Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-11 / 49. szám

9 SERTESHIZLALAS, második műszakban A Közlök család éppen a szo­kásos esti tennivalókhoz készü­lődött, amikor betoppantam hozzájuk. — Így estejelé bőven akad tennivaló — jogadott a család­fő. — Negyven süldő, három koca, egy kan, meg egy csomó éhes kismalac várja ezeket a perceket. Ilyenkor szoktunk etetni. Közlök István barátom har­mincévesen választotta ezt a könnyűnek éppen nem mond­ható, időigényes kedvtelést. Va­jon miért? — Ügy Is mondhatnám, hogy a véletlen müve volt az egész — nevett el magát a házigaz­da. — Tavaly kocákat tartot­tam, de jött egy időszak, ami­kor egyszerűen lehetetlen volt értékesíteni a malacokat. Pedig szerződésem volt rá. Igaz, bíz­tatták, hogy niajd később, de a malacok közben jelcseperedtek, élelem is alig volt. Ekkor hatá­roztam el, hogy megtartom és fölnevelem az állatokat. Hizla­lást szerződést kötöttem, abra­kot vettem, és amikor elérke­zett az Ideje, átadtam a hízó­kat. A rimaszombati (Rimavská Sobota) húsüzem azonnal el­vitte mindet. Szép összeget kaptam s ez felvillanyozott. ŰJabb tizennyolc malacot állí­tottam a hízóba. Ezeket most szeptemberben értékesítettem. Közben bővítettük, korszerűsí­tettük az Istállót, s ma már negyven malacot tartunk. Ügy tervezem, hogy tavasszal elad­juk a hízókat s őszig, tél ele­jéig még negyvenet felhizlalok. — Évi nyolcvan hízósertés. Nem sok ez egy kicsit második műszakban? — Ahogy vesszük. Ha az anyagiakra gondolok, bizony elég nagy a teher. Főleg a kez­det volt nehéz. Fél év alatt hu­szonnégy darab ezrest költöt­tünk takarmányra, ráadásul az '3 <8 ■ ^шт — 4S istállót is rendbe kellett hozni. De aztán megjött az első bevé­tel, s vele együtt a kedvünk is. Igaz, bosszúság is akadt, hi­szen az egyik koca megbete­gedett, malacokat kellett ven­nünk, hogy teljesítsük a szer­ződésben rögzített negyven da­rabos létszámot. — Es fizikailag mekkora a teher? — A munka nehezét magam végzem, de ha a feleségem nem segítene, egyedül aligha vállalkozhatnék ekkora feladat­ra. Egyelőre Itthon van a gye­rekekkel, és a ház körült mun­kából is sokat vállal. — Naponta mennyi időt igé­nyel az állatok ellátása? — Ha beleszámítjuk az állat­orvosi vizsgálatokat, oltásokat stb. is, akkor körülbelül napi öt-hat óráról van szó. — Milyen az állategészség­ügyi szolgáltatás? — En kielégítőnek tartom. Dr. Lajda Igor körzeti állator­vos hívás nélkül is gyakran bekukkant hozzánk, nincs-e va­lami baj. A beteg állatok ré­szére külön helyiséget létesítet­tünk, hogy elejét vehessük az esetleges fertőző betegség ter­jedésének. — Milyen az érdekelt üze­mek, vállalatok kapcsolata a háztáji állattartókkal? — Áz igazat megvallva, ná­lunk még gyerekcipőben jár a mozgalom. Az érdekelt vállala­tok (húsüzem, terményforgal­mazó vállalat, Állami Bank stb.) nincsenek kellőképpen felkészülve a feladatra. Ezért van az, hogy a tenyésztőnek gondot okoz az abrak hazaszál­lítása, az állatok elszállítása stb. A kistermelőkkel kapcso­latban álló üzemeket el kelle­ne látni kisebb tehergépkocsik­kal, hogy gazdaságos legyen számukra a falvak látogatása, esetleg a tenyésztőknek nyúj­tott szolgáltatás. — Az Állami Bankot is emlí­tetted. — A kezdőknek ötezer koro­na készpénz-támogatást adnak. Ennyi pénzen nem lehet ko­moly állományt vásárolni. Ná­lunk, Serkében (Sirkovce) min­den bizonnyal többen vállaikoz nának szerződéses állattartás­ra, ha nagyobb hitelt kapnának. A fiatalok körében jelentős az érdeklődés, de éppen nekik kevés a pénzük az induláshoz. — Ezzel azt akarod monda­ni, hogy kicsiben nem érde­mes? — Pontosan. Ha tíz hízót tar­tok, nagyjából ugyanannyit kell az állomány körül forgolódnom, mintha negyven darabból állna, csak éppen a pénz lesz keve-Annak már Uz éve, hogy Kiirthy László deméndi (De­­mandice) kisállattenyésztő At­tila fiának több énekesmadarat vásárolt. Mivel Attila a közel­múltban katonai iskolába je­lentkezett Eperjesre (Prešov), most az unokák vették gondo­zásba a madarakat, amelyek már szerepeltek Léván (Levice) a Mártó »vásáron megrendezett kiállításon. Attilának nagy ér­deme van abban, hogy a köz­ségben egyre több a fiatal ál­lattenyésztő, s megalakult a IS tagú ifjú állattenyésztők köre is. Kép és szöveg: =-bj-ü sebb, ha еду-két héttel szállí­tás után bekopog a postás. — Megkérdezhetem, hogy mennyit hoz a házhoz a sertés­­hizlalás? — Az idén harmincnyolc hí­­zóért több mint hatvanezer ko­ronát kaptunk Mint már emlí­tettem, van kiadás is, de meg­éri a fáradozást. Csak legalább a bosszúságból lenne egy kicsit kevesebb. — Például? — Hivataloskodás, bürokrá­cia. Vegyünk egy példát. Ha valaki szerződést köt a fajállat­­nemesítő vállalattal malacneve­lésre, magánszemélynek nem adhat el malacot. Nekem elad­hatná, mert szerződést kötök a hizlalásra. Megvenném tőle a malacot, meghizlalnám, azután eladnám az államnak. Igen ám, csakhogy én nem vehetem meg közvetlenül a malacot, csak a fajüllatnemsítő vállalat közve­títésével. Innen elhozom a ma­lacot, a vállalatnak befizetem a pénzt, ők meg átutalják a te­nyésztőnek. De mindehhez kell két aláírás, meg két pecsét, ami a választott malacot érté­kesítő tenyésztőnek állaton­ként körülbelül hatvan koroná­jába, nekem ügyintézésbe meg időbe kerül. Nem lehetne ezt egyszerűbben csinálni? — Hát a gyerekek, ők is vonzódnak az állatokhoz? — István fiam még csak nyolc éves, de már sokat segíti Eleinte féltettem, hogy valami baja esik, de ügyesen mozog az állatok között, így az ap­róbb tennivalókon kívül a padló vízsugárral történő tisztogatá­sát is nyugodtan rábízom. Ami­kor sok n munka, egyenesen jól jön a segítsége. Amikor elköszöntem Kozlo­­kéktól, az úton hazafelé balla­gó emberekkel találkoztam. A mezőn befejeződött a munka. Kozlokéknál akkor vette kezde­tét a második műszak. FARKAS OTTŰ, Dobfenék (Dubno) A szarvasmarha takarmanyozäsa a Maian mányként számításba jön még a hüvelyesek szalmája, amely táplálóbb ugyan, mint a gabo­naszalma, viszont kevésbé emészthető és nagyobb adag­ban könnyen dugulást okoz. Aztán itt van még a kukorica­szár. Igen durva eleség, eredeti állapotában az állatok nem szívesen fogyasztják és sokat meghagynak belőle. Ennek el­lenére — főleg a háztáji állat­tartásban, ahol a lehető legol­csóbb takarmányokkal Igyek­szünk megoldani a termelést —i ezt a forrást is áci kell hasz­nálni. Elsősorban a szalmára vonatkozik, hogy kizárólag egészséges szálas kerüljön az állatok elé. A penészes, befül­ledt vagy másként károsodott szalma nem állatoknak való. Bármilyen gondosan állítjuk össze a napi adagot, minden­képpen szükség van a szüksé­ges tápanyagtartalom beállítá­sára, kiegészítésére. A mikro- és maikroösszetevők szükséges mennyiségének biztosítására a szarvasmarhák részére gyár­tott, ásványi nyalősó szolgál, amit a terményfelvásárló és ellátó vállalatban lehet besze­rezni. Ha kellő mennyiségű zöldet szeretnénk nyerni, a legkisebb rétek és legelők megfelelő ápolásáról is gondoskodnunk kell. Legfontosr b feladat a gyomirtás és a cserjék likvidá­lása. A leghatásosabb gyomirtó beavatkozás az idejekorán vég­zett kaszálás vagy legeltetés. A cserjéket évente kell i-tmi, mégpedig lehetőleg a téli hó­napokban. Nagyon fontos, hogy a réteket rendszeresen fejtrá­gyázzuk, mégpedig 50—СЭ kg nitrogénnel, 50 kg foszforral és 60—80 kg káliummal, természe­tesen hektáronként és tiszta hatóanyagban számítva. Adamcsük László agrármérnök A CSKP XVI. kongresszusá­nak határozata értelmében az állattenyésztés szerkezetét reális takarmányforrásainknak megfelelően kell továbbfejlesz­teni. A többtermelést túlsúly­ban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével kell biztosítani, miközben növelni kell az állo­mány hasznosságát. A határozatok Ismeretében örömmel tudatosítjuk, hogy a kistenyésztők is egyre na­gyobb érdeklődést tanúsítanak a szarvasmarha-tenyésztés, il­letve a szerződéses háztáji mar­hahizlalás iránt. A központi takarmányikészlet­tel való gazdálkodás alapelvei értelmében a CSSZSZK Szövet­ségi Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériuma 1979-ben meghatározta a szerződéses háztáji állathizlalás feltételeit. A határo­zat a marhahizlalás­sal kapcsolatban ki­mondja: Azokkal a ki­választott kistenyész­­tőkkel, akik gabonát nem termelnek, vi­szont rendelkeznek kellő mennyiségű tö­megtakarmánnyal és megfelelő állatszállás­sal, de saját forrásaik kihasználásával nem tudnák a megkövetelt 500 kg-os vágósúlyra felhizlalni az állatot, a húsipari szerveze­tek szerződést köthet­nek a szarvasmarha legkevesebb 500 kg-os súlyig történő hizlalá­sára. A szerződésben fel kell tüntetni a hí­­zóállat átadásának időpontját és helyét. Egy kilogramm élő­súly ellenében a te­nyésztő igényt tarthat 2 kg speciális keveréktakar­mányra, amit az illetékes ter­ményfelvásárló és ellátó válla­lat ad ki a húsipari vállalat igazolása értelmében. Az igé­nyelhető tápmennyiség felét azonnal a szerződés megköté­sekor, a többit a megállapodás szerinti időpontban veheti át a tenyésztő. A szarvasmarha-tenyésztés ál­lattenyésztésünk legfontosabb ágazata. Az emberi táplálko­zásban nélkülözhetetlen, legér­tékesebb élelmiszereket (tej, vaj, hús) ez az ágazat szolgál­tatja. Továbbá bőrt produkál, amely értékes bőripari nyers­anyag. Az ágazat nagy meny­­nyiségű, értékes Istállótrágyát termel, s ezzel jelentősen hoz­zájárul a talaj termőképességé­nek megőrzéséhez, a mezei nö­vények hozamnöveléséhez. A szarvasmarha jól hasznosítja a rostban gazdag, olcsó tömeg­takarmányokat, s közben sok kalóriában gazdag, biológiai szempontból igen értékes ter­méket nyújt. Az eredményes szarvasmar­ha-tartás alapja a legeltetés. A legelő a legmegfelelőbb, legtermészetesebb és legegész­ségesebb takarmányforrás. A levegő, a napfény és a mozgás serkenti a tüdő és a vérkerin­gés szerveinek tevékenységét, kedvezően hat az anyagcseré­re, valamint a D-vitamin kép­zésére. Ha a legelő jó, a szar­vasmarha részére az itt gyűj­tött eleség a legolcsóbb és leg­egészségesebb takarmány. A szarvasmarha-tenyésztésben nyári és téli takarmányozási Időszakról beszélünk. A nyári időszakban minden lédús, zöld tömegtakarmányt kihasználhatunk (zöld lucerna, réti fű, zöldikukorica, répaka­raj stb.). Télen a lucerna- és réti széna, kukoricaszár, takar­mány- és cukorrépa, burgonya stb. jöhet számításba. Kiegészí­tő takarmányként naponta és darabonként körülbelül 2 kg erőtakarmányt juttatunk. Na­gyon fontos, hogy a hizlalás egész Időtartama alatt biztosít­suk állataink számára a kifo­gástalan ivóvizet. A nyári időszakban kizáró­lag zöldtakarmányból álló napi adag túlságosan nedvdűs, meg­terheli az állat szervezetét s a mértéken felüli adagok kedve­zőtlenül hatnak a végtermék minőségére is. Ebből követke­zik, hogy a zöldtakarmányt ki­sebb adag száraz tömegtakar­mánnyal együtt kell kíní’.nl, és a hizlalás utolsó szakaszá­ban csökkenteni kell a zöldele­­ség mennyiségét. A napi takarmányadagot vál­tozatosan kell összeállítani. Soha ne etessük az állatokat csupán egyféle tömegtakar­mánnyal. A gllcldes takarmá­nyokat fehérjében gazdag ele­­séggel kombinálva adagoljuk. Szemléltető példaként kétféle takarmányadagot ismertetünk. Az egyik 12—15 kg zöld lucer­nából, 3—4 kg réti szénából, 1,5—2 kg abrakból és 30 gramm nyalósóból áll. A második 10— 12 kg zöld lucernát, 3—4 kg réti szénát, 1 kg takarmány­szalmát, 1,5—2 kg abrakot és ugyancsak 30 gramm nyalósót tartalmaz. A zöld lucernát óvatosan adagoljuk. A frissen kaszált zöldet hagyjuk megfonnyadni, nehogy puffadást, felfúvódást okozzon. Az állatokat csak ak­kor szabad kiengedni a legelő­re, ha a lucerna vagy a here már nem nedves. A már megszokott takarmány­­féleségekről más takarmányok adagolására mindig folyamato­san és nem egyszerre kell át­térni. A téli időszakban a minőségi szénán, kukoricaszáron kívül jó] hasznosíthatjuk a takar­mányszalmát. Lóáús és erőta­karmányokkal együtt adagol­juk. A szalma az emésztőrend­szer mechanikai telítettségének biztosítására szolgál, elősegíti és javítja az előgyomor műkö­dését és a bélmozgást. Takar­mányozásra elsősorban a tava­szi gabonák szalmáját használ­juk, mert ez puhább és táplá­lóbb, mint az őszieké. Takar­

Next

/
Thumbnails
Contents