Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-04 / 48. szám

, A GYÜMÖLCSÖSBEN A múló évek során megfi­gyeltem, hogy nekürak, gyümöl­­csészeknek általában nem ked­vez a tavasz. Tulajdonképpen februárról és márciusról van szó, amikor a legfontosabb ta­vaszi tennivalók agrotechnikai határidejét éljük. Ilyenkor több­nyire szeles az idő, gyakran esik az eső és mindenütt fene­ketlen sár van. Ha jobbra for­dul az idő, gyorsan vetemé­­nyezni kell, s mire szusszanta­nánk egyet, alighanem március vége van. Ilyenkorra már meg­duzzadnak a rügyek az alma- és körtefákon, s ha ekkor vesz­­szük kézbe a metszőollót, bi­zony sok termőrügyben kárt teszünk. Ezért javaslom, hogy inkább decemberben és január­ban végezzUk el a metszést. Nem baj, hogy fagyos a föld, esetleg hótakaró borítja, attól még vidáman dolgozhatunk. Ha egy ikicsit megenyhül a ziman­kó, vegyük kézbe az ollót meg a fűrészt, s lássunk munkához. Persze kerüljük a kajszit és az őszibarackot, ezeket ilyenkor nem szabad bántani. Általában azt szoktuk mondani, hogy a fiatal fák metszését is inkább tavaszra kell halasztani. Ezzel kapcsolatban annyit: a nagy­üzemben a fák zömét télen szoktuk metszeni, s úgy tapasz­taltuk, hogy a csúcsrügy csak kivételes esetben fagy meg. Kö­vetkezésképpen azon a vélemé­nyen vagyok, hogy hároméves kortól az almát és a körtét is bátran megmetszhetjük télen. A különféle metszési módok­ról, illetve az egyes fajok leg­fontosabb metszési tudnivalói­ról már Irtunk és ezentúl is szólni fogunk. Most csupán a metszéssel kapcsolatos, általá nos alapelveket szeretném föl­­elevenítenl. Első helyen a fa magasságát említeném. A kertben soha ne törekedjünk magas koronaalak kinevelésére, elégedjünk meg a 230—250 cm-es magassággal. Ha a fa eléri ezt a magasságot, fö­lötte legjobb azonnal kivágni a sudarat. Ha túl magasra enged­jük nőni a fát, az alsó rósz fel­kopaszodik, nem terem, s mind­össze annyit érünk el, hogy nyújtózkodhatunk a termék utón. Második a koronaforma. Te lepítés után el kell döntenünk hogy milyen koronát fogunk nevelni. Később ezen már nt változtassunk, különösen akkoi ne, ha több éves a telepítés és az alany típusa is akadályt je­lent. Ha úgy határoztunk, hogy sudaras koronát nevelünk, ak­kor az ágcsoportokat (emelete­ket) tartsuk be, mert ennek jelentősége van. Itt elsősorban az ágcsoportok közötti távol­ságra, no meg arra gondolok, hogy nagyjából meghatározott, melyik emelet hány oldalágból álljon stb. Nagyon fontos tényező az alany ismerete, mert ennek megfelelően választhatjuk meg a korona nagyságát és típusát. Az M 9 és 26 alanyon például karcsúorsót nevelhetünk, de az M 4-esen vagy a vadalanyon már ilyen koronára gondolni sem lehet. Ifjitás. Ennek a műveletnek olyan értelemben, ahogy azt a korábbi szakkönyvekben házte­­tőszerűen megrajzolták, már nincsen nagy jelentősége. Ne dolgozzunk ötven-nyolcvan, e­­setleg százéves fákkall Ko­runkban inkább csaik részleges Újításról beszélünk. Ennek lé­nyege, hogy főleg a típusala­nyokon (M 4 stb.) a másodren­dű oldalágak termőrészei le­­termik magukat három-négy év alatt, s ezeket úgy kell eltávo­lítani, hogy egy meghagyott fiatal hajtással azonnal pótol­hatók legyenek. Ezek a hajtá­sok ikét év múlva hoznak ter­mést. Ilyen beavatkozásra helyi jelleggel kerül sor, mindig a fa más részén, tehát a fa folya­matosan terem, mindig na­gyobb és üdébb gyümölcsöt nyújt. Gyakran fölmerül a kérdés, mi legyen a fölfelé Ívelő haj­tásokkal? A korona belsejéből fölfelé törő, úgynevezett víz­hajtásokat tőből eltávolítjuk, esetleg pótolhatjuk velük a hiányzó oldalágakat, de akikor föltétlenül le kell őket kötni. A fa tetején vagy a korona szá­munkéban, ráadásul egy csomó kártevőt és betegséget is eltá­volíthatunk így a kertből. Fagymentes időben elvégez­hetjük a lemosó permetezést, bár jobb, ha erre a metszés után kerítünk sort, mert keve­sebb permetlére lesz szükség. Ha még nem fagyott be a föld, befejezzük a talajmunkát (ásás), gondosan ügyelve arra., hogy minden falevél, trágya és hulladék a barázdába kerül­jön. Lejtős területen feltétlenül hagyjuik ormosán a szántást­­ásást; sík területen eligazíthat­juk a földet, hogy metszéskor könnyebben járhassunk rajta. Ha egy mód van rá, naponta nézzünk be a gyümölcstároló­ba. Ha még meleg van, szellőz­tessünk. Eszményi volna, ha a tároló hőmérsékletét 2—3 C- fokon állandósíthatnánk. Ha terjed a penész, égessünk kén­szalagot. Idén túlérett, rosszul telel a körte. A gyümölcs bé­­vülről romlik, ezért gyakran ellenőrizzük, s veszély esetén azonnal értékesítsük. Ne feled­jük, hogy a Golden Delicious párás környezetet Igényel. A tároló padlóját időnként locsol­A SZÜLŐBEN Decemberben már általában télies az időjárás, így ez a hó­nap már nyugalmi időszaknak számít a háztáji,és kerti szőlő­ben. Elérkezett az ideje, hogy mérleget készítsünk, összegez­zük kiadásainkat és bevételein­ket, hogy könnyebb legyen a jövő évi munka tervezése. Lel­tározzuk a megmaradt vegysze­reket, minden csomagot lás­sunk el címkével. Azokat a vegyszereket, amelyeknek, le­járt a szavatossági ideje, az előírásoknak megfelelően sem­misítsük meg. A többi készít­ményt száraz, fagymentes he­lyen tároljuk, gondosan ügyel­ve arra, hogy a gyerekek és az állatok ne férhessenek hoz­zájuk. A gyümölcs vagy cse­megeszőlő tárolására használt helyiségben, illetve a pincében ne tartsunk vegyszereket, mert a gyümölcs és a bor (könnyen felveszi a kellemetlen szagokat és élvezhetetlenné válik. Az idei tapasztalatok birto­kában és a szakirodalom útmu­tatásai szerint megtervezhetjük a jövő évi növényvédelmet. Tervezéskor ajánlatos figye­lembe venni a következőket. A homoki szőlőkben kaptán típu­sú készítményeiket (pl. Ortho­­cid) ne használjunk, mert szá­raz évjárat esetén korai lomb­­hullást okozhatnak. A hegyvi­dékeken, ahol gyakori a sző-ő­­orbánc, ott a fertőzést csök­kentő készítményeket (pl. Dit­­hane M 45, Miitox special stb.) ve­gyük igénybe a pe­­ronoszpóra elleni védekezéshez. Ha év közben nagyobb lisztharmat- és at­­ikafertőzés jelent­kezett, akkor jövő­re gondolni kell a megelőző kezelésre Is, nem csupán a fertőzés tüneteinek észlelése nyomán végzett permete­zésre. Ez természe­tesen növeli a vegyszer-szükségle­tet, amivel számol­ni kell. A szüksé­ges készítményeket igyekezzünk még téten beszerezni, mert tavasszal ál­talában szerénvebb a kínálat, meg az idő is drá ga. lén lévő, fölfelé ívelő hajtáso­kat szintén lekötéssel menthet­jük meg és használhatjuk föl hasznosan. Ha azt akarjuk, hogy a fa ne ilyen felesleges hajtások nevelésére fordítsa az energiáját, akikor nyári zöld­metszést kell végezni, esetleg többször megismételve. Többször említettük, mégis úgy vélem, nem árt Ismételten hangsúlyozni, hogy metszés után a 10—15 mm-nél nagyobb vágási felületeket le kell zárni (olajfesték]. A nyesedéket fej­szével, ollóval daraboljuk föl és kössük kévébe. A gyümölcs­fa kemény, jő tűzifát szolgál­tat, s ha szépen elrakjuk, nem aikadályoz bennünket a kerti juk föl vízzel, a rekeszeket borítsuk be fóliával. A ládák­ból válogassuk külön a rothadó gyümölcsöt. Amikor kint nem lehet dol­gozni vagy már nincsen mit csinálni, lássunk hozzá a szer­számok és kellékek javításá­hoz. Esténként szánjunk egy kis időt a szaklapokra és a könyvekre. Ha az ősszel vásá­rolt facsemetéket mér nem tudtuk ’eltelepíteni és vermelve teleltetjük, néha vizsgáljuk meg, nem férkőztek-e hozzájuk a pocikok vagy a nyulak. Belucz János agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa Enyhébb napokon iki-ki néz­hetünk a szőlőbe. Ha korábban nem futotta az időnkből, most is megjavithatjuk az utakat, kitisztogathatjuk a vízelvezető árkokat, hogy az esővíz és a hőié elfolyhasson. Ezzel elejét vehetjük 'az alacsonyabban fek­vő területek eliszaposodásának. Ha szükséges, javítsuk meg a hibás támberendezést, pótoljuk az elszakadozott huzalokat stb. Ha ezzel készen vagyunk, vegyük sorra a permetezőt, a kerti szerszámokat. Tisztogas­suk meg, javítsuk ki és kon: r­­válva tároljuk őket. Ne feled­jük, hogy a permetezőben ma­radt vegyszer károsítja a pum­pát, a szelepet és a szórófeje­tennivalók két. Ha most elhanyagoljuk a karbantartást, tavasszal sok ba­junk lesz vele. Télen több a szabadidőnk, nagyobb részt fordíthatunk a pincemunkákra. Ha van jő mi­nőségű óborunk, érdemes időt és fáradságot szentelni a pa­lackozásnak. A ‘kiválasztott üve­geket előbb alaposan mossuk ki szódás vízzel, majd tiszta vízzel öblítsük ki. A bort lehe­tőleg derítés vagy szűrés után palackozzuk, mégpedig kizáró­lag új dugók felhasználásával. A dugókat előbb meleg vízben jól áztassuk ki, majd hagyjuk megsziikkadnl, s csak azután vegyük kézbe a dugaszolőt. A szakszerűen palackozott, minő­ségi bor évekig is eltartható, ha a palackokat pecsétviasszal Is lezárjuk és fektetve tároljuk. Ha novemberben nem kerí­tettünk sort az újbor fejtésére, most már legfőbb ideje, hogy elvégezzük ezt a fontos ten­nivalót. Talán nem árt megem­líteni, hogy a seprűn tárolt bor mindig hajlamosabb a beteg­ségekre, mint az idejekorán át­fejtett. A boroik tisztaságát zse­­latin-csersavas derítéssel fokoz hatjuk. Siller vagy gyengébb színű vörösbor színtelenitésére csak végszükség esetén használ­junk aktiv szenet, mert közben sok értékes Íz- és zamatanya got veszítünk. Lehet, hogy az ilyen borok nem olyan tetsze­­tősek, mégis érdemesebb ere­deti állapotukban fogyasztani őket. A pincében fokozottan ügyel­jünk a tisztaságra. A borhűzás­­hoz használt lopôt vagy gumi­tömlőt használat előtt és után ajánlatos tiszta vízzel kiöbilte ni. A hordó akonanyflása körül elcsöpögött bort töröljük föl tiszta ruhával, mert elősegíti az ecetbaktériumok szaporodá­sát. Ha pincénk talaja nedves vagy penészes, időnként szór­juk föl vékonyan kénporral. Az újborokat gyakran ellen­őrizzük (ízlelés, töréspróba). Ha valamilyen rendellenességet észlelünk, a bajt addig orvo­soljuk, amíg komolyabb hiba vagy bőrbetegség föl nem lép. A hosszú téli estéken több idő jut olvasásra. Lapozgassuk szorgalmasan a szakirodalmat, szerzett ismeretek és tapaszta­­frissítsük fel az ismereteinket, latok birtokában, biztonságo- és ne iegyintsünk, ha szakelő- sabban nézhetünk elébe a kö­­adásra invitálnak bennünket, vetkező évi feladatoknak. Tanulni soha nem késő, s a VARGA föZSEF ililllülllil llllllllllllll KÉRDÉS: A lap szeptember 25-i szá­mának Kertészet és Kisállatte­nyésztés szakrovatában érdek­lődéssel olvastam, hogy a Jona­tán alma foltossága ellen 0,5— 0,6 százalékos kalciumnitrátos permetlével védekezhetünk, 8— 10 naponkénti Ismételt kezelés­sel. Tudomásom szerint kal­ciumtartalmú permetanyag ná­lunk nincsen forgalomban, s azt sem egészen értem, mikor kell megkezdeni a kezelést. Ne­tán mindjárt a tenyészidö kez­detén? Tapasztalt kertbarátok mondták, hogy meszezzem a talajt, akor nem lesz bajom a gyümölcsfoltossággal. De segít­het-e ez a beavatkozás, hiszen Csallóközben egyébként is elég nagy a talaj mésztartalma? H. Z., N. VÁLASZUNK: Az idén sok helyütt nagyon erős mértékben jelentkezett az alma tapIófoltossún néven Is­meretes, élettani betegsége. A beteg gyümölcsön, főleg a csé­sze felöli részeken vagy a na­pos oldalon, az alapszíntől sö­­tétebb mélyedések jelennek meg. A gyümölcshúsban, köz­vetlenül a beteg héj alatt, ki­­sebb-nagyob kemény, barna, ke­serű Ízű foltok keletkeznek, melyekben hámozáskor csak­nem megáll a kés. A taplőfoltosságot részben a fa elégtelen és megzavart víz­ellátásának tulajdonítják, rész­ben pedig a kalcium rovására írják. Mivel a betegség a kal­ciumban (mész) gazdag talajo­kon Is jelentkezik (pl. Csal­lóköz), a kutatók a talajvizs­gálatok során megállapították, hogy a taplófoltosság elsősor­ban olyan talajokon lépett iel, ahol a kállumtartalom köny­­nyű talajokon meghaladta a 150 ppm (150 mg 1 kg talaj­ban), illetve kötött talajokon a 400 ppm értéket. Saját vizs­gálataink (KMEVI) Is bizonyít­ják, hogy a káliumnak, mint a kalcium „ellenlábasának“, igen fontos szerepe van a betegség kialakulásában. Ugyanis né­hány esetben, amikor erős tap­­léfoltosságot észleltünk, labora­tóriumi talajvizsgálatot végez­tünk, és olyan magas kálium­­tartalmat állapítottunk meg kö­tött talajokon (800—1100 ppm], amely a kállumtartalom meg­engedhető felső határának két­­háromszorosa volt. Az elmondottakból arra kö­vetkeztethetünk, hogy a tapló­­íoitosság elleni harcban nagyon fontos a kálium óvatos hasz­nálata. Ezért azt tanácsoljuk, hogy a tavaszig műtrágyázás előtt végeztessen talajvizsgála­tot (Ostredný kontrolný a skú­šobný ústav polnohospodársky, odd. AVR, Matúškova 21, 83316 Bratislava). Ha a vizs­gálat kimutatja, hogy a föld káliumtartalma túlhaladja a fentebb említett értéket (150, illetve 400 ppm), akkor még véletlenül se adagoljon a gyü­mölcsösben káliumot tartalma­zó műtrágyát. Ha módjában áll, rendszeresen és kiadósán öntözze a gyümölcsfákat az egész tenyészidőben, természe­tesen az Időjárástól függően. Javasolni tudjuk a veszélyez­tetett gyümölcsfák permetezé­sét Is. Erre 1—1,2 százalékos töménységű kalciumnitrát-, Il­letve 0,5—0,6 százalékos kal­­clumklorid-oldat használatos. Ab utóbbi készítményt Kalko­­san néven árusították egy idő­ben. A kiadós permetezést jú­lius elején kell kezdeni, és tíz­naponként megismételve, leg­alább hat-nyolc alkalommal ajánlatos kezelni a fákat. Mi­vel permetezni csak a téli tá­rolásra szánt fajtákat érdemes, élelmezés-egészségügyi várako­zási Idő megtartására nincsen szükség. A hazai keverési táblázatok útmutatása szerint az eir.iltétt vegyszerek az Anthio 25, Me­­tation E 50, Ultracid WP 40, rovarölő szerekkel, illetve a Dithane M 45 és Orthoctd 50 gombaölő szerekkel keverhe­tők. Tilos őket Pirimor, Sulka. Topsin M-70 és Fundazol ké­szítménnyel kevernil Mivel azonban eddig sok keserű ta­pasztalatot szereztünk a lomb­­trágyák (a kalciumnitrát és a •kalciumklond is ezek közé tar­tozik) növényvédő szerekkel való keverésével, inkább azt tanácsoljuk, hogy külön végez­ze a kalciumos permetezést. Ha úgy gondolja, hogy ez sok munkát igényel, akkor legalább az első kezelés alkalmával próbálja ki a kombinált per­medé hatását egyetlen ágon. Az említett szerek iránt a Labora nemzeti vállalatban érdeklőd­jön. Végezetül még annyit: a tap­lófoltosságra nem minden al­mafajta egyformán érzékeny. A betegségre kimondottan haj­lamosak közé tartozik a Cox narancs renet, a Clivia, Šam­pión, Boskoopi piros és a Du­kát, a kevésbé érzékenyek kö­zött a Starkrimsont, az Ontá­­riét és a Stanktngot említik. Maflák György agrármérnök uiiiuiiiHiiiuiiiuiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiíiiiiiuiiiiiiiiiiiiiMii^iiiiiiiiBiMiiiiiiüiiiiiiiiiiiiiBiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiaiiiiiiiimniiiiíiiiiii ntitaix Eladók 46 ponttal értékelt apátéi származó, fehér pll­­mut fajikakasok, valamint 43 pontos apától származ'6, törpe ezüst vajandott jércék és kakasok. Cím: Horváth Attila, $ Nádražná 1110, 925 82 Tešedikovo

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents