Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-04 / 48. szám
SZABAD FOLDMOVES 1982. december 4. 12 Az öntözéses gazdálkodás íejlesztése kifizetődd A légi (Lehníce) Csehszlovák—NDK Barátság Efsz 3647 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik. Ebből 3 ezer 500 hektárnyi terület öntözhető. Az öntözőberendezések túlnyomó hányadát az 1964—1970-es években létesítették — a felsőcsallóközi öntözőrendszer I., II. szakaszának építése keretében — abban az időszakban, amikor Szlovákiában kezdetét vette az öntözésfejlesztés. Ekkor még nem rendelkeztünk kellő tapasztalatokkal az öntözőberendezések koncepciós megoldása és üzemeltetése szemponjából. Ennek következtében az öntözőberendezések egyes paraméterei elmaradtak a mezőgazdasági termelés fejlesztési folyamatának későbbi követelményeitől. Szövetkezetünkben — úgy, mint egész Felső-Csallóközben — az öntözés a hozamok stabilizálásának egyik legfontosabb előfeltétele. Ugyanis Szlovákiának ez az egyik legszárazabb és legmelegebb körzete. Többéves megfigyelések szerint az évi átlaghőmérséklet 9,6—9,9, a tenyészidő folyamán pedig 15,2— 15,5 Celsius fok között ingadozik. Az évi átlagcsapadék értéke 530—550, a tenyészídőben pedig 270—280 mm. Szövetkezetünkben több éve figyelemmel kísérjük a csapadék évi alakulását.*'Megállapítottuk, hogy a szövetkezet területén a tenyészidő folyamán lehullott csapadék a körzet átlagánál is kevesebb, s egyenlőtlen az eloszlása is. Ezen túlmenően talajadottságaink is kedvezőtlenek. A területünk túlnyomó része sekély szántórétegű, kavicsos talaj. így az öntözővíz nagyobb mennyisége gyorsan átszivárog az altalajba. Annak ellenére, hogy az altalajvíz szintje aránylag magas — a felszíntől 2,5—3 méter mélységben van —, a nedvesség kapilláris felszivárgását a vastag kavicsréteg hátráltatja. Ezeken a területeken az öntözést többszöri ismétlésben, kisebb 15—25 mm-es mennyiségben adagoljuk. Természetes, hogy ez fokozott igényt támaszt a munkaszervezéssel szemben — főleg a sávos és a hordozható öntözőberendezések esetében —, s több munkaerőt és nagyobb üzemanyagfogyasztást követel. Az öntözéssel kapcsolatban a növénytermesztés szerkezetét agrotechnikai szempontból átértékeltük. Ügy döntöttünk, hogy öntözési lehetőségeinkre alapozva növeljük a másodnövények vetésterületét. Ezeket a szántóterületünk 16 százalékán termesztjük. A PERKO — repce és a kínai kel keresztezésének hibridje — igen alkalmas másodnövénynek bizonyult. Termesztésével a zöldtakarmányozás idénye ősszel meghosszabbítható, tavasszal pedig három héttel korábban kezdhető meg. Lehetőségeink keretében növeljük a gyepterületeket, főleg a legelők létesítésével, valamint az angolperje szántóföldi vetésével. Az angolperje fajtái közül a Dilonát, a Lolitát és a Jitralt termesztjük. A Dtlona fajta bizonyult a legalkalmasabbnak — hektáronként százhúsz tonnás zöldtömeggel fizetett. Az említett fűfajták másfél évig termeszthetők. Vetésüket őszszel végezzük, s a következő évben őszi búzát termesztünk utánuk. Mivel szántóterületünk túlnyomó része kavicsos, ezért a tápanyagpótlásban a cseppfolyós műtrágyázásra tértünk át. Termőhelyi adottságaink között a cseppfolyós műtrágya előnye abban rejlik, hogy a hatóanyagokat — vízhiány esetén — a növények asszimilációs felületükön keresztül Jobban hasznosítják. A búzatermesztésben a cseppfolyós műtrágyákat a gyom-GYAKORLATI TAPASZTALATOK irtó szerekkel együtt alkalmazzuk. így egy menetben végezhetjük el a műtrágyázást és a gyomirtást. Jelentős előnynek számít az is, hogy a DAM 390 cseppfolyós műtrágya alkalmazása esetén a gyomirtó szerek szükséglete a felére csökken. A cseppfolyós műtrágyák tárolására és keverésére külön központot létesítettünk, ahol a műtrágya hatóanyagának össze tételét és töménységét szükség szerint módosítjuk. AZ ÖNTÖZÉS SZERVEZÉSE Az öntözés menetének irányításával és szervezésével főiskolai végzettségű szakembert bíztunk meg. Az öntözőcsoport 35 dolgozóból áll. Közülük 15-en kezelik a hordozható öntözőberendezéseket, hat dolgozó pedig a harminc darab PP-67 típusú sávos öntözőberendezést üzemelteti és kezeli. A 13 darab PZT-90-es öntözőberendezés öt, a négy Fregat típusú berendezés hét, a négy Druzsba típusú öntözőberendezés pedig két dolgozó gondjaira van bízva. Az öntözési idényben az öntözőberendezéseket a hét minden napján — vasárnap kivételével — 24 órán keresztül üzemeltetjük. Az energetikai csúcs idejében a villanyenergia nagyobb fogyasztási ára éllenére is öntözünk. Tapasztalataink szerint ugyanis az energetikai csúcs következtében megszakított öntözés hátrányos a nagyobb költségekkel járó, de megszakítás nélküli üzemeltetéssel szemben. Az öntözővíz-szükséglet tekintetében betartjuk a tervezett mennyiséget, azaz egy-egy adagban a 40 millimétert. Az öntözővíz mennyiségét csupán a kukorica esetében módosítottuk, ahol a Fregat típusú öntözőberendezésekkel kisebb adagokban, de többször öntözünk. Az öntözőberendezések üzemeltetését műszaki megoldásuk és területi megoszlásuk figyelembe vételével a következőképpen szervezzük: Az öntözőhálózat üzemeltetését — a víz szivattyúzását, a földalatti csőrendszeren való vezetését, s szétosztását — a nagymagyari (Zlaté Klasy) Agroprogres Közös Mezőgazdasági Vállalat biztosítja. Két öntözőszivattyút; önállóan, a többit pedig a szomszédos mezőgazdasági üzemekkel közösen használjuk. Az Agroprogresnek minden pénteken benyújtjuk a következő heti vízigényünket. Ezen túlmenően állandó kapcsolatban vagyunk a Bratislava! Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet diszpécser szolgálatával. Ide jelentjük be a meteorológiai megfigyeléseinket, további számítógépes feldolgozásra. A számítógép — az adott időszakra — megállapítja a növényzet és táblák szerinti vízigényt. A kritikusan aszályos időszakokban az öntözőberendezéseket két műszakban üzemeltetjük. Amikor az öntözőberendezések nem üzemelnek, a nagykapacitású öntözőberendezések kezelői a berendezések karbantartását és javítását végzik. Az öntözöcsoport többi dolgozóját pedig szükség szerint a növénytermesztésbe vagy a műszaki-szolgáltatásokba csoportosítjuk át. Ezeket a dolgozókat — főleg a téli időszakban — a bratislavai Juraj Dimitrov Vegyiüzemben foglalkoztatjuk. Szövetkezetünkben az öntözőberendezések üzemeltetésére megfelelő és stabil szervezési üzemrendet dolgoztunk ki. Ennek ellenére az üzemeltetés folyamatossága szempontjából bizonyos negatív tényezők nem zárhatók ki, melyek elsősorban a kritikus aszályos időszakokban merülnek fel. Itt elsősorban a szőlőre, a paprikára és további vízigényes növényekre, például a Perkóra gondolok. A szőlőt például olyan kavicsos talajokra telepítettük, melyeknek a víztároló képessége minimális, ezért a kritikus szárazság esetén — több adagolásban — nagyobb mennyiségű öntözővíz szükséges. A fokozott vízigény túlterheli a műszaki berendezéseket, főleg az öntözőszivattyúkat. Az ilyen zavarok gyakorlatilag bevált szervezési rendszerünket átmenetileg megbontják. (Folytatjuk) ANDRASSY SÁNDOR agrármérnök, a légi Csehszlovák—NDK Barátság Efsz elnöke Äsomorjai (Samorín) Kék Duna Efsz 1973-ban jött létre Somorja, Tejfalu (Mliečno), Bacsfa (Báő) és Vajka (Vojka nad Dunajom) társulásával. A szövetkezet 2273 hektár mezőgazdasági területen — ebből 2059 hektár a szántó — gazdálkodik. Szántóterülete a kukoricatermelő körzetben, hét község határában — a központtól fél kilométertől 12 kilométerig terjedő távolságban — terül el. TERMELÉSI — GAZDASÁGI JELLEMZŐK A szövetkezet a növénytermesztés szakaszán a gabonafélék (a szántóterület 52,9 százalékán), a cukorrépa (a szántóterület 9,7 százalékán) és a takarmánynövények (a szántóterület 32 százalékán) termesztésére, az állattenyésztésben pedig a tejtermelésre (2205 darab szarvasmarha) és sertéshústermelésre (5374 darab sertés) szakosodott. A szövetkezetben összesen 509 az állandó dolgozó, s ebbő' a növénytermesztésben 135, az állat tenyésztésben 180, a műszaki-gazdasági dolgozók száma pedig 58. A szövetkezet gazdálkodásának színvonalát az 1981 ben elért — egy heklár mezőgazdasági területre számított — legfontosabb gazdasági eredmények jellemzik, amiikor a mezőgazdasági bruttó termelés értéke 27 ezer 561, a bevételeké 32 ezer 027, a teljesítményeké 32 ezer 639, a költségeké 27 ezer 686, a nyereségé pedig 4 ezer 953 koronát tett ki. 1981-ben egy hektár mezőgazdasági területre számítva 1400 liter tejet és 569 kilogramm húst, hektáronkénti átlagban pedig 5,44 tonna gabonát termeltek. Az állatsűrűségben — 100 hektár mezőgazdasági területre 115 számosállat jutott — felülmúlták a Járási, a kerületi és a szlovákiai átlagot. Az Ozemközi együttműködés keretében a szövetkezet a dttnaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrostav, a Mäsospol, az Agrokémia Vállalat, valamint a nagymagyari IZlaté Klasy) nagykapacitású öntözési rendszer tagja. Ágazati irányítás A szövetkezetben az ágazati lrá* nyitást és a szervezési rendszer elveit érvényesítik. A gazdaság három szervezeti egységre — növénytermesztésre, állattenyésztésre, valamint a műszaki szolgáltatások szakágazatára — tagozódik. A növénytermesztési szakágazat keretében négy termelési egység működik. Közülük’egy a szántóföldi növénykultúrák, három pedig a speciális növények — Ipari növények, kertészet, szőlészet — termesztésére össz-Pisch László, a somnrjai Kék Duna Efsz elnöke pontosul. A két komplex gépesítő brigád, amely az összes szántóföldi munkákat végzi, 'külön szervezeti egységként szerepel a növénytermesztést szakágazat keretében. A gépesítés szervezési megoldása figyelembe veszi a földalap területi megoszlását, az üzemanyaggal való takarékos gazdálkodást, a gépek gazdaságos átcsoportosítását és a dolgozók szállítását. A növénytermesztés szakaszán egy öntözési termelési egység is tevékenykedik. Az összes gépi eszközöket a somor-A belüzemi önelszámolás A KÉK DUNA EFSZ GYAKORLATI MODELLJE jai és a vajkai részlegre összpontosították. A gépesítő brigádok tagjai komplex gépesítő csoportokra oszlanak. Az összes szántóföldi munkát a gépek összpontosítást körzetében végzik. Szükség esetén a gépek átcsoportosítását — főleg az agrotechnikai határidőik betartása érdekében — a növénytermesztési szakágazatvezető irányítja. Az állattenyésztési szakágazat hét termelési egységre aprózódik az állatállomány területi elhelyezése szerint. A takarmányozási csoport különálló szervezeti egységet képez. Az állattenyésztés termelési egységei — a bacsfal és a csölösztői (Cilistov) részleg kivételével, ahol kocákat és hízósertéseket tartanak — férőhely hiánya miatt nem szakosodott. A telepeken vegyes állatcsoportokat tartanak. A gazdasági állatok takarmányozását és almozását a két csoportra osztót takarmányozási termelési egység tagjai biztosítják. A takarmánynövények begyűjtéséhez, szállításához, raktározásához és kezeléséhez szükséges gépi eszközökkel megfelelően el vannaik látva. A szövetkezet tapasztalatai arra utalnak, hogy előnyösebb ha a takarmányozási csoportok tevékenységét gépesítő, nem pedig állattenyésztő irányítja. A műszaki szolgáltatások szakágazata az összes építészeti és javítási tevékenységeket biztosítja. Szervezésileg nyolc termelési egységre tagolódik. Két termelési egység a növénytermesztési szakágazat számára, egy termelési egység pedig az állattenyésztés számára végzi a gépek javítását és karbantartását. A további termelési egységek dolgozói az építkezések, a szállítási, a szárítóüzem, a melléküzemág, valamint a pótalkatrészekkel és az építkezési anyagokkal való ellátás területén tevékenykednek. Az egyes szervezeti egységek közötti kapcsolatot az állattenyésztés és a műszaki szolgáltatások szakaszán telefonösszeköttetéssel, a növénytermesztésben pedig 12 rádióleadókészülék segítségével biztosítják. BELÜZEMI ÖNELSZÄMOLÄS A belüzemi önelszámolási rendszert az ágazati gazdasági központok, valamint a gazdasági- és költségközpontok révén érvényesítik. Az ágazati gazdasági központokat az egyes szakágazatok képezik. Gazdasági központonként a termelési egységek szerepelnek a szakágazatok keretén belül. A szövetkezetben összesen négy ágazati gazdasági központ és 25 gazdasági központ működik. A növénytermesztés szakaszán költségközpontokat nem létesítettek. Az állattenyésztésben költségközpontonként csupán a takarmányozási csoport szerepel. Az építészet területén két szervezeti egység — az építő és a karbantartó csoport, valamint az épületek javítását és fertőtlenítését végző csoport — a raktárgazdálkodásban pedig három szervezeti egység — a vajkai részleg műtrágya, üzemanyag és pótalkatrész raktára, a somorjal részleg takarmány-, üzem-" anyag- és vegyszerraktára, valamint a bacsfal és a keszőcési (Kyselica) részleg gabona- és takarmányraktára költségközpont gyanánt tevékenykedik. v TERVEZÉS Az önelszámoló egységek a saját végrehajtó gazdasági tervük szerint gazdálkodnak. A tervfeladatok lebontásakor a belüzemi kezdeményező tervézés elveit érvényesítik. A tervelőkészítés első szakaszában a járási mezőgazdasági Igazgatóság által előirányzott végrehajtási terv kötelező és tájékoztató jellegű mutatóit a szövetkezet vezetősége az egyes ágazati gazdasági központokra bontja le. Ennek alapján i— a gazdasági központok vezetői a szövetkezet tervezőié-' vei és a szakágazatvezetővel együttműködve — minden egyes gazdasági központ számára tervjavaslatot dolgoznak ki. A termelési feladatokat részletesen, a gazdasági feladatokat csupán a legfontosabb költség- és hozammutatókban bontják szét. A gazdasági központok tervjavaslatainak összevetésével megkapják az adott ágazati gazdasági központ tervét. Az összüzemterv és a szakágazat tervjavaslata közötti aránytalanságok esetén a gazdasági központok tervjavaslatát mődosítjáik. A FELADATOK TELJESÍTÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE A tervezett termelési feladatok teljesítését hetente értékelik, a termelési részlegeken megtartott operatív munkaértekezleteken. A gazdasági mutatók teljesítését havonta ellenőrzik és értékelik. Az értékelés forrásanyagát az automatizált Információs rendszer összeállításai alkotják. A tervfeladatok teljesítésének havonként értékelt eredményeit, valamint az észlelt hiányosságok kiküszöbölésére és a következő időszak feladatainak eredményes teljesítése érdekében hozott intézkedéseket a vezető testület értekezletén — az elnök, a főüzemgazdász és a szakágazatvezetők részvételével — továbbá az egyes szakágazatok munkaértekezletein — a gazdasági központok vezetőinek és a műszaki-gazdasági dolgozók részvételével — vitatják meg A gazdasági központok vezetői a dolgozókat a gazdasági központ eredményeiről, a terv és a valóság közötti eltérésekről a havonta megtartott munkaértekezleteiken tájékoztatják. Megvitatják velük a hiányosságok kiküszöbölésének lehetőségeit. A vezetőség és a tagság irányításba való részvételének említett formája széles körű teret biztosit a szövetkezett demokrácia elmélyítésére és a dolgozók a )
