Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-17 / 28. szám
ншжшэ A háztáji gazdálkodás Grázšában Kellemeset a hasznossal... VARGA KÁLMÁN, a Bélái (Belá) Hnb titkára édesapjától örökölte a kertészkedés iránti vonzalmat. A házikertben nyolc áron zöldséget termel, mégpedig folyamatos talajkihasználással, fóliaborítású., hajtató berendezésekben. A palántát — üvegházban és melegágyban — maga neveli. A paprikát január elején, a salátát és a karalábét február első napjaiban vetette. A tápkockás palántát március elején ültette, s áprilisban az SZKSZ köhídgyarmati (Kamenný Most) alapszervezetének fölvásárló központjában értékesítette a salátát és a karalábét. Paprikából évek óta a PCR fajtát termeli, s május végén piacképes termést szüretel. Uborkát és dinnyét május elején szokott ültetni. Varga kertésztársnak kilenc áras gyümölcsöse (kajszi- és Őszibarack, cseresznye, meggy, alma) van. A gyümölcsfákat oltás helyett szemezni szokta. Az őszibarackot augusztus végén, szeptember elején mandulába, a kajszit szilvába vagy ugyancsak mandulába. A szilva alanyt azért alkalmazza, mert a kert egy része aránylag nedves fekvésű s itt jobban érvényesülnek az így nyert csemeték. Meggyből a Pándy üvegmeggyet, almából a Starkingot részesítette előnyben. S hogy munkája valóban sikeres legyen, a gyümölcsösben három család méhet is tart. A vérbeli kertészkedő szőlőt Is telepített. Száz tő csemegeszőlője (Pannónia kincse, Irsai Olivér), és négyszáz tő borszőlője (Fehér burgundi, Piros tra mini) van, korszerű, középmagas vezetéken. Hozzáértését dicséri, hogy az ültfiöanyagot maga állította elő. Dr. Hofer Lajos Ä Szovjetunióban az idén magas szintű rendelet született a háztáji termelés fellendítésére. Ez lehetővé teszi, hogy jelentős kedvezményben részesítsék a háztáji gazdálkodókat és részletesen előírja az állami, s közös gazdaságoknak, valamint az állami irányító szerveknek, nogy milyen eszközökkel — így például takarmány és termőterület juttatásával, tenyészállatok kihelyezésével — segítsék a háztáji termelés fellendülését. A rendelet egyik legfontosabb vonása, hogy erőteljesen hangsúlyozza az állami és a gazdasági vezetők körében fellelhető, a magángazdálkodással kapcsolatos előítéletek feladásának szükségességét. SZSZKSZ A Szovjetunióban jelenleg 33 millió háztáji gazdaság működik; itt található az ország állatállományának mintegy ötödé. A tizedik ötéves tervben az országosan termelt hús és tej 30, a tojás 34, a burgonya 61, a zöldség 30 és a gyümölcs 50 százalékát a háztáji adta. E termékek elsősorban a falusi lakosság élelmiszerellátását szolgálták, de jelentős szerepük volt a városlakók ellátásában is. Több mint egy esztendő telt el a rendelet megjelenése óta, s a háztáji gazdálkodás iránt Egy idős kertésztárs panaszkodott a minap: — Még szóljon nekem valaki is a szerződéskötésről, zavarom a fain határéig...! A két fiammal úgy döntöttünk, hogy az idén csemegehagymát fogunk termelni, jól előkészítettük a földet, megvettük és kiültettük a méregdrága dughagymát. Igen, még ősszel, hogy idejekorán jelentkezhessünk a piacon az áruval. Tavasszal fejtrágyáztunk, öntöztünk, kapáltunk, és annak rendje-módja szerint megkötöttük a szerződést. Mi a szövetkezettel, a szövetkezet pedig a tagság nevében a Zeleninával. Amikor elérkezett az ideje, bejelentettük, hogy van piacképes árunk, kérünk negyven ládát a szállításhoz. Megígérték, tehát megrendeltük a szállítőeszközt. Soszeťte a Szovjetunióban, így Grúziában is igen nagy az érdeklődés. Grúzia hegyvidéki országrész. jelentős gondja, hogy kevés a nagyüzemileg művelhető szántóföld. A köztársaságban termelt citrusféléknek több mint a háromnegyede, a húsnak csaknem a kétharmada, a tejnek, a gyümölcsnek és a burgonyának mintegy a fele származik a háztájiból. A köztársaságban lényegében csak negyedmillió hektárnyi az a terület, ahol évente szántani, vetni lehet; ide kukorica, búza és árpa kerül. Ez a „fölüínség“ meg is látszik a határ képén: ritkán tapasztalható becsülete van a földnek, ^szó igazi értelmében véve minden tenyérnyi területet megművelnek. Két napon át jártuk a grúziai háztáji gazdaságokat. G. Mgeladze, az abasai járási pártbizottság első titkára többször hangsúlyozta, hogy a magyar tapasztalatok nyomán kezdtek munkához. Mint ahogy Magyarországon, úgy Grúziában sem csak a parasztok foglalkoznak háztáji termeléssel, hanem társadalmi tevékenység ez a javából. A nagy helyeslést kiváltó, január 8-t párt- és kormányhatározat óta kolhoz- és szovhoz-tag, munkás és értelmiségi, aktív dolgozó és nyugdíjas egyaránt dolgozik a háztájiban is. A 34 000 lelket számláló járásban ma 3500 család mintegy 15 000 sertést hizlal. Azt várják, hogy az idén az elmúlt évinél legalább 1000 kan voltunk, láda és szállítási lehetőség meg kevés. A megbízott fölvásárló igyekezett arányosan elosztani a ládákat. Nekünk negyven helyett négyet kínált. Dühömben azokat is otthagytam, akárcsak mások. Mint később megtudtam, végül a szerény lehetőséget sem használta ki a város. Korábban mindenkitől átvették az árut, most azok sem kaptak elég ládát, akik szerződést kötöttek. Hát lehet, érdemes így termelni? Mivel a csemegehagyma-ügyben magam is érdekelt voltam, hozzáfűzném a saját véleményemet. A leszerződött mennyiségnek alig felét tudtam csemegehagymaként értékesíteni, a többit — nem kis bosszúsággal — egy hónap múlva adtam el. Persze, immár kilóra, lényegesen olcsóbban. tonnával több sertéshúst termelnek majd a háztájiban. Az istállóépítéshez, a koca- és á süldő-, valamint a takarmányvásárláshoz hitelt kapnak azok a többletmunkára jelentkezők, akik a „fő foglalkozásukban“ is kitűnnek, tisztességesen dolgoznak. Általában nem egy-egy ember vagy család vállalkozik erre a munkára, hanem többen összefogva teszik- ezt. Az anyagi erőket egyesítik, így nemcsak „ólakra“, hanem olcsóbb, de korszehübb, 100—200 állat hizlalására alkalmas épületekre, a munkát könnyítő berendezésekre használják fel a pénzt. A sertéstartás legfontosabb feltétele itt is a takarmaoyellátás. Takarmányból annak ellenére kevés van, hogy a járásban a kukorica hektáronkénti átlagtermése 5,1 tonna volt. Éppen ezért, az idén a központi készletekből Grúzia 50 ezer tonna abraktakrmányt kapott a háztáji sertéstartás fejlesztéséhez — ebből az abasai járásba 4 ezer tonna jutott. Grúziában erősen kibontakozott, máris kézzelfogható eredményre vezetett a háztáji gazdálkodás fejlesztésére hozott határozat. Nagy politikai fegyelem és a gazdasági támogatások sora segíti a háztáji állattartókat: Tovább össztönzi a vállalkozó kedvet, hogy a zökkenőmentesen átvett hízók után jelentős jövedelemhez jutottak az emberek. Az idén csupán az abasi járásban 50 ezer sertés hizlalására vállalkoznak. F. K. Ennek kapcsán elmondanám: a déli körzetekben az ősszel dnggatott hagyma csemegének való elővetemény. A kertészkedő általában úgy számol, hogy a területegységenkénti bevétel 15—30 százalékát előveteménynyel biztosítja, a nagyobb jövedelmet a főnövénytől reméli. Igen ám, de mi van akkor, ha az értékesítési bonyodalmak miatt megkésik a főnövény ültetésével? Két út között választhat: vagy kitépi és a szemétre dobja az árut, ami senkinek sem kell, s kitelepíti a főnövényt, vagy megvárja, amíg elkopik a termés. Az utóbbi esetben persze ráfizet a termelő, mert a következő terménnyel megkésik. Hát tényleg nem aggaszt senkit, hogy az évente ismétlődő problémák esetleg kedvét szegik a kockázatot egyedül viselő termelőnek? Plavec Pál, *1 Gúta (Kolárovo) £ Az ipolybalogi (Balog nad Ipľom) szövetkezetben részes műveléssel igyekeznek enyhíteni a kertészeti munkaerő-gondokon. A kezdeményezés sikeréről majd csak ősszel beszélhetünk Fotó: í^bor Élenjáró kertbarátok Tapasztalat bizonyítja: egyes kertbarát-szervezetek a megalakulást követően egy helyben topognak, nem képesek megtalálni a kibontakozás útját. Mások viszont hamar talpraállnak, figyelembe veszik a helyi adottságokat, lehetőségeket, szorgalmuk, igyekezetük úgyszólván nem ismer határt. Sőt, egyéni érdekeiket képesek jól összhangba hozni a lakosság igényeinek kielégítésével, a társadalom elvárásaival. A hamar talpraállő és Jól boldoguló, szüntelenül gyarapodó, példásan működő szervezetek egyike a galántal járásban a nádszegi (Trstice), amely jelenleg 350 tagú. S mindjárt hozzátehetjük: e szervezet taglétszáma az idén negyvennel gyarapodott. Mire vall ez a tény? Arra, hogy aránylag jó a szervezeti élet, a vezetés, rendjén a dolgok. A vezetők, tagok jól forgatják az eszüket, találékonyak s igényesek nemcsak másokkal, önmagukkal szemben is. Ez tükröződik például a szervezet működéséhez való jó szervezési-irányítási feltételek megteremtésében, a felvásárló szervnek átadott áru frisseségében és jó minőségében. Mert a saját zöldségszükséglet kielégítésén túl a fölöslegből jut a nagyközség lakosainak, sőt a felvásárló szerven keresztül a piacra, esetleg a járáson kívülre is. Ha valamely gyöngébb szervezet vezetősége belföldi tanulmányútra szervezne résztvevőket, ajánlhatjuk, keressék fel ezt az élenjárót, a nádszegit. Bizonyára nem csalódnak, lesz mit látniuk, tanulmányozniuk. Hiszen, nem egyszerű átvevőhelyet találnak a község szélén, hanem tágas, nagy térfogatú áruraktárt, szociális helyiségei, ügyes áruátvevőkkel, a raktár mellett szakbolttal, ahol a tagok beszerezhetik a kertészkedéshez legszükségesebb kellékeket (vegyszer, vetőmag, műtrágya, fólia stb.), eszközöket. Ily módon a vezetőség tehermentesíti tagjait az utazás fáradalmaitól, költségétől, no meg hasznos időmegtakarítás is, hiszen a járási szék-Csánó Antal répaszállítmánya — Juhos Szilveszter: — Ilyen szép, friss, jó minőségű árut adunk ... hely 24 kilométernyire van a községtől. Mennyi zöldség átvételére kötött szerződést a ZELENINA nemzeti vállalat járási szerve a nádszegi kertbarátokkal? Az idén összesen 600 tonnára, ami jobbára zöldpaprika, uborka, sárgarépa — s plusz vállalásként fokhagyma. — S volt-e probléma az átvétellel? — érdeklődöm ifjú Bartalos Lászlótól, aki tíz évig a titkári tisztséget töltötte be. szerencse, hogy ez az áruátvétel-késleltetés nem az egész tagságot, hanem tizenkét-tizenöt tagunkat érintett. Hozzátehetjük: kedvezőtlenül, anyagilag károsítva. — Más áruval is ez a helyzet állt fönn? — A hónaposretket említhetném. Erre úgy került sor, hogy a retektermelők, szinte egyszerre akarták üríteni fóliasátrukat, felszabadítva a következő növény számára. Retekdöm-Erdélyi Vilmos június 26-án, elsőként adott át négy ládányi étkezési tököt s a tagaság az idén őt válasz ping következett be. S tudvatotta elnökül. levő, hogy a retek nem bírja Jól megfontoltan válaszol: a napokig tartó raktározást: — Előfordult. Jöttek a forró- fásul: fonnyad, értékét veszságok. A fejessaláta átvételét ti... Az áruátvétel késleltetése halogatták az átvevő szervek, bumerángként üt vissza, de a Ez aztán minőségromláshoz, ér- termelőre, aki anyagiakat, tékcsökkenéshez vezetett. Még s munkát fordított a termesztésre. ismerünk. Megállapodtunk a helyi szövetkezet vezetőségével. Az ő kocsijuk fuvaroz a Zeleninának, így a ml árunk elszállítása is biztosított. >—> Kik a legpéldásabb tagok, akik arra törekednek, hogy a vevő idejében jusson a jó minőségű zöldséghez? A termőterületet Is a lehető legjobban kik hasznosítják? Kicsit elgondolkozik, majd rávágja: s Hát Juhos Alajost, Csánó Antalt, Menyhárt Ferencet említhetném hirtelenében. ök már március végén fejessalátát kínáltak. Persze, többet is fob sorolhatnék, akik két, három termést is betakorítanak egyazon területről. A karalábét, előveteményként jó áron értékesítették, egyes tagok. Jó minőségű árut ad még Bartalos Imre, Juhos József és mások. — Törekszik-e a tagság szaktudása gyarapítására? —- Hogyne törekedne! Jelentős része a tagoknak a Szabad Földműves rendszeres olvasója, a helyi efsz jóvoltából. Ezzel azonban nem elégszünk meg. azt szeretnénk, ha valamennyi tagunk járatná ezt a közkedvelt mezőgazdasági hetilapot. No meg, ami a szakelőadást illeti, Magyarországról biztosítunk előadót, egyetemi tanárt. Ezt az előadást nem csupán a mi kertbarátaink számára akarjuk megszervezni és lebonyolítani, hanem a környékbeli ' :ségek kertbarátait is szívesen látjuk. Nagyon Jó a kapcsola-Ilyen a nádszegiek zöldhagymája, paprikája (A szerző felvételei) Viszont, elégedett az elnök, egyelőre, a paprika és a csomózott zöldség átvételi árával. — Mennyien fóliáznak a tagok közül? — Mintegy háromszázan. — A tervezett bevétel és teljesítése? — Hozzávetőleg 3,5—4 millió korona a tervezett bevételünk. Időarányos teljesítésével elégedettek lehetünk, ha a tavalyihoz viszonyítjuk. >— Szállítási nehézségek? s--- Szerencsére ilyesmit nem tunk a peredi (Težedikovo), a zsigárdi (Žíharovce) és a király révl (Králov. Brod) kertbarát-szervezetekkel. Minden bizonnyal, e szervezetekben is sok a szaktudását gyarapítani szándékozó kertbarát. Tanulmányút? Az idén nem szervezünk, kell a pénz más, nagyon fontos célra, költségfedezésre. Majd a jövő években arra is sort kerítünk, hogy kicsit szétnézzünk az országban. N. KOVÁCS ISTVÁN
