Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-11 / 49. szám

SZABAD r’ÖLDMÜVES 1982. december 11. 14 VADÁSZAT + VADÄSZAT + VADÁSZAT Ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT + VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADASZ AT ф VADÁSZAT ♦ A hírnév kötelez Az SZVSZ nádszegi (Trstice) helyi szervezetének érdemdús tevékenysé­géről dr. Ozorák György vadgazdával beszélgettem, ö említette, hogy a va­dásztársaságnak 21 állandó tagja és öt jelöltje van. A vadászok mindig tettekre 'kész emberek. Aktívan részt vállalnak a társadalmi munkából. Legutóbb egy tanya felújításán mun­kálkodtak és mindnyájan szorgos igyekezettel dolgoztak, hiszen ez a vadásztanya saját tulajdonukat ké­pezi. A vadásztársaság tagjainak több­sége évente száznál több órát dol­gozik társadalmi munkában. A leg­szorgalmasabbak között említhetjük például Katona Vendelt, Varga Fe­rencet, Sárkány Ferencet, Kiss- Pált, Lakatos Józsefet és Nagy Lászlót. A vadászok gondoskodtak az etetők karbantartásáról, hogy a tél folyamán az állomány ne nélkülözzön. Ebben az évben a vadásztársaság minden tagja ötven órát dolgozik a szervezet Javára. Ugyanakkor a „Z“ akció kere­tében tagomként nyolc órát vállaltak a faluszépltésl munkálatokban. Gon­doskodnak az utánpótlás neveléséről, hiszen a fiatalokat a természet meg­becsülésére és a védelmére oktatják. A helyi szlovák tannyelvű alapiskolá­ban megszervezték a vadászat bará­tainak szakkörét, ahol a fiatalok ok­tatásában a vadgazda vállalta a fő szerepet. Időközönként a vadásztársa­ság vetélkedőket szervez a fiatalok körében, s természetvédelmi fil­mek vetítésével Ismerteti meg velük a tájak, a természet szépségeit. A nádszegi vadásztársaság vadgaz­dálkodás tekintetében már évek óta jó hírnévnek örvend. Tervfeladatalt sikeresen teljesíti. Ebben az évben Is arra törekednek, hogy megőrizzék jó hírnevűiket. GYŐRI IRÉN Szirti fogoly hazánkban Az 1976. év folyamán 593 darab szirti foglyot, közöttük 98 kifejlettet eresztettek szabadon a Jsvisovkai Állami Gazdaság vadászterületén. A kifejlett madarakat márciusban, a csi­béket szeptember-októberben helyez­ték ki. A kifejlettek a ikieresztés után 2—15 kilométer távolságra szóródtak szét. A 2—2,5 hónapos korú csibék jobban együtt maradtak nagyobb, több tucat csibéből álló csoportokban, majd Idősebb társaikhoz csatlakoz­tak. . A szirti foglyok (idősebb és fiatal példányok egyaránt) az őshonos szür­ke foglyok társaságát keresték. Ne­gatív jelenség volt a szirti foglyok — különösen a kifejlettek — szelídsége. 1977 februárjának közepe táján szám­lálták meg a szirti foglyokat, meg­állapították szóródásukat, a költöző­helyeket és a szabadon bocsátás he­lyétől való távolságot. Számuk erő­sen lecsökkent. A szirti foglyok pusz­tulásának fő okozója a mezőgazda­sági gépesítés és az orvvadászat volt. Télutó idején megfigyelték a szirti foglyok párosodását és a fészkelést, az eredményes költésről és a csibe­­nevelésről azonban azóta sincsenek adatok. Vadászoknak és térmészetkedve­­lőknek hazánk déli területén a közel­múltban szokatlan élményben volt részük. A komáromi (Komárno) já rásban a páti fürdő tőszomszédságá­ban közülük többen megtekinthették a Cseh és a Szlovák Vadászszövetség által szervezett solymászversenyt. E- zen a találkozón 88 solymász vett részt, közöttük láthattuk a magyar­országi, az NDK- és NSZK-heli, továb­bá az osztrák solymászokat. A szak­mai találkozó a patt fürdő klubhelyi­ségében za|lott le, s a vadászatot az aprövadban rendkívül gazdag határ­ban bonyolították le. A verseny érde­kessége az Idomított sólymok képes­ségének bemutatása volt. Az Idomí­tott ragadozók rávetették magukat a zsákmányra, s összesen 150 darab apróvadat fogtak meg. A, sólymok .mellett „rajtoltak" a vércsék, az ege­részó ölyvek, a karvalyok, továbbá az idomított sasok is. A háromnapos találkozó rendkívül hasznosnak bizonyult. A tekintélyes zsákmány s a nem mindennapi él* mény jól szórakoztatta a nézelődőket Tulajdonképpen ezzel a találkozóval a járásban megalapozták ezt a sport-* és vadászati ágazatot, amely csak kevéssé volt ismert. Egy-két amatőr vagy hívatásos vadász foglalkozott ugyan solymászattal, de csak korláto­zott mértékben. A találkozó s a ver­seny sikere felbuzdftotta a vadász­­társaságok tagjait, s közülük többen elhatározták, hogy Ők Is megpróbál­koznak a vadászatnak ezen válfajá­val. Az SZVSZ járási vezetősége min­den bizonnyal támogatni fogja őket törekvéseikben, hiszen a solymászat hasznos és érdekes időtöltés. HEGEDŰS JÓZSEF Legyünk rájuk tekintettel Évszázadok óta a falvak képéhez tartozik a kéményre rakott gólyafészeik. Környékünkön sajnos, már ritkán látható ez a kedves vándormadár. Községünk határá­ban nem egy elpusztult gólyát láttam. Azt viszont, hogy ml okozta pusztulásukat teljes biztonsággal nem álla­píthattam meg. Feltehető, hogy ennek okozója a meg­változott életkörnyezet. A gólyák hajdanában mocsaras területek, vagy folyó­vizek tőszomszédságában fészkeltek, s nevelték fel utó­daikat. Ott szereztek be az életük fenntartásához szük­séges táplálékot. Szalka (Salka) község területén három gólyafészket fedeztem fel. Az egyiket egy kéményre, a másikat egy fára, a harmadikat pedig egy villanypóznára rakták. A fiókaköltés sorrendje ebben az évben így alakult: 4—3—3. Kedves madarunk, a gólya időközben megszokta az ember közelségét, s táplálékát ma a határban szedi össze. Sok esetben látható a friss szántáson hernyókat, egereket kereső gólya, de a lucernásokon dolgozó gé péktől sem riadnak meg. Ügy tűnik, hogy a mezőgazdasági területek vegysze­res kezelése az okozója egv-egy gólya pusztulásának Megfigyeléseket végeztem a kicsindi (Malá n/Hronnml és a kőhídgyarmati IKamenný Most) határban, s bizony sok rendellenességre felfigyeltem. Végkövetkeztetésként talán még annyit, hogy a mezőgazdasági kultúrák vegyszeres kezelése alkalmával legyünk tekintettel a madarakra. MAJERSZKY MÁRTON HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT О HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • Halat vegvünlc..., de tol? Mintegy húsz-harminc évvel ezelőtt, a dunai halászok a falvakat járva „halat vegyenek...“ kiáltással kínálták porté­kájukat. Ma sajnos már nem hallhatjuk jellegzetes klálltásai­­kat A Duna, a Garam, a Vág mégha megtartja Is halbőségét, az abból kikerülő példányok alig, vagy nem Is élvezhetők. Ha továbbra Is Ilyen ütemben szennyeződnek folyóink, aikkor végérvényesen befellegzett a halászatnak, pedig a hal nagyon egészséges emberi táplálék. Kitűnő a dietetikus hatása, s a halat szinte minden ember szereti. Ha gyakrabban vásárol­hatnánk, akkor enyhíthetnénk a húsellátást gondokon, s ez nem elhanyagolandó. Csakhát hol vásároljunk halat? Ha szemügyre vesszük az érsekújvári (Nové Zámky) járás haltenyésztésének helyzetét, akkor azt láthatjuk, hogy néha­napján az újvári halboltban ugyan vásárolható élő hal, a Járás más körzeteiben viszont nem. Párkányban (Štúrovo) korábban volt halbolt, a múlt évben viszont megszűntették. Feltehetően azért, mert feltöltéséhez nem volt áru. A köbölkútl (Gbelce) húsboltban létesítettek egy kádat az élő hal tárolására, hal azonban nincs benne. A lakosság csaik húsvét vagy karácsony táján Jut némi haleledelhez, s ez édeskevés ahhoz, hogy ellá­tottságról beszélhessünk. A járásban nincs nagy halgazdaság, ahonnan a piacot elláthatnák. Vannak viszont sovány kis folyóink, tavaink. Ezeket elő­szeretettel látogatják a sporthorgászok. Folyóvíznek számít a Pfirizs-csatorna Köbölkút és Kolta között, a Nitra holtágai, а Vág kiszélesedései, továbbá a Zsitva alsó folyása. A Párizs­­csatorna csendes folyású kis víz, s nem kevéssé szennyezett. Kürt (Strekov) alatt a következő ötéves tervidőszakok vala­melyikében egy nagy halastő (50—60 hektár) létesítését ter­vezik, egyelőre azonban területkisajátítási gondok merülnek fel. Hasonló törekvések vannak Köbölkút határában Is. A köz­ség térségében a patakmeder nádastóvá terebélyesedik, amely az SZNT 1955/1 törvénytári számú rendelete értelmében 1986 óta védett terület, ideális fészkelő, s búvóhelye az Itteni és az átvonuló madárvilágnak. A táj szépsége az alatta létesíten­dő halastóval egészülne ki (1. kép). Az SZHSZ központi vá­lasztmányának tervei alapján a szóban forgó tavak ponty­­lvadék-tenyésztését szolgálnák. A járásban Érsekújvár, Udvard (Dvory nad Žitavou), Palárikovo, Tardoskedd (Tvrdošovce), Bánov, Braňov, Für (Rúbaň), Csúz (Dubník) stb. határában több apró halastó van. Ezek részben a halszaporítást, részben pedig a horgászok számára a halfogás lehetőségét szolgálják. Gubá László a Muzslai (Mužla) Helyi Nemzeti Bizottság tit­kára elmondta, hogy kikotorják és kiszélesítik a Séd patak által táplált régi tavat, és ott halastavat létesítenek. Hasonló gondban van a szomszéd járás Búcs (BúC) községének veze­tősége Is. A régi tó 14 hektárt foglal el. A komáromi (Ko­márno) Agrostav rövid időn belül befejezi a felújítási munká­latokat. Ügy hírlik, hogy ezt a tavat is haltenyésztésre hasz­nosítják. A szövetkezetnek a gondok mellett némi haszna is van, mert 40 ezer köbméter televényként hasznosítható Isza­pot terítettek el a homokos földekre, ami feltehetően bő ter­mést biztosít. (2. kép). A horgászok eldorádójaként, s a leleményesség példájaként kell említeni az illésháziak (Nový Život) dunaszerdahelyl — (Dunajská Stredal járás) kezdeményezését. Bankó István szö­vetkezeti- és Keresztes István hnb-elnökök összefogásával megszervezték a régi kavicsbánya kikotrását, amely korábban szemetesgödörként a falu szélén éktelenkedett. Ezzel mintegy 4 hektáros tiszta vizű tavat nyertek, azóta hallal benépesítet­ték, s a fiatalok vígan horgászhatnak. A költség csak annyi volt, hogy kijavították a segítséget nyújtó üzem munkagépeit (3. kép). A horgászat egészséges, szép sportnak számit. Hasznos idő­töltés fiataloknak, öregeknek. Ezzel persze a lakosság halellá tása még nem oldódik meg. A járásokban nagy kiterjedésű haltenyésztési létesítményekre lenne szükség, amelyek képe­sek lennének a fogyasztók igényeinek a kielégítésére. Ehhez természeti adottságaink megvannak. • SZABÓ ZOLTÁN Új létesítmény a horgászok örömére A szomszédos országok láto­gatása alkalmával már több­ször is irigykedve szemléltem a horgászokat kiszolgáló ki­­sebb-nagyob boltok és javító­műhelyek kirakatait. Köztudott ugyanis, hogy a horgászat nem olcsó szenvedély. A halak egy­re kifinomultabb érzékkel ren­delkeznek, s ez azt követeli a horgásztól, hogy megfelelő sze­relést használjon, s ezeknek a beszerzési ára eléggé borsos. Gyakori eset, hogy nem min­dig kapható boltjainkban a kí­vánt horgászkészség, s emiatt a félretett, elhasználódott szere­lés Javítása nagyon időszerű. Hazánk horgászai az esetek túlnyomó többségében maguk próbálják kijavítani a meghibá­sodott felszereléseket, s nem mindenkinek sikerül úgy felújí­tani, mondjuk, az orsót, vagy más fontos felszerelést, hogy az a bevágás és в vontatás izgal­mas perceiben kifogástalanul állja a terhelést. Már nem egy szép halpéldány szabadult a horogról éppen a peremorsó vagy a horgászbot alkalmatlan­sága meg a horgász ügyetlen­sége miatt. B e d e c s Lajostól, a komá­romi (Komárno) kisipari bőr­díszmű termelőszövetkezet alel­­nökétől hallottam, hogy a jövő év januárjától ój szolgáltatási ágazatként vezetik be a hor­gászfelszerelések karbantartá­sát és javítását. A szóban forgó kisipari ter­melőszövetkezet a város közép­pontjában már készíti a műhe­lyeket, hogy a javítószolgálta­­tást a tervezett időben beindít­hassa. Gondoskodtak a pótal­katrész-választék beszerzéséről, a szükséges készlet felhalmozá­sáról. Érthető, hogy a környék horgászai örülnek az új szol­gáltató létesítmény indításának. J. P. PLAVEC

Next

/
Thumbnails
Contents