Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-11 / 49. szám
) 1982. december Íl. SZABAD FÖLDMŰVES. 11 fi Hiedelemben is mi a szí A soron lévő 7. ötére* tervidőszak éveiben felelősségteljes feladatok hárulnak a terclális szférába tartozó szervezetek, vállalatok, üzemegységek. továbbá a boltok munkaközösségeire. Nekik kell gondoskodni dolgozó népünk élelmiszerekkel, Iparcikkekkel való választékbő, rugalmas ellátásáról. Belkereskedelmünk dolgozóinak másokra át nem ruházható feladata ez. Hatékony szervezési formák és módszerek életbe léptetésével mindent el kell követniük az igényeket kielégítő árukészlet előteremtése érdekében. A szerződések kötésekor kazdeményezően kell eljárniuk, s megkövetelni a partnerektől az árualap rugalmas szállítását. A közelműltban Bartolomej Klrtak belkereskedelmi miniszterhelyettes és a tárca osztályvezetői a sajtó munkatársait az eltelt tíz hónap kiskereskedelmi forgalma terén elért eredményekről tájékoztatták. Szlovákiában nem kevés probléma merült fal a kiskereskedelmi forgalmi terv foghíjas teljesítése miatt. Ez arra figyelmezteti a szállító szervezetek, s a kereskedelem dolgozóit, hogy az év hátralevő részében nagyobb erőfeszítéseket tegyenek, még rugalmasabban teljesítsék a szerződésekben meghatározott feladatokat. Az eltelt tíz hónap alatt a bolthálózatok személyzete több mint ezerrel bővült Szlovákiában, tehát |oggal nőtt a lakosság jobb kiszolgálásával kapcsolatos elvárás Is. Azért Is Indokolt ez, mert a kereskedelem dolgozóinak havonkénti jövedelme túlhaladta a 2500 koronás átlagot, s Ilyen összegért már elvárható a jobb kiszolgálás. Ma elmondható, hogy az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma — az Ismert okok miatt — több mint 180 millió körönével növekedett, az Iparcikkek forgalma viszont csak mélyponton maradt. Ennek- fó okát abban kell keresni, hogy aránylag sok olyan ipari gyártmány ikerillt a boltokba, amely nem keltette fel a fogvasztók érdeklődését. Minőségi készletekkel viszont a kereskedelem nem rendelkezett. Dolgozóink tehát a családi költségvetés felhasználása tekintetében lényegesen igényesebbek lettek, mint korábban, s ma már alaposan meggondolják, tnlre költsék a pénzüket. Figyelmeztetés ez Iparunk vezetői részére. A megváltozott igényekre érzékenyen kell reagálni. Máskülönben gyártmányaik jelentős hányadét megtarthatják. A turistaforgalom megcsappanásával viszont a vendéglátó iparágak forgalmában következett be érzékeny csökkenés. Ezen a szakaszon Is minőségi (avulás szükséges. Olyan javulás, hogy a fogyasztót, tehát a vendéget megnyerjék, s a későbbiek folvamán Is megtartsák. Elérkezett tehát a vendég megbecsülésének az időszaka, ami várható volt. Amennyiben a vendéglátóiparban erre nem készültek fel időben, most látják annak a ká• rét. Az sem a véletlen műve, bogy a bútorkereskedelem év eleiétől, a clpőkereskedelem pedig augusztusban és szeptemberben tervteljesttést problémákkal küszködött. Ezen ágazatokban a készítmények korszerűségével, no meg a minőséggel Is problémák voltak. Rugalmasabban kellett volna gondoskodniuk az lparágakr^k a minőségi gyártmányok készítéséről és forgalmazásáról. —+— Az eltelt hónapok árnfogyasztásábúl Ítélve megváltozott a vásárló közönség Ízlése. Sajtfélékből például 5,2, tejből 6,8, étolajból és zsiradékból 10,6, tojásból 7,7, kenyérből 6, lisztből 11,1, cukorból 16,2, vajból 7,2 százalékkal nőtt a fogyasztás, csökkent viszont a hús és a hentesáruk kiskereskedelmi forgalma. Ügy tűnik, hogy a magas liszt- és kenyérfogyasztás nem csupán az emberi Igények kielégítését szolgálta. Nem ártana ezt kideríteni. Megállapítást nyert az Is, hogy a mezőgazdaságból származó élelmezési termékeknek mintegy 30 százaléka a termelőhelyeken, szállításkor vagy feldolgozáskor megy tönkre. A kereskedelem tehát hetven százaléknak megfelelő készletet kap a közellátás biztosításéra. Szükséges, hogy a termelésben, s az élelmiszeriparban lényegesen csökkentsék a veszteségeket, hogy több élelmiszer jusson a fogyasztóknak. Az Is jogos követelmény, hogy a kereskedelem a felkínált árut huzavonák nélkül átvegye, mert az idén Is előfordult, hogy a termelőnek kilincselnie kellett a zöldségfélék forgalmazása miatt. A múlt évben arra Is fény derült, hogy az ellenőrzött vendéglők 44 százalékában megkárosították a fogyasztókat. Csak természetes, hogy a vlszszaélések elkövetett a jogszabályok értelmében szigorúan megbírságolták. A közegészségügy és az élelmezésügy szakemberei áttekinthették az élelmiszerek fogyasztásának helyzetét Arra a megállapításra |utottak, hogy egy-egy dolgozó átlagában mintegy 1250 KJ-lal (300 kilokalória] csökkenthető a táplálék energiakészlete. Szükséges, hogy az ételek zsiradék és más energiatermelő összetevőinek a csökkentése során erre gondoljunk. A zsiradékok fogyasztásában ugyanis 22 százalékkal túllépjük az optimális határértéket. Emiatt különböző betegségek kínozzák az emberek sokaságát, s amennyiben a napi táplálék C-vitaminkészíete a szükségletnek csupán 64 százalékát fedezi, az ember szervezete nem eléggé ellenálló a betegségekkel szemben. Az elmondottak Indokolttá tennék az étrend módosítását, mégpedig a tejtermék-, a zöldség- és a gyümölcsfogyasztás javára. fii szakemberek elfogadhatónak tartják a személyenként! 250 kiló tej és tejtermékek évi fogyasztását a jelenlegi 238 kilóval szemben. Gyümölcsből pedig az eddigi 49 helyett 70, zöldségből pedig a 86 helyett 103 kiló fogyasztását tanácsolják évente. A termelés és a kereskedelem vetülefében tehát szükséges a kapcsolatok rendezése, és az elosztás rugalmassága. A boltok dolgozói részérói viszont az szükséges, hogy a fogyasztók Igényeire érzékenyebben reagáljanak. A fogyasztók kívánságát parancsnak tekintsék. —-4— Ai év hátralévő Időszakában a főbb élelmiszerek választéka tovább javul. fii múlt év valóságához viszonyítva a kereskedelem — a sajtféleségek kivételével — tejből többet kap. Étolajból és zsiradékokból 1500, sertéshúsból pedig ezer tonnával várható több a piacon, élőhalböl 2,8 százalékkal kapnak többet, mint tavaly Ilyenkor. Cukorból elegendő a készlet, csupán a csomagoló anyagok okoznak némi fennakadást, tehát ebből, lisztből és rizsből egyenletes ellátás várható. Csokoládéból 7,1, cukorkákból pedig 8,3 százalékkal jobb a készlet. Savanyított káposztából korlátlan mennyiség áll rendelkezésre, a zöldség-gyümölcs forgalom viszont marad a tavalyi szinten. Burgonyából mintegy 10 ezer tonnával van több készletben, mint a múlt évben. Amennyiben az említett árucikkekből nem lesz elegendő a piacon, azt az elosztás rovására kell Írni. Fenyőből 8,4 százalékkal várható több, mint tavaly, ugyanakkor 28 ezer darab műanyagból készítet fenyőt hoznak be Lengyelországból. Ipari áruból, némely textília kivételével, szinte minden választékban jobb a készlet, mint tavaly Ilyenkor. Az állandó jellegű — külföldről származó — hiánycikkekből viszont most sem lesz elegendő. Kárpitozott lakberendezési tárgyakból néhány külföldi egyedi darab kivételével van bőven. Elektromoskészülékekből, sportszerekből, továbbá ezüst tárgyakból szintén gazdag a választék. A színes képernyőjű tévékészülékek egész évre tervezett menynylségének 40 százalékát most adják piacra, tehát lesz belőle elegendő. Feladataink tehát nagyon Igényesek. Mind a kereskedelemnek, mind a termelésnek alaposan fel kell készülnie az 1983-as évre. A tervelőirányzat értelmében a következő esztendőben Szlovákiában 85 milliárd koronán felüli kiskereskedelmi forgalmat kell lebonyolítani. Az Ideihez képest tehát 2,9 százalékos fellendülést. A forgalmi terv persze ugyanannak az éremnek csak az egyik oldala. A másikon minőségi gyártmányok bő választéka, tehát gazdag árualap szükséges ahhoz, bogy a célok megvalósulhassanak. A mezőgazdaságban és az Iparban olyan háftér szükséges, amelynek keretében az elkötelezett dolgozók alkotó készségére alapozva messzemenően segítik a tervekben testet öltő társadalmi célok megvalósítását, a fogyasztói piac igényeinek ritmikus kielégítését. Szükségszerűvé válik a belső tartalékok mozgósítása. Vonatkozik ez a szállításra, a kereskedelemre, de a vendéglátóiparra is. A vázoltak jő! bizonyítják, hogy a szóban forgó ágazatokban sok a tartalék. Segítségül kell hívniuk a fogyasztót, ami persze nem lesz könnyű, hiszen az eddigi „kiszolgálással“ elidegenítették őt, s hogy visszanyerjék bizalmát, másképpen, emberségesebben kell közeledni feléje. A kereskedelmi dolgozé szívélyes mosolya, készsége, a vásárlő udvarias, megkárosítástól mentes, kulturált kiszolgálása a fogyasztót még némi készlethiény esetén is a kereskedelem oldalára állíthatja. Ezen a szakaszon Is Időszerű a szemléletváltozás, a hibák megismerése, s főleg felszámolása. Csak ekkor állhat a kereskedelem ténylegesen a helyzet magaslatén, ha megtisztul a fejlődést hátramozdltö, a fogyasztót szándékosan megkárosító tényezőktől. HOKSZA ISTVÁN Az ENSZ-közgyfllés október második felében plenáris ülésen emlékezett meg az élelmezési világnapról. A plenáris ülésen felszólalt Pérez de Cuellar főtitkár is. Beszédében hangsúlyozta, hogy napjainkban még több mint félmilllárd ember, férfi, nö és gyerek nem jut elegendő táplálékhoz. Annak ellenére, hogy olyan korszakban élünk, amelyre a technológiai sikerek, a példa nélküli gazdaság és tömegfogyasztás jellemző. Az élelmezési világnapról való megemlékezés, amely a FAO, az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezetének kezdeményezése révén valósul meg, lehetőséget nyújt arra, hogy kifejezzük szolidaritásunkat az éhező-к népes táborával. A főtitkár nyomatékosan felhívta a részvevők figyelmét, hogy mind saját országukon belül, mind pedig nemzetközi viszonylatban tegyenek meg minden tőlük telhetőt az éhezés minél előbbi, de legkésőbb az évszázad végéig történő felszámolása érdekében. Pérez de Cuellar beszédében rámutatott arra, hogy az utőbbt két évben javult a világélelmezési helyzet, főleg ami az élelmiszertermelést és a gabonatartalékok létrehozását illeti. Az Idén az élelmiszertartalékok az egész évi fogyasztás 18 százalékát alkotják, ami azonban csak minimálisnak tekinthető. Ez négy százalékkal több a múlt évi, és hét százalékkal több az 1980. évi valósághoz viszonyítva. Az utóbbi két évben tapasztalt pozitív fejlődés annak köszönhető, hogy a világviszonylatban kedvezőek voltak az Időjárási viszonyok és több országban növelték az élelmiszertermelést. örvendetes, hogy a fejlődő országokban is növekedett az élelmiszertermelés. Ha azonban a fejlődő országokban az egy lakosra számított élelmiszertermelést veszszttk alapul, lesújtó adatokat kapunk, tudniillik a lakosság természetes szaporulata sokkal magasabb, mint az élelmiszertermelés növekménye. Ha a fejlődő országokat kedvezőtlen Időjárású év sújtaná, és csupán minimális élelmiszertartalék állna rendelkezésre, katasztrofális helyzet Is kialakulhatna. Az utóbbi tíz év folyamán Dél- és Kelet-Azsiában, valamint Latin- Amerikában — a széles körű öszszefogás és Igyekezet eredményeként — némi előrehaladást értek el e gabonatermelésben. A feldolgozó kapacitások bővítésével egész sor ország javított az élelmiszerellátáson. Ennek ellenére az éhezés és az alultápláltság egész sor országban továbbra Is súlyos gondot jelent, és több térségben aláássa a békét és a stabilitást. A legsúlyosabb gondok Afrikában, elsősorban a Szaharától délre eső körzetekben vannak. Ezekben a térségeikben ugyanis az egy lakosra számított élelmiszertermelés lényegesen csökkent, ami az élelmlszerbehozataltől és az élelmlszersegélytöl valő függőség növekedésében Is megmutatkozott. Mindez azonban kevésnek bizonyult a problémák megoldásához. Az egy lakosra számított élelmiszer-fogyasztás például az utóbbi tíz évben tíz százalékkal csökkent, még annak ellenére Is, hogy a hetvenes években megkétszereződött a gabonabehozatal, s elérte a 11 millió tonnát. Javulás csak akkor állna be, ha a nyolcvanas években az élelmiszerbehozatal a háromszorosára növekedne... Afrika politikai vezetése már több Ízben hangsúlyozta, hogy megpróbálkoznak a nehéz, nagyon Igényes feladatok teljesítésével, amit a lagoszl kezdeményező terv ts bizonyít. Természetesen nagyon sokat segíthetnének a nemzetközi társaságok Is. fii multilaterális Intézmények Ázsia és Latln-Amertka fejlődő országainak már jelentős segítséget nyújtottak a búza- és rizstermesztési technológiák fejlesztésében. Ugyanez a megállapítás érvényes a műszaki segítségnyújtásra és a hitelpolitikára Is. Afrikában az élelmiszertermelés fellendítésére őrlést tartalékok vannak. Hatalmas kiterjedésű, művelésre alkalmas földterületek vannak a Szaharától délre eső térségben mind a csapadékos körzetekben, mind a szubtroplkus égövben. Arról van sző, hogy a fejlődő országok a multilaterális és bilaterális segítségnyújtás eredményeként összefogjanak azoknak az akadályoknak a leküzdéséhez, amelyek fékezik a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat fejlesztését. Az év elején az élelmezési világprogram kidolgozásával kapcsolatos konferencián 1s foglalkoztak ezen igényes kérdéscsoportok megoldásával. Akkor érnénk el előrehaladást, ha a még hátralevő támogatók, adakozók többet adnának, mint korábban. Az 1983- as és 1984-es évre 1,2 milliárd dollár értékről és e növekvő tendencia megtartásáról volna szó. Az éhezés és az alultápláltság felszámolása érdekében egész sor intézkedést kell kidolgozni, s ezt az Igényes problémát a politikai kérdések megvitatásánál Is figyelembe kell venni. Elsősorban a mezőgazdasági termékek nemzetközi kereskedelmében kell változtatásokat eszközölni úgy, hogy a fejlődő országok termelése és kivitele védve legyen. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az élelmiszertermelés növelése magában még nem elegendő az éhezés megszüntetéséhez. Az a fontos, hoey az előállított élelmiszerek oda kerüljenek, ahol azokra a legnagyobb szükség van. (blm mmmm Mindennapi feladat Napjaink parancsa a villamos energiával való takarékosság. A fogyasztáscsökkentésre való törekvésnek természetesn anyag) jelentősége van, s ez ösztönöz a takarékosság lehetőségeinek felkutatására. Mindenre kiterjedő figyelemmel törekednek elejét venni a kilowattórák fölösleges elhasználásának, az Ipolysági (Sahyj Vörös Lobogó Efsz-ben is, tudtam meg Zachar Pál mérnöktől, a gazdaság energetikusától. A villamos energiát fogyasztó berendezések kezelőinek figyelmét gyakran felhívják az áraratakarékosság fontosságára. s nyomatékosan hangsályozzák a fogyasztás csökkentésének szükségszerűségét. Minden dolgozónak tudnia kell. hngv egy egy vlľ ínyégő fölösleges bekapcsolása energiafogyasztással jár a szövetkezetben. A közös villanyszámláját rendszerint a villanymotorok áramfogyasztása növeli, ezért minden munkahelyen megkülönböztetett figyelmet fordítanak azok gazdaságos üzemeltetésére. Az energiaigényes munkahelyek egyike a BS 6 takarmányszárltő. Itt ugyanis 37 darab, különböző teljesitményfi villanymotor van üzemben. A száritő évi áramszükségiete 230 ezer kW6 körüli. Érthető, hogy évente jelentős energiamegtakaritásra törekednek. Az idén kihasználták a napsütésben gazdag nyarat a takarmányok természetes szárítására. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az előirányzott árammennyiségnek csak kétharmadát használták tel... Az áramtakarékosságot hasznos öt letekkel segíti az a három kollektíva, melynek tagjai három műszakban végzik a szárítást, illetve a pogácsá zást. — Az Itt dolgozó, kollektívák a máit évek tapasztalatai nyomán a takarékosság legeredményesebb tormáit keresik — tájékoztatott Tőth Géza műszakvezető, aki hét éve dolgozik a takarmányszáritőban. — Így született az a gondolat, hogy a xöldtakarmány-adagolő három motorja körül kettőt kikapcsoljunk, és jelentős villanyáramot takarítsunk meg anélkül, hogy az a termelés rovására menne. Befolyásolja az áramfogyasztást a szárítóberendezés folyamatos üzemeltetése is, ezért arra töreked tünk, hogy üresjárat nélkül, hosszabb időn át dolgozzunk. Ez függ a zöldanyag-ellátástől is. A szárításra beszállított anyag minősége is befolyásolja az energiafagyasztást: több fűtőanyag és villanyáram szükséges akkor. ha 3—4 centiméter helyett 10— 15 centiméteresre aprózott zöldanyagot kapunk. A szárító mennyezetére tekint, ahol 6—7 méter magasban a beporosodott villanyégők sora Igyekszik úrrá lenni a félhomályon. — Itt vannak ezek az égők — mutatott felfelé. — 30 darab 150 wattosnál nagyobb égő fogyasztja az áramot. Akkora magasságból a fény alig jut el ide. Ha helyükbe korszerűbb világítótesteket, mondjuk neonlámpákat szerelnének, akkor 6—8 darab, kisebb fogyasztással nagyobb világosságot teremtene. Még azt is megtudtam, hogy az Üzemzavarok okozta kényszerpihenők Is növelik az áramfogyasztást. Az utóbbi időben például egy meghibásodott porlasztó miatt kénytelenek mltak leállni. Mivel sehol nem tudak beszerezni másikat, új égőfejet vettek 60 ezer koronáért. A probléii:: :í .na azonban nem oldódott meg, mert ^ a zvolení Agrotechnika n. v. állítóla- Ц gos robbanásveszélyessége miatt nem | vállalta az égőfej beszerelését. < A másik gondot a BS 6 darálója íkozza. Ez hatórás üzemelés után darabokra tört. Kiderüli, hogy golyós£~j csapágy helyett görgősét szereltek bele, ami nem bírja a fordnlatszámot és összetört. Ilyen gondok nehezítik a tervfeladatok teljesítését és természetesen az energiatakarékosságra való törekvéseket. BÖJTÖS JÁNOS Minél kevesebben éhezzenek
