Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-11 / 49. szám

1982. december 11. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Az öntözéses gazdálkodás lejlesztáse kifizetődő II. RÉSZ AZ ÖNTÖZÉS KORSZERŰSÍTÉSÉ Szövetkezetünk eredményes gazdálkodásának alfája és Omegája az öntözés. Ennek tudatéban a legkorszerűbb öntözőberendezések és öntözési módszerek alkalmazását szorgalmazzuk. 1973-tól a Sigma Olomouc sávos Öntöző­berendezéseit üzemeltetjük. Ennek köszönve az öntözés területén a munkatermelékenységet —- a hagyományos módszereikhez viszonyítva — 200—400 százalékkal nö­veltük. A sávos öntözőberendezések újabb változatait figyelemmel kísérjük és adottságaink között kipróbáljuk. A jelen Időszakban 30 darab PP—67-es, 12 darab PZT—75-ös és 13 darab PZT—90-es típusú sávos öntöző­berendezéssel rendelkezünk. Az utóbbi két változatnak több előnye van a PP—67-es öntözőberendezésekkel szemben. Ezért a jövőben e ikét újabb típussal szeret­nénk felváltani a régebbi öntözőberendezéseink nyolc­van százalékát. Szövetkezetünkben 4—4 dárab Fregat és Družba típusú nagy kapacitású öntözőberendezést üzemeltetünk 440 hektárnyi területen. E nagy teljesítményű öntözőberen­dezések számát fokozatosan növelni akarjuk. Az Idén megkezdtük — 70 hektáros szőlőültetvényünkben — a csepegtető öntözőberendezés építését. A szőlőültetvé­nyek öntözésének korszerűsítése érdekében a pontos öntözési rendszer bevezetésével Is számolunk. Szövetkezetünkben valamennyi típusú öntözőberende­zést üzemeltetünk, s így adatokká! szolgálhatunk az egyes öntözőberendezések munkatermelékenysége, az ön­tözés minősége, műszaki megbízhatósága és a víz tisz­taságával szemben támasztott Igények tekintetében elért eredményeinkről. MUNKATERMELÉKENYSÉG A legnagyobb munkatermelékenységet a nagy munka­szélességű Fregat típusú öntözőberndezésekkel értük el. Az egy dolgozóra számított műszakonkéntl munkater­melékenysége tíz hektár körüli, az öntözőberendezés áthelyezésére fordított időt Is beleértve. Szükséges meg­említeni, hogy a Fregat típusú öntözőberendezés üze­meltetése fokozott szakértelmet Igényel. Kezdetben ag­godalmaink voltak a berendezés áthelyezésével kapcso­latban. A kezdeti nehézségeket rövid időn belül áthidal­tuk, s dolgozóink az összes munkákat gyorsan elsajá­tították. A berendezés áthelyezésével kapcsolatos mun­kákat — 337 méternyi távolságra — hat órán belül vé­gezzük el. Ebbe nem számítottuk be a talaj száradására szükséges Időt, amely több mint nyolc órát vesz Igény­be. A munkatermelékenység növelése szempontjából akad­nak még tartalékok, elsősorban a vízszennyeződés által okozott meghibásodások csökkentésében, a vtllany­­áram-sztgetelő berendezés alkatrészeinek rugalmasabb szerelésében, valamint a nagyobb számú öntözőberende­zés bevetésében. A nagy munkaszélességű Družba típusú öntözőberen­dezéseket a takarmánynövények öntözésére alkalmaz­zuk. Mivel ezek az öntözőberendezések stabilak, munka­termelékenységüket nem tudtuk összehasonlítani a töb­bi öntözőberendezésével. A PZT—90-es és a PZT—75-ös sávos öntözőberendezé­sek esetében az egy dolgozóra számított műszakómkéntl munkatermelékenység 7,5 hektár körüli. Csoportos, illet­ve nagyobb számú alkalmazásuk reális feltételeket biz­tosít a munkatermelékenység további növelésére. AZ ÖNTÖZÉS MINŐSÉGE Az öntözővíz területi megoszlása a Fregat típusú Ön­tözőberendezéseknél a legtökéletesebb. Nagyra értékel­jük az öntözővíz egyenletes szétosztását szeles Időjárási viszonyok között is, amelyet a berendezés frontális mozgása tesz lehetővé. A többi típusú öntözőberendezé­sek ezzel az előnnyel nem rendelkeznek, mivel a szóró­fejek körkörös vagy szektoros mozgás segítségével per­metezik szét az öntözővizet, amely a szél irányába te­relődik. Áthelyezésük után — ami több órába, s napok­ba is telik — a szélviszonyok megváltozhatnak, s ennek következtében az öntözött területen száraz vagy túlöntö­zött foltok keletkeznek. Vagyis az öntözővíz területi szétoszlása egyenlőtlen. Tapasztalataink szerint a Fregat típusú öntözőberen­dezés szórófejei finomabban porlasztják szét az öntöző­vizet, aminek kedvező hatása van, főleg a fejlődés kez­deti szakaszában levő növényzetre. Legnagyobb előnyük azonban abban rejlik, hogy ma­gasabb növényzet, például a kukorica öntözésére Is alkalmasak. Mivel a kukorica a kultúrnövények közül a leghálásabb az öntözésért, ezért a Fregatokat első­sorban e növény öntözésére alkalmazzuk. Az öntözés minősége a módosított szakaszos szóró­fejekkel ellátott PZT—90-es és a PZT—75-ös típusú sá­vos öntözőberendezések esetében is megfelelő. Előnyük abban rejlik, hogy a csúsztatóval felszerelt szórófej­­támberendezés nem süpped el a vizes talajon. Bár ez látszólag Jelentéktelen, de gyakorlatilag mégis nagy előny, mível Így jelentős mértékben kiküszöbölhetők a műszaki zavarok. az öntözőberendezések üzemeltetési megbIzhatösAga Az öntözőberendezések széles körű kiterjedésével egy­idejűleg egyre időszerűbbé válik a műszaki és üzemel­tetési megbízhatóságuk kérdése. Ezzel kapcsolatban az évek során több hasznos tapasztalatra tettünk szert. A sávos öntözőberendezések műszaki fejlesztése több előnnyel járt a hagyományos berendezésekkel szemben. Ezek az előnyök viszont nem érvényesülhettek a gya­kori meghibásodások miatt. Teljes mértékű kihasználá­suk kétségessé vált, főleg a kedvezőtlenebb adottságú terepviszonyok között. A hibaforrások fokozatos kikü­szöbölésével — például a hldromotor és a tömlőrend­szer tökéletesítésével — növekedett a sávos öntözőbe­rendezések műszaki megbízhatósága. De így sem lehe­tünk elégedettek az öntözőberendezések megbízhatósá­gával. Észrevételeinket a gyártó vállalatoknak továb­bítjuk. A felmerülő hiányosságok ellenére tapasztalhat­juk, hogy az öntözőberendezések műszaki fejlesztése és gyártása területén jelentős előrehaladás történt, ami a nagyobb munkatermelékenységben, az öntözés jobb mi­nőségében, az igényes kézimunka csökkentésében nyil­vánult meg. Természetesen továbbra sem tekinthetünk el az öntö­zőberendezések tokozott üzembiztonságával szemben támasztott követelményektől. Hiszen ezek határozzák meg a berendezések kihasználásának minőségi mutatóit, többek között az öntözés hatékonyságát. Az Illetékes szakembereknek — tervezőknek, gyártóknak és ikivite lezőknek — tudatosítani kell, hogy az öntözőberende­zések megbízhatósága kulcsfontosságú kérdés, amely döntő mértékben befolyásolja az öntözés gazdaságos­ságét, de egyben a mezőgazdasági termelés hatékony­ságát la. A VlZTISZTASÄG alapvető probléma A műszaki szempontból egyre bonyolultabb öntöző­­berendezések alkalmazásával kapcsolatban a víz tiszta­ságával szemben támasztott igények is fokozódnak. Gazdaságunkban a korszerű öntözőberendezések alkal­mazását, további fejlesztését a Kis-Duna nagy mértékű szennyeződése hátráltatja. A jelenlegi helyzet tarthatat­lanná vált. A szennyezett víz nemcsak az öntözőberen­dezések műszaki fejlesztése- szempontjából hátrányos, hanem higiéniai és egészségügyi vonatkozásban is ká­ros. A vízforrás szennyezettsége miatt egyes növények öntözését korlátoztuk, de a többi növénykultúra eseté­ben is az öntözés elérte a tűrhetőség hatását. Nem be­szélve arról, hogy a szennyezet vízben felhalmozódó káros anyagok tartósan rontják a talajok minőségét. A Kis-Duna a környező terület aitalajvizelt is szennyezi. Ezek nemcsak hogy ivóvízként nem használhatók, de az öntözésre való alkalmasságuk is kétségbevonható, főleg a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben. Fel­tétlenül szükséges a Kis-Duna szennyezettségének fokát olyan mértékben csökkenteni, hogy vize alkalmas le­gyen valamennyi növénykultúra öntözésére Felső-Csat­­lóköz egész területén. AZ ÖNTÖZÉS HOZAMNÖVELÖ HATÄSA Mezőgazdasági Összterületünkből 3500 hektár öntöz­hető. Ebből 30 hektárt a Fregat, száz hektárt a Druzsba, 1015 hektárt a sávos, a hátralevő területet pedig a ha­gyományos típusú berendezésekkel öntözzük. Az eltelt négy év átlagában az öntözéses gazdálkodás feltételei mellett, az alábbi hektárhozamokat értük el: őszi búzából 5,3, árpából 5,1, szemes kukoricából 5,6, répcôbôl 2,2, belterjes fűfélékből 90, lucernából 45, az egynyári takarmánynövényekből 41, silókukoricából 37, lencséből pedig 1 tonnát takarítottunk be. Látszatra az elért hozamok nem kimagaslóak. Az ön­tözés Igazi értéke csak az öntözetlen területeken ter­mesztett növények hozamalakulásával összehasonlítva domborodik kt. Az öntözés legnagyobb jelentőségét a hozamok stabilizálásában látjuk. A felsorolt átlagtermé­seket több éven át tartósan értük el, s aránylag nagy megbízhatósággal támaszkodhatunk rájuk, főleg az ál­lattenyésztés feladatainak biztosításában. TÁVLATI ELKÉPZELÉSEK Az utóbbi években részletesen kidolgoztuk az öntözé­ses gazdálkodás továbbfejlesztésének távlati tervét. A régi hagyományos öntözőberendezéseket fokozatosan kor­szerű berendezésekkel váltjuk fel. A korszerűsítést a saját tapasztalatokra támaszkodva szoros együttműkö­désben az Öntözőgazdálkodási Kutatóintézettel, az Álla­mi Meliorációs Felügyelőséggel és a gyártó vállalatok­kal — Sigma Olomouc — végzik. Figyelemmel kísér­jük a külföldi, fóleg a szovjet és a magyarországi ta­pasztalatokat, eredményeket. A kővetkező éveikben a korszerűsítést a PZT—75-ös és a PZT—90-es sávos Öntözőberendezések hálózatának kiszélesítésével alapozzuk. El akarjuk érni, hogy ezek a berendezések az öntözhető terület 70—75 százalékán részesedjenek. A terület húsz százalékát a körkörös mozgású, nagy hatótávolságú berendezéseikkel öntözzük. A hátralevő területeken pedig stabil öntözőrendszereket i—i például a csepegtető és a pontos öntözést — alkal­mazzuk. Az Öntözőberendezések műszaki és üzemeltetési para­métereinek tökéletesítésével egyidejűleg az öntözéses gazdálkodás hatékonyságának növelését szorgalmazzuk. Tavaly egy agrolaboratörlumot adtunk át rendeltetésé­nek. így talajelemzés segítségével Irányítjuk majd a műtrágyázást is. A szőlészetben levélelemzés alapján végezzük a nltrogénes műtrágyázást. A cukorrépa ter­mesztésében Is figyelemmel kísérjük a nitrogéntartalom alakulásét, s ennek alapján Irányítjuk a nitrogéntartal­mú műtrágyák adagolását, aminek óriási jelentősége van a cukorképződés szempontjából. Végezetül csupán annyit: szövetkezetünkben fokozott figyelmet fordítunk az öntözéses gazdálkodás egyete­mes fejlesztésére. Erre Jelentős anyagi eszközöket for­dítunk, megfelelő szakembergárdáról gondoskodunk, s a tudomány és a kutatás eredményeit ésszerűen haszno­sítjuk. Ennek köszönve bonyolultabb problémákat Is képesek vagyunk megoldani. Évek óta azonban képtelenek vagyunk megbirkózni a gépek vásárlására megszabott kerettel. Tavaly például a gépek beszerzésére engedélyezett keret 1,8 millió ko­ronát tett ki. Ennek jelentős hányadát az Öntözőberen­dezések beszerzésére fordítottuk, melyek gazdaságunk­ban nélkülözhetetlenek a hozamok stabilizálása szem­pontjából. Viszont egyéb fontos gépek beszerzése nem állt módunkban. Azon a véleményen vagyunk, hogy nem célszerű, ha az öntözőberendezésekre fordított összeget bevonják a gépesítésre fordított keretbe. Hiszen az ön­tözőberendezések fejlesztése külön kategóriát képez, melyek jelentősége a kedvezőtlen vízgazdálkodású tala­jokon, s a száraz körzetekben meghatványozódik. ANDRASSY SÄNDOR agrármérnök, a légi Csehszlovák—NDK Barátság Efsz elnöke Ä külföldi tanulmányutakon, Il­letve a haladó módszereket népszerűsítő, központilag szer­vezett hazat bemutatóikon szerzett is­meretek mielőbbi gyakorlati kamatoz­tatáséra törekedve, a nyugat-szlová klal kerületben tavaly ősszel hét me­zőgazdasági üzem tett kísérletet a Magyarországon jónak mondott és Immár széles körben alkalmazott ned­veskukorica tárolási és felhasználási módszer meghonosítására. A kezde­ményezők egyike a nádszegi (Trsticei CSSZB Efsz volt. Fábrik László ag­rármérnöktói, a közös állattenyésztő st föágazatvezetöjétől mindenekelőtt az lránt érdeklődtünk, mi ösztönözte a gazdaságot kockázatvállalásra? — Az eljárás ta­nulmányozása so­rán meggyőződ­tünk arról, hogy valóban előnyös és haladó módszerről van sző, amely se gftségünkre lehet az őnellátottságt célkitűzések meg­valósításában. Per­sze számításba vet­tük azt is, hogy a szárítás mellőzésé­vel olcsóbbá tehet­jük a termelést, takarékoskodha­tunk az energia­hordozókkal, s nem utolsósorban csök­kenthetjük a bel­­üzemi szállításra nehezedő terhet. # Ha ezzel kezd­tük, akkor talán soroljuk föl az új módszer valameny­­nyi említést érdem­lő előnyét. i— Számunkra Igen jelentős érv volt, hogy a mőd­­szer meghonosítá­sával hektáronkén­ti átlagban 7—14 százalékkal tööb takarmányt nyer­hetünk, mintha ha­gyományos módon gyűjtenénk be a kukoricát. Ez első­sorban annak köszönhető, hogy hasz­nosítani tudjuk a csutkának mintegy nyolcvan százalékát Is, ami a sertés rostigényét tekintve, igen ésszerű megoldás. És végsó soron a biológiai nedvesség megőrzése is említést ér­demel. Mindent egybevetve, a CCM módszer lehetővé teszi, hogy az egy hektáron megtermelt takarmánnyal hat-tíz sertéssel többet hizlaljunk meg, mint korábban. A döntésben segítségünkre volt többek között an­nak a ténynek az Ismerete Is, hogy a módszer lehetővé teszi a betakarí­tás korábbi elvégzését, sőt, a nagyobb hozamot ígérő, késel hibridek terme­lését. Ez igen lényeges szempont, hi­szen így a kukorica Ideális elővete­­ményévé válik a gabonának, s végre tehetünk valamit a monokultúrás ter­melés okozta gondok enyhítéséért. Ugyanis a CCM módszer alkalmazása esetén a betakarítást akár 36—45 százalékos nedvességtartalom Idején Is elvégezhetjük. • Igazolták-e az eredmények a kezdeményezőket? — A módszer előnyei vitathatatlan nők, s ami a legfontosabb, az így nyert takarmánnyal az állattenyész­tésben Jó eredményt lehet elérni- Természetesen megfelelő adalékok és kiegészítők juttatásával. Mi tavaly f-ч az anyagi-műszaki felkészültségre való tekintettel — mindössze 420 tonna szemcsutkazúzalék tároláséra vállalkoztunk. A bekészített takar­mányt a somorjai (Samorín) Takar­mányipari Kutatóintézet bratislaval állomásával együttműködve igyekez­tünk a lehető legjobban hasznosítani. Három állatcsoportban végeztünk megfigyeléseket. Az első csoportba sorolt hízósertéseket hagyományos módon, VUL hízótáppal etettük. Itt 3,85 kilogramos abrakfogyasztással 71,39 dekagrammos átlagos napi súly­­gyarapodást értünk el. A másik cso­port állatai 2,53 kg szemcsutka zú­zalékot és 1,24 kg CCM 1 elnevezésű kiegészítőt kaptak, Illetve fogyasztot­tak egy kiló hús kitermeléséhez. Itt a súlygyarapodási átlag 62,22 kg volt. A harmadik csoport, melynek egye­­dei egy kiló tömeg kitermeléséhez 2,66 kg szemcsutikazúzalékot és 1,34 kg CCM 2 kiegészítőt Igényeltek, csu­pán 58,27 dekás súlygyarapodást tu­dott fölmutatni. A százhat napos kí­sérlet során kitűnt, hogy a csőzúza­lékhoz legjobbb CCM 1 kiegészítőt adagolni, de abban növelni kell a vitaminok részarányét, hogy biztosít­sa a korábbi VUL táppal etetett hí­zóknál tapasztalt súlygyarapodás el­érését. ökonómia szempontból Is ez a változat ígérkezik legjobbnak, hi­szen ez biztosítja a leggazdaságosabb termelést. A további gazdaságokban végzett kísérletek Is Igazolják, hogy a CCM 1 kiegészítővel keverve ada­golt szemcsutka szilázs 2,18 százalék­kal csökkenti a takarmányfogyasz­tást, és 12,66 százalékkal a hizlalást önköltséget. S ezen az eredményen véleményem szerint még javítani le­het, hiszen mi egyszerűen vizet hasz­náltunk az eteség nedvesítéséhez. ф Ezek szerint, gondolom, kitar­tanak az új módszer mellett. — Jónak tartjuk, tehát kitartunk mellette. Az Idén már 2550 tonna cső­darát készítettünk be. Tavaly kiválő minőségű volt a takarmány, reméljük az idén sem lesz baj a minőséggel, hiszen mindent az előírásoknak meg­felelően végeztünk. Képzelheti, ml­­lyen fába vágtuk a fejszénket, hiszen az állomány egószéví abrakszükség­lete 4500 tonna, s ennek több mlat felét nedveskukoricával kívánjuk fe­dezni. • Ha |61 értettem, ezentúl már nem csupán a hízósertések ízlelget« hetik az újszerű eleséget. — Külföldön a szarvasmarháit, sót, a juhok és a tyúkok Is kapnak a nedveskukortciből. Gondoltuk, ml mi­ért ne adagolhatnánk legalább a szarvasmarháknak? Ф Hizómarhákrúl vagy tehenekről van sző! — SzarvasmaťhákrOl általában, be­­leértve a növendékállatokat Is. Egy­előre csak amolyan házi kezdeménye­zésről van sző, hiszen a szükséges kiegészítők még nem állnak rendel­kezésre, de egyébként sincsen recep­tünk a szakszerű adagolásra. A cső­­darát amolyan abrakpőtló gyanánt juttatjuk, de mihelyt megkapjuk a kért receptet, azonnal áttérünk я korcsoportok szerinti, szakszerű ada­golásra. • Sok belytttt nehezményezik as üzemvezetők, hogy a kezdeményezők­nek ígért támogatás késik. Elsősor­ban az anyagi-műszaki tOlkéeztiltség megteremtését Illetően. ►— Ez—a kérdés számunkra is sok gondot okoz. Örömmel kaptunk a le­hetőségen, hogy az űj módszer révén végre megadjuk a kukoricának azt a szerepet, melyet önellátottségra tö­rekvésünk sikerre vitelében feltétle­nül be kell töltenie. Viszont bosszant bennünket, hogy egy Ilyen haladó módszer előnyeinek gyakorlati kihasz­nálásához nem tudunk kellő gépeket vásárolni. A betakarítást és a szilá­­zsolást már megoldottuk, az Istállók­ban korábban Is nedves etetést alkal­maztunk, tehát nem Itt van a problé­ma. Oj, támfalas vermeket Is építet­tünk, de még nem tudjuk, hogyan fogjuk kiszedni belőlük a bekéseített takarmányt. Eddig egy HON rakodó­gép segítette a munkánkat, de a ta­karmány zömét csákánnyal kell fel­lazítanunk és lapáttal, kézi erővel kocsira raknunk, . ha azt akarjuk, hogy a kitermelés Is szakszerű legyen és naponta kitermeljük a szükséges falvastagságnyt tömeget. A rakodó­gép Itt is meg ott is jnegbontja a tömörített anyagot, s ha így hagy­nánk, nem kerülhetnénk el a minő­ségi romlásból származó kárt. Egy SILEX típusú kitermelő gép kellede, de Ilyenre eddig — tudomásunk sze­rint — csupán a csilizradványi (Ciliz­­ská Radvaií) Csilizköz Efsz-nek sike­rült szert tennie. Lehet, hogy valaki rossz néven veszi, mégis kimondom: bosszantó, hogy ilyen kezdetleges el­járással, csákánnyal meg lapáttal kell száz és száz tonnányi takarmányt megmozgatnunk, hogy sikerre segít­sünk egy — a mainál lényegesen nagyobb érvényesülési területet köve­telő w haladó módszert. Kezdeményezők mondják: jó az új módszer, de... így dolgozik a traktorral Üzemeltethető, SILEX 5 T jeli szilézskitermeiő gép, amely megoldhatni я nedves­­kukorica tárolására berendezkedett üzemek gondjait I

Next

/
Thumbnails
Contents