Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-18 / 50. szám
támTtcŕgífoÍCTi auácsadó AZ ANYAGCSEREFORGALOM BETEGSÉGEI A testben állandó anyagcsereforgalom és ezzel összefüggő energiaforgalom van. A szervezet a környezetből felveszi a szükséges anyagokat, ezeket feldolgozza, majd a felesleges anyagokat a testből eltávolítja. Az anyag- és energiaforgalom állandó folyamat, az élet jellegzetes megnyilvánulása. Megszűnése a halált jelentené. Zavartalan működéséhez elegendő fehérjére, szénhidrátra, zsírokra, sokféle sóra, azonkívül vitaminokra is szükség van. Fontos az is, hogy ezek a táplálkozási tényezők az eleségben megfelelő arányban legyenek jelen. A táplálóanyag-szükséglet különböző a fiatal és idősebb sertéseknél, de változik a vemhes vagy hízó álaltoknál is. A kisebb állatok anyagcseréje élénkebb, tehát a testsúlyhoz viszonyítva több tápanyagra, ennek feldolgozásához pedig több oxigénre van szükségük. A fehérjék a gazdasági állatok legfontosabb tápanyagai, mert valamennyi szerv működésébe bekapcsolódnak. Értéküket az határozza meg, milyen mennyiségben és arányban tartalmazzák a fehérjék alapanyagait, az aminosavaikat. A táplálék fehérjéiből a szervezet csak akkor tudja saját fehérjéit felépíteni, ha azokkal valamennyi szükséges aminosavat megkap. Ilyen teljes értékű fehérjét általában az állati eredetű takarmányok tartalmaznak (húsliszt, halliszt stb.j. Általában ha eléggé változatos összetételű takarmányt etetünk, a hiányos fehérjéket a többi kiegészíti. A legtöbb gabonamagnak aránylag csekély a fehérjetartalma, és például a kukoricának nem is teljes értékű. így főleg tengeri etetésénél részben fehérjehiány, részben egyes aminosavak hiánya mutatkozik. Ráadásul így a takarmány hasznosítása is tökéletlen. A kizárólag kukoricán tartott süldők csak fele annyi súlyt vesznek fel, mint amikor a tengerit kiegészítjük állati eredetű fehérjékkel, szójadarával. A takarmányok zsírtartalma jelenti az állatok részére a legtöményebb energiaforrást. A kapástakarmányok zsírban szegények, míg az olajos magvak akár 30—40 százalék zsírt Is tartalmazhatnak. A takarmányban a nagyobb zsírtartalom nem kívánatos, mert- — különösen ha avasak i— emésztési zavarokat okoznak. Különben az állati szervezet szénhidrátokból, esetleg a fölös mennyiségben etetett fehérjékből is termel zsírt. Az ásványi anyagok hiányt konyhasóval pótolhatjuk, míg a kálium bő forrása a kapástakarmány. Hiányuk kedvezőtlenül befolyásolja az állatok étvágyát. Hasonló hatást kelt a klór hiánya, mert a gyomorban részt vesz a sósavképzésben. A kén összetevője némely fehérjéknek. A jó minőségű takarmány fedezi a szükségletet. A nyomelemek közvetlenül nem vesznek részt a test felépítésében, de a szabályos anyagcseréhez nélkülözhetetlenek. így például a réz — a vason kívül — fontosi tényező a vénképződésben. A cink a sertések bizonyos bőrbetegségei ellen nyújt védelmte. A kobalt a Bi2-vitamin fontos alkotóeleme. Nem is olyan régen még az a felfogás uralkodott, hogy a gazdasági állatok takarmányozásához elégségesek a fehérjék, zsírok, szénhidrátok, a víz és az ásványi anyagok. Bebizonyosodott azonban, hogy az említetteken kívül még szükség van sajátos anyagokra — vitaminokra is. Hiányuk esetén a szervezet működésében zavar áll be, később az állatok megbetegednek. Hipovitamlnózisnak nevezzük azt az állapotot, amikor egy vagy több vitamin nem található meg a szervezetben kielégítő mennyiségben. A háztáji sertéstenyésztésben ilyen helyzettel gyakran találkozunk. A legyakoribb az A-vitamin hiánya. Jelenléte védi a test nyálkahártyáit a fertőzés ellen, elősegíti a test sejtjeinek szaporodását és a mirigyek működését. Ha hiányzik, megtorpan a fiatal szervezel növekedése, az állatok lesoványodnak és rendkívül hajlamosak a hasmenéses megbetegedésekre. A D-vitamin szabályozza a test foszfor- és mészforgalmát. Hiányakor a fiatal állatok angolkórosak, a kifejlődőitek csontkozunk. Igaz, hogy ezeik a hiányosságok közvetlenül nem mindig észlelhetők, de ez csak súlyosbítja a helyzetet. Ugyanis a következményekkel kórkép alakjában már csak akikor találkozunk, amikor a hiányosságok fokozódnak. így azután a helyreállítás is rendszerint időigényes, hosszadalmas. Említsük meg legalább azokat, amelyekkel a gyakorlatban úgyszólván minden nap többé-kevésbé súlyos alakban találkozunk. CSONTLÄGYULÄS A kifejlődött sertéseket támadja meg és a csontszövet szilárdságának csökkenését idézi elő. A csontlágyulás oka a szervezet hiányos mész-, foszfor-, vagy D-vitamin-ellátása. Erre leginkább a száraz esztendőkben van példa, mert ilyenkor a a termelt takarmányok foszfortartalma lényegesen csökken, míg a mésztartalom néha még fokozódik. Ilyen viszonyok között a betegség akár járványszerűen is jelentkezhet. A csontlágyulás kifejlődését nagymértékben elősegíti a vemhesség és a szoptatás. Ha ilyenkor nem kielégítő az ellátás, a hiányt az állat saját csontjaiból pótolja. Különösen fontos szerepe van a D-vitaminnak. Kedvezően irányítja a mész és a foszfor arányát, sőt, nélküle a szervezet képtelen ezeket hasznosítani. Ezzel magyarázható a betegség előfordulása még jó takarmányozásnál is. A tünetek már csak akkor jelentkeznek, amikor az állat képtelen a csontjaiban lévő anyagtartalékot mozgósítani. Még a csontok rendellenessége előtt találkozhatunk a nem természetszerű anyagok rágásával, nyalogatásával. Később az állatok járása tipegővé válik, fájdalmas, és mindinkább csak a köröm hegyét igyekeznek terhelni. A súlyos állapotban levő állatot csak nehezen lehet felkelteni, közben könnyen keiet< keznek csonttörések. A gyógykezelés nem nélkülözheti a D-vitamin injekciós adagolását. Mi több, gyakran magában is elegendő a gyógyuláshoz, ami szerepének fontosságát bizonyítja. Megelőzésül már előre kell gondoskodni az eleség mész- és foszfortartalmának kiegészítéséről. A megfelelő takarmányon kívül Plastint adagolhatunk. D-vitamin elővitaminból is képződik, napsugárzás hatására, az állatok bőr alatti szöveteiben. Nyáron ez a legolcsóbb. A téli fényszegény időszakban Infadín, vagy Combinál D2 készítmények alkalmazhatók. A NYALAKODÄS A nem természetszerű anyagok felnyalásábah, rágásában és elfogyasztásában mutatkozó tünetcsoport. Előidézheti a konyhasó, a mész vagy a foszfor hiánya, okozhatja fehérjék vagy aminosavak hiánya, de vitaminhiány is. Az állatok, tér-* mészetes ösztönüknél fogva, igyekeznek a környezetükben megkeresni a hiányzó апуа-л kat. Az ilyen állatok nyugtalanok, sokszor feltűnően élénkek, ijedőseik, súlyos esetben étvágytalanok és lesoványodnak. Az orvoslásnál felül kell vizsgálni a takarmányozást, mert általában ennek egyoldalúsága okozza a tünetet. A vitaminok kiegészítésére mindig gondolni kell. A SZOPÓS MALACOK VÉRSZEGÉNYSÉGE A szopós malacok leggyakoribb megbetegedése. Több tényező közül a vas hiánya van előtérben. Ebből naponta 1—2 milligramm mennyiséghez jutnak a szopós malacok, míg a szükséglet 7—10 milligramm. Ha hozzászámítjuk az anyasertések nem kielégítő takarmányozását, a vérszegénység kialakulása kisebb-nagyobb mértékben törvényszerű. A tünetek már az első két hét után jelentkezhetnek. Feltűnő a szem kötőhártyá jánaik és a bőrnek a vérszegénysége. A malacok kevésbé élénkek, nem szívesen mozognak. Csaknem rendszeres a hasmenés. Gyógykezelés hiányában az elhullásos veszteség jelentékeny lehet, s a megmaradó malacok is visszaesnek a fejlődésben. A vérszegénység megelőzését már a vemhes anyáknál kell kezdeni, megfelelő takarmányozással és nyáron a zöld takarmány biztosításával. Az intenzív fajták utódainál rendszerint elkerülhetetlen a Ferridextran-készítmény megelőző, injekciós alkalmazása, amit A- és D-vitamín adagolásával kell kiegészíteni. Dr. Körösi Rudolf állatorvos A problémák ismerete - tél siker A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Bratisiava-vidéki Járási Bizottságának egyik legfontosabb idei rendezvénye az a Malackyban lebonyolított járási kiállítás volt, melyen a szervezet tagjai bemutatták kedvenceiket. A rendezvény színvonalát emelte, hogy a Brno-vidéki járás testvérszervezetének tagjai nagy számban megjelentek a kiállításon, és amellett, hogy baráti beszélgetés keretében átadták tapasztalataikat, fajtatiszta tenyészállataikkal szintén részt vettek a kiállításon. Ilyen rendezvények alkalmával aktuális az összegezés, a gondoik, a hiányosságok feltárása. Az említett járási bizottság összesen 44 alapszervezetet tömörít, melyek közül 15-ben jó vagy elfogadható szintű tevékenység folyik. A „maradék“ munkája sem lebecsülendő, de komoly hiányosságként könyvelhető el az, hogy ezeknek a csoportosulásoknak a vezetői kevés gondot fordítanak a jelentések, az összegezések illetékes helyre való megküldésére, így — az „életjelek“ és az adatok híján — szervezettségük jóformán csak névleges. A gyengébbek mellett vannak kitűnő alapszervezetek is, amelyek szlovákiai viszonylatban is a legjobbak közé tartoznak. Ide sorolhatjuk a féli (Tomášov), zohori, szenei (Senec), a malackyi, viničnái, pezinoki és a Jur pri Bratislave-t kisállattenyésztőket. Az említett alapszervezetek tagjainak ereje abban is rejlik, hogy szorosan együttműködnek. így a járási bizottság hatáskörébe tartozó keltetőket például harmonogramszerűen, az igényeknek megfelelően üzemeltetik. Mivel maga a járási bizottság elnöke, s mellette több tag is az Ivanka pri Dunaji-1 Baromfitenyésztési Kutatóintézet szakembere, megfelelő kádergárdával rendelkeznek; ezek a tagok „őrként“ ügyelnek arra, hogy az alapszervezetek tagjai csakis fajtatiszta állatok tenyésztésével foglalkozzanak. Amikor az SZKSZ Bratisiavavidéki Járási Bizottságának elnökével, Tibor Repta mérnökkel a szervezet tevékenységéről beszélgettünk, megemlítette: Mindenesetre a kisebbnagyobb gondokról, a problémákról kellene bővebben szólni, ugyanis ha ezek nem nyernek megoldást, előbbrelépni — nem igen lehet. Idézzük szavait: — Mikor elvállaltam ezt a tisztséget, már az elején tudatosítottam: azokra az emberekre, akik érdeklődnek a kisállattenyésztés Iránt, nemcsak szakmailag, de ideológiailag Is hatni kell. Hogy Itt mire gondolok? Nagyon sok olyan tenyésztőtárssal találkoztam, akik — mondjuk ki őszintén — nem szeretik, sőt utálják az állatokat. Abba a haszonba „szerelmesek“, ami esetleg kiséri a tenyésztést. Ez után a felismerés után munkához láttunk: számos előadást terveztünk, Igyekeztünk valóban megszerettetni az emberekkel a kisállattenyésztést. Tagjaink tanulmányi kirándulásokon, versenynyel egybekötött kiállításokon vettek részt. Szép eredményeink vannak a fiatal kisállattenyésztők köreinek szocialista versenyében. Példaként említeném a malackyl alapszgrvezet Mária Límová által vezetett körét, amely jó munkája révin abszolút győztesként került ki a múlt évben meghirdetett versenyből. Néhány pontban érdemes felsorolni azokat álgondokat, melyek — Repta elvtársat idézve — valóban hátráltatják a kisállattenyésztő-mozgalom fejlődését. A járásban komoly gondokkal küzdenek a nyúltenyésztők. Ugyanis nem mindig kapják meg időben a hús ellenértékéként járó abraktakarmányt, ami bizony — a nem éppen reálisnak mondható felvásárlási árrelációval tetézve — korántsem hat buzdítőlag a nyulászokra. Sok nyúltenyésztő azért nem lép be az alapszervezetbe, mert „problémamentesebb“ a Branko vállalattal közvetlenül szerződést kötni. Így ugyanis semmiféle szervezetbeli kötelességek nem várnak a tenyésztőkre. Az elnök szavai szerint — járásunkban az utóbbi időben visszaesés mutatkozik a nyúleladásban. A mezőgazdasági üzemek sokszor intézkedéseket tesznek arra vonatkozólag, hogy az 6 megműveletlen területeikre „ne merészkedjen“ kaszával, sarlóval kisállattenyésztő, az elfekvő területek kihasználásával, viszont — gondok vannak. Az SZKSZ járási bizottsága nem egy esetben figyelmeztette az Ilyen szervezeteket: tagjai hasznosítanának egy-egy általuk felfedezett, elfekvő területet. Az eredmény? Vagy a kerteszkecmk szövetsége Ыоккоаа saját tagjai számára a területet, vagy továbbra is parlagon hever. Jó lenne, ha az illetékesek — az említettekkel kapcsolatban — nagyobb megértéssel lennének az állatt ásztők iránt. Ugyanis az árokpart! területek végesek. Aki ismeri a Chovprodukt és cseh testvérvállalat, a Zverimex tevékenységét, az jól tudja: a Zverimex pénzbeli bevételéből — százalékarányban kifejezve kedvezőbben támogatja — különböző formákban — az állatbarátokat, mint a Chovprodukt. Csupán egyetlen példa: a köles magas ára nem buzdítja a díszmadártenyészlőket; az meg már végképp nem, hogy az általuk kitenyésztett madarakat a felvásárlási összeg duplájáért -árusítják a piacon. A járási bizottság elnöke nagy hiányosságként rótta fel azt, hogy a szövetség központi szervei nem informálják időben és kellő mértékben szervezetüket a pillanatnyi vagy az elkövetkezendő eseményekről, változásokról. Az Információk hiánya miatt a járások és az alapszervezetek csak későn tudnak reagálni olyan jelentős dolgokra, melyeik esetleg nagyban befolyásolják a következő évi tevékenységüket. —• — Az elnök tovább sorolta még a hiányosságokat. Abban is Igaza van, hogy — idézzük: „Ahelyett, hogy állandóan a valós vagy a számokkal „csinált“ eredményeket lebegtetjük, a fejlődés érdekében a hiányosságokról Is beszélni ikell“. Így Igaz, de nemcsak beszélni, hanem — mind a központi és * a járási szervek, mind pedig az alapszervezetek részéről — tenni Is kelll KALITA GÄBOR A sok-sok erőfeszítés ellenére Szlovákiában éveken át mélyponton volt a háztáji juhtenyésztés. A hagyományok felelevenítését, a ház körüli állattartás fellendítését szorgalmazó társadalmi törekvés az utóbbi években ezen a területen is kedvező változást eredményezett. Ma már örömmel mondhatjuk, hogy gyarapodik a kistenyésztők által tartott juhok száma, és a háztáji állományok termeié kenysége is fölfutóban van. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Sző vétségének húszon ötödik évfordulója alkalmából készült fölmérés szerint Szlovákiában az év elején 35 ezer 221 juhot tartottak a szervezett kisállattenyésztők. Ha egy kicsit viszszalapozunk a statisztikai kimutatásokban, akkor megállapíthatjuk, hogy a hetvenötös ÉVENTE ÖT SZÁZALÉK állapothoz mérten 11,4 százalékos fejlődést sikerült elérnünk. A jövőre nézve igen biztató jel, hogy hetvenkilenc óta jelentősen terjed a tipikusan' háztáji keletfríz fajta, melyből máris közel négyszázat jelentettek be a kistenyésztők a rendszeres hasznossági ellenőrzésbe. Hogy őszinték legyünk, ez nem csupán a háztáji juhtenyésztés fejlesztése szempontjából fontos, de azért is örömteli, mert a nemesítéshez és a juhtenyésztés egyetemes fejlesztését szolgáló, hibridizációs program megvalósításához sok kiváló tenyészállatra van szükségünk. A háztáji állomány hasznossági ellenőrzése kedvező eredményeket mutat. Tavaly a kistenyésztőknél 174 százalékos szaporaságot, 5,82 kg-os gyapjútermelést és 555 literes tejtermelést tapasztaltunk. Az SZKSZ KB juh- és kecsketenyésztési szakbizottsága komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy egyre több háztáji juhállomány legyen bekapcsolva a hasznossági ellenőrzésbe. A merino és a valaška fajták hasznossági ellenőrzését már bevezették, most a cigája van soron. Távlatok? Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának ötéves fejlesztési programja értelmében, a kisállattenyésztők szövetségének keretében évente öt százalékkal kell növelni a juhállományt, és komoly lépéseket kell tenni a termelékenység javításáért. A szövetség rendszeresen értékelt szocialista versenymozgalom évenkénti meghirdetésével ösztönzi tagjait egyre jobb eredmények elérésére. Eddig csupán a szervezett kisállattenyésztők munkájáról beszéltünk. Ez nem azt jelenti, hogy a háztáji juhtenyésztés fellendítésében kizárólag az ő szorgalmukra alapozunk. A társadalmi igényekkel összehangolt, fejlesztési elképzelések megvalósításában komoly szerep jut az egyéni állattartóknak is, akik részben önellátási, részben árutermelési céllal juhtenyésztésre vállalkoznak. Ezt a szerződéses állattartásban elért eddigi eredményeink vitathatatlanul igazolják. (kr) SERTÉS a háztájiban közül a mész — a foszforral együtt — a csontos váz fő öszszetevője. Forgalmukat a D-vitamin szabályozza, különösen ha zavar áll be kölcsönös arányukban. A magnézium a csontozaton kívül az idegekben és a vörös vértestekben is megtalálható. A vér festékanyagának a vas is alkotórésze. Mivel ebből a tejben aránylag kevés van, a szopós malacok felnevelése során gyakran mutatkozik vashiány. Ez beteges tünetekkel jár, például a malacok Vérszegénységét bkozza. A kálium- és a nátriumsók a takarmányban kölcsönösen kísérik egymást. A test nedveiben, sejtjeiben fordulnak elő. A nátriumlágyulásban szenvednek. A gyakorlatban nem ritkaság az E- vitamin szintjéneik csökkenése. Mivel elősegíti a nemi hormonok hatását, nélkülözése ,meddőséghez, vagy a magzat pusztulásához vezet. Á D-vitamin kivételével a legtöbb vitamin a zöldtakarmányban található. Átmenetileg a szervezet a raktározásukra is képes. A téli hónapokban feltétlenül számolnunk kell a hiányukkal. Pótlásukra rendelkezésünkre állnak a megfelelő gyári készítmények is, amelyeket ivóvízben vagy takarmányban egyaránt adagolhatunk. A sertések anyagcsereforgalmának zavarával gyakran talál
