Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-04 / 48. szám

tá* t*Tici4mcfGYi awácsadó A nagyüzemi sertéstenyész­­tés több állategészség­ügyi gondja ma már megoldottnak mondható. Hatá­sosan védekezünk sok hagyo­mányos. a régmúltban még számottevő veszteséget okozó betegség elten (sertéspestis, Or­báné, sertésbénulás stb.), de a védőoltások kiterjednek az új­keletű fertőzésekre is. Céltuda­tos munkával állományainkat mentesítettük az olyan veszé­lyes betegségektől is, mint a gümőkór és a ragályos vetélés. A tudományos alapokra he­lyezett takarmányozás és az ál­lattartási követelmények betar­tása korlátozzák az anyagcse­reforgalmi és az egyéb, nem fertőző jellegű veszteségeket is. A háztáji sertéstartás szét­szórtsága nem teszi lehetővé az állategészségügyi gondoskodást nagyüzemi terjedelemben. Ezért nagyobb jelentőséget kell tu­lajdonítani azoknak a ténye­zőknek, amelyek a megbetege­déshez vezetnek. Érdemes meg­említeni legalább néhányat kö­zülük. Ott van például a'légkör, amelyben az állat élete folya­mán tartózkodik, s amely köz­vetlenül befolyásolja a legfon­tosabb életfolyamatokat. A le­vegő összetétele az istállóban változik, ezért a szervezetnek alkalmazkodnia kell. A felnőtt állat „tűrőképessége“ meglehe­tősen széles határok között mozog. Viszont a fiatal szerve­­zethőszabályozó képessége csak később fejlődik ki, ezért a mi feladatunk, hogy az állat szá­mára megfelelő életkörnyezetet alakítsunk ki. A levegő páratartalma befo­lyásolja a szervezet hőszabá­lyozását, mert a nagyobb pára­­tartalom az állatok nagyobb bőveszteségét idézi elő. Gon­doljunk csak a szellőztetést és hőszigetelést nélkülöző, „kor­szerű“ ólakra, amelyeket a téli időszakban magas páratartal­muk, nyáron pedig a szélsősé­ges hőmérsékletük tesz alkal­matlanná. Ráadásul az állatok sokkal jobban elviselik в szá­raz, hidegebb levegőt, mint a nedveset. Ugyanakkor a szára­zabb és hidegebb levegő ked­vező hatással van az anyag­cserére és így a takarmány hasznosítására, de korlátozza a mikrobák életfolyamatait, sza­porodását. A levegő por- és mikroorganizmus-tartalma szo­rosan összefügg, mert a por előkészíti a talajt a szervezet­ben a kórokozó csírák számá­ra. Elsődlegesen nem a por el­távolítására, hanem keletkezé­sének megakadályozására kell törekednünk. Egészségügyi szempontból a talajnak is sokrétű befolyása van. Ha kórokozó baktériumok­kal szennyezett, akár közvet­len fertőzést is okozhat. Sőt! helytelenül használt műtrágyák vagy egyéb vegyi anyagok mér­gezést Is okozhatnak. A talaj közvetve, a takarmányokon ke­resztül, a szervezet életéhez szükséges, úgynevezett btogén elemek forrása, tehát befolyá­solja a tápanyagellátást is. En­nek fontossága leginkább ak­kor domborodik ki, ha a táp­­anyagellátás megfelelőségét vizsgáljuk. A háztáji takarmá­nyozást legtöbb esetben a lehe­tőségek szabják meg, ezért ba mennyiségben megfelelő is az adag, összetételben általában hiányosnak bizonyul. Az ilyen takarmányozás kedvezőtlen kö­vetkezményeivel elsősorban a szoptatós kocáknál találkozha­tunk. A sokévi megfigyelések egy­értelműen igazolják, hogy a latban és súlygyarapndáshan egyaránt többre képesek, mint elődeik. A minőségi változás azonban egyértelműen és min­den vonatkozásban igényeseb­bé teszi az állatokat. Gondol­junk csak a korábban elterjedt mangalicára, melynél a malac­születési átlag csak hét volt. A mai fajtáknál ez a mutató meghaladja a tízet. Ugyanak­kor a nyolchetes malac súlya korábban sem haladta meg a 8—10 kilogrammot. A magas termelési képesség anyagcsereforgalml, szervi, de fertőző megbetegedésekre is hajlamosít, ha nem párosul ész­szerű takarmányozással. A szoptatós koca napi tejhozama SERTÉS a háztájiban megbetegedéseket és elhulláso­kat csak jelentéktelen száza­lékban okozzák fertőző beteg­ségek. A veszteségeket zömmel a helytelen tartásból és takar­mányozásból eredő hiányossá­gok okozzák. A felsorolt tények ellenére a háztáji sertéstartás gazdaságos­nak, állategészségügyi vonat­kozásban is kedvezőnek mond­ható. Egyre fontosabb azonban, hogy az eredményeket minél kisebb ráfordítással és jelen­téktelen veszteséggel érjök el. Az állategészségügyi követel­mények ismerete, és a betegsé­gekhez vezető körülmények tu­datosítása ehhez hozzájárulhat. Sokszor a tenyésztő hézagos elméleti felkészültsége kurtítja az eredményt, ámde sokan in­kább a hiányzó szerencséről beszélnek. Az új sertésfajták szaporu­eléri a S kilogrammot. Ha évi két ellést számítunk, akkor a koca évi tejtermelése akár a 700—800 kilogrammot is elér­heti. Ilyen vonatkozásban a sertés — élőtömegét tekintve — lepipálja a tehenet. Arról már nem Is beszélve, hogy az anya­sertés leje fehérjében, zsírban és cukorban egyaránt gazda­gabb. Ezt bizonyítja az 1 kg sólygyarapodáslioz szükséges tejmennyiség is, ami a szopós­malacnál 3—3,5 kg, viszont a borjúnál 0—10 kg. Az ilyen termelésnek természetes élet­tani következménye az slléstől az elválasztásig számított 15— 20 százalékos testsúlycsökke­nés. Nemcsak az anyasertés, de a sertés általában — mint egy­üregű gyomorral és kisebb be­fogadóképességű emésztőrend­szerrel rendelkező gazdasági állat —, könnyebben emészthető, töményebb takarmányt igényel. Például a sertésnek a bélre ud­­szere csak tizenötször hosszabb mint a teste, viszont a juhnál 25-szörüs bélrendszer-hosszú­ságról beszélünk. Az emésztő­rendszer és az emésztési iolya­­mat különbözőségéből adódik, hogy a sertés legalább 75 szá­zalékban könnyen emészthető takarmányt igényel, és legfel­jebb 25 százaléknyi lehet a ne­hezen emészthető ballaszt. A juhoknál az igény éppen fordí­tott. A nem kívánt irányba tor-* ténő eltolódás mindkét esetben emésztőszervi megbetegedések­hez vezet. Természetesen az igények a vázolt kereten belül is különböznek aszerint, hugy fejlődésben levő, fiatal állatról, hízóról vagy üres, vemhes eset­leg szoptatós kocáról van szó. Külön említést érdemel, hogy az első és az utolsó esetben fo­kozottak az igények a fehérjé­vel, a vitaminokkal és az ásvá­nyi anyagokkal szemben is. Említettük, hogy a sokévi statisztikai adatok szerint a megbetegedéseket és az eliiul­­lásos veszteségeket csak kivé­­teleseo okozzák fertőző meg­betegedések. A mérleg másik ol­daláról ugyanakkor elmondhat­juk, hogy az elszenvedett kár tekintélyes hányadát a hiányos, rossz minőségű, helytelenül al­kalmazott vagy adagolt takar­mány okozza. Tehát a szervi megbetegedések közül nem vé­letlenül kerülnek az első hely­re az emésztőrendszer bántal­maz Ugyanakkor szoros ez összefüggés az anyagcserenor­­galmi hiányosságokkal, az élős­ködők okozta, illetve fertőző megbetegedésekkel is. Induló sorozatunkban a ház­táji sertéstartásban leggyak­rabban előforduló betegségek­kel fogunk foglalkozni. Dr. Kórósi Rudolf állatorvos pfet i Vannak meg kihasználatlan lelsetöségeink Pártunk Központi Bizottsága halódik ülésének határozata értelmében nemzeti bizottsá­gaink munkájának egyik leg­fontosabb feladata továbbra is a temíföld és az életkörnye-1 zet védelme és alakítása, illet­ve a természeti adottságok szo­cialista kihasz­nálásának javí­tása marad. Ha ennek tudatá­ban tüzeteseb­ben körülné­zünk a Kassa­­vidáki (Kosice­­vidiek) járás­ban, azt tapasz­taljuk, hogy a konkrét intéz­kedések ellené­re tovább fogy a hasznosítható földterület. A máit évben já­rásunkban 75 hektárral csök­kent a mező­gazdasági, illet­ve SÍ hektárral lett kevesebb a szántóterület. A pótolhatatlan kincs túlsúly­ban egyéni és mezőgazdasági építkezésre lett 1 felhasználva. Igaz, a korábbiak- i boz képest már haladásról be- ( szelhetünk, viszont — különö­sen a Hernád völgyében — egyre zsugorodik a szántóterii- I let, mert a Caúai és a Hranič- | ná pri Horuúde-i Eí&z a társa- | dalmi igényekkel összhangban, javában folytatja a kavics és 1 a homok kitermelését. Hogy ezt legalább részben ellensúlyoz­zuk, a családi házak és egyéb i— társadalmi szempontból szin­tén fontos 1— létesítmények építését elsősorban a belterü­letekre összpontosítjuk. Az építkezni óhajtókat — egyéne­ket és szocialista szervezeteket egyaránt .— arra ösztönözzük, hogy a tervezett áj létesítmé­nyeket a meglévő épületek át­alakításával és korszerűsítésé­vel hozzák létre, hiszen tele­püléseinken aránylag sok elha­gyott, kihasználatlan hás, illet­ve épület található. járásunkban a nemzeti bizott­ságok sokat tesznek azért, hogy gukkal viszik! — és közös szor­galommal azon munkálkodnak, hogy teremjen a föld, s övék tegyen a legszebb tenyérnyi birodalom. Magától értetődik, bogy min­dig az első, saját munkával megtermelt gyümölcs a legéde­sebb, legfinomabb. Mekkora az öröm, amikor asztalra kerül az első piruló paradicsom, zsenge paprika, illatozó gyümölcs! Mert az ésszerűen betelepített kertben minden megterem, a­­mire a családnak szüksége van. Az egyik ágyás friss cse­­niegehagymát kínál, a másik retket, káposztát, sárgarépát, itt cseresznye érik, amott ri­biszke pirosuk, és a fák ága is meghajlik a termés súlya alatt. Bizony mondom, csodára képes a dolgos emberi kéz. Most azon fáradozunk, hogy egy talpalatnyi föld se hever­jen parlagon járásunkban. To­vábbi területeket készítünk elő a kertészkedők, no meg a kis­állattenyésztők részére. Mert megmozdultak ám ők is, az ál­lattartás hívei. Számuk egyre gyarapodik, s ami ugyancsak örvendetes, előbbre léptünk a háztáji szerződéses állattartás­ban is. Kilenc hónap alatt 58-1 bízott marhát, 99 sertést, 185 juhot és 1425 pecsenyenyulal kaptak a fölvásárlással megbí­zott szervezetek a háztájibb!. Ez több mint 305 tonna húst jelent. Tojásból pedig 160 ezer darabot vásárolhatott föl a Jednota. Ogy döntöttünk, hugy a nem­zeti bizottságok plenáris ülé­sein részletesen fölmérjük, mit tettünk a CSKP KB hatodik ülé­sén megbatározott feladatok teljesítése érdekében. Annyit már most elmondhatunk, hogy eredményeink biztatóak, viszoat még sok a kihasználatlan lehe­tőség. Azon kell munkálkod­nunk, hogy járásunkban egyre kevesebb hely jusson a gyo­moknak, s helyettük inkább zöldség és gyümölct teremjen a kerttelepnek alkaltnas földe­ken. ivAn sAndor, a Košice-vidéki Jnb titkára Azokat a földterületeket, me­­lyeket nagyüzemi technoló­giával lehetetlen kihasználni, mezőgazdasági üzemeink a köz­ponti rendelkezés értelmében átadják a szervezetbe tömörülő kertészkedőknek. így egyre több elfekvő parcella kihaszná­lását biztosítjuk, s egyben hoz-* zájáruluni ahhoz, hogy a CSKP KB 4..ülésének e zöldség- és gyümölcstermelés fejlesztésével kapcsolatos határozata mielőbb érvényre jusson a mindennapi gyakorlatban. A statisztikai kimutatások szerint a nyugat-szlovákiai kerü­letben 77 ezer 500 tagja vau a Szlovákiai Kertészkedők Szövet­ségének. Közülük 16 ezer 764 a szövetség kerttelepein fejti ki közhasznú tevékenységét. Ke­rületünk kertészkedni összesen Rugalmasabb ügyintézést! 8862 hektáros iöidterület ész-* szerű kihasználását biztosítják. Egyelőre 281 kerttelepünk van, melyek révén 876 hektáros, ka-* rabban kihasználatlan földterü­letet sikerült bevonnunk a ter­melésbe. A szervezett kertészkedők az érsekújvári (Nové Zámky) já­rásban rendelkeznek legna­gyobb földterülettel. Összesen 2050 hektáron termelnek társa­dalmi szempontból is nélkülöz­hetetlen javakat. Őket sorrend­ben a senicai és a komáromi (Komárno) kertbarátok és áru­termeléssel foglalkozó, háztáji kertészkedők követik. Az idén tavasszal 145 hektár­nyi elfekvő földet adtnnk át a kerületben a Nemzeti Front tömegszervezeteinek, elsősor­ban a kertészkedők érdekvé­delmi szövetségének. További 70 hektárt még az év végéig szeretnénk átadni az érdeklő­dőknek. Itt hangsúlyozni kí­vánjuk, hogy az elfogadott alapelvek értelmében egy kert­telepi kiskert területe nem ha­ladhatja túl a 400 m2-t, s az ideiglenes használatra átenge­dett területeken nem szabad hétvégi vagy kerti házat épí­teni. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a kertbarát­mozgalmat erősítő, illetve or­szágos gondjainkat enyhítő fo­lyamat mielőbb végbemenjen, de törekvésünk sikerét hátrá­nyosan befolyásolja a hossza­dalmas ügyintézés. Horváth Lajos agrármérnök, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa ebben az évben összesen 66 hektáros földterületet adtunk át a kertészkedni vágyóknak. A korábbi parlagföldeken csinos kerttelepek létesültek, melyek­ben összesen 1708 — elsősor­ban kassai — kertészkedő vé­gezhet eredményes, és társa­dalmi szempontból is hasznos munkát. A korábban létesített kerttelepek kiskertjei ezen nyáron már termést kínáltak. A pár éve még gyomok által nralt, gidres-gödrös területek feltörésével Nižná és Vyšní Hutka községek közelében lé­tesítettünk legtöbb kiskertet. A Torysa folyó mellett elterü­lő, erdő alján megbózódő tele­pek szemet gyönyörködtető lát­ványt nyújtanak. A hétvégeken öröm nézni, hogy a sok-sok család teljes létszámban kivo­nul a kertbe — igen, a nagy­papát és a nagymamát is ma biztosítsák minden talpalatnyi d föld ésszerű kihasználását. Az " Idén is alapos fölmérést végez- .. tünk, s bizony találtunk terme- 0 lésre alkalmas, mégis parlagon leverő területeket. Tavaly és *

Next

/
Thumbnails
Contents