Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-04 / 48. szám
1982. december 4. SZABAD FÖLDMŰVES 7 к M n í» ко 4S4#И И %/ M H %Hff % 0i Ча 6У W V/ V/ /л 4 Ш ukrAn szovjet szocialista KÖZTÁRSASÁG Területe: 603 700 négyzetkilométer Lakossága: 50 millió 310 ezer Fővárosa: Kijev, lakosainak száma 2 millió 248 ezer Ax Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, hazánk keleti szomszédja a Szovjetunió harmadik legnagyobb köztársasága lakosságát nézve pedig a második helyet foglalja el. A több mint ötvenmilliős lakosság háromnegyed része nkrán nemzetiségű. A köztársaság területén több mint száz nemzetiséghez tartozó szovjet állampolgárok élnek, főként a városokban jelentős számban oroszok, a határunkkal szomszédos vidéken pedig magyar nemzetiségű lakói is vannak. Kijev — Bratislava testvérvárosa már a 882-ben kialakult első orosz állam, a Kijevi Nagyfejedelemség fővárosa volt, halvan éve Szovjel- Ukrajna központja — idén májusban ünnepelte alapításának 1500 éves évfordulóját. A jubileum alkalmából a hős várost a Népek Barátsága Er demrenddel tüntették ki. A szovjet vezető szervek üdvözlete hangsú lyozta, hogy Kijev igen fontos történelmi szerepet ját- j szott, nagy érdemeket szerzett Ukrajna és Oroszország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak erősítésében, a két ország egyesítésében. Az V. században alapított Kijev már a korai századokban jelentős szellemi központtá fejlődött. A régi keleti szláv törzsek mesteremberei és művészei keze nyomán felragyogott a messze környék ékessége: a híres Szofijaszékesegyház. A Kijevi Nagyaz idegen nyelvű és vallásé urak elűzését jelentette, a tár sadalmi elnyomás megmaradt, csak mások lettek a földesurak. Az ukrán jobbágyok osztoztak orosz testvéreik keserves sorsában, s ezenkívül egyre súlyosabb lett az ukránokra nehezedő nemzetiségi elnyomás. Az ország igazi nemzeti felszabadulása csak a szovjetköztársaságok testvéri családjában következhetett be. Ukrajna hatvan éve egyenrangú köztársasága a Szovjetuniónak. Ukrajna békés alkotómunkáját a második világháborúban a német fasiszták támadása akasztotta meg. Szovjet-Ukrajna egész területét megszállta az ellenség, egyes részei, városai többször is gazdát cseréltek. népét tömegesen pusztították. A szovjet hadsereg és az Ukrajnában nagy arányokban kibontakozott partizánmozga lom szívós ellenállását legendás hőstettek jelzik. Számtalan hőstett és áldozat árán azonban Szovjet-Ukrajna végűi is felszabadult. Négy ukrajnai arcvonal csapatai nyomultak nyugat felé; a Balkán-félszigetet, Csehszlovákiát, Magyarországot és Lengyelország déli részét ezek szabadították fel. Csupán Ukrajnában a hitlerista megszállók töb mint 5 millió polgári lakost öltek meg, leromboltak és felégettek 714 várost, több mint 28 ezer falut. Majdnem 10 millió ember maradt fedél nélkül. A 285 milliárd rubelre rúgó kárt kb. öl év alatt hozták helyre, majd megkezdődött az USZSZK gaz dasági és kulturális életéne'a háború előtti színvonal fölé emelése. Ukrajna gazdaságföldrajzi étermészeti adottságai kedve zöek, de ezeket igazán csak a szovjethatalom aknázta ki. A köztársaságnak jelenleg kulcsszerepe van az egész szovjet gazdasági életben. Noha a t Ukrán SZSZK a Szovjetunió összterületéből mindössze 3 szá zalékkal részesedik, ez a köz társaság szolgáltatja a Szovjet unió teljes ipari és mezőgazda sági termelésének egyötödét Ukrajna a Szovjetunió egyik éléstára: a termékeny s amel lett elegendő csapadékkal is megáldott fekete földek a kukorica és a cukorrépa legfőbb termőterületei, s a kenyérga-A Győzelem tér Kijevben bona-ellátásban is mindig biztonsággal lehet számítani rájuk. A széntermelés, a kohászat és a sokoldalú nehézipar a Donyec-medence már-már egymásba érő nagyvárosaiban és a Dnyeper mellékén összpontosul. Krivoj Rog híres vasércbányája nemcsak Ukrajna, hanem több európai szocialista ország, köztük Csehszlovákia ipara szempontjából is kiemelkedő fontosságú. Ukrajna a Szovjetunió egyik legfontosabb gépipari körzete is. A Kárpátok keleti lejtőjén kőolaj- és föld gázkitermelés folyik. A köztársaság egyre virágzóbb gazdasági ága az idegenforgalom: a krími fürdőhelyek sok bel- és külföldi vendéget vonzanak. Az 1940 és 1981 közötti években Szovjet-Ukrajna ipari termelése 14,7-szeresére, mezőgazdasági termelése 2,1-szeresére, villanyáram-termelése pedig 23,4-szeresére nőtt. Az Ukrán SZSZK a termelés abszolút és egy főre jutó méretében — igen sok ipari és mezőgazdasági termékben — túlhalad számos fejlett tőkés országot, pl. Nagy- Britanniát, Franciaországot, Olaszországot stb. Ukrajnából származik a szovjet vasérc minden második tonnája, minden harmadik tonna szén, s minden hetedik köbméter gáz. Az utóbbi évtizedben (1970— 1980) 72 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene. Ezen belül 77-százalékkal bővült a termelőeszközök és 59 százaA mukacsevl transzformátor-állomás bolo: AFN lékkai . a fogyasztási javak gyártása. Ugyanezen időszak alatt az iparban 45 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége. Az Ukrán SZSZK adja a Szovjetunió összgabonatermelésének több mint egybatodát. A munkatermelékenység a mezőgazdaságban 32 százalékkal nőtt az utóbbi tíz év alatt. Lakásépítési beruházásokra 10 896 millió rubelt fordított a köztársaság a kilencedik ötéves tervidőszakban, s 12 263 milliót a tizedikben. A tízezer lakosra jutó orvosok és a középfokú végzettségű egészségügyi szakemberek száma 1970- ben 27,6 és 86,8 volt. 1980-ban pedig — 36,5 és 102,2. Ukrajna területén 2991 szanatórium és egyéb gyógyintézet működik 561,1 ezer férőhellyel. 1970-ben egymillió 630 ezer, 1980-ban pedig kétmillió 314 ezer iskolás vett részt a városokon kívüli pionírtáborozásokon. Az Ukrán SZSZK-ban 1737 különböző újság jelenik meg évente 4 milliárd 497 milliós péidányszáinban (1970-ben 3 milliárd 478 millió volt a példányszóm), amelyekből 1278 az ukrán nyelven kiadott lap, s ezek éves összpéldányszáma 2 milliárd 915 millió (1970-ben 2 milliárd 346 millió volt). Minden 10 ezer lakos közül 176 valamelyik felsőfokú tanintézetnek a hallgatója (1970-ben — 170). A köztársaság népgazdaságában foglalkoztatott minden ezer főből 841 felső- vagy középfokú szakképzettséggel rendelkezik. Az Ukrán SZSZK-ban 84 szfnház és 167 múzeum működik. SZIL Nem, Már sose lássalak! Már földre sütöm sötét pillámat, Hogy pillantásom rád ne leljen. S előbb, mintsem neved kimondja, Inkább el is harapnám nyelvem: „Hallgass, ne szólj, vágyam bolondja!" De hogyha szívem sikoltana fel! Ha téged a szívem hívna — vajon Szívem szavát hogy fojtsam el? Szívembe a szót hogy fojthatom! * Szilva ISzirvard) Kaput lkján örmény szovjet költőnő Jerevánban, Örményország fővárosában született. A jereváni egyetem bölcsészeti fakultásán tanult. Első verseskötete 1945-ben jelent meg, s azóta közel tucatnyi kötete látott napvilágot. Szeretteim című kötetéért 1952-ben a Szovjetunió Állami-dijával tüntették ki. Szilva Kaputikjan költészetét, amely betekintést enged a mai nő gazdag, sokrétű érzelmi világába, különlegesen mély őszinteség és érzékeny reagálás jellemzi. Verseiben megérezzük azt az erős köteléket, mely íróját a sok évszázadra vtszszateklntö. s egyben Szovjet-Örményország új élményeivel gazdagodott örmény kultúrához köti. Mélységes llraiság, az érzések és élmények ereje, témáinak időszerűsége mind oly csiszolt formában jut kifejezésre, ami eleve biztosítja Szilva Kaputikjan verseinek, sikerét, de nemcsak Örményországban, hanem számtalan fordítás révén a Szovjetunió többi népénél, valamint más országok olvasóinál is. VA KAPUTIKJAN * Hazaszeretet Az anyaszeretetnek nincs határa, nem is hiába tisztelik. De nősténymedve is szívébe zárja védőn butácska kölykeit. Szerető szívben fényes láng loboghat, a válás kínja mélyre hat; de lám a galamb feje Is lekókad, hogyha társától elszakad. Egy szeretet van az emberi szívben, mely természetben nincs sehol: a hazát szeretni s szolgálni híven — tüzünkhöz szikrát ez csihol. Nem, nem az ösztön hívta napvilágra azt az érzést, se vér szava: a földi embernek sokára sikerült rátalálnia ... A föld E sűrű erdőn, mély iharosban A háborúba a föld belerokkant. S hol a gyilkos vas? Szétmarta a rozsda, A bombatölcsér hol vaíi? A pázsit bársonya rég benőtte, Gyökerével a tölgy befonta, Nyugalom, csönd, béke lebeg fölötte, S a gyökér mellett fehérük a gomba. Fenyőfa tárja ki széles karját, Hogy a föld repedését árnyba rejtse, És mindenütt, ahová a szem ellát, Tarkán ragyogó nefelejcsek. Még itt se felejtsük el sose, Hol a kéklő dél varázsa csábít, Hogy a föld virágot örömre terem S nem a. bombákért virágzik. harcoltak tovább is a Krím-fél szigeten megtelepedett tatáról és a Duna torkolatvidékéről támadó törökök ellen. Kijev azonban mindig is az „orosz városok anyja“ maradt, s 1654 ben — egész Ukrajnával — önkéntesen csatlakozott Oroszországhoz. Az Oroszországhoz va ló csatlakozás felszabadulást jelentett az ukrán köztudatban. Ez a szabadság azonban csak Fiatal lányok ukrán népviseletben fejedelemség a XI. század második felétől a feudális széttagolódás állapotába jutott, nem tudott ellenállni Batu kán tatár seregeinek és 1240-től Ukrajna évszázadokig nyögte a mongol-tatár igát, később nyugati részét más idegen hódítók, litvánok, lengyelek foglalták el. Évszázadokon keresztül
