Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-18 / 50. szám
t AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI (S ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA ШШ 1982. december 18. 50. szám XXXIII. évfolyam Ara 1,— Kés AMI ELŐRE VISZ Immár több évre visszatekintő hagyomány, bevált módszer és gyakorlat, hogy mezőgazdasági Szemeink pártalapszervezetei az esztendő fordulóján értékelő taggyűléseket tartanak. Kiemelkedő jelentőségű eseménysorozata ez a pártéletnek, melynek jelentőségét növeli az a tény, hogy a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének az 1983. év eleji értékelő taggyűlésekkel, plenáris ülésekkel és pártkonferenciákkal kapcsolatos határozata ű|, rendkívül fontos időszakot nyitott meg pártunk és társadalmunk életében, melynek homlokterében az alapszervezetekben folyó munka hatékonyságának növelése áll. Egy év, jelen esetben, az 1982-es esztendő tapasztalatait azonban nem lehet csak önmagában, elszigetelten vizsgálni, hanem hosszabb táv% megszakítatlan folyamat részeként. Vagyis az értékelő taggyűlés kitűnő alkalmul szolgál a párttagságnak arra, bogy a mögötte tévő esztendőről szólva lényegében azt tegye mérlegre: mit értünk el, hol tartunk a XVT. pártkongresszus határozatainak végrehajtásában. Nincs a gazdasági életnek egyetlen olyan szférája sem, amelyben az előrehaladás közvetlenül vagy közvetve ne függne népgazdaságunk fejlődésétől, és megfordítva: amelytől ne függne gazdaságunk fejlődése. A XVI. pártkongresszuson, s a CSKP KB 7. ülésén kitűzött célok — gondoljunk akár életszínvonalpolitikánkra, akár a társadalmi tudat, a közgondolkodás és a művelődés folyamataira — meghatározott mádon kapcsolódnak gazdaságunk fejlesztéséhez. Amikor tehát ez értékelő taggyűléseken elbizakodottság nélküli megelégedettséggel és optimizmussal tesszük mérlegre elmúlt évi munkánkat és körvonalazzuk a soron lévő feladatokat a gazdasági fejlesztésben, akkor valamit okvetlenül látnunk kell. Azt, hogy 1982- ben nemcsak gazdasági téren, hanem a politikai munkában is értünk el pozitív eredményeket. A mezőgazdaságban dolgozó párttagságunk eszemeileg, politikailag és a cselekvésben egységesebbé vált. Tovább erősödött a tömegek, dolgozó népünk bizalma pártunk polikája iránt, s ez a bizalom cselekvő támogatásban, tettekben, az épftőmunka eredményeiben, s többek között a Nagy Októberi Szocialista Foradalom 65. évfordulójára kezdeményezett széles körű szocialista verseny sikereiben nyilvánult meg. Az elért gazdasági eredményekben természetesen ott van a politikai és a mindennapi pártmunka eredménye is, amely elsősorban az alapszervezetek munkáját dicséri. Ugyanis itt érték el a kommunisták — a pártonkfvüliekkel való mindennapos, közvetlen kapcsolat keretében — a jövő osztálynélküü kommunista társadalmával kapcsolatos forradalmi tetteket. Ez a tény ismét a XVI. pártkongresszus határozóiénak megvalósítását jelzi, mely többek között épp az elapszervezeti tevékenység hatékonyságában jelölte meg a pártmunka legfőbb feladatainak egyikét. Aligha tévedünk, ha ügy' véljük, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének mai nehezebb körülményei között a hatékonyság fogalma korántsem csak közgazdasági kategória, hanem alapvető minőségi mutatója a pártmunkának is. Az elmondottakból kiindulva tebát az az alapszervezetf vezetőség jár el helyesen, politikai felelősségtudattal, amelyik sa|át munkájának még hatékonyabbá tételét tűzi ki célul, s ennek megfelelő konkrét, pontos feladattervet készít, illelve terjeszt megvitatásra és elfogadásra a taggyűlés elé. De mit értünk a pártmunka hatékonyságán? A kérdést, napjainkban még időszerűbbé váló lenini tézissel válaszolhatjuk meg, amely arra mutat rá, hogy a munkásosztály és politikai élcsapata legyőzhetetlenné válik, ha eszmeileg egységesen elfogadja a párt programját, s e* a* eszmei egység anyagi erővé válik az embermilliók szervező munkája és tevékenysége útján. Az elmondottak egyúttal arra figyelmeztetnek, hogy minden pártszervezet, minden kommunista — a helyén legyen! Minden alapszervezet, minden párttag a maga helyén, a maga működési területén, azon a ponton és úgy nyújtsa politikai teljesítményének maximumát, legjobb képességeinek javát, ahol és ahogyan a legtöbbet tud használni társadalmunknak, népgazdaságunknak, pártunk politikája megvalósításának, a fejlett szocialista társadalom megteremtése ügyének. Ahogy az irányító szervektől a termelésig egyetlen munkahely dolgozói sem elszigetelten, hanem a társadalmi szerkezet bonyolult láncolatában maghatározott módon dolgoznak; ugyanúgy megvan, s meg kell találnia a maga helyét, a maga sajátos feladatát, minden pártalapszervezetnek és minden párttagnak. A tartalmas, a jövő évi munkához valóban alapul szolgáló feladattervekben éppen ezek e konkrét, sajátos, a legkisebb kollektívákra, sőt személyekre szabott feladatok öltsenek testet. A demokratikus centralizmus alapalveiből kiindulva a párttagok minden tudását, alkotókészségét és tapasztalatát mozgósítanunk kell az új elhatározások megvalósításához. Szükségszerű, elodázhatatlan, hogy ne fejbóllntással nyugtázzák a döntéseket, hanem átérezzék azok fontosságát, s aktívan vegyenek részt a' döntéshozatalban is. Felelősséget csak így érezhetnek a végrehajtásért. Gyakorlatilag a gazdaság és a dolgozók érdekeinek egyeztetése a pártnak is elsőrangú feladata. Azon kell tehát munkálkodni, hogy már az év eleji értékelő taggyűlések előkészítésének időszakában előrevivő döntések szülés-, senek, s azok meg is valósuljanak. A kommu-J1 nisták a gyakorlatban is tudják alkalmazi azt; az alapkövetelményt, hogy a nagyobb hatás-» körű fórumokon hogyan kell meggyőzni állás-, pontjukról a pártonkfvülieket. Az eddiginél is okosabban, árnyaltabban, határozottabban és. természetesen kellő meggyőző erővel kell ér-' vélniük, pontosabban agitálniuk. Erre azért' van szükség, mert gyakran a kommunistákon j múlik, hogy a pártonkívüliek mennyire érzik saját munkájuk fontosságát, hasznát. Az igényes feladatok és a nagyobb követel- 1 menyek szinte törvényszerűen magukkal hoz- 1 zák a tervfeladatok teljesítésének fontosságát. Az elvárások fokozódásával egyidőben össze kell vetnünk az élenjárókkal struktúrafejlesz- i tésünk ütemét, munkánk hatékonyságát és tér- ! melékenységét, a fajlagos takarmány- és ener- |, gialgényességét, eszközeink kihasználtságát, в termésátlagokat, a kooperációs és a szerződéses fegyelem színvonalát. Az összevetés természetesen ne legyen öncélú. A Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére kibontakozó szocialista versenyt már ezekre az új feladatokra alapozzuk, s a szövetkezeti demokráciát is ebben a szellemben kell erősítenünk, bogy tovább tudjunk lépni. Mezőgazdasági üzemeinkben az értékelő taggyűlések hagyománya, bevált gyakorlata azt bizonyítja, hogy pártéletünk ezen év eleji, kiemelkedő eseménysorozata lendületet ad az egész évi munkához. A pártalapszervezetek mostani, küszöbön álló tanácskozásai minden bizonnyal újabb erőforrást jelentenek, tartalékokat tárnak fel. hasznosítható javaslatokat és jó módszereket hoznak felszínre munkánk további, eredményes folytatásához, a XVI. pártkongresszus programjának megvalósításához, amelyet népünk saját programjaként fogadott el. CSIBA LÄSZLÖ ■ A negyedik oldalon közölt „Csoda után, űj csodák { előtt“ című riport azt tag- ! lalja, miként illeszkedett be egy iparból jött szakember a mezőgazdaság termelési I rendszerébe, s miért számit j a mezőgazdaságban „csodának“ az, ami az Iparban ma már természetes • Munkatársunk kél Garem menti szövetkezetben járt: a négy vallóiban (Veiké Luzany) a növénytermesztést, a fegyvernemben (Zbrojníky) pedig a zöldségtermesztést vette bonckés alá. Elemző írásunk „Számvetéseié — a Garam mentén“ címen az 5. oldalon olvasható ■ „A nagy Harmónia málhatatlanul tovább él“ cfmft írásunk — lapunk 6. oldalán — a száz évvel ezelőtt született Kodály Zoltánra emlékezik, körvonalazza a mester galántai kapcsolatait, s rámutat a nagy kodályi gondolat, a népek testvérré válásának megvalósulására. ■A háztáji tenyésztők figyelmébe ajánljuk szakrovatunk „Sertés “a háztájiban“ címmel Indított újabb sorozatét, melyben e héten a sertések anyagcsereforgalmi betegségreiról esik szó ■ Capunk 14. oldalán „Arccal a fogyasztók felé“ című írásunkban az Idei méztermelés és forgalmazás eredményeiről, s arról tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a rendkívül kedvező felvásárlási árak ellenére néhány méhész — nyerészkedési szándékkal — cukorból készített méz értékesítésé vei próbálkozott
