Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-18 / 50. szám
Télen a baromfitenyésztésbe.különösen fontos szerepe van a tenyésztői gondoskodásnak, hiszen az állatok ilyenkor a legfogékonyabtmk a betegségeikkel szentben. Legfontosabb a szakszerű elhelyezés, takarmányozás, megvilágítás, szellőztetés és itatás. A túlzsúfoltság légzőszervi megbetegedést okozhat. Nem szabad megfeledkezni a takarításról, fertőtlenítésről és trágyakezelésről. Legyünk jó megfigyelők: ne kerülje el a figyelmünket, hogy csökken a fogyasztás, illetve a tojástermelés. Ha valamelyik tyúk késve jön le az ülőről, félrehúzódiik a társaitól stb., azonnal különítsük el és tartsuk megfigyelés alatt. Észrevételeinket közöljük az állatorvossal. Alaposan készüljünk föl a naposcsibék fogadására. A gyöngytyúk tojástermelése szünetel. Az állatok ellátásáról nekünk kell gondoskodnunk, hiszen télen nem találnak maguknak táplálékot. Reggel és , este szemest, délben lágyeleséget kínáljunk, s gondoskodjunk ivóvízről is. A pulykák tél végén kezdenek tojni, de az állatokat már december végén föl kell készíteni a termelési idényre. Megkezdjük az állati fehérjében gazdag takarmányok adagolását. A napi adag (20 dkg) többféle takarmány [kukorica, árpa, zab, búza, lucernaliszt, párolt burgonya, répa, korpa, húsliszt, csontliszt) keverékéből álljon. A kacsa nem igényes a szálláshellyel szemben, csupán arra kell ügyelni, hogy az ól száraz, könnyén tisztítható és huzatmentes legyen. Négyzetméterenként 3—4 kacsát szállásolhatunk el, s 2—3 tojónak egy 50X50 cm-es tojőfészket kell készítenünk. A kívánatos ivárarány 1:5. Ha már decemberben kezdetét veszi a tojásrakás, akkor é5szakára zárjuk be az ól ajtaját, mert a kacsák éjjel tojnak és esetleg eltolják a tojást. Az abrakot szemesből állítsuk öszsze, s amennyiben szükséges, a zöldet szllázzsal, lucernaszéna-törmelékkel, répával vagy burgonyával pótolhatjuk. A ludakat tojásrakás előtt 4—6 héttel kiadósabban kell etetni. A takarmány fehérjetartalmát zabbal, olajpogácsával és állati eredetű fehérjével növeljük. Nagyon jő hatása van a sörélesztőnek, főtt burgonyának, sárgarépának a sónak és a takarmánymésznek. A szükséges vitaminokat csíráztatott gabona adagolásával [30—35 gramm) biztosítjuk. A galambok télen Is tojnak és költenek, ha jól szigetelt s nem tűi hideg a galambhéz. Ilyenkor kiadósabban kell takarmányozni, mert a fiókák gyorsan fejlődnek és sok fehérjét igényelnek. Jé tudni, hogy a borsé és a bükköny sok fehérjét tartalmaz, de közepes mennyiség a gabonafélékben is található. Ső és ví.t adagolásáról ne feledkezzünk meg. A nyúltenyésztés akkor lesz gazdaságos, ha a fajtamegválasztásban a jó súlygyarapodást elérő, hústermelő fajtákra alapozunk. Fajtatiszta tenyésztés esetén az új-zélandl fehér és a kaliforniai, továbbá a bécsi fehér és kék, Illetve a csincsilla javasolható. A gazdaságosság az érvényes felvásárlási árnak, a súlygyarapodásnak és a takarmány-hasznosításnak a függvénye. A felvásárlási ár köztudottan nem a legjobb, ezért jobb szaporulattal és gyarapodási mutatóval igyekezzünk javítani a jövedelmezőségen. A nyúltartás gazdaságosságát a tenyészállatok számának növelése is kedvezően befolyásolja. Nálunk leggyakoribbak a 3—5, illetve tíz anyából álló tenyészetek. az állat iduges, nyugtalan, többet mozog, csökken az étvágya, az ivarnyílás duzzadt, színe élénk rózsaszínű, később lilás árnyalatú. Az ivarzó anya ellenkezés nélkül felveszi a bakot. Alapelv, hogy mindig a nóstényt visszük a bakhoz és nem fordítva. Gondoskodjunk elletőládáról, amely az anyának és a fiókáinak is védelmet nyújt. Ha zárt épületben tartjuk az állatokat, úgy szellőztessünk, hogy a hideg levegő ne érje közvetlenül a nyulakat. Az állattartás kiadásainak nagyobb részét a takarmányköltségek adják. A háztáji nyúltenyésztésnek éppen az a legnagyobb előnye, hogy a takarmányok beszerzésére szinte korlátlan lehetőség kínálkozik. A széna etetése lényegesen t-a-kí saflattenvesiffisHei Általános tapasztalat, hogy tíz anyának és szaporulatuknak a kiszolgálása nem vesz igénybe kétszer annyi időt, mintha csupán öt anyáról és utódaikról gondoskodnánk. Ezért ha lehetőségünk van rá, gyarapítsuk az alapállományt. Ez főleg akkor javasolható, ha korszerű ólak állnak rendelkezésünkre. Kistenyésztői körökben a szaporodásbiológiai kérdések okozzák a legtöbb problémát. Az anyanyúl csak ivarzáskor hajlamos a párzásra, ezzel szemben a bak bármiikor kész a nőstény fedezésére. Jó tudni, hogy a nőstény általában 14— 16 naponként lvarzik. Ilyenkor csökkenti a takarmányköltséjövőre nyúltenyésztéssel fognak foglalkozni. Többen máris hozzáláttak a ketrecek kivitelezéséhez. Az ő figyelmükbe ajánljuk a következőket. A felepadlós ketrec jó, de nagy hátránya, hogy gyakran kell takarítani, sok alomra van szükség, és a fertőző betegségek elleni védekezés is nehezebb. Sokkal jobb, ha a ketrec padozata mügét. A szénának jó az étrend! hatása. Legjobb az ajtóra szerelt szénazsebból etetni, mert a szénazseb könnyen feltölthető, s ha alatta etetővályú Is van, akkor a lehulló törmelék sem veszik kárba. Sokan must tervezgetik, hogy anyag- vagy fémrácsból, illetve léces rácspadlóból áll. Leg* megfelelőbb a 1,5 cm-es léctá-< volság. Igaz, a lécet a nyúl gyakran megrágja, viszont a kicserélése nem okoz különösebb gondot. Decemberben megkezdhetjük a sflózott takarmány etetését, ha a tejsavas erjedés már bekövetkezett, de csaík minimális mennyiségben (30—40 gramm naponta). A tejsavas erjedésre a takarmány aludttejre emlékeztető illatából következtethetünk. Ha a jelzettnél nagyobb mennyiségű szilúzst juttatunk, csökken a vér cukorszintje, lanyhul az ivari élet és a fiókák is elhullhatnak. Szilázst csak aikkor etessünk, ha nincsen répánk vagy burgonyánk. Nagyon Jó hatás érhető el a csíráztatott (5 cm-es rétegben elterített és nedvesen tartott) gabonamagvakkal [búza, árpa és zab keveréke). A csíráztató helyiségben ne legyen túl meleg, mert a nedves gabonakeverék megpenészedik. Figyeljük a nyulak ürülékét (bélbár). Ha színe és alakja eltér a jellemző bogyóalaktól, keverjünk faszénport a takarmányhoz. Persze a szénpor adagolását nem szabad túlzásba vinni, mert az is káros. A juhok téli takarmányozása során szem előtt kell tartani, hogy az életműködéshez, szaporodáshoz és termeléshez az állatok sok fehérjét, ásványi anyagot, mikroelemet és vitamint igényelnek. Szem előtt kell tartani, hogy a juhok emésztőcsatornája — a test nagyságához viszonyítva — lényegesen hosszabb és (ágasabb, mint a szarvasmarháé, következésképpen több nyersrost megemésztésére alkalmas. Ezzel ellentétben az abrakot a juh nem hasznosítja olyan jól, mint például a sertés vagy a baromfi. Tehát a Juhoknak csak kevés abrakot kínáljunk, viszont a jóllakottság érzésének biztosításához szükséges tömegtakarmányokból az állatok tetszés szerinti mennyiséget fogyaszthassanak. Ilyen tömegtakarmány a borsó, a lencse és a bükköny szalmája, a lenszalma, a kölesszalma, a kukoricaszár, a tavaszi árpa és a zab szalmája. Ezeket a juh csaknem maradék nélkül elfogyasztja. Az őszt gabonák és a repce szalmáját, a mák-, napraforgó- és csicsókaszárat csak részben hasznosítja, mert kiválogatja a kínált eleségből a leveleket és a gyomokat. Persze az Ilyen takarmány is fölér a másodrendű szénával. A juh szívesen fogyasztja a silókukoricából, napraforgócsalámádéból, leveles répafejből és kukoricaszárból készült, savanyított eleséget. Az ilyen takarmánynak nagy előnye, hogy ízletes, s annyi vitamint meg ásványi anyagot tartalmaz, mint a zöldtakarmány. Kubai lúd Farkas Mihály pusztafödémesi (Pusté Ofany) tenyésztő állományából Fotó:-bor KOVÁCS LÄSZLÖ agrármérnök A gerezna felvásárlási árának évekkel ezelőtti rendezése kedvezően befolyásolta a prémes állatok tenyésztésének fejlődését. A korábban kedvüket vesztett tenyésztők közül sokan viszszatértek eredeti kedvtelésükhöz, de — elsősorban az ösztönző árak és a széles körű népszerűsítés hatására — új vállalkozók is akadtak. Hetvenötben a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének tagjai csupán 681 darab nyércet és 1811 nutriát tenyésztettek, rókákról pedig egyáltalán nem beszél a korabeli hivatalos kiinuta tás. Ezzel szemben a múlt évi fölmérés szerint a szövetség tagjai 1040 rókát, 1104 Szövetségének Központi Bízottnyércet és 3642 darab nutriát ságával együttműködve, az elgondoztak a hivatalosan nyit- következő években is határt vántartott állományokban. szab a fejlesztési törekvések-A húsevő prémes állatok (ró- nek. Nyolcvan óta a vágóhidak ka, nyérc) tenyésztésének fej- és a baromfiüzemek kizárólag lesztése aránylag korlátozott, minisztériumi és szövetségi hiszen a takarmányfurrásaink igazolvánnyal rendelkező kiselég szerények. Ebből kiindul- állattenyésztőknek adnak el va, az SZSZK Mezőgazdasági és húsipari melléktermékeket, u- Élelniezésügyi Minisztériuma a gyanakknr a prémes állatok Szlovákiai Kisáliattenyésztők tenyésztőit kötelezik a nyert Ugyanakkor értékes gereznát szolgáltat a szűcsiparnak és segítségünkre van a jelentős tenyésztőit kötelezik a nyert csökkentésében. A nutriatenyésztés általános fejlesztését — mint arról annak idején beszámoltunk — tavaly óta a SZKSZ KB és a holtéi MOV1S nemzeti vállalat együttműködése is segíti. A nutriatenyésztés országos programjának sikerre segítésével megbízott MOVTS — akárcsak a nyitrai BRANKO a pecsenyenyulaknál — megszervezte az élőállat-felvásárlást. Igaz, egyelőre akadnak nehézségek, hiszen sok községben legfeljebb ha egy-két tenyésztő akad, s a felvásárlóknak a lehető legtakarékosabban kell szervezniük az országjárást. Annyi azonban bizonyos, hogy ha minden érdeklődő felveszi a kapcsolatot a hoiíéi vállalattal, nagy segítség lesz az egyelőre alakuló felvásárlási rendszer. Annál is inkább, mert a tenyésztőnek nem kell ieprémezéssel, gereznaszárítással bajlódnia, ráadásul a húst is előnyösen értékesítheti. A szövetség központi bizottságának a MOVIS nemzeti vál- A fentebb említettekből kő- talattal folytatott együttműkövetkezik, hogy hazánkban sok- dése jövőre már szakosított kai kedvezőbbek a nutriate- értékelők (pontozók) fölkészinyésztés feltételei. A nutria nö- lésében, és kiállítások rendezévényevö, s akárcsak a nyúl, ez sében is kifejezésre jut. Ez azt is sok hulladéknak tekintett a célt szolgálja, bogy mennyinövénytermesztési, gyümölcs- ségi előrelépést szorgalmazó és zöldségkertészeti mellékter- igyekezet közben a minőségi méket elfogyaszt, és nem veti munkáról se feledkezzünk meg. meg a konyhai hulladékot sem. — (bor) Előtérben a nutria szőrmés bőrök hivatalos értékesítésére. A cseresznye- és meggyfák korai MMása Augusztusban és szeptemberben sok kertész megdöbbenéssel észlelte, hogy idő előtt hullani (kezdett a cseresznye- és a meggyfák levele. Ennek oka az a sajnálatos gyakorlat, hogy a gyitmölcsszürot után abbamarad a növényvédelem, s Ilyenkor a gyümölcsösökben olyan kórokozó Is felüti a fejét, amellyel eddig legföljebb csak a faiskolákban találkozhattunk. E veszedelmes kórokozó gomba nem más, mint a cseresznye és a meggy blumerlellás (vagy másképpen cüindrospórlumos) betegsége. Fertőzésének elhatalmasodása esetén nemcsak korai tombhullást idéz elő, hanem csökkent termőrügyképződést és hajtásnövekedést is. Gyengíti a fáik erőnlétét, s ezáltal növeli a vesszők fagyérzékenységét Is. A nyárvégi időszak kedvezően meleg időjárása lerövidítette a kórokozó lappangásl idejét (a spóráik legkedvezőbb csírázást hőmérséklete 20 C-fok), sőt az alacsonyabb éjszakai hőmérsékleti értékek sem hátráltatták a fertőzéseket (ez 14—15 C-fokon is bekövetkezhet). Ugyanis a termőtestekben folyamatosan képződtek a nyári spórák (konídiumok), melyek megérve — a bőséges éjszakai harmat hatására — a környezetükből vizet vettek fel, megduzzadtak, a levél bőrszövetét 1 felszakították és fehéres kocsonyás anyag formájában láthatóvá váltak. A nyár folyamán a gomba több hullámban Is szaporodott, s így folyamatossá, járványszerűvé vált a fertőzés. A kórokozót meghatározni, azonosítani viszonylag könnyű, mert a megtámadott növények leveleinek színén 2—3 milliméter átmérőjű, többnyire véikony erektől határolt, szögletes, barnás vörös foltokat figyelhetünk meg. A foltokkal szemben a levélfonákon sárgásfehér kiemelkedések [termőtestek) vannak, ezek a gomba szaporító képleteit, spóráit tartalmazzák. Az erősen fertőzött levelek idő előtt megsárgulnaík és lehullanak. A védekezés legegyszerűbb módja a lehullott, fertőzött levelek talajba ásása, beforgatása. A gomba szaporító képleteit szisztemikus gombaöld szerekkel: 0,1 százalékos Chtnoin Fundazol 50 WP-vei, vagy 0Д százalékos Topsín-Metil 70 WP-vel pusztíthatjuk el. A permetezés során ügyeljünk arra, hogy a permetlével filmszerűen vonjuk be a megvédendő felületeket, mert így érvényesül legjobban a szisztemikus szerek gombaölő hatása. A megkésett permetezéssel már csak az egészséges leveleket óvhatjuk meg a fertőzéstől, a beteg leveleken nem tudunk segíteni, mert azok lehullanak, jelentős segítség az is, ha a lehullott leveleket bő permetlével megáztatjuk, mert ezzel a fertőtlenítéssel számottevően visszaszoríthatjuk a betegséget. (Széles Cs., Kertészet és Szőlészet)
