Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-04 / 48. szám

1982. december 4.

SZABAD FÖLDMŰVES.

13

Egy ország összefog

"í 2T"

A román kistermelők nem csupán zöldséget és gyümölcsöt termelnek, hanem virágot is. A fővárosban és a nagyobb vidéki városokban, is szinte minden utcasarkon lehet virágot vásárolni

A szerző felvételei

mm

...ЯДО0ИЯДО. -------m *•'

szervezése és alkalmazása

kezdeményezőkészségéneik kibontakoztatására. Lehetővé teszi, hogy a hiányosságokat Idejében felismerjék és rugalmas intézkedések révén kiküszöböljék. Végezetül, de nem utolsósorban jelentős segítséget nyújt a munka szüntelen tökéletesítésében, valamint az ökonómiai gondolkodásmód elsajátításában nemcsak a vezetők, hanem az egész tagság részéről.

A növénytermesztési szakágazat Idényjellegéből kiindulva a gazdasági központok értékelt mutatóinak a száma az év folyamán változik. A havi értékelések a szántóföldi munkák menetének és az agrotechnikai határidők betartásának, valamint az idő-* szerű termelési feladatok teljesítésének — például a virágtermesztésben — ellenőrzése és értékelése mellett elsősorban a költségek, főleg a béralap merítésére, az üzemanyag-fogyasztásra, a pótalkatrészek felhasználására, a traktorok tervezett teljesítményének betartására összpontosulnak. Az üzemanyag-fogyasztást' és a tervezett órateljesítményeket a komplex gépesítő brigádok tagjainál külön-külön értékeink.

A tervfeladatok teljesítésének havonkénti értékelése, de főleg a gazdálkodás egyetemes elemzése fényt derít a jó eredmények és a negatívumok okára, lehetővé teszi a termelésben, a szervezésben és a gazdálkodásban felmerülő hiányosságok feltárását, s ezek rugalmas kiküszöbölését. A hatékony anyagi ösztönzéssel egybekötve a személyi felelősségérzetet és a szövetkezeti fegyelmet szilárdítja. Ezen túlmenően a dolgozókat a hatékonyság növelésére és a termelőeszközök gazdaságos kihasználására serkenti.

BELÜZEMI KAPCSOLATOK

A belüzem! önelszámoló egységek együttműködéséből eredő kapcsolatokat a szövetkezet üzemi szabványai szavatolják, s a szövetkezet vezetőségének határozatai, valamint a szakágazatvezetők között létrejött egyezmények szabályozzák.

A belüzeml önelszámoló egységek között átadott és átvett termékek, munka és szolgáltatások minőségének meghatározásakor az az elv érvényesül, hogy minden átnyújtott teljesítménynek meg kell felelnie a standard minőség követelményeinek. Ha a minőség nem felel meg a megszabott kritériumoknak, akkor a szállítónak kötelessége ezen javítani. Ha ezt nem lehet helyrehozni, akkor bírságként a gyengébb minőségért csökken az alapdíjszabás értéke. Az együttműködő belüzeml önelszámoló egységek kapcsolatában felmerülő ellentéteket az illetékes vezetők kölcsönös megálapodás alapján oldják meg. Ha nem sikerül megegyezniük, akkor a viszállyal kapcsolatban a szövetkezet gazdasági vezetősége és elnöke — végérvényes hatállyal — dönt.

A növénytermesztés, az állattenyésztés és a kisegítő tevékenység termékeit — amelyeket a belüzeml önelszámoló egységek kölcsönösen átadnak egymásnak — állandó elszámolási árakban becsülik fel. Azon termékek esetében, melyeknél nincsenek meghatározva az állandó áraik, felbecslésüket a költségek tényleges alakulása alapján meghatározott belüzemi árak szerint végzik.

A traktorokkal végzett munka díjtételét az automatizált irányítási rendszer díjszabási kulcsa szerint módosítják. A traktorokkal, valamint a többi önjáró géppel egy óra alatt végzett munka belüzeml ára a következő költségekből tevődik össze: a pótalkatrészek és az üzemanyagfogyasztás, a karbantartási és javítási bérek, a szállítók által végzett javítások költségei, a belüzeml javítások költségei, az alapeszközök leírási értéke, illetékek, valamint az üzemi költségek.

A szövetkezeteken kívül végzett munka esetében a gépek és szállítóeszközök teljesítményét a 4. számú tarifa alapján értékelik. A szövetkezeti tagok számára végzett munka esetében egységes 38 koronás díjtételt szabtak meg az egy óra alatt végzett munkáért.

ANYAGI ÉRDEKELTSÉG

Ahhoz, hogy a szövetkezet dolgozói anyagilag érdekelve legyenek a termelési feladatok teljesítésében, a munkatermelékenység növelésében és a minőség javításában, az anyagi ösztönzők közül az alapbér mozgó részét, a célprémiumokat, a folyamatos prémiumokat, az év végi prémiumokat, valamint a gazdasági eredmények szerinti részesedést érvényesítik.

K0ZGAZDASAGI

PROPAGANDA

Az alapbér mozgú részét — azaz

húsz százalékát — a fizikai dolgozók esetében alkalmazzák. Kifizetésük a minőségi mutatók betartásától függ. Az elvégzett munka mennyiségéért az alapbér nyolcvan százaléka jár. Az alapbér mozgó részét havonta fizetik ki. Ha a munka minőségét nem lehet az adott hónapban megállapítani például a vetés esetében — a jutalmat a következő hónapban fizetik ki.

Az alapbér mozgó részének funkciója — a tehenészet példáján bemutatva — abban rejlik, hogy a dolgozókat a lehető legnagyobb mértékben az első minőségi osztályú tej elérésére serkentse. A hagyományos Istállókban száz liter tej kifejéséért járó alapbér az első minőségi osztályú te] esetében maximálisan 56 korona, a második minőségi osztályú tejért 52 korona, a harmadik minőségi osztályért pedig 48 korona. Ebben az esetben a béralap szilárd része 40 korona, amely a tehenek gondozásáért és a takarmányozásért jár.

A béralap mozgó része a következőképppen oszlik meg: a tervezett havonkénti tejtermelés teljesítéséért 4 koronát, az állatok, az Istállók és azok 'környezetének tisztaságáért, illetve rendezettségéért 4 koronát, az

első minőségi osztályú tej elérésért 8 koronát, a második minőségi osztályú tejért pedig 4 koronát fizetnek ki.

A célprémiumokat ugyancsak a fizikai dolgozóknál alkalmazzák az agrotechnikai határidők betartása szempontjából különösen fontos és sürgős munkák Időbeni és minőségi elvégzéséért, a termékek leggazdaságosabb hasznosításáért stb. A célprémiumok anyagi ösztönzőként szolgálnak a takarmánynövények begyűjtésében és tartósításában, valamint a brigádokra alapuló munkaszervezési módszer elmélyítésében.

A műszaki-gazdasági dolgozók anyagi ösztönzésében a folyamatos és az év végi prémiumokat érvényesítik.

A folyamatos prémiumokat azon vezetők esetében alkalmazzák, akik a fizikai dolgozók munkáját közvetlenül irányítják — például a komplex gépesítő brigádok vezetői. A prémiumokat havonta, 'negyedévenként vagy az Idénymunkáik befejezése után fizetik ki.

A növénytermesztés szakaszán a folyamatos prémiumok kifizetését az agrotechnikai határidő és a technológiai fegyelem betartásától, az állattenyésztésben viszont a termelési feladatok — mindenekelőtt a tej- és a hústermelés — folyamatos teljesítésétől tették függővé. A folyamatos prémiumok összege az értékelt időszak alapbérének a tíz százalékát képezi a prémium kifizetésével kapcsolatos egy-két mutató teljesítése esetén.

Az év végi prémiumokban a szövetkezet valamennyi Irányítási szintjén tevékenykedő vezetők részesülnek. A prémiumokat az év végi elszámolás után fizetik ki, s összegük elérheti az évi alapjutalomnak a tíz százalékát. Az év végi prémiumok maximális összegét a törzskari dolgozóiknak — például a specializált szakembereknek, agronómusoknak, a növényvédelemre szakosított szakembernek stb. <— Juttatják, akik a fizikai dolgozók munkáját közvetlenül nem irányítják, s ezért folyamatos premizálásban sem részesülnek.

A termelés jövedelmezőségének túlteljesítése esetén a gazdasági központok vezetőinek a szövetkezet elnöksége növekményprémiumot hagyhat Jóvá, ennek összege elérheti az

adott önelszámoló egység prémium keretének a tíz sz4zalékát.

Valamennyi dolgozónak feladatkörűiktől függően 2—3 premizálási mutatót szabnak meg. Valamelyik mutató nem teljesítése esetén a prémiumok összegét arányosan csökkentik.

A dolgozók részesedése a gazdasági eredményeken elsősorban a termelés hatékonyságának növelésére ösztönöz. Ebben a szövetkezet valamennyi dolgozója részesülhet, a fő vezetők kivételével. A részesedés kifizetésének alapvető előfeltétele a tervezett év végi nyereség teljesítése. Az egyes önelszámolási központok közötti szétosztás fő kritériuma a termelés tervezett hatékonyságának az elérése, amelyet a száz korona anyagi és bérezési költségekre jutó teljesítmények értéke képvisel.

Ha az önelszámoló egység teljesíti a termelés hatékonyságának előirányzott év végi mutatóját, akkor valamennyi dolgozónak jár a részesedés tervezett összege, amely egy havi fizetésnek felel meg. Ha ezt a mutatót a szövetkezet globálisan teljesíti, akkor a részesedés összege egy további havi bérrel növekszik. Ha a gazdasági központ a termelés hatékonyságának mutatóját túlteljesíti, akkor tagjainak további egy havi fizetéssel növekszik a részesedése. Tehát a gazdasági központok dolgozóinak év végi részesedési összege elérheti a három havi fizetés értékét.

Azon gazdasági központok dolgozóinak, ahol nem teljesítették a tervezett teljesítményeket, a lemaradás arányától függően differenciált módon csökkentik az év végi részesedés összegét, maximálisan az átlagos havi bér erejéig. A kedvezőtlen időjárási viszonyok által előidézett teljesítménycsökkenést, — amelyet az állami biztosító megtérít — levonják a gazdasági központok összteljesítményeiből.

Jozef Barnát mérnök, a tudományok kandidátusa, Vincent Rapant mérnök, a Bratislava! Mezőgazdasági Közgazdaságtani Kutató- Intézet munkatársai és Pisch László agrármérnök, a somorjai Kék Duna Efsz elnöke '

Múltkor arról beszéltünk,

hogy az iparközpontú fejlesztési törekvések következtében Romániában éveken át háttérbe szorult a szocialista mezőgazdaság céltudatos fejlesztésének kérdése, s a jelenség következménye napjainkban égető megoldást sürgető, komoly államháztartási gondokban nyilvánul meg. Most azzal szeretnénk folytatni, hogy az RKP Központi Bizottsága tudatosította a vétett hibát és igyekszik kiköszörülni a csorbát. Az országban óriási erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy kiszabadítsák és ismét mozgásba hozzák a mezőgazdaság fejlődésének elakadt szekerét. A XII. pártkongreszszus és az RKP KB ülései egyaránt a területi önigazgatási és önellátási program megvalósítására mozgósítják a népet. Örvendetes, hogy a jobb munkára, az adottságok tökéletesebb kihasználására ösztönző felhívás megértésre talált, és már a néptanácsi képviselőválasztásokra és országos pártkonferenciára készülődés időszakában nemzeti mozgalom Indult az új agrárforradalom megvalósításáért. Tulajdonképpen nincsen ebben semmi különleges, hiszen valamennyien ismerjük a külgazdasági kapcsolatok bonyolultságát, tudjuk, milyen súlya van az élelmiszerönellátottságnak, és azzal is tisztában vagyunk, hogy holnapi jólétünk mértéke mindenekelőtt attól függ, milyen sikereket tudunk fölmutatni a termelés fejlesztésében, a szükségszerű takarékosságban, és a gazdasági élet valamennyi területén.

Nos, román barátaink azon munkálkodnak, hogy holnap már kevesebb legyen a gondjuk és több az örömük. A siker érdekében a mezőgazdasági földterület kilencven százalékát bíró szocialista mezőgazdasági nagyüzemek tehetnek legtöbbet, melyek — Ion Tesu mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter állítása szerint — korántsem használják ki a , termőhelyi adottságokat, a tudomány vívmányait és az eredményesebb munkát segítő, egyéb tényezőket. A megyékben tett kormányfői látogatások során ugyanis megállapítást nyert, hogy több termelőszövetkezetbeír és állami gazdaságban elhanyagolják az agrotechnikát, a közvetlen anyagi érdekeltség hiányában nem törik magukat a föld és a rendelkezésre álló biológiai anyag képességeinek jobb kihasználása érdekében stb. Erre leginkább az azonos föltételek közepette gazdálkodók eltérő termelési eredményei mutatnak rá. A miniszter nagyra értékeli az idei, a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta nem tapasztalt csúcshozamokat, viszont hangsúlyozza, egyelőre sok a kihasználatlan lehetőség. És nem csupán a Iemaradozókra gondol, de az élvőnalbelieket is bírálja.

zésére alapozza. Az orszáj minden részéből javulást ígéri elképzelésekről, felajánlásokró érkeznek hírek. Az országo tanácskozások és kormányfő munkalátogatások alkalmává gyakran bírált megyék az elsői között tettek ígéretet a helyze általános javítására. A Temei megyei gazdaságokat példáu azért marasztalták el, mert - akárcsak a bihariak, szilágyial és botosaniak — nem gondos kodtak a lehetőségek kihaszná lásáról. Számos gazdaságbar még decemberben is vetettek tehát nem csoda, hogy nyárur nem volt minek örülniük.

Mint mondta, akkor lennének elégedettek, ha jövőre legalább 25 millió tonna szemest tudnának termelni. A fejlesztési tervben is rögzített célt komoly, de megvalőtsithatú feladatnak tartja. Még akkor Is, ha ehhez — tiszta hatóanyagban számítva — mindössze száznyolcvan kilogramm műtrágya áll a termelők rendelkezésére, természetesen hektáronkénti átlagban számítva. Mert, mint mondja, nagy lehetőség rejlik az istállótrágya szakszerű kezelésében és felhasználásában, a taíajjavítási és öntözőgazdálkodási elképzelések megvalósításában stb. Az eléggé elmaradott állattenyésztést a területi önigazgatási és önellátási programnak megfelelően kívánják fejleszteni. A többtermelést elsősorban az állatsfirüség növelésével tervezik megalapozni, bár tudatában vannak annak, hogy ezzel párhuzamosan újabb beruházásokat kell eszközölniük és javítaniuk kell a múltban is sok gondot okozó takarmánygazdálkodást.

Bárhogy számítjuk, komoly elképzelésekről van sző. A mezőgazdasági és élelmiszeripari tárca mégis bizakodó. Derűlátását a fejlődő országos mozgalomra, az üzemek és a kistermelők fokozódó kezdeménye-A Brassó megyeieknek azér kellett pirulniuk, mert sokka jobb földeken egy tonnával ki sebb hozamot értek el búzából mint a kovászuaiak. Konkré intézkedések — többek közöt kádercserék — történtek annal érdekében, hogy ilyen problé mákról többé ne kelljen tár gyalni. örvendetes, hogy a me gye dolgozói már kiemelt fel adatnak tartják a mezőgazda ság tervszerű fejlesztését, < minden erejüket az önellátási program teljesítésére összpon tosítják. Gheorghe Dumitrache a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, igyekeznek adottságaiknak megfelelő részi vállalni az országos feladatok teljesítéséből, a központi alapok képzéséből, és az elvárásoknak megfelelően támogatják a háztáji termelők kezdeményezését. Az idén 32 ezer hektár őszit vetetlek, mégpedig gondosan előkészített magágyba, mert a silókukoricát és — a vetélytársként emlegetett knvásznaiak tapasztalatait is kamatoztatva — a burgonyát sikerült idejekorán betakarítaniuk. Ennek tudatában bíznak abban, hogy a barcasógi rónán, a Fogaras vidéki gazdaságokban, sőt, a Rupea környékén is túlszárnyalhatják a három tonnás átlaghozamot.

Hallatták hangjukat a Kovászna megyeiek is. Szószólójuk Molnár József, a Szocialista Munka Hőse, a csernátoni termelőszövetkezet elnöke volt. Elismerte, a 3,2 tonnás átlaghozam, amit a nyáron büszkén ünnepeltek, szép eredmény, de a jövő igényeit tekintve, bizony kevés az elégedettséghez. Jövőre országos méretben 3,5 tonnás átlaghozamot kellene elérni búzából. Hogy a vágy valósággá váljon, ahhoz a déli és nyugati megyékben 4,5, a legjobb feltételek közepette gazdálkodó vidékeken pedig legalább 5 tonnás átlagot kell fölmutatni. A feladat teljesítéséhez a Kovászna megyeiek lehetőségeikhez mérten igyekeznek hozzájárulni.

A termés napját román barátaink az idén Konstancában ünnepelték. A megyében negyed százada elsőként fejezték be a mezőgazdaság szocialista átépítését, s eredményeiket tekintve is rászolgáltak erre a kitüntetésre. Mint élenjárók, hatékony támogatást kaptak a gépesítéshez, jól ellátják őket műtrágyával és vegyszerekkel, s az országban itt van legjobban kiépítve az öntözőhálózat. Napjainkban 320 ezer hektáron folytatnak öntözőgazdálkodást, s az elkövetkező három évben további 80 ezer hektáron tervezik kiépíteni a hálózatot, tgy a szántóterület nyolcvan százalékán fogják pótolni a természetes csapadékot, s elsősorban

ennek köszönhetően a tervidó szak végére 5,5 tonnára növelik a búza, 6 tonnára az árpa és 12 tonnára a kukorica hek tárhozamát. Három év ,alatt 80 ezerrel növelik a szarvasmarhák számát, hogy elérjék az ötven darabos állatsürüséget. összesen 120 ezer tehenet fognak tartani, hogy önellátók legyenek és a mostohább feltételekkel rendelkező vidékeknek is szállíthassanak tejet.

Az ország élelmiszer-önellátottságának megteremtése természetesen a nagyüzemek feladata ,de — akárcsak nálunk — Romániában is jöl jön a háztáji árutermelésre vállalkozók gondenyhítő kezdeményezése. Szorgalmuk nyomán egyre gazdagabbá válik a városi piacok zöldség- és gyümölcskínálata, s javul az állattenyésztési termékekkel való ellátás is.

A jő példák közül legalább egyet hadd említsünk meg. A Hunyad megyei Puj község arról hires, hogy lakói szívesen foglalkoznak háztáji állattartással. A központi község tizenkét településén még tavaly elhatározták, hogy minden család legalább egy tehenet, tíz juhot, két sertést és negyven szárnyast fog nevelni. így itt az idén nem okozott különösebb gondot az önellátási program gyakorlati megvalósítása. A község ma nem kér, és nem is kap húst, tojást és tejet a központi alapból. Sőt! Június

végéig még az itteni kistermelők kínáltak az állami alapnak ötven hízott marhát, 217 növendékállatot, 235 vágósertést, 106 juhot, 350 bárányt, közel 17(10 hl tejet, 10,5 tonna gyapjút, két

tonna baromfihúst, 168 ezer darab tojást, 53 tonna burgonyát és 53 tonna gyümölcsöt. Az eredményes állattartás érdekében a község 800 ezer lejt költött a havasi legelők feljavítására, a lakosság pedig 350 hektáros legelőteriilet tisztítását, illetve 2B0 hektár legelő újravetését végezte el társadalmi munkában. Említést érdemel, hogy két iskola fóliaházakat létesített, s a megtermelt zöldséget a konyhán hasznosítják. A községben a húshoz a kenyeret is helyben sütik, havonta ötvenhét tonnát.

A pujiak példája nem egyedülálló, s egyre több követőre talál az országban. Tulajdonképpen ez is szavatolja, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére és a területi önigazgatási és önellátási program teljesítésére alapozott, országos önellátási törekvések rövidesen meghozzák a várt sikert.

kAdek GABOR