Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-04 / 48. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. december 4. 14 ф MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф tapasztalatok Szlovákia méhállománya 380—400 ezer család között Ingadozik. A csa­ládok kb. ^százalékában az anyáikat évente fiatal Jól petéző egyedekke) kell kicserélni. Sok méhész maga ne­veli a részére szükséges méhanyákat. A többség viszont vásárolja a fiatal anyákat, vagy megmenti a raj, eset­leg a csendes váltásból nyert anyát. Ilyen méhészek félnek az anyásftás­­tól, mert az el nem fogadott anyákat, nehezen tudják pótolni. Engedtessék meg, hogy beszámoljak az általam alkalmazott biztonságos módszerekről. Az anyásitás módszereiről a szak­lapok és a szakkönyvek sokat Írtak. Meg sem próbálom felsorolni, hány­féle anyásltási módszert tanácsoltak. A próbálkozások Idényenként (orszá­gos-viszonylatban) több tízezer anya életébe 'kerülnek. Az anyásltási ta­pasztalataimat több száz anya cseré­lésének összehasonlításával szerez­tem, ami bizony számos kiváló fiatal anya életébe került. Enélkül viszont nem tudnám ismertetni a legmegbíz­hatóbbnak Ítélt módszereimet. Márciustól októberig előfordulhat, hogy egy-egy családot anyásítanl kell. Ezért nem mindegy, hogy egy-egy Idényben mikor anyásítunk, kora ta­vasszal fejlődésben vagy már here­­űzés után. Fontosnak tartom, hogy az anyát­­lanságot minél hamarabb felismer­jük. Ez az egész Idényben, de még­­inkább korán tavaszai érvényes, ami­kor a család, vagy a családok hajla­mosak az álanyaságra. Korán tavasz­­szal az anyátlanságot könnyen felis­merjük. Sokszor már a külső Jelek­ből, vagy az erős zúgásból és a csa­ládok szárnyrezgetéséből Is megálla­pítható az anyátlanság. Én mindig az előző évben készített tartalékcsalád­dal anyásítok, mert ez a legbiztonsá­gosabb. Télen ugyanis az anyátlan család nyugtalan, sokat fogyaszt, te­hát kimerülve éri meg a tavaszt, s méhel rövid életűek. A tartalékcsa­láddal némileg segítek, hisz méhet, anyát és némi fedett Hasítást egy­szerre ikap a család. A tartalékcsa­láddal való anyásítást feleslegesnek tartom ismertetni. Erről Csurllla Jó­zsef méhésztárs nemrégen írt helye­sen. Ha viszont nincs tartalékcsalá­dom, s az anyásításra szoruló család eléggé erős, akkor az alábbiak sze­rint anyásítok. Előbb flasításpróbával meggyőző­döm a család anyátlanságáról. Ha nincs a családnak Hasítása, akkor az Idényben ehhez a módszerhez folya­modok. Az anyátlan család, méhek nélkül egy olyan fiasított lépet kap, amelyen anyanevelésre alkalmas fia­­sítás, vagy még pete is van. Három nap múlva a családot megnézem. Ha a beadott lépen nem építettek anya­bölcsőt, akkor anya van a családban, s azt meg kell találnom. Csak azután any ásíthatok, ha ezt eltávolítottam. Ha bölcsőt húzott a család, a beadott lépet eltávolítóm, s csak aztán anyá­sítok. Korán tavasszal, amikor az Időjárás nem állandósult, a kalitkába beadott anyát bevágom egy olyan lép szélére, amelyet még abban az évben selejte­zek. így a lépeket összetolhatom. Ko­rán tavasszal ez nagyon fontos. Az anyásitás sikeréről csak hét-nyolc nap múlva győződöm meg. A kalitkát csak mflléppel ragasztom le, s azon néhány ikls lyukat készítek, hogy az anya lehetőleg egy nap alatt szaba­dulhasson. A terjeszkedés Időszakában is vég­zek flasltáspróbát, amennyiben a család anyátlanságra gyanús. Megtör­ténhet, hogy a család megrajzlk, már nincs Hasítása, ám semmit nem érő fiatal párzatlan anyja van. A flasításpróba után olyan kalitkát használok, amelyből az anya csak bi­zonyos mennyiségű mézestészta elfo­gyasztása után, úgy 36-Г-48 óra múl­va szabadulhat. Ilyenkor nem vágom be a kalitkát a lépbe, hanem a fészek közepébe, egy kivett lép helyére akasztom. A sikerről csaik 7—8 nap múlva győződöm meg. A leírt mód­szert alkalmazom a hereűzéslg. Nehezebb már az anyásitás Július végétől, tehát hereúzéstől. Ekkor szintén a Hasítás próbához folyamo­dom, ha nincs benn Hasítás. Ha vi­szont öreg anyát cserélek, ez szük­ségtelen. Csupán az esetleges csendes váltásról győződöm meg. Estefelé anyásltok, s a családot addig etetem, amíg meg nem győződtem az anya elfogadásáról. Napi félliteres adagot adok, és mézestésztát. Hereüzés után a következőképpen anyásítok: , Ha meggyőződtem az anyátlanság­­ról, az anyát kirágós kalitkában adom be a fészek közepébe. A mézestésztát lezárom, hogy a méhek ne férjenek hozzá. Meggyőződtem róla, hogy eb­ben az Időszakban a méhek minden beadott anyát támadnak. A kalitkát erősen körülzárják, ha van alkalmas Hasításuk, akkor anyabölcsőt építe­nek. A beadott anyát csak 48 óra múlva nézem meg. Meggyőződöm ró­la, hogy körül fogják-e a kalitkát. Ha Igen, akkor ennek az okát kere­sem. Legtöbbször anyabölcsőt húztak. Megsemmisítem ezt, és kirágósra sza­badítom a kalitkát. Ebben annyi mé­zestészta van, hogy az anya csak 48 —60 óra múlva szabadulhat. A siker­ről csak tíz nap múlva győződöm meg. Az ismertetett anyásításl mód­szerek 99 százalékban sikerültek. Nem vagyok híve az egyszerű anyá­­sításnak. Többször Ismertettem, hogy milyen körültekintő munkát igényel egy kiváló fiatal anya nevelése, pá­­roztatása. S ha már megvan az anya, pár nap késés Indokoltabb, mint pél­dául annak az elvesztése. Elég terjedelmesen foglalkoztam a témával. Ezt azért tettem, mert sok család a többszöri sikertelen anyási­tás miatt legyengül, sőt egészen tönkremegy. Ezért hívtam fel a köz­figyelmet arra, hogy ne keressük az egyszerű anyásltási módszereket, ha­nem a legbiztonságosabbakat. Több évtizede a fentiek szerint anyásltok, minimális veszteséggel. Ha megtör­ténik, hogy egy idényben a méhek mégis megölnek egy-két anyát, az csak az én hlbáml Valami elkerülte a figyelmemet. Ezért bátorkodom ajánlani az Ismertetett anyásításl módszereket. NAGY KÄLMAN A galántal Me dos mézfeldolgo­­zó üzemében az év tavaszától új gép­pel készítik a méh­­pempővel vagy vi­rágporral kevert mézet. A gépen Bencúr Erzsébet dolgozik, aki n a­­ponta négy­ezer üveg töl­tésére keveri a mé­zet. Krajcsovics Ferdinand ШВНМНМЯШ íľfi iC tÓíÍ0ffl/Í0 я meredek domboldalra nyúló hű­ti ztkert végében gondos munkával épített méhes áll. A kétszintes kaptársor belülről kezelhető. A méhes sarkában kis helyiségben kapott he­lyet a pergető és egyebek. Annus Imre éppen a családok tele­lésén munkálkodott. A kaptárokról feljegyzéseket készített, mert az ada­tokat fejben nehéz lenne megőrizni. Esteledett, s a gazda villanyt gyúj­tott. Bejelezte a teendőket. — Hangulatos a méhes elrendezése, jó a jelszerelése, tehál minden Igényt kielégít — jegyeztem meg. — Látszik, hogy a gazda szakember. — A méhésznek jól jön, ha ért a famunkához. Itt majdnem minden fá­ból van. A kádármunka ugyan nem azonos a kaptárkészitéssel, részemre viszont nem okoz gondot. Méhesemet Is magam építettem. Ügy rendeztem el, hogy minden kéznél legyen. — Mikor és hogyan került kapcso­latba a méhekkel? — Ennek bizony már jópár éve. A háború előtti években Bodzsár István­tól kapott öt rajjal kezdtem. A csa­ládok száma azóta jócskán megsza­porodott. A háborús években a felesé­gem gondozta őket. A háború forgó­szele engem is magával ragadott. — Ipolyjödémesen (Ipeľské Olany) kedvező jeltételek vannak a méhész­kedésre? — A területtel elégedettek lehe­tünk. A környező erdők akácban bő­velkednek, s így kedvező a hordási lehetőség. A mezőgazdasági üzemek elegendő repcét vetnek évente, de a méhek hársvirágot ts találnak. Kevés viszont a lóhere, s a méhek kedvence a jacélla. A környék eléggé gazdag Méhes a domboldalon mézelő növényekben, s a méhészek emiatt nem vándorolnak. A családon­kénti 25—30 kiló mézet így Is elérik. Az tdei esztendő nagyon kedvező, a szokásosnál nagyobb a mézhozam. — Több helyen gonddal jár a méz felvásárlása. — Ez ránk ts vonatkozik. Nagy az edényhiány. A MEDOS képtelen ele­gendő mézeskanna juttatására. A jel­­vásárlást rugalmasabban kellene szer­vezni. Sok méhésznek nincs lehető­sége a méz tárolására. — A mézen kívül mi egyebet ter­melnek még a méhek? — Főleg méztermelésre rendezked­tünk be, pempő-, méhméreg- és virág­­porgyújtéssel nem foglalkozunk. — Milyen a méhészek kapcsolata a mezőgazdasággal? — Eddig nem voltak problémáink, kölcsönösen segítjük egymást. A nö­­vénymegporzást bérmentesen végez­zük. A méhek nyugodtan repülhetnek, mert a mezőgazdasági üzemek a nö­vények vegyszeres kezeléséről időben értesítenek. Annus Imre azon méhészek közé tartozik, akik a mézgyűjtés tekinteté­ben sovány esztendőkben is bíznak a jövőben. Hozzáértő, tehát eredménye­sen gazdálkodó méhész, s ez annak köszönhető, hogy ismereteit szüntele­nül bővíti. Hasznosítja a méhészössze­jöveteleken hallottakat, a hazai és о külföldi tanulmányutakon tapasztalta­kat, olvassa a szaksajtót, megszívlelt a tapasztaltabbak tanácsait. Az Ipoly­sági (Sahyj méhészeti alapszervezet megbízottjaként Intézi a község mé­hészeinek ügyes-bajos dolgait. Az alapszervezetben ktfejlett aktív tevé­kenységét a Szlovák Méhészszövetség Központi Bizottsága 1979-ben oklevél­lel és emlékplakettel jutalmazta. BÖJTÖS JÁNOS A Kaöini Mezőgazdasági Múzeum méhészettörténettel foglalkozó részle­gének kiállítási anyaga a régmúlt időktől napjainkig szemlélteti Cseh­szlovákia méhészetének dinamikus fejlődését. A korabeli tárgyak és kel­lékek a látogatónak pontos áttekintést nyújtanak az egyes korszakokról, s a szakavatott méhész aránylag pontos párhuzamot vonhat hazánk, és a többi európai orészág méhészete között. A legrégebbi méhészeti jellegű dokumentumok közé tartoznak a mú­zeum azon anyagai, amelyek az ember közvetlen beavatkozásának régi tárgyait mutatják be, tehát azt, hogy miként avatkozott be az ember a méhek életébe, hogyan vezette rá őket minél több nektár gyűjtésére. Ott láthatók a különféle régi és új típusú méhlakások, továbbá a te­nyésztés korabeli és mai eszközei is. Megtekinthetők a kivájt fatörzsből, a szalmából készült méhlakások, de a legkorszerűbb mai kaptártlpusok is. A régiségnek számító rendkívül értékes méhlakásoik persze már felújí­tásra szorultak, hiszen csak így nyújthatnak a látogatónak jó betekintést és művészi élményt. Rendkívül nagy figyelmet szenteltek egyebek között a faragott és a festett figurákkal díszített méhlaikások felújításának. Az utóbbi egy-egy korszak népművészeinek munkáját Is dicséri. A látogató aránylag pontos áttekintést nyerhet a mézpergetés és a te­nyésztés során használt eszközökről, s a Dole! Méhészeti Kutatóintézet munkaközösségének jóvoltából a méhanyák mesterséges megtermékenyíté­sének nálunik első ízben használt eszközeiről is. A szemlélődő megtalál­hatja továbbá a méhészkedés mai korszerű eszközeit, s a tudomány isme­reteit népszerűsítő új szakirodalmat, képanyagot, statisztikát, diafilmet és egyebeket. _hai— Hasznos eszmecsere volt EREDMÉNYES MÉZFELVÁSÁRLÁS A méhészek részéről az Idei év nagyon kedvezőnek mondható. A közepes vagy a gyengébb mézhozamú éve­ket végre kitűnő gyűjtés követte. A repce nektárbő legelőnek bizonyult, s a vándorlásra berendezkedettek közül többen eredményesen kihasználták a gyűjtés le­hetőségét. Štefan Šrámek, a JEDNOTA Fogyasztást Szövetkezet érsekújvári (Nové Zámky) megbízottja Idestova tizen­nyolc éve foglalkozik mézfelvásárlással. Mintegy har­minc-méhész rendszeresen neki adja át a ktperge.tett jé minőségű mézet. Az érsekújvárl, az udvardi (Dvory nad Žltavou) és a Gútai (Kolárovo) méhészek rendszerint 220 kanna mézet adnaik le a felvásárlónak. Az idén viszont 460 kanna mézet vett át tőlük. A jő eredményeket elérő méhészek közé sorolható Torma Ambrus, Bekslet Vilmos. Búrik Albert, Štefan Mellen, Alexander Hrčka és sokan mások. Šrámek elvtérs a város központjában levő otthonában vásárolja fel a mézet. A gazdag méztermés ellenére a JEDNOTA az Idén kevés kannát biztosított. Ez sajnos gyaikorl Jelenség. Emiatt a méhészek különféle edények­ben kénytelenek tárolni a mézet. Néhány méhész a CSSZK-ban értékesítette mézkészletét. A méz kilónkénti 35 koronás felvásárlási ára serken­tően hatott a méhészekre. Jőnéhányan gyarapították állományukat. A kipergetett mézkészletet tehát köz ellátásra kínálják fel. Korábban a méz bizonyos há­nyadát házilag értékesítették. Ma már ilyen eset alig fordul elő. Korábban még találkozhattunk egy-egy mézgyártő „méhésszel“, aki cukorszörpből készítette >i mézet eladásra. A MEDOS ellenőrzése és kedvező fel­vásárlásának hatására korlátozódott az ügyeskedők lét száma. P. J. PLAVEC Korábban már bírt adtunk rúla, hogy az SZMSZ KB küldöttsége a Né­met Demokratikus Köztársaságban hírneves méhészeti szakemberekkel tanácskozott, most viszont arról tájé­koztatjuk méhészeinket, hogy szep­tember elején hazánkban üdvözöl­hettük az NDK méhészeti küldött­ségét. A Rudolf Habermann vezetésével hazánkba látogató küldöttséget az SZMSZ KB titkára, Mikuláš Jáni elv­társ fogadta. A küldöttség megismer­kedett az SZMSZ szervezeti felépí­tésével, a méhészszövetségnek a CSKP XVI. kongresszusa, valamint a Központi Bizottság 4. plénuma irány­elveinek a saját hatáskörére lebon­tott feladataival. A két baráti méhészszövetség kép­viselőinek az eszmecseréje főleg a növények megporzására, a méz fel­vásárlására, továbbá a Varroa-atka elleni küzdelem módszereire irányult. Német barátaink ellátogattak szövet­ségünk szenckirályfai (Králová pri Send) oktató központjába, ahol Ke­­szőcze Imre telepvezető aprólékosan tájékoztatta őket a központ fokoza­tos kiépítéséről, megmutatta nekik a méhészeti skanzent, s az ültet­vényt. / A vendégek érdeklődéssel szemlél­ték a MEDOS galántai (Qalanta) üze­mét, ahol áttekintést nyertek a fo­gyasztói piac részére készülő külön­féle dúsítású méz gazdag választéká­ról, az exportfeladatok megvalósítá­sáról, a viasz felvásárlásáról, a mű­­lépek készítésének és forgalmazásának módjáról és feltételeiről, valamint az üzem fejlesztésének további lehetősé­geiről. Ellátogatott a küldöttség szövet­ségünk szalatnyal (Slatina) körzeti méhészeti anyanevelö telepére is. A telep vezetője — Kostrian agrármér­nök — tájékoztatta a vendégeket a főbb feladatok megvalósításáról, az állomás ez évi eredményeiről és to­vábbi feladatairól. Német barátaink elismerően nyilatkoztak a két köz­ponti létesítmény látogatása során észleltekről. Ez érthető is, hiszen az NDK méhészei még nem rendelkez­nek hasonló központi létesítmények­kel. Az NDK-beli méhészeti küldöttség tagjai Bratislavában tisztelegtek a szovjet hősök emlékművénél, meg­tekintették a főváros nevezetességeit, majd Banská Bystricára utazva tájé­kozódtak az ottani méhészeti alap­szervezet munkájáról és a kerületi székhely nevezetességeiről. Liptovský Hrádokon V. Čajkov­ský kandidátussal, a méhészeti kuta­tóintézet igazgatójával és a többi tu­dományos dolgozóval folytatott be­szélgetés során megismerkedtek a méhanyák mesterséges megterméke­nyítésének sikereivel és más eredmé­nyekkel. A vendégek és a vendéglá­tók eszmecseréje rendkívül gyümöl­csöző volt. Kitűnt ugyanis, hogy a két fél esetenként más és más mód­szerrel, de ugyanazon célok érdeké­ben munkálkodik. Az NDK méhészeti küldöttségének öt napos szlovákiai tartózkodása mindkét fél részére szép eredmény­nyel járt. A tárgyaló felek arra tö­rekedtek, hogy mindkét szövetség mé­hészetének fellendülését segítsék, s a kapcsolatok is tovább mélyüljenek. Ľ. PARIL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents