Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-04 / 48. szám

1982. december 4. SZABAD FÖLDMŰVES. 13 Egy ország összefog "í 2T" A román kisterme­lők nem csupán zöldséget és gyü­mölcsöt termelnek, hanem virágot is. A fővárosban és a nagyobb vidéki vá­rosokban, is szin­te minden utcasar­kon lehet virágot vásárolni A szerző felvételei mm ...ЯДО0ИЯДО. -------m *•' szervezése és alkalmazása kezdeményezőkészségéneik kibontakoz­tatására. Lehetővé teszi, hogy a hiá­nyosságokat Idejében felismerjék és rugalmas intézkedések révén kiküszö­böljék. Végezetül, de nem utolsósor­ban jelentős segítséget nyújt a mun­ka szüntelen tökéletesítésében, vala­mint az ökonómiai gondolkodásmód elsajátításában nemcsak a vezetők, hanem az egész tagság részéről. A növénytermesztési szakágazat Idényjellegéből kiindulva a gazdasági központok értékelt mutatóinak a szá­ma az év folyamán változik. A havi értékelések a szántóföldi munkák menetének és az agrotechnikai ha­táridők betartásának, valamint az idő-* szerű termelési feladatok teljesítésé­nek — például a virágtermesztésben — ellenőrzése és értékelése mellett elsősorban a költségek, főleg a bér­alap merítésére, az üzemanyag-fo­gyasztásra, a pótalkatrészek felhasz­nálására, a traktorok tervezett telje­sítményének betartására összponto­sulnak. Az üzemanyag-fogyasztást' és a tervezett órateljesítményeket a komplex gépesítő brigádok tagjainál külön-külön értékeink. A tervfeladatok teljesítésének ha­vonkénti értékelése, de főleg a gaz­dálkodás egyetemes elemzése fényt derít a jó eredmények és a negatí­vumok okára, lehetővé teszi a terme­lésben, a szervezésben és a gazdálko­dásban felmerülő hiányosságok fel­tárását, s ezek rugalmas kiküszöbö­lését. A hatékony anyagi ösztönzéssel egybekötve a személyi felelősségér­zetet és a szövetkezeti fegyelmet szi­lárdítja. Ezen túlmenően a dolgozó­kat a hatékonyság növelésére és a termelőeszközök gazdaságos kihasz­nálására serkenti. BELÜZEMI KAPCSOLATOK A belüzem! önelszámoló egységek együttműködéséből eredő kapcsolato­kat a szövetkezet üzemi szabványai szavatolják, s a szövetkezet vezetősé­gének határozatai, valamint a szak­ágazatvezetők között létrejött egyez­mények szabályozzák. A belüzeml önelszámoló egységek között átadott és átvett termékek, munka és szolgáltatások minőségé­nek meghatározásakor az az elv ér­vényesül, hogy minden átnyújtott teljesítménynek meg kell felelnie a standard minőség követelményeinek. Ha a minőség nem felel meg a meg­szabott kritériumoknak, akkor a szál­lítónak kötelessége ezen javítani. Ha ezt nem lehet helyrehozni, akkor bírságként a gyengébb minőségért csökken az alapdíjszabás értéke. Az együttműködő belüzeml önelszámoló egységek kapcsolatában felmerülő el­lentéteket az illetékes vezetők kölcsö­nös megálapodás alapján oldják meg. Ha nem sikerül megegyezniük, akkor a viszállyal kapcsolatban a szövetke­zet gazdasági vezetősége és elnöke — végérvényes hatállyal — dönt. A növénytermesztés, az állattenyész­tés és a kisegítő tevékenység termé­keit — amelyeket a belüzeml önel­számoló egységek kölcsönösen átad­nak egymásnak — állandó elszámo­lási árakban becsülik fel. Azon ter­mékek esetében, melyeknél nincse­nek meghatározva az állandó áraik, felbecslésüket a költségek tényleges alakulása alapján meghatározott bel­­üzemi árak szerint végzik. A traktorokkal végzett munka díj­tételét az automatizált irányítási rendszer díjszabási kulcsa szerint módosítják. A traktorokkal, valamint a többi önjáró géppel egy óra alatt végzett munka belüzeml ára a követ­kező költségekből tevődik össze: a pótalkatrészek és az üzemanyag­fogyasztás, a karbantartási és javítási bérek, a szállítók által végzett javí­tások költségei, a belüzeml javítások költségei, az alapeszközök leírási ér­téke, illetékek, valamint az üzemi költségek. A szövetkezeteken kívül végzett munka esetében a gépek és szállító­eszközök teljesítményét a 4. számú tarifa alapján értékelik. A szövetke­zeti tagok számára végzett munka esetében egységes 38 koronás díjté­telt szabtak meg az egy óra alatt végzett munkáért. ANYAGI ÉRDEKELTSÉG Ahhoz, hogy a szövetkezet dolgo­zói anyagilag érdekelve legyenek a termelési feladatok teljesítésében, a munkatermelékenység növelésében és a minőség javításában, az anyagi ösz­tönzők közül az alapbér mozgó ré­szét, a célprémiumokat, a folyamatos prémiumokat, az év végi prémiumo­kat, valamint a gazdasági eredmé­nyek szerinti részesedést érvényesí­tik. K0ZGAZDASAGI PROPAGANDA Az alapbér mozgú részét — azaz húsz százalékát — a fizikai dolgozók esetében alkalmazzák. Kifizetésük a minőségi mutatók betartásától függ. Az elvégzett munka mennyiségéért az alapbér nyolcvan százaléka jár. Az alapbér mozgó részét havonta fizetik ki. Ha a munka minőségét nem lehet az adott hónapban megállapítani például a vetés esetében — a jutal­mat a következő hónapban fizetik ki. Az alapbér mozgó részének funk­ciója — a tehenészet példáján bemu­tatva — abban rejlik, hogy a dolgo­zókat a lehető legnagyobb mértékben az első minőségi osztályú tej elérésé­re serkentse. A hagyományos Istál­lókban száz liter tej kifejéséért járó alapbér az első minőségi osztályú te] esetében maximálisan 56 korona, a második minőségi osztályú tejért 52 korona, a harmadik minőségi osztály­ért pedig 48 korona. Ebben az eset­ben a béralap szilárd része 40 koro­na, amely a tehenek gondozásáért és a takarmányozásért jár. A béralap mozgó része a követke­­zőképppen oszlik meg: a tervezett havonkénti tejtermelés teljesítéséért 4 koronát, az állatok, az Istállók és azok 'környezetének tisztaságáért, illetve rendezettségéért 4 koronát, az első minőségi osztályú tej elérésért 8 koronát, a második minőségi osz­tályú tejért pedig 4 koronát fizetnek ki. A célprémiumokat ugyancsak a fi­zikai dolgozóknál alkalmazzák az ag­rotechnikai határidők betartása szem­pontjából különösen fontos és sürgős munkák Időbeni és minőségi elvégzé­séért, a termékek leggazdaságosabb hasznosításáért stb. A célprémiumok anyagi ösztönzőként szolgálnak a ta­karmánynövények begyűjtésében és tartósításában, valamint a brigádokra alapuló munkaszervezési módszer el­mélyítésében. A műszaki-gazdasági dolgozók anya­gi ösztönzésében a folyamatos és az év végi prémiumokat érvényesítik. A folyamatos prémiumokat azon vezetők esetében alkalmazzák, akik a fizikai dolgozók munkáját közvetlenül irányítják — például a komplex gé­pesítő brigádok vezetői. A prémiumo­kat havonta, 'negyedévenként vagy az Idénymunkáik befejezése után fizetik ki. A növénytermesztés szakaszán a folyamatos prémiumok kifizetését az agrotechnikai határidő és a techno­lógiai fegyelem betartásától, az állat­tenyésztésben viszont a termelési fel­adatok — mindenekelőtt a tej- és a hústermelés — folyamatos teljesítésé­től tették függővé. A folyamatos pré­miumok összege az értékelt időszak alapbérének a tíz százalékát képezi a prémium kifizetésével kapcsolatos egy-két mutató teljesítése esetén. Az év végi prémiumokban a szö­vetkezet valamennyi Irányítási szint­jén tevékenykedő vezetők részesül­nek. A prémiumokat az év végi el­számolás után fizetik ki, s összegük elérheti az évi alapjutalomnak a tíz százalékát. Az év végi prémiumok maximális összegét a törzskari dolgo­zóiknak — például a specializált szak­embereknek, agronómusoknak, a nö­vényvédelemre szakosított szakem­bernek stb. <— Juttatják, akik a fizi­kai dolgozók munkáját közvetlenül nem irányítják, s ezért folyamatos premizálásban sem részesülnek. A termelés jövedelmezőségének túl­teljesítése esetén a gazdasági köz­pontok vezetőinek a szövetkezet el­nöksége növekményprémiumot hagy­hat Jóvá, ennek összege elérheti az adott önelszámoló egység prémium keretének a tíz sz4zalékát. Valamennyi dolgozónak feladatkö­rűiktől függően 2—3 premizálási mu­tatót szabnak meg. Valamelyik muta­­tó nem teljesítése esetén a prémiumok összegét arányosan csökkentik. A dolgozók részesedése a gazdasági eredményeken elsősorban a termelés hatékonyságának növelésére ösztönöz. Ebben a szövetkezet valamennyi dol­gozója részesülhet, a fő vezetők kivé­telével. A részesedés kifizetésének alapvető előfeltétele a tervezett év végi nyereség teljesítése. Az egyes önelszámolási központok közötti szét­osztás fő kritériuma a termelés ter­vezett hatékonyságának az elérése, amelyet a száz korona anyagi és bé­rezési költségekre jutó teljesítmények értéke képvisel. Ha az önelszámoló egység teljesíti a termelés hatékonyságának előirány­zott év végi mutatóját, akkor vala­mennyi dolgozónak jár a részesedés tervezett összege, amely egy havi fi­zetésnek felel meg. Ha ezt a mutatót a szövetkezet globálisan teljesíti, ak­kor a részesedés összege egy további havi bérrel növekszik. Ha a gazda­sági központ a termelés hatékonysá­gának mutatóját túlteljesíti, akkor tagjainak további egy havi fizetéssel növekszik a részesedése. Tehát a gaz­dasági központok dolgozóinak év vé­gi részesedési összege elérheti a há­rom havi fizetés értékét. Azon gazdasági központok dolgo­zóinak, ahol nem teljesítették a ter­vezett teljesítményeket, a lemaradás arányától függően differenciált mó­don csökkentik az év végi részesedés összegét, maximálisan az átlagos havi bér erejéig. A kedvezőtlen időjárási viszonyok által előidézett teljesít­ménycsökkenést, — amelyet az állami biztosító megtérít — levonják a gaz­dasági központok összteljesítményei­ből. Jozef Barnát mérnök, a tudományok kandidátusa, Vincent Rapant mérnök, a Bratislava! Mezőgazdasági Közgazdaságtani Kutató- Intézet munkatársai és Pisch László agrármérnök, a somorjai Kék Duna Efsz elnöke ' Múltkor arról beszéltünk, hogy az iparközpontú fejlesztési törekvések következtében Romániában éve­ken át háttérbe szorult a szo­cialista mezőgazdaság céltuda­tos fejlesztésének kérdése, s a jelenség következménye nap­jainkban égető megoldást sür­gető, komoly államháztartási gondokban nyilvánul meg. Most azzal szeretnénk folytatni, hogy az RKP Központi Bizottsága tu­datosította a vétett hibát és igyekszik kiköszörülni a csor­bát. Az országban óriási erő­feszítéseket tesznek annak ér­dekében, hogy kiszabadítsák és ismét mozgásba hozzák a mező­­gazdaság fejlődésének elakadt szekerét. A XII. pártkongresz­­szus és az RKP KB ülései egy­aránt a területi önigazgatási és önellátási program megvalósí­tására mozgósítják a népet. Örvendetes, hogy a jobb mun­kára, az adottságok tökélete­sebb kihasználására ösztönző felhívás megértésre talált, és már a néptanácsi képviselővá­lasztásokra és országos párt­konferenciára készülődés idő­szakában nemzeti mozgalom Indult az új agrárforradalom megvalósításáért. Tulajdonkép­pen nincsen ebben semmi kü­lönleges, hiszen valamennyien ismerjük a külgazdasági kap­csolatok bonyolultságát, tudjuk, milyen súlya van az élelmiszer­­önellátottságnak, és azzal is tisztában vagyunk, hogy holna­pi jólétünk mértéke mindenek­előtt attól függ, milyen sikere­ket tudunk fölmutatni a terme­lés fejlesztésében, a szükség­szerű takarékosságban, és a gazdasági élet valamennyi terü­letén. Nos, román barátaink azon munkálkodnak, hogy holnap már kevesebb legyen a gond­juk és több az örömük. A siker érdekében a mezőgazdasági földterület kilencven százalé­kát bíró szocialista mezőgazda­­sági nagyüzemek tehetnek leg­többet, melyek — Ion Tesu mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari miniszter állítása szerint — korántsem használják ki a , termőhelyi adottságokat, a tu­domány vívmányait és az ered­ményesebb munkát segítő, e­­gyéb tényezőket. A megyékben tett kormányfői látogatások so­rán ugyanis megállapítást nyert, hogy több termelőszövetkezet­beír és állami gazdaságban el­hanyagolják az agrotechnikát, a közvetlen anyagi érdekeltség hiányában nem törik magukat a föld és a rendelkezésre álló biológiai anyag képességeinek jobb kihasználása érdekében stb. Erre leginkább az azonos föltételek közepette gazdálko­dók eltérő termelési eredmé­nyei mutatnak rá. A miniszter nagyra értékeli az idei, a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése óta nem tapasztalt csúcshozamokat, viszont hang­súlyozza, egyelőre sok a kihasz­nálatlan lehetőség. És nem csu­pán a Iemaradozókra gondol, de az élvőnalbelieket is bírálja. zésére alapozza. Az orszáj minden részéből javulást ígéri elképzelésekről, felajánlásokró érkeznek hírek. Az országo tanácskozások és kormányfő munkalátogatások alkalmává gyakran bírált megyék az elsői között tettek ígéretet a helyze általános javítására. A Temei megyei gazdaságokat példáu azért marasztalták el, mert - akárcsak a bihariak, szilágyial és botosaniak — nem gondos kodtak a lehetőségek kihaszná lásáról. Számos gazdaságbar még decemberben is vetettek tehát nem csoda, hogy nyárur nem volt minek örülniük. Mint mondta, akkor lennének elégedettek, ha jövőre legalább 25 millió tonna szemest tudná­nak termelni. A fejlesztési terv­ben is rögzített célt komoly, de megvalőtsithatú feladatnak tartja. Még akkor Is, ha ehhez — tiszta hatóanyagban számít­va — mindössze száznyolcvan kilogramm műtrágya áll a ter­melők rendelkezésére, termé­szetesen hektáronkénti átlag­ban számítva. Mert, mint mond­ja, nagy lehetőség rejlik az is­tállótrágya szakszerű kezelésé­ben és felhasználásában, a ta­­íajjavítási és öntözőgazdálkodá­si elképzelések megvalósításá­ban stb. Az eléggé elmaradott állattenyésztést a területi ön­­igazgatási és önellátási prog­ramnak megfelelően kívánják fejleszteni. A többtermelést el­sősorban az állatsfirüség növe­lésével tervezik megalapozni, bár tudatában vannak annak, hogy ezzel párhuzamosan újabb beruházásokat kell eszközöl­niük és javítaniuk kell a múlt­ban is sok gondot okozó takar­mánygazdálkodást. Bárhogy számítjuk, komoly elképzelésekről van sző. A me­zőgazdasági és élelmiszeripari tárca mégis bizakodó. Derűlá­tását a fejlődő országos moz­galomra, az üzemek és a kis­termelők fokozódó kezdeménye-A Brassó megyeieknek azér kellett pirulniuk, mert sokka jobb földeken egy tonnával ki sebb hozamot értek el búzából mint a kovászuaiak. Konkré intézkedések — többek közöt kádercserék — történtek annal érdekében, hogy ilyen problé mákról többé ne kelljen tár gyalni. örvendetes, hogy a me gye dolgozói már kiemelt fel adatnak tartják a mezőgazda ság tervszerű fejlesztését, < minden erejüket az önellátási program teljesítésére összpon tosítják. Gheorghe Dumitrache a megyei pártbizottság első tit­kára hangsúlyozta, igyekeznek adottságaiknak megfelelő részi vállalni az országos feladatok teljesítéséből, a központi ala­pok képzéséből, és az elvárá­soknak megfelelően támogat­ják a háztáji termelők kezde­ményezését. Az idén 32 ezer hektár őszit vetetlek, mégpedig gondosan előkészített magágy­ba, mert a silókukoricát és — a vetélytársként emlegetett kn­­vásznaiak tapasztalatait is ka­matoztatva — a burgonyát si­került idejekorán betakaríta­niuk. Ennek tudatában bíznak abban, hogy a barcasógi rónán, a Fogaras vidéki gazdaságok­ban, sőt, a Rupea környékén is túlszárnyalhatják a három ton­nás átlaghozamot. Hallatták hangjukat a Ko­­vászna megyeiek is. Szószóló­juk Molnár József, a Szocialista Munka Hőse, a csernátoni ter­melőszövetkezet elnöke volt. El­ismerte, a 3,2 tonnás átlagho­zam, amit a nyáron büszkén ünnepeltek, szép eredmény, de a jövő igényeit tekintve, bizony kevés az elégedettséghez. Jövő­re országos méretben 3,5 ton­nás átlaghozamot kellene elér­ni búzából. Hogy a vágy való­sággá váljon, ahhoz a déli és nyugati megyékben 4,5, a leg­jobb feltételek közepette gaz­dálkodó vidékeken pedig leg­alább 5 tonnás átlagot kell föl­mutatni. A feladat teljesítésé­hez a Kovászna megyeiek lehe­tőségeikhez mérten igyekeznek hozzájárulni. A termés napját román bará­taink az idén Konstancában ünnepelték. A megyében ne­gyed százada elsőként fejezték be a mezőgazdaság szocialista átépítését, s eredményeiket te­kintve is rászolgáltak erre a kitüntetésre. Mint élenjárók, hatékony támogatást kaptak a gépesítéshez, jól ellátják őket műtrágyával és vegyszerekkel, s az országban itt van legjob­ban kiépítve az öntözőhálózat. Napjainkban 320 ezer hektáron folytatnak öntözőgazdálkodást, s az elkövetkező három évben további 80 ezer hektáron terve­zik kiépíteni a hálózatot, tgy a szántóterület nyolcvan száza­lékán fogják pótolni a termé­szetes csapadékot, s elsősorban ennek köszönhetően a tervidó szak végére 5,5 tonnára növe­lik a búza, 6 tonnára az árpa és 12 tonnára a kukorica hek tárhozamát. Három év ,alatt 80 ezerrel növelik a szarvasmar­hák számát, hogy elérjék az ötven darabos állatsürüséget. összesen 120 ezer tehenet fog­nak tartani, hogy önellátók le­gyenek és a mostohább feltéte­lekkel rendelkező vidékeknek is szállíthassanak tejet. Az ország élelmiszer-önellá­­tottságának megteremtése ter­mészetesen a nagyüzemek fel­adata ,de — akárcsak nálunk — Romániában is jöl jön a ház­táji árutermelésre vállalkozók gondenyhítő kezdeményezése. Szorgalmuk nyomán egyre gaz­dagabbá válik a városi piacok zöldség- és gyümölcskínálata, s javul az állattenyésztési ter­mékekkel való ellátás is. A jő példák közül legalább egyet hadd említsünk meg. A Hunyad megyei Puj község ar­ról hires, hogy lakói szívesen foglalkoznak háztáji állattar­tással. A központi község tizen­két településén még tavaly el­határozták, hogy minden csa­lád legalább egy tehenet, tíz juhot, két sertést és negyven szárnyast fog nevelni. így itt az idén nem okozott különö­sebb gondot az önellátási prog­ram gyakorlati megvalósítása. A község ma nem kér, és nem is kap húst, tojást és tejet a központi alapból. Sőt! Június végéig még az itteni kisterme­lők kínáltak az állami alapnak ötven hízott marhát, 217 növen­dékállatot, 235 vágósertést, 106 juhot, 350 bárányt, közel 17(10 hl tejet, 10,5 tonna gyapjút, két tonna baromfihúst, 168 ezer da­rab tojást, 53 tonna burgonyát és 53 tonna gyümölcsöt. Az eredményes állattartás érdeké­ben a község 800 ezer lejt köl­tött a havasi legelők feljavítá­sára, a lakosság pedig 350 hek­táros legelőteriilet tisztítását, illetve 2B0 hektár legelő újra­­vetését végezte el társadalmi munkában. Említést érdemel, hogy két iskola fóliaházakat létesített, s a megtermelt zöld­séget a konyhán hasznosítják. A községben a húshoz a kenye­ret is helyben sütik, havonta ötvenhét tonnát. A pujiak példája nem egye­dülálló, s egyre több követőre talál az országban. Tulajdon­képpen ez is szavatolja, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére és a területi önigazgatási és önellátási program teljesítésé­re alapozott, országos önellá­tási törekvések rövidesen meg­hozzák a várt sikert. kAdek GABOR

Next

/
Thumbnails
Contents