-i Szlovák Nem­zeti Felkelés Egységes Földművesszö­vetkezet vezetői, habár óriási erőfe­szítések árán. Igazuk van, nem vitás. Mi sem bizonyítja ezt világo­sabban, mint az évről évre jobb eredmények. Pedig ádáz harcot kell vívniuk minden egyes mázsa termé­sért a mostoha természettel. A nagykürtösi (Velký Krtíš) Járás északi csücskében úgyszólván 3900 hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodik a szövetkezet. Igaz, eb­ből csupán 1400 hektár a szántó, 569 hektár a legelő, a többi pedig rét. A gazdaság természeti ős talaj­­adottságai igen kedvezőtlenek. Bár hegyvonulatok veszik körül, mégis a járásnak ezen a táján legkevesebb a csapadék. A lejtős területeket szám­talan mezsgye szeli át, s a sziklákra tapadt sekély termőrétegből „gyor­sabban bújnak elő a kövek“, mint nő ki a gabona. Csak óriási költségek és erőfeszitő emberi munka árán képesek úgyahogy letisztítani a kö­vektől a talajt. A gépek Is gyakran meghibásodnak, s gyorsabban hasz­nálódnak el. Az ott élő emberek mégsem adják fel a harcot. Igyekeznek feltárni azo­kat a lehetőségeket, megoldásokat, amelyek a termelés gazdaságosabbá tételét segítik elő. Igaz, ezen a tájon a fejlődés lassúbb ütemben haladt, mint a kedvezőbb adottságú sík vi­déki körzetekben. A gazdaság két kis szövetkezet egyesülésével 1970- ban vált mezőgazdasági nagyüzem­mé. De úgyszólván tíz év kellett ahhoz, míg a szövetkezetben a kor­szerű termelési módszerek meghono­sítása, az ütemes fejlesztési folyamat kezdetét vette. A lendületes felújítási folyamat a 6. ötéves terv időszaká­ban kezdődött. Hozzáfogtak a talaj­javításhoz, a régi épületek korszerű­sítéshez, az új istállók építéséhez, főleg a Juhok számára. Termény- és műtrágyatárolót adtak át rendelteté­sének. Ma ott tartanak, hogy a járás­ban elsőként térnek át a cseppfo­lyós műtrágyázásra. A nagyarányú, beruházások lehető­vé tették a termelés összpontosítását és a belüzeml szakosítást, a talaj Michal Selský, a szövetkezet elnöke termőképességének növeléséhez ve­zettek, s végső soron a szövetkezet gazdasági megszilárdítását eredmé­nyezték. De nézzük meg a számok tükré­ben, hogy 1976-tól 1980-ig hogyan is fejlődött a szövetkezet: a mezőgazda­­sági bruttó termelés 16 millió1-' koro­náról negyven millióra, ezen belül a növénytermesztésben 4 millió 800 ezerről 11 millió 800 ezer, az állat­­tenyésztésben pedig 9 millióról 16 millió 500 ezer koronára növekedett. A teljesítmények az elmúlt öt év alatt 19 millió koronáról 37 millió koronára, az átlagbérek pedig 1780 koronáról 2248 koronára nőttek. A növénytermesztés szakaszán is gyökeres változás állt be a hektár­hozamok alakulásában. A hektáron­kénti átlaghozamok a gabonatermesz­tésben 1,68 tonnáról 3,0 tonnára, a burgonyatermesztésben 8,4 tonnáról 12,4 tonnára, a szántóföld^ takar mánynövények termesztésében negy­ven tonnáról több mint ötven tonná­ra növekedtek. Ma a rétekről és a legelőkről is lényegesen nagyobb termést gyűjtenek be. A gazdaság adottságai között az állattenyésztés jóval jövedelmezőbb, mint a növénytermesztés. Az állatok hasznosságában valóban kiváló ered­ményeket értek el. Rohamosan javult például a tejtermelés, aránylag rövid idő leforgása alatt. Míg 1976-ban te­henenként! évi átlagban 2600 liter tejet fejtek, addig tavaly már 3300 literes évi hasznossággal dicseked­hettek. A marhahizlalásban a napi súlygyarapodási átlag elérte a 0,90 kilogrammot, a sertések hizlalásában pedig 0,58—0,60 kilogramm között ingadozik. Természetesen a gazdálkodás fej­lesztésében és stabilizálásában tovább akarnak lépni. A beruházások mel­lett az új irányítási, szervezési és jutalmazási módszerek, korszerű ter­melési technológiák bevezetését szor­galmazzák. A termelési szerkezeten is változtatnak azon ágazatok Jává­ra, amelyek a gazdaságnak a legna­gyobb jövedelmezőséget biztosítják. A növénytermesztésben figyelmüket a gabonafélék és a takarmánynövé­nyek termelése fokoSásának szente­lik. A jelenlegi ötéves terv idősza­kára komplex talajjavítási programot dolgoztak ki. Évente 40—42 hektár­nyi terület termőképességének növe­lésével számolnak. A nehezen hozzá­férhető vizenyős talajok lecsapolásá­­ra öt millió koronát fordítanak. Ta­valy több mint kétszáz hektárnyi te­rületen végezték el a lecsapolást. Az állattenyésztés továbbfejleszté­sét elsősorban a tömegtakarmányok­ra alapozzák. A kellő mennyiségű takarmányalap megteremtésére bőven •••••••• .к:::::!: 'IHM • H« 4 Az MU-500-as korszerű juhakolban zárt tartású bárányhlzlalás folyik 'akad lehetőség, csa^t ezt ésszerűen ki kell használniuk. A téli készletek java részét a jó minőségű szénából biztosítják. A széna begyűjtéséhez társadalmi munkában a község lakóit is aktivizálják. A tagságtól is felvá­sárolják a háztájikon termelt szénát. Az idei szénabegyűjtésben főleg a nehezen hozzáférhető területeken a SZISZ-tagok is sokat segítettek a szö­vetkezetnek. A gazdaságnak minden dolgos kézre szüksége van, hiszen a gépi felszerelésük korántsem kielé­gítő, s a 'nehezen hozzáférhető terü­leteken csakis kézi munkával gyűjt­hető be az értékes termés. A nagy kiterjedésű gyepeket szakaszos legel­tetéssel is hasznosítják. Az állattenyésztést az ésszerű le­gelő- és rétgazdálkodásra építik. Ezért a sertésállományt felszámolják, már a Jelentős erőtakarmány-fogyasz­­tás miatt is. Annál erőteljesebben szorgalmazzák a jövőben a szarvas­­marha- és a juhtenyésztést. Ezen ágazatokon belül tovább akarják fej­leszteni a belüzemi szakosítást. A szarvasmarha-tenyésztésben a nyitott állományforgóra térnek át. Fejlesztik a tehenészetet, a marha­hizlalásban az eddigi szintet akarják megtartani. Am a szarvasmarha-ága­zatot elsősorban; az előhasi üszők tartására szakosítják. A beruházási tervek is erre irányulnak. Egy ellető és a növendékállatok számára egy korszerű, könnyű szerkezetű istálló felépítésével számolnak. Véleményük szerint a növendékállatok tartása ki­fizetődő, ha a takarmányozásukat legeltetéssel biztosítják. A juhtenyésztés az állattenyésztés másik fő ágazatává válik. Ezt első­sorban juhsajt, gyapjú és pecsenye­­bárány termelésére szakosítják. Ezen ágazat fejlesztési programjában a belterjes, zárt tartású bárányhizlalás került előtérbe. A zvolení juhtenyész­tés! Kutatóintézettel együttműködve az idényen kívüli elletésre térnek át, hogy minél nagyobb szaporulatot érjenek el. A bárányokat 35 kilo­grammos élősúlyban értékesítik. Az új gazdasági szabályozók életbelépé­sével a bárányhizlalás jól jövedelme­ző ágazattá alakult. Az irányítás és a munkaszervezés terén jelenleg a belüzeml önelszámo­lás bevezetésével próbálkoznak. Am az anyagi érdekeltség elveinek érvé* nyesítésében lényeges előrehaladás tapasztalható, mely több pozitív ered­ményt hozott. A tehenészetben pél­dául a jutalmazási rendszer az erő-* takarmányok megtakarítására és a tej minőségének javítására ösztönzi a dolgozókat. Tavaly az. értékesített tejnek 88 százaléka az első minőségi osztályba került. Az idén eddig csak­is első minőségi osztályú tejet érté­kesítettek. Az erőtakarmányok meg­takarítására szerződést kötöttek a dolgozókkal. A megtakarításért jelen­tős pénzjutalom jár. Ennek köszön­hető, hogy egy liter tej kitermelésé­re 0,26 kilő erőtakarmányt használ­tak fel. Az egyes gépeket a traktorosok személyi felelősségére bízták, s anya­gilag érdekeltté tették őket a gépek rendszeres karbantartásáért, zavar­mentes üzemeltetéséért. Az egyes munkálatok igényessége és a gépek műszaki állapota szerint szabták meg az üzemanyag-fogyasztást Is. Az üzemanyagmegtakarítást jutalommal honorálják. A jelek arra utalnak, hogy az anyagi érdekeltségnek ezek a módszerei beváltak. A dolgozók szociális gondoskodá­sáról sem feledkeznek meg. Az állan­dó dolgozók számára lakásokat, az idényben dolgozók részére pedig megfelelő szállásokat építenek. Meg­kezdték a központi irodaház építését is, ahol üzemi konyha áll majd a dolgozók rendelkezésére. Szorgalmaz­zák az úthálózat és a szociális léte­sítmények építését is. XXX Egy rövid írás keretében nehéz felvázolni mindazokat a változásokat, amelyek az utóbbi évek során gyö­keresen átformálták a szövetkezet életét, s a hatékonyság, a gazdasá­gosság felé terelték a termelés me­netét. De az eddigi tevékenységük tömör elemzéséből is kiderül, hogy ott, ahol megvan az akarat, a jó hoz­záállás, a szakmai és a politikai rá­termettség, ahol bátran alkalmazzák a haladó termelési módszereket, ott a nehéz feltételek mellett is lehet eredményesen gazdálkodni. KLAMARCSIK MÄRIA Ss. ШЗЭШЖ? VILÁGÁBÓL Gombával a levéltetű ellen A növények levéltetvel — különö­sen az üvegházakban — az utóbb! években ellenállóvá váltak a növény­védő szerek iránt. Az üvegházakban eszményiek az ellenállóvá vált növé­nyi kártevők gyors szaporodásának föltételei: megfelelő a hőmérséklet, nincsenek rájuk kedvezőtlenül ható Időjárás-változások, s nem élnek ott sem ragadozók, sem paraziták. A növényházakban nevelt növé­nyekkel foglalkozó brit kutatóinté­zetben fölfedezték: a Verticillium le­­canll nevű gomba kiválóan alkalmas arra, hogy vele a növényi kártevő­ket, de különösen a levéltetveket irtsák. Ez a gomba nem károsítja sem az embert, sem a meleg vérű állatokat vagy a beporzást végző ro­varokat, s ártalmatlan a növényekre Is. E gomba konídiumal a megbetege­dett növényekre permetezhetők, s ha a páratartalom kellően nagy, a koní­­diumok kicsíráznak, enzimjeik meg­emésztik a kártékony tetvek külső vázát, s behatolnak azok testébe. Eb­ben az állapotban a gomba a tetű vérében kering, s a kártevő egész testében elhatalmasodik. A gomba­­támadástól a tetű elpusztul, míg raj­ta az elszaporodott gomba új koní­­dlumokat termel nagy mennyiségben. Ezek hosszabb ideig életben marad­nak, s megfertőzik a még egészséges kártevőket is. A Verticillium lecanll konídiumal olcsó táptalajon tömegméretekben termelhetők. A begyűjtött és szárí­tott konídiumokat permetezhető por alakjában hozzák forgalomba. Nagy- Britanniában egyelőre csak az üveg­házi dísznövényeket védhetik ezzel a gombakonídium-porral, de várható, hogy az engedélyt kiterjesztik, s ak­kor majd az emberi táplálékul szol­gáló növények védelmére Is felhasz­nálhatják. A kereskedelmi forgalomba hozott konídiumporral szerzett első tapasz­talatok biztatók. Ё. T. BURGONYAFELDOLGOZAS - HULLADÉK NÉLKÜL Belorusz kutatók megállapították, hogy ha a frissen szedett burgonyái megmossák és — a rothadástól meg­védendő — tíz percen át gyenge sósavoldatban hagy­ják, a gumó felszíne sok olyan betegségtől védetté vá­lik, amelyet gombák és baktériumok okoznak. Az ek­ként kezelt burgonya nemcsak veszteség nélkül tele) át, hanem vetőburgonyának is kitűnően felhasználható. A belorusz kutatók a burgonyának keményítővé való feldolgozására szintén új — hulladékot nem hagyó — eljárást dolgoztak ki. Eszerint a keményítőüzembe ér­kező burgonyát megtisztítják, a gumókat felaprítják, majd kipréselik a nedvüket. Ekkor egy szilárd frakció­hoz, úgynevezett burgonyapéphez és egy folyékony frakcióhoz — ez a burgonyanedv (gyümölcsíz] — jutnak. Ezeket külön-külön dolgozzák fel: a pépből keményítőt és takarmányul szolgáló burgonyalisztet, a nedvből pe­dig burgonyafehérjőt és fehérje nélküli sűrítményt gyártanak. Amikor a burgonyából a szokványos eljárással gyár­tanak keményítőt, a burgonyanedvet a legtöbb ke­ményítőüzemben í— vízzel hígítják, s a legközelebbi folyóba vezetik. Holott a fehérje nélküli burgonyanedv az antibiotikumok és az élesztők gyártásában vagy a mikrobiológiai iparban egyaránt felhasználható. Az új eljárásnak egy további előnye az, hogy ener­­gia takarítható meg vele, s nem szennyezi a környe­zetet. A hagyományos eljárásban, amelyben a keményí­tőt a gépből vízzel vonják ki, sok energiára van szük­ség. Az e célra felhasznált vízzel pedig a legjobb eset­ben öntöznek, de sokszor hasznosítatlanul közvetlenül a folyóba vezetik azt. A hulladék nélküli technológiát alkalmazva a felaprított burgonya préselt és szárított frakcióját a szokványos malomberendezésekben választ­ják el egymástól; ezáltal energia és tiszta víz takarít­ható meg, s fölöslegessé válnak a vízderítő berende­zések. É. T. Megvételre kínálunk 10 darab Bios típusú elő- és utókeltető gépet, darabonként 10 ezer csibe kapacitással. Cim: Štátný majetuk, n. p., 945 19 Knmárno Tel. 48-57 Az Intenzív bérányhizlalás jól jövedelmező ágazata a gazdaságnak Fotó: <—dek—*

Next

/
Thumbnails
Contents