Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-04 / 48. szám
tá* t*Tici4mcfGYi awácsadó A nagyüzemi sertéstenyésztés több állategészségügyi gondja ma már megoldottnak mondható. Hatásosan védekezünk sok hagyományos. a régmúltban még számottevő veszteséget okozó betegség elten (sertéspestis, Orbáné, sertésbénulás stb.), de a védőoltások kiterjednek az újkeletű fertőzésekre is. Céltudatos munkával állományainkat mentesítettük az olyan veszélyes betegségektől is, mint a gümőkór és a ragályos vetélés. A tudományos alapokra helyezett takarmányozás és az állattartási követelmények betartása korlátozzák az anyagcsereforgalmi és az egyéb, nem fertőző jellegű veszteségeket is. A háztáji sertéstartás szétszórtsága nem teszi lehetővé az állategészségügyi gondoskodást nagyüzemi terjedelemben. Ezért nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani azoknak a tényezőknek, amelyek a megbetegedéshez vezetnek. Érdemes megemlíteni legalább néhányat közülük. Ott van például a'légkör, amelyben az állat élete folyamán tartózkodik, s amely közvetlenül befolyásolja a legfontosabb életfolyamatokat. A levegő összetétele az istállóban változik, ezért a szervezetnek alkalmazkodnia kell. A felnőtt állat „tűrőképessége“ meglehetősen széles határok között mozog. Viszont a fiatal szervezethőszabályozó képessége csak később fejlődik ki, ezért a mi feladatunk, hogy az állat számára megfelelő életkörnyezetet alakítsunk ki. A levegő páratartalma befolyásolja a szervezet hőszabályozását, mert a nagyobb páratartalom az állatok nagyobb bőveszteségét idézi elő. Gondoljunk csak a szellőztetést és hőszigetelést nélkülöző, „korszerű“ ólakra, amelyeket a téli időszakban magas páratartalmuk, nyáron pedig a szélsőséges hőmérsékletük tesz alkalmatlanná. Ráadásul az állatok sokkal jobban elviselik в száraz, hidegebb levegőt, mint a nedveset. Ugyanakkor a szárazabb és hidegebb levegő kedvező hatással van az anyagcserére és így a takarmány hasznosítására, de korlátozza a mikrobák életfolyamatait, szaporodását. A levegő por- és mikroorganizmus-tartalma szorosan összefügg, mert a por előkészíti a talajt a szervezetben a kórokozó csírák számára. Elsődlegesen nem a por eltávolítására, hanem keletkezésének megakadályozására kell törekednünk. Egészségügyi szempontból a talajnak is sokrétű befolyása van. Ha kórokozó baktériumokkal szennyezett, akár közvetlen fertőzést is okozhat. Sőt! helytelenül használt műtrágyák vagy egyéb vegyi anyagok mérgezést Is okozhatnak. A talaj közvetve, a takarmányokon keresztül, a szervezet életéhez szükséges, úgynevezett btogén elemek forrása, tehát befolyásolja a tápanyagellátást is. Ennek fontossága leginkább akkor domborodik ki, ha a tápanyagellátás megfelelőségét vizsgáljuk. A háztáji takarmányozást legtöbb esetben a lehetőségek szabják meg, ezért ba mennyiségben megfelelő is az adag, összetételben általában hiányosnak bizonyul. Az ilyen takarmányozás kedvezőtlen következményeivel elsősorban a szoptatós kocáknál találkozhatunk. A sokévi megfigyelések egyértelműen igazolják, hogy a latban és súlygyarapndáshan egyaránt többre képesek, mint elődeik. A minőségi változás azonban egyértelműen és minden vonatkozásban igényesebbé teszi az állatokat. Gondoljunk csak a korábban elterjedt mangalicára, melynél a malacszületési átlag csak hét volt. A mai fajtáknál ez a mutató meghaladja a tízet. Ugyanakkor a nyolchetes malac súlya korábban sem haladta meg a 8—10 kilogrammot. A magas termelési képesség anyagcsereforgalml, szervi, de fertőző megbetegedésekre is hajlamosít, ha nem párosul észszerű takarmányozással. A szoptatós koca napi tejhozama SERTÉS a háztájiban megbetegedéseket és elhullásokat csak jelentéktelen százalékban okozzák fertőző betegségek. A veszteségeket zömmel a helytelen tartásból és takarmányozásból eredő hiányosságok okozzák. A felsorolt tények ellenére a háztáji sertéstartás gazdaságosnak, állategészségügyi vonatkozásban is kedvezőnek mondható. Egyre fontosabb azonban, hogy az eredményeket minél kisebb ráfordítással és jelentéktelen veszteséggel érjök el. Az állategészségügyi követelmények ismerete, és a betegségekhez vezető körülmények tudatosítása ehhez hozzájárulhat. Sokszor a tenyésztő hézagos elméleti felkészültsége kurtítja az eredményt, ámde sokan inkább a hiányzó szerencséről beszélnek. Az új sertésfajták szaporueléri a S kilogrammot. Ha évi két ellést számítunk, akkor a koca évi tejtermelése akár a 700—800 kilogrammot is elérheti. Ilyen vonatkozásban a sertés — élőtömegét tekintve — lepipálja a tehenet. Arról már nem Is beszélve, hogy az anyasertés leje fehérjében, zsírban és cukorban egyaránt gazdagabb. Ezt bizonyítja az 1 kg sólygyarapodáslioz szükséges tejmennyiség is, ami a szopósmalacnál 3—3,5 kg, viszont a borjúnál 0—10 kg. Az ilyen termelésnek természetes élettani következménye az slléstől az elválasztásig számított 15— 20 százalékos testsúlycsökkenés. Nemcsak az anyasertés, de a sertés általában — mint együregű gyomorral és kisebb befogadóképességű emésztőrendszerrel rendelkező gazdasági állat —, könnyebben emészthető, töményebb takarmányt igényel. Például a sertésnek a bélre udszere csak tizenötször hosszabb mint a teste, viszont a juhnál 25-szörüs bélrendszer-hosszúságról beszélünk. Az emésztőrendszer és az emésztési iolyamat különbözőségéből adódik, hogy a sertés legalább 75 százalékban könnyen emészthető takarmányt igényel, és legfeljebb 25 százaléknyi lehet a nehezen emészthető ballaszt. A juhoknál az igény éppen fordított. A nem kívánt irányba tor-* ténő eltolódás mindkét esetben emésztőszervi megbetegedésekhez vezet. Természetesen az igények a vázolt kereten belül is különböznek aszerint, hugy fejlődésben levő, fiatal állatról, hízóról vagy üres, vemhes esetleg szoptatós kocáról van szó. Külön említést érdemel, hogy az első és az utolsó esetben fokozottak az igények a fehérjével, a vitaminokkal és az ásványi anyagokkal szemben is. Említettük, hogy a sokévi statisztikai adatok szerint a megbetegedéseket és az eliiullásos veszteségeket csak kivételeseo okozzák fertőző megbetegedések. A mérleg másik oldaláról ugyanakkor elmondhatjuk, hogy az elszenvedett kár tekintélyes hányadát a hiányos, rossz minőségű, helytelenül alkalmazott vagy adagolt takarmány okozza. Tehát a szervi megbetegedések közül nem véletlenül kerülnek az első helyre az emésztőrendszer bántalmaz Ugyanakkor szoros ez összefüggés az anyagcserenorgalmi hiányosságokkal, az élősködők okozta, illetve fertőző megbetegedésekkel is. Induló sorozatunkban a háztáji sertéstartásban leggyakrabban előforduló betegségekkel fogunk foglalkozni. Dr. Kórósi Rudolf állatorvos pfet i Vannak meg kihasználatlan lelsetöségeink Pártunk Központi Bizottsága halódik ülésének határozata értelmében nemzeti bizottságaink munkájának egyik legfontosabb feladata továbbra is a temíföld és az életkörnye-1 zet védelme és alakítása, illetve a természeti adottságok szocialista kihasználásának javítása marad. Ha ennek tudatában tüzetesebben körülnézünk a Kassavidáki (Kosicevidiek) járásban, azt tapasztaljuk, hogy a konkrét intézkedések ellenére tovább fogy a hasznosítható földterület. A máit évben járásunkban 75 hektárral csökkent a mezőgazdasági, illetve SÍ hektárral lett kevesebb a szántóterület. A pótolhatatlan kincs túlsúlyban egyéni és mezőgazdasági építkezésre lett 1 felhasználva. Igaz, a korábbiak- i boz képest már haladásról be- ( szelhetünk, viszont — különösen a Hernád völgyében — egyre zsugorodik a szántóterii- I let, mert a Caúai és a Hranič- | ná pri Horuúde-i Eí&z a társa- | dalmi igényekkel összhangban, javában folytatja a kavics és 1 a homok kitermelését. Hogy ezt legalább részben ellensúlyozzuk, a családi házak és egyéb i— társadalmi szempontból szintén fontos 1— létesítmények építését elsősorban a belterületekre összpontosítjuk. Az építkezni óhajtókat — egyéneket és szocialista szervezeteket egyaránt .— arra ösztönözzük, hogy a tervezett áj létesítményeket a meglévő épületek átalakításával és korszerűsítésével hozzák létre, hiszen településeinken aránylag sok elhagyott, kihasználatlan hás, illetve épület található. járásunkban a nemzeti bizottságok sokat tesznek azért, hogy gukkal viszik! — és közös szorgalommal azon munkálkodnak, hogy teremjen a föld, s övék tegyen a legszebb tenyérnyi birodalom. Magától értetődik, bogy mindig az első, saját munkával megtermelt gyümölcs a legédesebb, legfinomabb. Mekkora az öröm, amikor asztalra kerül az első piruló paradicsom, zsenge paprika, illatozó gyümölcs! Mert az ésszerűen betelepített kertben minden megterem, amire a családnak szüksége van. Az egyik ágyás friss cseniegehagymát kínál, a másik retket, káposztát, sárgarépát, itt cseresznye érik, amott ribiszke pirosuk, és a fák ága is meghajlik a termés súlya alatt. Bizony mondom, csodára képes a dolgos emberi kéz. Most azon fáradozunk, hogy egy talpalatnyi föld se heverjen parlagon járásunkban. További területeket készítünk elő a kertészkedők, no meg a kisállattenyésztők részére. Mert megmozdultak ám ők is, az állattartás hívei. Számuk egyre gyarapodik, s ami ugyancsak örvendetes, előbbre léptünk a háztáji szerződéses állattartásban is. Kilenc hónap alatt 58-1 bízott marhát, 99 sertést, 185 juhot és 1425 pecsenyenyulal kaptak a fölvásárlással megbízott szervezetek a háztájibb!. Ez több mint 305 tonna húst jelent. Tojásból pedig 160 ezer darabot vásárolhatott föl a Jednota. Ogy döntöttünk, hugy a nemzeti bizottságok plenáris ülésein részletesen fölmérjük, mit tettünk a CSKP KB hatodik ülésén megbatározott feladatok teljesítése érdekében. Annyit már most elmondhatunk, hogy eredményeink biztatóak, viszoat még sok a kihasználatlan lehetőség. Azon kell munkálkodnunk, hogy járásunkban egyre kevesebb hely jusson a gyomoknak, s helyettük inkább zöldség és gyümölct teremjen a kerttelepnek alkaltnas földeken. ivAn sAndor, a Košice-vidéki Jnb titkára Azokat a földterületeket, melyeket nagyüzemi technológiával lehetetlen kihasználni, mezőgazdasági üzemeink a központi rendelkezés értelmében átadják a szervezetbe tömörülő kertészkedőknek. így egyre több elfekvő parcella kihasználását biztosítjuk, s egyben hoz-* zájáruluni ahhoz, hogy a CSKP KB 4..ülésének e zöldség- és gyümölcstermelés fejlesztésével kapcsolatos határozata mielőbb érvényre jusson a mindennapi gyakorlatban. A statisztikai kimutatások szerint a nyugat-szlovákiai kerületben 77 ezer 500 tagja vau a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének. Közülük 16 ezer 764 a szövetség kerttelepein fejti ki közhasznú tevékenységét. Kerületünk kertészkedni összesen Rugalmasabb ügyintézést! 8862 hektáros iöidterület ész-* szerű kihasználását biztosítják. Egyelőre 281 kerttelepünk van, melyek révén 876 hektáros, ka-* rabban kihasználatlan földterületet sikerült bevonnunk a termelésbe. A szervezett kertészkedők az érsekújvári (Nové Zámky) járásban rendelkeznek legnagyobb földterülettel. Összesen 2050 hektáron termelnek társadalmi szempontból is nélkülözhetetlen javakat. Őket sorrendben a senicai és a komáromi (Komárno) kertbarátok és árutermeléssel foglalkozó, háztáji kertészkedők követik. Az idén tavasszal 145 hektárnyi elfekvő földet adtnnk át a kerületben a Nemzeti Front tömegszervezeteinek, elsősorban a kertészkedők érdekvédelmi szövetségének. További 70 hektárt még az év végéig szeretnénk átadni az érdeklődőknek. Itt hangsúlyozni kívánjuk, hogy az elfogadott alapelvek értelmében egy kerttelepi kiskert területe nem haladhatja túl a 400 m2-t, s az ideiglenes használatra átengedett területeken nem szabad hétvégi vagy kerti házat építeni. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a kertbarátmozgalmat erősítő, illetve országos gondjainkat enyhítő folyamat mielőbb végbemenjen, de törekvésünk sikerét hátrányosan befolyásolja a hosszadalmas ügyintézés. Horváth Lajos agrármérnök, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa ebben az évben összesen 66 hektáros földterületet adtunk át a kertészkedni vágyóknak. A korábbi parlagföldeken csinos kerttelepek létesültek, melyekben összesen 1708 — elsősorban kassai — kertészkedő végezhet eredményes, és társadalmi szempontból is hasznos munkát. A korábban létesített kerttelepek kiskertjei ezen nyáron már termést kínáltak. A pár éve még gyomok által nralt, gidres-gödrös területek feltörésével Nižná és Vyšní Hutka községek közelében létesítettünk legtöbb kiskertet. A Torysa folyó mellett elterülő, erdő alján megbózódő telepek szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak. A hétvégeken öröm nézni, hogy a sok-sok család teljes létszámban kivonul a kertbe — igen, a nagypapát és a nagymamát is ma biztosítsák minden talpalatnyi d föld ésszerű kihasználását. Az " Idén is alapos fölmérést végez- .. tünk, s bizony találtunk terme- 0 lésre alkalmas, mégis parlagon leverő területeket. Tavaly és *
