Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-04 / 48. szám

1982. december 4. SZABAD FÖLDMŰVES Megörökítik leonyid Brezsnyeu emlékét Tanácskozott az SZKP Központi Bizottsága пак a XXVI. pártkongresszuson elfo­gadott bel- és külpolitikai irányvona­la megvalósításáért kifejtett tevékeny­ségét, amely a kommunista építés feladatainak megoldására irányul. Ugyancsak jóváhagyta azokat a meg­állapításokat és következtetéseket, amelyeket jurij Andropovnak, a KB főtitkárának az ülésén elhangzott be­széde tartalmazott. Az SZKP Központi Revíziós Bizott­sága is ülést tartott, és meghallgatta Gennagyij Szizov elnöknek a közpon­ti revíziós bizottság 1982. évi tevé­kenységéről szóló beszámolóját. VÁLTOZATLAN CÉL: A TARTÓS BÉKE BIZTOSÍTÁSA Jurij Andropov a központi bizott­ság ülésén mondott beszédében meg­állapította, hogy a terv és a költség­­vetési javaslat megfelel a XXVI. párt­­kongresszuson meghatározott elő­irányzatoknak. A tervezet előirányoz­za, hogy meggyorsítsuk a népgazda­ság növekedésének ütemét, emeljük a nemzeti jövedelem növekedésének abszolút mértékét, az ipar és a me­zőgazdaság termelését. Tervbe vették azoknak az ágazatoknak az átlagos­nál gyorsabb növelését, amelyek köz­­fogyasztási cikkeket állítanak elő. Je­lentős mértékű anyagi és pénzügyi erőforrásokat is biztosítanak az ag­ráripari komplexum fejlesztésére. A politikai bizottság véleményére hivat­kozva, Andropov leszögezte: kötelező feladat, hogy a hadseregnek és a ha­diflottának minden szükségest meg­adjanak, különösen a jelenlegi nem­zetközi helyzetben. Andropov a népgazdaság néhány fontos ágazatának helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy feltétlenül növel­ni kell a termelés hatékonyságát, meg kell oldani annak intenzifikálását. A költségvetés tervezete biztosítja a népgazdasági és szociális terv végre­hajtásának pénzügyi feltételeit. Han­goztatta, hogy a tervben azok az In­tézkedések kerültek a központi hely­re, amelyek az élelmiszerprogram megvalósításához kapcsolődnak. Megállapította: Olyan gazdasági és szervezési feltételeket kell létrehoz­ni, melyek ösztöuzik a minőségi, ter­melékeny munkát, a kezdeményezést, a vállalkozókedvet. Eljött az ideje annak, hogy gyakorlati lépéseket te­gyünk az ipari egyesülések és válla­latok, a kolhozok és szovhozok ön­állóságának kiszélesítésére. A főtitkár beszédében kitért a Szov­jetunió külpolitikájára. Mint megálla­pította, Leonyid Brezsnyev halálakor külföldön számos találgatás kapott lábra a párt és a Szovjetunió nem­zetközi politikájáról. Az elmúlt évek­ben sokszor tettek kísérletet arra, hogy a Szovjetuniónak mindenféle rossz szándékot tulajdonítsanak, ag­resszívnak tüntessék fel politikáját, azt' állítsák, hogy fenyegeti egyik vagy másik ország biztonságát. Most viszont a jelek szerint amiatt aggód­nak, hogy a Szovjetunió politikája megváltozhat, mert a nemzetközi életben e politika folytatásában lát­ják a béke és a nyugalom megmara­dásának legfőbb feltételét. Andropov hangoztatta: — Teljes fe­lelősséggel kijelenthetem, hogy a Szovjetunió külpolitikája olyan volt és marad, ahogyan azt az SZKP XXIV., XXV. és XXVI. kongresszusának ha­tározata jelölte meg. Külpolitikánk változatlan célja a tartós béke biz­tosítása, a népek függetlenségre, tár­sadalmi haladásra való jogának meg­védése. Az e célok eléréséért folyó küzdelemben a párt és az állam ve­zetése elvi módon, következetesen kiegyensúlyozottan fog eljárni. Az SZKP ellenzi, hogy az eszmék pár­harca az államok és népek közötti konfrontációvá váljék, s hogy a tár­sadalmi rendszerek erejének mércé­jévé a rendelkezésükre álló fegyere­­ket, illetve az azok alkalmazására való készséget tegyék. A nyolcvanas évek pártstratégiáját kifejtve Andropov a dolgozó tömegek aktivitásának fokozását domborította ki. Beszédét Így zárta: Mindig és állhatatosan hívek maradunk a leni­ni normákhoz és elvekhez, amelyek szilárdan megalapozódtak pártunk és államunk életében. Nagy és bonyolult feladatok állnak előttünk, de pár­tunk képes arra, hogy megbirkózzék velük. Azok a napok, amelyekben búcsút vettünk Leonyid Brezsnyevtől, ismét megmutatták az egész világnak, hogy kommunista pártunk és szovjet népünk elválaszthatatlan egymástól, egységes törekvés vezérli őket — az a törekvés, hogy szilárdan és rendü­letlenül haladjanak a lenini úton. A Legfelsőbb Tanács ülése Laosz alkotással ünnepel December másodlka ünnepnap a testvéri laoszi nép életében. 1975-ben ezen a napon szűnt meg az évszázados monarchia. A laoszi nép az­óta is szorgalmasan fáradozik a feudális és feudalizmus előtti csö­­kevények lerombolásán, új társadalmi rend teremtésén. Építő munkája el­sősorban a francia uralom, majd az amerikai agresszió követelményeinek kiküszöbölésére, a háború ütötte sebek behegesztésére Irányul. Fő feladat az Ipari és mezőgazdasági termelés helyreállítása. Hiszen a háború Laosz termőföldjének 40 százalékát tönkretette, s az ország fő problémája egyéb­ként is a mezőgazdaság monokulturális jellegének felszámolása. A másik nagy probléma a vízhiány; ebben nyújtanak nagy segítséget a KGST-be tömörült szocialista országok, hogy csatornák létesítésével Is emeljék a föld termőképességét. Fokozatosan szocialista szövetkezetek létesülnek ч termőre fordított földeken. Igen nagy gondot fordítanak a laoszi állat­­tenyésztés fellendítésére. Egymilliós állományt értek el lovak, bivalyok, bikák tenyésztésében, ami különösen fontos ott, ahol még alacsony fokú a gépesítés. Hazánk mindenkor támogatta az Indokínai testvérországokat. Orszá­gaink életében nagy esemény volt a közelmúltban a gazdasági vegyes bizottság megalakítása, melyre Rohliöek miniszterelnök-helyettesnek, az állami tervbizottság elnökének Vientiane! látogatásakor került sor. Az 1985-lg terjedő, a következő három évre aláirt egyezmény szerint mező­gazdasági és textilipari gépeket, távközlési és orvosi berendezéseket stb. szállítunk Laosznak, az Importcikkek között pedig megtaláljuk a kávét, faanyagokat, drágaköveket, kézművesipari termékeket stb. Laosz további fejlődésében nagy jelentősége lesz a rendelkezésére bocsátott fejlesztési hitelnek. (ln) A TERRORIZMUS Fö PÄRTFOGÖJA *- AZ USA Az Egyesült Ál­lamok a nemzet­közi terrorizmus legförtelmesebb bűnös módszerei­nek fő sugallója lett. A forradalmi demokratikus át­alakulások és a nemzeti felszabadí­tó mozgalom alfi­­ásására törekedve, az imperialista kö­rök összeesküvé­sekhez, pnccsok­­hoz, politikai gyil­kosságokhoz folya­modnak. (R. Karatajev rajaaj lekedésl gépipari miniszter első he­lyettese volt, 1979-ben lett az állami tervbizottság első elnökhelyettesé. Be­hatóan foglalkozót a tervgazdálkodás Időszerű kérdéseivel. A KB póttagjai sorából a központi bizottság tagjává választotta Vlagyi­mir Alhimovot, a Szovjetunió Állami Bankjának elnökét, Viktor Makaren­­kót, Ukrajna Kommunista Pártja Krí­mi Területi Bizottságának első tit­kárát és Nyikolaj Pereverzevet, a rosztovl területen levő Lenin Útja Kolhoz kombájnos brigádvezetőjét. A központi bizottság jóváhagyta a KB, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a minisztertanács közös határoza­tát Leonyid Iljics Brezsnyev emléké­nek megörökítéséről. A határozat a többi között kimondja: Naberezsnije Cselni városát — ahol a Kamaz te­herautógyár működik — Brezsnyev­­városnak nevezik el. Moszkva Cser­­jomuskl kerületét Brezsnyevről neve­zik el. Ugyancsak róla neveznek el egy kerületet Dnyeprodzerzsinszk vá­rosában, és több más gyárat és üze­met is, köztük az Atommas gyárat és a nureki erőmüvet, valamint egy szűzföldi szovhozt. Leonyid Brezsnyev nevét viseli ezentúl Csillagváros, va­lamint az Arktyika atomjégtörő. Ró­la nevezik el azt a tankhadosztályt Is, ahil annak Idején katonai szol­gálatát töltötte, és szülővárosa, Dnyeprodzerzsinszk egyik középisko­láját. Moszkvában, LBningrádban, Ki­­jevben és Alma-Atában, valamint Dnyepropetrovszkban egy-egy új tér is Leonyid Brezsnyev nevét viseli majd. Több egyetemen Brezsnyev-ösztöm dijat hoznak létre, felállítják emlék­tábláját a dnyeprodzerzsinszkl kohá­szati kombinátban, ahol annak Ide­jén dolgozott, Dnyeprodzerzslnszkben a kohászati Iskolán, ahol tanulmá­nyait folytatta, és Moszkvában a Ku­tuzov sugárúton azon a házon, amely­ben lakott, fii Kreml falánál levő sír­ján elhelyezik mellszobrát. A határozat teljes egészében jóvá­hagyta az SZKP Központi Bizottságá­tekkel az 1983. évi tervet. A Szov­jetunió nemzeti jövedelme 1982-ben 460 milliárd rubel lesz, 2 százalék­kal több a tavalyinál. Ennek mintegy 80 százaléka a fogyasztási alapban kerül felhasználásra. A szovjet mezőgazdaság 1982-ben a számítások szerint 124 milliárd ru­bel 'értékű, terméket állít elő, 3 szá­zalékkal többet, mint tavaly. Az idén nagyobb volt a termés szemes ter­ményekből, olajos növényekből, cu­korrépából, burgonyából, más zöld­ségfélékből és gyümölcsből. Az Idei beruházások folytán a tár­sadalmi termelőalapok összértéke 1983 elejére több mint 1,3 trillió rubelre emelkedik. A Szovjetunió 1983. évi állami költ­ségvetésének tervezetét Vaszilij Gar­buzov pénzügyminiszter terjesztette elő. A tervezet 354 milliárd rubel bevétellel és 353 milliárd 800 millió A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a múlt héten megtartotta őszi ülés­szakát. Napirendjén az 1983. évi terv és költségvetés szerepelt. Napirenden volt továbbá a Szovjetunió államha­tárairól szóló törvényjavaslat. A két ház együttes ülésén a kép­viselők egyperces néma felállással adóztak Leonyid Brezsnyev emléké­nek. Utána megválasztották a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének új tag­jait: Jnrij Andropovot, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkárát, Sztye­­pan Salajevet, a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának elnökét és Nyikolaj Bászov akadémikust. Fel­mentették tagsága alól Alekszej Siba­­jevet. Ezután Nyikolaj Babjakov minisz­terelnök-helyettes, a Szovjetunió Ál­lami Tervbizottságának elnöke szá­molt be az idei népgazdasági terv teljesítéséről, és Ismertette a küldöt­rubel kiadással számol. A nép­gazdaság fejlesztésére 349,3 milliárd rubelt, a jelenlegi évben felhasznált­nál 16,1 milliárddal többet fordíta­nak. A jelenlegi nemzetközi helyzet­ben védelmi célokra 17 milliárd 50 millió rubelt Irányoznak eló, vagyis a költségvetési kiadások 4,8 százalé­kát. A képviselők mindkét tervezetet el­fogadták, s úgyszintén jóváhagyták a Szovjetunió államhatárairól szóló törvényjavaslatot, mely kifejezi an­nak szükségét, hogy a jelenlegi ki­éleződött nemzetközi helyzetben to­vább kell erősíteni a Szovjetunió ha­tárainak őrzését. A Legfelsőbb Tanács Gejdar Alijo­­vet, az SZKP Politikai Bizottságának tagját a minisztertanács elnökének első helyettesévé nevezte ki. A hirtelen elhalálozott Mihail Geor­­gadzának, a Legfelsőbb Tanács El­nöksége titkárának utódjául Tyengiz Mentyesasvilit választották meg. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Az 1980. november 11-e óta meg­szakításokkal tárgyaló madri­di találkozó ez év november 9-e óta folytatja munkáját. A világ közvéleménye, földünk lakosságának békeszerető többsége Joggal várja, hogy a 242 napos legutóbbi szünet után józan fejjel, célravezető elkép­zelésekkel ülnek a küldöttségvezetök a tárgyalóasztalhoz, hogy a helsinki záróokmányban rögzített elvek és rendelkezések megvalósításáról tár­gyaló madridi találkozó mielőbb tar­talmas és kiegyensúlyozott záróhatá­rozattal fejezze be munkáját. Leonyid Brezsnyevnek, a nagy bé­keharcos szovjet politiikusnak elhalá­lozása kihatott a találkozó munká­jára. A küldöttségek tisztelettel és kegyelettel áldoztak a volt pártfőtit­kár és a szovjet államfő emlékének, elismerték érdemelt, ám sajnos, az amerikai diplomácia továbbra is ne­hezíteni próbálja a tárgyalások me­netét. Pedig már a záróhatározat megszövegezésén folyiik a munka, s a szöveg mintegy 83 százaléka már el­készült. Az Egyesült Államok szövet­ségeseivel együtt kezdettől fogva ob­­strukciós politikát folytatott Madrid­ban, nem érdemi munkára, hanem csak Időhúzásra törekedett. Érthető ezért, hogy az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Biztonsá­ga elnevezésű, a közvélemény mozgó­sítására hivatott szervezet a napok­ban felhívással fordult a madridi ta­lálkozó részvevőihez: konstruktív ta­nácskozást folytassanak, kiegyensú­lyozott és érdemi záróhatározattal fejezzék be a találkpzőt. Felhívásuk­ban erre konkrét útmutatást nyújtot­tak: „A földrész népeinek bosszú tá­vú érdekei azt kívánják, hogy a mad­ridi találkozó részvevői kerekedjenek felül a megállapodás útjába állá gát­ló tényezőkön és ellentéteken, fogad­janak el kiegyensúlyozó!, érdemi zá­­rőhatárczatot a semleges és el nem kötelezett részvevők előterjesztett tervezete alapján. Erősítsék meg újra a helsinki záróokmány elveit, köte­lezve magukat azok hiánytalan meg­valósítására, tudomásul véve, hogy a földrészen két társadalmi rendszer létezik.“ Nagyon sokat emlegetett fogalom mind a madridi tanácskozásokkal, mind az ENSZ leszerelési megbeszé­léseivel kapcsolatban a bizalomerősí­tés fogalma. Ez volna ugyanis fő cél­ravezető eszköz a cél elérésére. Reá-Ä záróhatározatra varva gan amerikai elnök egyik korábbi nyilatkozatában a szovjet béketerem­tő javaslatokkal kapcsolatban „egy­oldalú enyhülésről“ beszélt, Illetve ilyen törekvéseket tulajdonított a Szovjetuniónak, s nem tudván szaba­dulni a szovjet „katonai fölény“ rög­eszméjétől, gazdaságpolitikájának bí­rálatára válaszolva a hadi költségve­tésnek — a köitségvetési deficit mér­sékelésére irányuló — olyan arányú csökkentését tartotta megvalósítha­tónak, amely — úgymond — nem ká­rosítja az alapvető fegyverkezési programokat, melyek „a sebezhetőség korábbi kormányzatoktól örökölt ab­lakának becsukását szolgálják“. A csehszlovák (külpolitika szembe­helyezkedik a világproblémák ilyen megközelítésével, Ilyen alapállással. Olyan záródokumentum elfogadását várja, mely újabb ösztönzést adna a részvevők kölcsönös együttműködé­sének kibontakoztatására, elősegítené földrészünk békéjének és biztonságá­nak erősítését. Annak megakadályo­zását tartja szem előtt, hogy az újabb hidegháború befagyasszon minden pozitív fejlődést. A reagani politika követőinek szől az a Jóindulatú figyelmeztetés is, a­­mely az SZKP Központi Bizottságának mostani ülésén Andropov főtitkár beszédében elhangzott: „A béke és az enyhülés megóvásában mindenki egyformán érdekelt. Ezért enyhén szólva komolytalanok azok a kijelen­tések, amelyek a Szovjetunió által a legkülönbözőbb területeken teendő engedményekhez kötik a kapcsolatok normalizálásának készségét. A Szov­jetunió a megállapodások hive, de a megállapodásokra kölcsönösen kell törekedni. Mi a tárgyalásokat olyan eszköznek tartjuk, amellyel minden fél számára hasznos eredmények el­érése végett egyesíteni lehet a külön­böző országok erőfeszesítéseit. Mi ar­ra törekszünk, hogy ésszerű, vala­mennyi fél számára elfogadható meg­oldásokat találjunk a legbonyolultabb problémáikra és elsősorban a nukleá­ris és hagyományos fegyverkezési hajsza megfékezésének problémájára. De senki se várjon tőlünk egyoldalú leszerelést. Nem vagyunk naiv embe­rek ... A Szovjetunió kész arra, hogy a leendő szerződés megkötéséhez ve­zető első lépésként mindkét fél be­fagyassza ilyen (hadászati rendelte­tésű nukleáris) fegyvertárát, s ezzel a meglevőnél kedvezőbb feltételeket hozzon létre a kölcsönös csökkentés­ről megindult tárgyalások folytatásá­hoz.“ Ezzel a hozzáállással szöges ellen­tétben van Reagan elnök legutóbbi döntése, melynek értelmében száz MX jelzésű hadászati rakétát telepítenek egymás közvetlen közelében, különle­gesen megerősített silókban, a Wyo­ming állambeli Cheyienne város mel­letti Warren légitámaszponton. A tör­vényhozás hevesen ellenzi az 1986-ra működőképesekké teendő rakéták te­lepítését, s befolyásos amerikai poli­tikusok a fegyverkezéskorlátozási megbeszélések megnehezülését várják az elnöki lépéstől, mely a várt szov­jet-amerikai tárgyalásokat sem köny­­nyftl meg. LÖRINCZ LÄSZLÖ 1 A; SZKP Központi Bizottsága múlt heti ülésén a jövő évi népgaz­dasági tervről és költségvetés­ről tárgyalt, személyi kérdésekről ho­zott határozatot és döntött Leonyid Brezsnyev emlékének megörökítésé­ről. A központi bizottság teljes ülésén Nyikolaj Babjakov, a minisztertanács elnökhelyettese, az állami tervbizott­ság elnöke beszámolt a jövő évi nép­­gazdasági és szociális fejlesztési terv­ről, Vaszilij Garbuzov pénzügyminisz­ter pedig az 1983. évi költségvetés­ről. Az ülésen számosán szólaltak fel. Az ülés jóváhagyta az előterjesz­tett javaslatokat, és Jurij Andropov főtitkár referátuma alapján részletes határozatot hozott a terv- és költség­­vetési előirányzatról. Az ülésen a központi bizottság a politikai bizottság tagjává választotta Gejdar Alijevet, az Azerbajdzsán SZSZK Kommunista Pártja Központi Bizottságénak első titkárát, aki ed­dig a politikai bizottság póttagja volt. Alijev 1923. május 10-én született, 1945 óta az SZKP tagja. 1950-től az azerbajdzsánl minisztertanácsnál dol­gozott, 1965-ben alelnöke, 1967-ben elnöke lett a köztársaság miniszter­­tertanácsa mellett működő államblz­­tonságí bizottságnak. 1969-ben meg­választották az Azerbajdzsánl Kom­munista Párt Központi Bizottságának első titkárává. 1976-ban lett a politi­kai bizottság póttagja. A központi bizottság Andrej Kiri­­lenkát megromlott egészségi állapota miatt, saját kérésére felmentette po­litikai bizottsági tagsága és központi bizottsági titkári tiszte alól. Jurij Andropov ezzel kapcsolatban megál­lapította: Andrej Kirilenko évek hosz­­ezú során át aktívan dolgozott a he­lyi pártszervezetekben és az SZKP Központi Bizottságában. Elismerjük a párt és az ország szolgálatában szer­zett érdemeit. A KB titkárává választottak Nyiko­laj Ivanovics Rizskovot, aki eddig a Szovjetunió Állami Tervbizottságának' első elnökhelyettese volt 1956 óta tagja az SZKP-nak, a XXVI. kongresz­­szuson választották be a központi bi­zottságba. Az 53 éves Rizskov mérnök évek hosszú során át az uráli gép­iparban töltött be fontos munkakö­röket, Igazgatója volt a nevezetes Uralmaszavod gépgyárnak, majd a gépgyárbői létesített egyesülésnek. 1975-től 1979-ig a nehézipari és köz-

Next

/
Thumbnails
Contents