Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-11 / 49. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. december 11. 12 A Ndománv és a gyakorlat kapcsolata Romániai országjárásunk első vidé­ki állomása Fundulea volt. Itt székel az ország mezőgazdaságának fejlődé­sét szolgáló, egyik legfontosabb ku­tatóintézet. A gabonát, kukoricát és technikai növényeket termesztők mun­káját hivatott eredményesebbé tenni. Igen ám, csakhogy az őstermelők — az anyagi érdekeltség hiánya miatt i— eddig nem nagyon kérdezgették, milyen új fajtákkal és termelési tech­nológiákkal tudna segíteni a tudo­mány. Az eredményeiről külföldön is Jól Ismert intézet korábban sokat bosszankodó munkatársai ma már örömmel nyugtázzák, hogy a meghir­detett agrárforradalom és a hatékony ösztönzés ezen a téren is kedvező változást eredményezett. A BIOLÓGIAI ANYAG RENDELKEZÉSRE ALL A százhatvanöt kutatót foglalkozta­tó Intézetet Gheargha Sin főnemesttő, az üzemi pártbizottság titkára mutat­ta be. Elmondta, hogy a kísérletezés­hez 1160 hektár áll rendelkezésükre, több mint ötezer hektáron pedig mag­szaporítást végeznek. Ezerhétszáz hek­táros öntözőrendszerük van, így a kl­­nemesíttet biológiai anyag teljesítő­­képességét öntözőgazdálkodási viszo­nyok közepette Is ellenőrizni tudjáik. Ezt nagyon fontosnak tartják, hiszen országszerte gyors ütemben bővítik az öntözőhálózatot, tehát a termelők fokozott érdeklődést mutatnak az ön­tözéses viszonyok közepette legjobb eredményt nyújtó fajták és hibridek lránt. Mint megtudtuk, a cukorrépa és a burgonya kivételével, valamennyi szántóföldi kultúrnövény nemesítése az ő gondjuk. Mivel az ország termő­­körzeteit lényegesen eltérő éghajlati és talajviszonyok Jellemzik, tizenhá­rom kutatóállomást létesítettek. Szo­rosan együttműködnek az élvonalbeli mezőgazdasági üzemekkel, hiszen a vetőmagtermelést saját erőből képte­lenek megoldani. Csupán a napra­forgó szaporításához mintegy tizen­ötezer hektár kell, mert barátaink fél millió hektáron termelnek naprafor­gót, s még külföldre Is szállítanak vetőmagot. Dr. Nicolae Pervu szako­sított (őnemesítő szerint, Románia két éven belül teljesen áttér a hazai na­­mesitésü napraforgó hibridek ter­mesztésére — a legjobbak üzemi kí­sérletben 4,5—5 tonnás átlaghozamra képesek —, s akkor a jelenlegi 1,7 tonnáról 2,5—3 tonnára növelik a ho­zamátlagot. Ehhez persze arra Is szük­ség van, hogy a termelők szakítsa­nak az eddigi gyakorlattal, és ponto­san megtartsák az Intézet által java­solt, tudományosan alátámasztott ter­melési technológiát. A szójatermelésben Is előbbre kí­vánnak lépni. Románia immár 300 ezer hektárt szabadít fel e növény részére, a kutatók pedig új, bőtermő fajtákat kínálnak. Például a Korina 5,5 tonnás átlagteljesítményre képes, a pillanatnyilag még ellenőrzés alatt álló F 514-es hibrid pedig csaJknem hat tonnás hektárhozamot nyújtott a legutóbbi kísérlet alkalmával. A búza csúcshozamként emlegetett, idei három tonnás átlaghozama Jelzi, a gabonatermesztés fejlesztésében még nagy lehetőségek kínálkoznak. Annál is Inkább, mert a>biológiai anyag rendelkezésre .áll, csak egyelő­re nincsen tökéletesen kihasználva a fajták termőképessége. A legelterjed­tebb Lovrln 32 búzafajta kedvező fel­tételek közepette akár nyolc tonnás átlaghozamra Is képes. Az ország ön­ellátásában fontos szerepet játszó kukoricatermesztés már napjainkban negyven százalékban hazai nemesíté­­sű hibridekre alapozódik. Közülük több tiz tonna körüli hozamra képes, de a déli körzetek öntözhető terüle­tein egyik-másik hibrid 13—17 tonnái hektáronkénti hozamátlaggal jeleske­dik. Persze, egyelőre nem ezer hek­táron, csupán üzemi kísérletekben. Egy bizonyos: román barátaink bíz­nak abban, hogy egy-két év múlva, ha a hagyományokhoz híven összejön­nek a külföldi kollégákkal — a többi között hazánk kutatóintézeteivel Is kölcsönösen együttműködnek —, el­dicsekedhetnek, hogy országos átlag­ban legalább tíz tonna szemes kuko­ricát nyernek egy hektárról. EGY LITER BOR Romániában a szőlészeknek sincsen okuk panaszra. Munkájukat központi kutatóintézet (Ploesti) és több — kör­zeti hatáskörű — kutatóállomás segí­ti. A Tirgu Bujor-i Szőlészeti és Bo­rászati Kutatóállomást 1977-ben hoz­Dr. Nicolae Pervu szakosított íöueiuesítú: „Két éven belül 2,5—3 tonnára növeljük a napraforgó átlaghozamát“. E vidéken mindenkinek van egy darabka szőlője s ha vendég érkezik a házhoz — lehet az ismerős vagy idegen —, máris az asztalon a kancsó bor A szerző felvételei ták létre, hogy közvetlenül irányítsa Braila és Galati megyék ígéretesen fejlődő szőlőtermelését. Összesen 35 ezer hektáros szőlészetet bíztak a gondjaikra. Fejlesztési és tanácsadói feladatukat eredményesen teljesítik, hiszen a körzetben öt év alatt tíz tonnára nőtt a borszőlő hektárhoza­ma. A kutatóállomásnak 350 hektáros szőlészete van, további hetven hektá­ron alanytermeléssel foglalkozik. Évente félmillió piacképes oltványi termelnek, fólia alatt, negyven száza­lékos eredményességgel. Ebből hozzá­vetőlegesen százezer darabot maguk telepftenek el — tápoldatos vizsu­­gárral készített gödrökbe, kilencven­nyolc százalékos eredési eredmény­nyel —, a többit eladják a nagyüze­meknek és a kistermelőknek. A kutatóállomás szakembereinek figyelme mindenekelőtt a két megye szőlőtermesztésének fejlesztésére össz­pontosul, de termés?etesen részt vesz­nek az országos feladatok megoldásá­ban is. Hat szakosított laboratórium ban száztíz dolgozót foglalkoztatnak. Indrefca Emil főmérnök különösen büszke az immár huszonhat hektáros fajtagyüjteményre, melyben több miit’ nyolcvan kiváló hazai és külföldi faj tát tartanak fenn. Ion Potirniche agrármérnök főne­mesítő arról számolt be, hogy a kör­zetben teljesen gépesítették a szőlő növényvédelmét. Korszerű tralktorvon­­tatású permetezőgépeket és mezőgaz­dasági repülőgépeket üzemeltetnek, de a kiadós esők után, meg amikor minden perc késedelem hozamcsök­kenést vagy minőségi kárt jelenthet, munkába állítják a fogatos permetező berendezéseket is. Szőlőkombájnjaink még nincsenek, viszont az ültetvénye­ket már korszerűsítették, hogy alka­lom adtán — a jelentkező munkaerő­­hiány egyre Inkább sürgeti a gépvá­sárlást — minden további nélkül át­térhessenek a gépi szüretelésre. A rögtönzött borkóstoló baráti lég­körét kihasználva, megkérdeztem ven­déglátóinktól, mennyi nemes nedűt fogyasztanak a vidék bortermelői? Dr. Dumitru Beznea agrármérnök, a kutatóállomás igazgatója mosolyog­va válaszolt: „Körülbelül annyit, mint más bor­termő vidékeken. Ha mértékkel fo­gyasztják, a jó bor tulajdonképpen orvosság. Persze- nem a néphit sze­rinti mértékről beszélek, amely azt mondja, hogy egy ember naponta egy liter bort ihat meg, attól Jő kedve támad, s szinte teljesen más emberré válik. Ezt egyesek úgy magyarázzák, hogy ha már ú| emberré váltak, is­mét megihatnak egv fiaskóval, és fgy tovább. Ez persze korántsem általá­nos jelenség; a jő. bort termelők mér­téktartóak is“. KÄDEK GÄBOR Takarmány a tejtermelés meghatározója Az állattenyésztés eredményessége vagy kudarca határozott mér­tékben a rendelkezésre álló takarmányok mennyiségén és minősé­gép múlik. Hiábavaló a kiváló hasznosságú állatállomány, a kor­szerűen felszerelt Istálló, a legaprólékosabb részleteiben kidolgo­zott tartástechnológia, ha ez nem párosul a megkövetelt hasznos­ság eléréséhez szükséges takarmányozással. Sajnos az utóbbi évek­ben éppen a tömeg- és erótakarmányok hiánya okozott komoly gondot a mezőgazdasági üzemek többségében. Kedvezőtlen hatása törvényszerűen megnyilvánult az állattenyésztés eredményeiben; legérzékelhetöbben a tejtermelésben. Az állatállomány számára mennyi­ségileg és minőségileg szükséges ta­karmány biztosítása, mely lehetővé teszi az előirányzott hasznosság el­érését — s ezen keresztül a lakosság zavarmentes ellátását —, Igényes és összetett feladat. A múltban ezt a feladatot úgy oldották meg, hogy a hiányzó , tömegtakarmány-készletet erőtakarmányoikkal pótolták. Ma lé­nyegesen bonyolultabb helyzettel ál­lunk szemben. Az erőtakarmányok behozatala korlátozott, a szántóterü­let évről évre csökken, s Így a tű­­megtakarmányok területét nem áll módunkban növelni. A megoldást mégis a tömegtakarményok termelé­sében, pontosabban a hozamnövelő belterjesítő tényezőkben kell keres­nünk. Igaz, a növénytermesztés szaka­szán a kedvezőtlen Időjárási viszo­nyok a legjobb Igyekezetét is meg­hiúsíthatják. De ha tárgyilagosak akarunk lenni, nem lehet mindent az Időjárás rovására Írni. Világosan Iga­zolják ezt a hasonló feltételek mel­lett gazdálkodó mezőgazdasági üze­mek eltérő eredményei. ZÖKKENŐKKEL teli beindulás A galántal járásban — Szlovákia többi járásához hasonlóan — az elő­jelek szerint a tejtermelésben Jelen­tős kieséssel zárják az évet. Október végéig a tervezettnél kétmillió liter­rel kevesebb tejet adtak a közellá­­tásnak. Az elmúlt két hőnapban — a múlt év hasonló Időszakához viszo­nyítva — bizonyos Javulás tapasztal­ható, ami reményt ad arra — termé­szetesen a Jelenlegi tejtermelést szint megtartása mellett —, hogy az év vé­géig a kiesésből legalább háromezer litert törlesszenek. Zsák János agrármérnök, a Járási mezőgazdasági Igazgatóság főállatta­­nyésztó] e a tejtermelés hanyatlásá­nak a fő okát az Igen kedvezőtlen 1981-es évben látja. A szükséges téli takarmánykészletet nem sikerült biz­tosítani, s kedvezőtlenül alakult a ta­karmányok összetétele Is. Azokból a takarmányokból — széna, szenázs és kukorlcaszilázs — volt kevés, ame­lyek döntő Jelentőségűek a tejterme­lés szempontjából. A helyzetet súlyos­bította az erőtakarmányhlány. Csak Január első dekádjában 15 ezer 200 literrel kevesebb tejet termeltek az előző év valóságához viszonyítva. A várva várt ú] termés Is késett. A gaz­daságok többségében a kiapadt kész­letek miatt szinte átmenet nélkül tér­tek át a zöldtakarmányozásra. A zöld­takarmány mennyisége és minősége sem volt kielégítő. AKIKET ELKERÜLTEK A VISZONTAGSÁGOK Kétségtelenül a felsorolt tényezők objektíveik, s Jelentős mértékben ked­vezőtlenül befolyásolták a takarmány­termelés alakulását, s ezzel párhuza­mosan a tejtermelést Is. A járásban azonban akad hat olyan mezőgazda­sági üzem; a galántai, az ábrahámi, a nádszegi (Trstice), a vágsellyei (Sal'a) és a zsigárdi (Žiharec) szövet­kezet, valamint az Crföldi (Slovenské pole) Állami Gazdaság, ahol képesek voltak megbirkózni a felmerülő ne­hézségekkel, s az Idei tejértékesítési tervüket az előjelek szerint teljesítik vagy túlteljesítik, hozzávetőlegesen 650 ezer literrel. önként vetődnek fel a kérdések: vajon mivel magyarázható az, hogv ezekben a gazdaságokban képpsek voltak tömegtakarmányokből olyan készleteket teremteni, amelyeik az ú) szilázsíg bőségesen kitartottak, s le­hetővé tették a folyamatos, kiegyen­súlyozott, minőségileg is megfelelő takarmányozást. Az említett gazdaságok állattenyész­tésének színvonala vajon miért múlja felül a többi mezőgazdasági nagy­üzemét, amikor a tartási feltételek Járásszerte hasonlóak? A válasz egyértelmű: a kiugró eredmények mindenekelőtt a megfon­tolt és célravezető Irányításban, a hozzáértésben, a rugalmas munka­­szervezésben, a következetes ellenőr­zésben, a szigorú munka- és agro­technikai fegyelemben rejlenek. Tö­mören fogalmazva; az olyan emberi munkában és tevékenységben, a­­mely nem tűri meg a középszerűsé­get, képes áldozatokat hozni, fokozott erőfeszítést kifejteni a nehézségek leküzdésében, a termelés további eredményes fejlesztése érdekében. Csak ezen kiváló, erények birtokában hidalhatták át az őket is hasonló mértékben sújtó objektív nehézsége­ket. Minden bizonnyal kedvezőbben alakulhatott volna a tejtermelés hely­zete is, ha az élenjárók példáját töb­ben követik; TÖBBÉ NE FORDULJON EL0 A Járás mezőgazdaságának irányi­tól mindent elkövettek annak érdeké­ben, hogy a küszöbön álló téli Idő­szakra kedvező takarmányozási felté­teleket biztosítsanak valamennyi me­zőgazdasági üzemben. A hatékony In­tézkedéseknek és a rendszeresített tüzetes ellenőrzéseknek meg lett az eredménye. Két mezőgazdasági üzem kivételével minden gazdaságban kellő mennyiségű, s a múlthoz viszonyítva Jobb minőségű és kedvezőbb össze­tételű tömegtakarmányt sikerült biz­tosítani. A két lemaradozó gazdaság takarmányhiányát a többi üzemből pótolják. — A tehenészet eredményessége a tényezők egész során múliik — mon­dotta Demian Macák mérnök kandi­dátus, a jml Igazgatója. — Fokozott Igyekezetét fejtünk ki annak érdeké­ben, hogy a vezetők, de főleg a mű­szaki dolgozók Irányító-szervező munkája javuljon. Az Irányítás és szervezés vonalán elsősorban azok­nak kell Jobb helytállást tanúsítani, körültekintőbb munkát végezni, akik közvetlenül az Istállókban Irányítják a termelést. Tudjuk, hogy a takarmányalap a tejtermelés meghatározója. Járásunk természeti adottságai között a belter­­jesttő tényezők közül az öntözésnek van a legnagyobb szerepe. Ezért igyekszünk öntözőhálózatunkat bőví­teni, és az öntözést technológiát kor­szerűsíteni. Ezen a téren szép ered­ményeket értünk el. A tömegtakar­mánynövények Jelentős hányadát ön­tözött feltételek mellett termesztet­tük. Ez is hozzájárult a takarmány­termelés kedvezőbb alakulásához. Minden erőnkkel a lehető legked­vezőbb feltételek megteremtését szor­galmazzuk már azért Is, mert a tej­termelésben előirányzott feladatoik a következő években még Igényesebbek lesznek. A tartósított takarmányuk minőségének Javítása és a vesztesé­gek csökkentése érdekében százezer köbméterrel bővítették a szilárdított stlóvermek kapacitását. Jövőre ezt a kérdést véglegesen meg szeretnénk oldani. Korszerű, nagykapacitású szé­natárolőkat építünk csehországi ta­pasztalatok és tervdokumentációk alapján, amelyek a lucernaszéna ml­­nóségt tárolását szolgálják. Ezekből összesen húszat szeretnénk építeni, s ebből Jövőre legalább hét szénatá­­rolőt átadni rendeltetésének. Az erőtaikarmányok szakszerű keze- • lése, keverése és homogenizálása ér­dekében — ami nemcsak az egyenle­tes takarmányozás, hanem az erőta­karmányok megtakarítása szempont­jából Is felbecsülhetetlen Jelentősőgű — az idén 14 központi takarmányke­verőt építettünk. Reméljük, hogy jö­vőre teljes mértékben biztosítjuk majd a központi takarmánykeverők szükséges kapacitását. Tehát mindent elkövetünk annak érdekében, hogy az idei év. többé ne Ismétlődjön meg. Összegezve A Járásszerte kifejtett Igyekezet a tömegtakarmányalap megteremtésére örvendetes tény. De ahhoz, hogy a szarvasmarha-tenyésztésre alapozott ' tej- és hústermelést megfelelő sztntrp emeljék, a takarmánytermesztés terü­letén is gyökeres szemléleti válto­zásra van szükség valamennyi Irányí­tási szinten. Valljuk be őszintén: a tömegtaikarmányok termelése az ese­tek többségében nem érte el azt a megbecsülést, azt a rangos helyet, amely a gabonatermelésben évek éta érvényesül. Ezen a téren Is érvénye­síteni kell az új gazdasági szabály­zókat — a takarmányok belüzemi árénak minőség szerinti meghatáro­zását, az anyagi ösztönzés elveit stb. Széles körben kell kibontakoztatni a kezdeményezőkészséget, a serkentő szocialista versenymozgalmat belüze­mi és Járási szinten. Tovább kell tö­kéletesíteni a munkafolyamatuk Irá­nyítását és szervezését, s végezetül de nem utolsósorban gyorsítani kell a tudományos-műszaki haladás vívmá­nyainak gyakorlati alkalmazását. KLAMARCSIK MÄRIA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents