Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-04 / 48. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1982. december 4. ban* ma a dunaszardahelyi Csallóközi Múzeum munkatársa. •—4— Mielőtt rátértünk volna tulajdonképpeni témánkra, vendéglátóm elmondott néhány Jellegzetességet a községről, amelyeket feltétlenül szükséges tudnia annak, aki az Itt folyó életről, tevékenységről érdeklődik. Gelle tulajdoniképpen kilenc apró településből áll, amelyek „egyéni“ jellegüket bizonyos telt ház előtt zajlik... Mégpedig általában többször és több helyen, mert szintén a mér em litett „megosztottság“ következtében három művelődési ház is van a községben. A „központit“ nemrég építették át, csinosították ki kívül-belül, de épül már az új, minden igényt kielégítő kultúrpalota is. Itt kell megemlítenünk azt a kitűnő együttműködést, amely az alapszervezet és a helyi nemzeti bizottság között fennáll: Kmotnyeret esittáií Aki gyakran utazik — mint Jómagam — kocsival vagy autóbusszal Bratislavából Komáromba (Komárno), lassan, de biztosan megtanulja a forgalmas főútvonal mentén fekvő községek, városok nevét. A bekötőutak előtt elhelyezett irányjelzó táblák, amelyek a hatalmas kamionok dübörgésétől kissé távolabb eső falvakról adnak hírt, már kevésbé kötik le figyelmünket. Egy kivétellel. Dunaszerdahely (Dunajská Streda 1 előtt mintegy 10 kilométernyire az egyik — derékszögben betorkolló — mellékút jobb oldalán laposan elnyúló, zsúptetős, gondosan rendbehozott épület emelkedik ki az asztallap-simaságú csallóközi rónából. A kondorosi csárda. Befordulva mellette, a csendes, kis forgalmú mellékút hirtelen utcává változik: csinos lakóházak, tarka színűre festett kerítések két sora között kígyózik tovább. Hátrapillantva még látni a főúton suhanó személygépkocsikat és a látszólag lassan tpvadübörgő hatalmas kamionokat, de zajuk már alig hatol idáig. Előttünk pedig, az első portától alig néhány méterre tábla, rajta a község neve: Holice na Ostrove. Megérkeztünk tehát Gellére. Mégpedig ezúttal „kultúrügyben“. Egy kicsit közelebbről: arra szerettem volna választ 'kapni, hogy milyen a kulturális élet színvonala ebben a mintegy 1800 lakost számláló csallóközi faluban. Akitől pedig a rendelkezésemre álló alig né hány órán belül sikerült átfogó képet kapnom minderről, az nem volt más, mint Kovács László, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke. Fiatal kora ellenére — még Jóval innen van a negyvenen — gazdag és érdemdús kulturális tevékenység áll mögötte. Már tíz évvel ezelőtt egy Nitra melletti faluban a kulturális élet fellendítésén, a néphagyományok megőrzésén fáradozott. Ebben az időszakban egyébként a Nitrát Pedagógiai Fakultás magyar tanszékének tanára volt. Három éve áll a gellei CSEMADOK élén; „főállástéren — például a nevükben — a mai napig megőrizték. Ez a szétszórtság leginkább éppen a tömegszervezetek munkáját nehezítette; nem volt ez másként a CSEMADOK-kal sem. A közelmúltig tulajdonképpen két alapszervezet működött a községben, amelyek 1978-ban egyesültek. Elnökük akkor Molnár Ottó volt, aki egyben a sportszervezetben is vezető állás: töltött be. „Két lovat megütni" azonban itt sem lehetett — főleg a már említett körűimé nyekre való tekintettel —, ezért 1979-ben lemondott, és azóta minden energiáját a sportszervezet irányításának szentelheti. Ekkor vette át a CSEMADOK vezetését Kovács László. A szervezetnek ma 180 tagja van, ami a község lakosságának éppen az egytizede. Kovács László már működésének első időszakában bevezetett néhány újítást, mindenekelőtt a szervezés terén. Így például jelentősen megnőtt a rendezvényeiken való részvétel azáltal, hogy a kiküldött meghívók mellett a tizenegy vezetőségi tag mindegyike kapott egy „körzetet“, ahol sorra meglátogatták a családokat, röviden elbeszélgetve az esedékes rendezvény jelentőségéről. E személyes agitáció eredményeként ma már szinte minden CSEMADOK-rendezvénv rik Ferenc elnök szívügyének tekinti a kultúrát, ami egyebek közt hatékony anyagi támogatásban is megnyilvánul. —4— Rátérve az alapszervezetben folyó munkára, hadd mutassuk be elsőként az együtteseket. 1978-ban, a Kovács házaspár ideköltöztével alakult meg a férfi éneklő csoport, amelynek vezetője Kovács Lászlóné pedagógus. Értő irányításának köszönhetően eleve a magyar népdalkincs gyűjtését és életben tartását tűzték ki célul; műsorukon csak eredeti népdalok, újabban pedig már igényesebb népdalfeldolgozások szerepelnek. A jelenleg 16 tagú csoport legidősebb tagja 55, a legfiatalabb 19 éves, ami azt bizonyítja, hogy sikerült a népdalt a fiatalabb nemzedékkel is megszerettetni. Szintén 1978-tól működik a Kovács László vezette színjátszó csoport. Négyéves fennállásuk alatt az egyik legemlékezetesebb sikerüket Tóth Miklós Kutyaszorítójával aratták. Munkájuk rendszeresnek nevezhető, és lelkesedésben sincs hiány, hiszen a csoport jórészt fiatalokból áll. A szervezet énekkara nemrég hatékony „erősítést" kapott: Álló Dezső vezetőségi tag kezdeményezésére három tagú, ún. parasztzenekar alakult. Az éneklő csoport kíséretén kívül természetesen önállóan is fellépnek a különböző ünnepi rendezvényeken, sőt megalakulásukkal a színjátszóknak is módjuk nyílt arra, hogy zenés darabokat is műsorra tűzhessenek. E gazdag, sokrétű tevékenység hallatán thár szinte természetesnek tűnik, ha hozzáteszszük, hogy irodalmi színpad is működik a gellei CSEMADOK- alapszervezetben. A nyolc tagú csoport legutóbb méltó módon emlékezett meg a magyar költészet legnagyobb élő alakjának, Illyés Gyulának nyolcvanadik születésnapjáról. Ünnepi műsorukban a nagy költő versei mellett Radnóti Miklós-, József Attila-, Váci Mihály- és Nagy László-költemények is elhangzottak. Legújabb kezdeményezésük, az olvasókör rendkívül kedvező fogadtatásra talált. Helyesen érezték meg, hogy igény van ilyesmire a községben, amellett létrehozásához gyakorlatilag elég egy megfelelő helyiség. No meg természetesen -a lelkesedés, a tenniaikarás, amelyet viszont, már csak az eddig elmondottak alapján is, aligha vonhat kétségbe bárki... A kör látogatói az összes hazai magyar nyelvű, és a legismertebb magyarországi, szám szerint huszonnégy lap és folyóirat között válogathatnak. Előfizetésük a tömegszervezetek együttműködésének szép példája, hiszen rendelésükből nagyjából egyenlő arányban veszik ki a részüket. —+— Gelle nem tartozik a nagy községek közé. Egy nagyság szerinti képzeletbeli ranglétrán — sporthasonlattal élve — alighanem a „középmezőny“ alsó felében bukkanánk rá a nevére. Viszont, hogy a falusi kultúrmunka lehetőségeinek tükrében, annak átlagos színvonalát véve alapul, hová sorolható be az itteni kulturális élet, pontosabban a Kovács László irányítása alatt álló CSEMADOK- alapszervezet munkájának színvonala — ennek megítélését minden további kommentár nélkül olvasóinkra bízzuk. VASS GYULA Tóth Pál felvétele Az idei barátsági hónap alkalmából új létesítménnyel gazdagodott Galánta: ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének a Csehszlovák- Szovjet Barátság Házát. Felvételünk az avatás pillanatát ábrázolja: a selyemszalagot Ján Janik elvtárs, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára vágta át. ■«|ш11наитшммпе11п111пс1пмп11тпни11иттпмпт«1п>*ип'>и!>«*пи|мт*и|**мп|1 A TETTEK EMBEREI A Honvédelmi Szövetség Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Bizottságának elnöke Cépe Jozef elvtórs. Beszélgetésünk során átfogó képet kaptam a járás alapszervezeteinek tevékenységéről. A járásban Jelenleg százöt alapszervezet 7450 tagot tömörít. A taglétszám újabb szervezetek megalakulásával gyarapszik. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy soraikba minél több fiatalt nyerjenek meg, s hogy a honvédelmi nevelésben )árásszerte jó eredményeket érjenek el. Szoros együttműködés folyik az iskolákban működő pionírszervezetekkel, az ifjúsági és más társadalmi szervezetekkel. Ennnek a jó együttműködésnek az eredménye, hogy a már említett 105 szervezetben sok a fiatal: a tagok átlagos életkora 25—28 év között mozog. A járásban nagy hagyománya van a sportlövészetnek. A lövészköröknek Jelenleg mintegy 3400 tagja van. Jó eredmények születnek e téren az alap- és középiskolákban, a gimnáziumokban és a falusi alapszervezetekben. Minden évben járási méretű lövészversenyt rendeznek, amelybe a tagság széles tábora bekapcsolódik. De sok alapszervezetben külön is szerveznek helyi jellegű versenyeket, sportnapokat, amelyek általában jelentős politikai évfordulókhoz, esemé hyekhez kötődnek. Például a HnúSt'ai Vegyiüzeni csapata több éve a kerületi ligában versenyez. Ebben az évben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója tiszteletére nagyszabású lövészversenyt rendeztek, amelynek győztesei részt vesznek a kerületi versenyen. Jól dolgozik a klenoveci alapszervezet is. Tagjai nagy figyelmet fordítanak a katonakötelesek felkészítésére, amellett aktívan támogatják a község sportéletét. Együttműködnek az ifjúsági szervezettel, az iskolákkal és különböző helyi, járási méretű akciókat valósítanak meg. Az idén helyi verseny keretében zajlottak le a lö vész- és motorosversenyeik. Jól sikerült a járási öszetett honvédelmi verseny, valamint a Győzelem járási vetélkedő. A honvédelmi versenyben a vándorserleget háromszor egymás után a Klenoveci Vegyipari Szakközépiskola fiú- és lánycsapata nyerte. Az utóbbi években járási viszonylatban igen közkedveltté vált a motorizmus. Ezt az is bizonyítja, hogy az autősok-motorosok körének sok tagja van. Ebben az évben 3400 amatőr motorista vett részt továbbképzésen, ahol a fő figyelmet a balesetek megelőzésére összpontosítják. Az alapszervezeteik tagjai részt vettek járási, kerületi és szlovákiai méretben megrendezett autóversenyen is. Említést érdemel Mokány József és Szabó László neve, mindketten a rimaszombati szervezet tagjai. Az utóbbi egy szlovákiai méretű autóversenyen elsőnek ért célba. Fiatal szervezet a gömöralmágyi (Gemerské Jablonce). Elnöke Agócs Tibor mérnök. Tagjai a sportversenyeken kívül aktívan kiveszik a részüket a munkájukhoz szükséges létesítmények építéséből. A lőtérre! egyidőben készült el a honvédelmi sporttelep és kiképzőközpont, amelyet május 9-én adtak át rendeltetésének. A több mint másfél millió korona értékű sportkomplexumra már nagy szükség volt a községben, de jelentősége körzeti, sőt járási méretben is számottevő. Felépítésében nagy segít séget nyújtott a helyi nemzeti bizottság, élén Ihring József elnökkel, az efsz vezetősége és az alapszervezet tagsága. Többszáz órát dolgoztak le társadalmi munkában annak érdekében, hogy a sporttelep minél előbb betölthesse küldetését. A sportkomplexum berendezésével és felszerelésével párját ritkító léte sítmény a járásban. A kiképzőközpon tot nagyszerűen kihasználják a körzeti alapszervezetek: nemcsaik a gép kocsivezetőket képezik itt, de a bevonulás előtt álló katonaköteles fiatalokat Is. Általában elmondható, hogy a járásban nagy figyelmet szenteltek a honvédelmi neveléshez szükséges létesítmények építésének. Az utőbbi években több helyütt építettek lóteret; például „Z“ akcióban készült el a rimaszombati, a rimaszécsi (Rím. Seő),a feledi (Jesenské) és a hnúžťal. Hasonló lőteret építenek a közeljövőben Tornaiján (Šafárikovo) és Méhlben (Vőelince). Befejezték a modellezők klubjának bővítését is Kurincon (Kurinec). A modellezés, különösen a hajómodellezés Igen népszerű a járásban. Négyszázötvenen hódolnak e hobbinak. A legjobb „hajóépítők“ országos hírnévre is szert .tettek. Köztük van Molnár Radovan, aiki a szocialista országok találkozóján Kollnban harmadik helyezést ért el. Ö és még két modellező — Dudás Miklós és Kovács Géza — a csehszlovák válogatott tagja. Aktív tevékenységük elismeréseként Idén Rimaszombatban rendezték meg a kerületi bajnokságot, s ugyanitt kerül sor rá jövőre is. Hogy a modellezők több éven át tartják a jő színvonalat, az elsősorban Urbán Pál és Papp László érdeme. ök ketten több mint tizenöt éve foglalkoznak a fiatalokkal és ' igyekeznek közülük minél többet megnyerni e szép Időtöltés számára. A Honvédelmi Szövetség legfontosabb feladatai közé tartozik továbbá a sorköteles fiatalok felkészítése a kétéves katonai szolgálatra. A járásban évente átlag 700—800 fiatal részesül Ilyen kiképzésben. A kiképzés és az előkészítés tizenhét központban történik. A legjobb eredményeket a tisznlci (Tisovec) szakközépiskolában, valamint a tornaijai ^utéiskolában és a rimaszécsi kiképzőközpontban érték el. A testnevelési szövetség járás! bizottságával együttműködve az illetékes dolgozók azon fáradoznak, hogy fejlesszék a bevonulás előtt éllő fiatalok állóképességét, de amellett nagy súlyt fektetnek a politikai-nevelő és a gyakorlati előkészítő munkára is. Az előkészítés munkaszüneti napoikon történik, ezért sok a hiányzó. A nemzeti bizottságok igyekezete ellenére is kicsi volt a foglalkozáson való részvétel. Ezért az idén szigorúbban kérik számon a feladatok teljesítését az alapszervezetekben. A szocialista versenyben nemcsak a sorköteles fiatalok vesznek részt, hanem oktatóik Is. A féléves 'kiértékelés alapján megtudtuk, hogy ezen a téren is szép eredmények születtek, főleg ami a tagsági alap bővítését és a kiképzési feladatok teljesítését illeti. Az alapszervezetek tagjai 30 ezer 220 órát kitevő társadalmi munkát vállaltak, s azt maradéktalanul teljesítették. Ebből a mezőgazdaságban 17 ezer 755 órát dolgoztak le, 6820 órát pedig a már említett létesítmények építésénél. NAGY TERÉZ A Honvédelmi Szövetség alapszervezeteinek keretében számtalan, érdekesnél érdekesebb szakkör működtetésére van lehetőség. A legismertebb és legelterjedtebb a lövészet, de egyre inkább tért hódítanak a modellezés különböző ágazatai, pl. a repülőmodellezés Fotó: Kontár Gyula
