Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-04 / 48. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. december 4. Hazánk 1903. évi gazdasági ás társadalmi fejlesztési terve A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE - SVÄTOPLUK POTÁČ ELŐADÓI BESZÉDE A XVI. pártkongresszus a párt-, az állami gazdasági szerveket, a dolgozókat és az egész társadalmat figyelmeztette, hogy a kitűzött célok elérése, a fő feladatok megvalósítása — tekintettel a hazai és a nemzetközi gazdasági körülményekben mutatkozó változásokra és ú] tényekre, rendkívül Igényes lesz. A nyolcvanas évek ilyen értékelése teljesen helytállónak bizonyult. A hetedik Ötéves terv első két évében a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint az 1983. évi terv előkészítése igazolta a kongresszusi irányvonal helyességét, következetes megvalósításának szükségességét a további gazdasági és társadalmi, szociális fejlődés érdekében, valamint annak a követelménynek a fontosságát, hogy minden szinten jobb politikai irányító és szervező munkát végezzünk. E követelményekkel összhangban dolgozzuk ki az idei gazdasági és társadalmi fejlődés tervét. A terv céljai és fő feladatai az új körülmények következményeinek reális felmérő séből, az új gazdasági tényekből, valamint a gazdaságfejlesztés és az életszínvonal-emelés tárgyi feltételeinek megváltozásából Indultak ki. E változások a feltételezettnél mélyrehatóbbak. Nemcsak rövid időszakra jellemzőek, hanem objektív hatású távlati Irányzatúak, s minden távlati tervünkben számolnunk kell velük. A terv párhuzamosán több igen bonyolult gazdasági feladat megoldására irányult. Elsősorban az lntenzifikálás meggyorsítására és arra késztette a gazdaságot, hogy alkalmazkodjék fejlődésünk teljesen új feltételeihez. Egyúttal a feszültség kiküszöbölésére irányult egyes gazdasági területeken. Megtettük az első lépéseket a növénytermesztés és állattenyésztés közti aránytalanság kiküszöböléséhez, s az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva csökkentettük a gabonafélék behozatalát. A terv központi feladata — a konvertibilis valuták vonatkozásában — a külgazdasági kapcsolatok egyensúlyának helyreállítása volt. A terv igényes koncepcióját általában teljesítjük. Egyes mutatókban a teljesítés várhatóan Jobb lesz. Fokozatosan érvényesülnek az intenzív fejlesztési irányzatok, nő a hatékonyság a vállalatok és szervezetek gazdálkodásában. Bizonyos problémák azonban arra mutatnak, hogy a kisebb fejlődési dinamika mellett lényegesen nőnek az irányítás színvonalával és a döntéshozatal rugalmasságával szembeni igények. A tervtől való mindennemű eltérés manapság jobban érezteti hatásét és súlyosabb következményekkel jár a gazdaság, valamint a szükségletek kielégítése szempontjából. Az idén nehezebb belső és külső körülmények között megy végbe a gazdasági fejlődés, mint azt a terv feltételezte. A pártvezetőség azt az egyedüli helyes következtetést vonta le a súlyos tényekből, hogy még következetesebben kel) teljesítenünk a XVI. pártkongresszuson megjelölt feladatokat, melyeket a legutóbbi központi bizottsági ülések tovább konkretizáltak. A jelenlegi fejlődés azt bizonytíja, hogy a termékek műszaki és gazdasági színvonala végett nagyobb nyomást gyakoroljunk a hatékonyság növelésére, hogy helytálijunk az éles világpiaci konkurrenciában. A KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott szoros együttműködésünk segítséget jelent nehézségeink megoldásában és az akadályok leküzdésében. A velünk szemben érvényesülő megkülönböztetés elleni hatásos fellépés végett azt a következtetést kell levonnunk, hogy még szorosabb gazdasági integrációt alakítsunk ki a KGST-országoikkal, koncentráljuk közös erőforrásainkat és sokoldalúan fejlesszük kölcsönös együttműködésünket. Az eddigi gazdasági és társadalmi fejlődésből általában azt a következtetést vonhatjuk le, hogy alapjában sikerül leküzdenünk az objektív nehézségeket, de jobbak lehetnének áz eredmények, ha nem fordulna elő számos szubjektív fogyatékosság. AZ 1983. ÉVI TERV elsősorban a hetedik ötéves terv eddigi teljesítésében elért eredményekből indul ki és figyelembe veszi a ikülső és belső tényezők reális értékelését, mivel ezek hatással lesznek a további gazdasági és társadalmi fejlődésre. A terv céljai gazdasági egyensúlyunk további szilárdítására, a gazdaság fejlődése nagyobb dinamikájának elérésére, a termelés hatékonyságának jelentősebb fokozására épülnek. A terv fő jellemvonása a gazdasági növekedés dinamikájánaik meggyorsítása. Ez elsősorban a fejlődés minőségi tényezőin, a források hasznosításán, a termelés tervezett hatékony felhasználásán, nempedig a mennyiségi fejlesztésen alapszik. E célokkal összhangban a fő ágazatokban a termelést előreláthatóan kissé nagyobb ütemben fejlesztjük, mint a társadalmi terméket és a nemzeti jövedelmet. A bruttó ipari termelés 2,4, az építőipari termelés több mint 2, a mezőgazdasági termelés pedig 2,7 százalékkal nő. A nemzeti jövedelem forrásainak képzéséhez most a két legfontosabb termelési ágazat, az ipar és a mezőgazdaság is nagyobb mértékben járul hozzá. Az iparban, noha lassúbb ütemben, folytatódnak a szerkezeti átalakulások, elsősorban a fűtőanyag- és energiaigényes, valamint import nyersanyagokat Igénylő ágazatokban. Gyorsabb fejlődés várható a gépiparban, főként az elektronikai iparban, a piacra találó termékeket gyártó s egyúttal az energia, a nyersanyag és az alapanyagok hasznosításában jó eredményeket elérő ágazatokban. Folytatódik a mezőgazdasági termelés intenzívvé tétele, ami lehetővé teszi, hogy további lépést tegyünk a növénytermesztés színvonala és az élelmezési önellátás fokozatos elérése közötti aránytalanság megszüntetésében. Az ipari fejlődést jellemezve Svätopluk Potáő beszédében felsorolta, hogyan alakul az egyes termelési ágak fejlődése. A fűtőanyagforrások lehetővé teszik, hogy a szénfejtés elérje a 124 és fél millió tonnát, továbbá 75 milliárd kilowattóra villanyáramot termeljünk, ami nem egészen 1 százalékos növekedést jelent. A gazdaság további fejlődését és hatékonyságát döntő mértékben a fűtőanyag-, energia- és üzemanyag-fogyasztás ésszerűsítése befolyásolja. Ez szintén kulcsfontosságú feladat. Feltételezzük, hogy sikerült teljesítenünk a hetedik ötéves tervidőszak évi feladatát, vagyis két és fél millió tonna kőszénnel egyenértékű fűtőanyagot takarítunk meg. A kohászatban további erőfeszítéseket teszünk a mennyiségi fejlesztésről a minőségi fejlesztésre való áttérésre. A külgazdasági egyensúly erősítése jövőre is a gépipar feladata marad. A feltevések szerint a termelés 4,8 százalékkal, a kivitel anyagi mennyisége pedig 8,4 százalékkal nő. A neljézgéplparban az árutermelés 3,4 százalékos növekedése mellett az ágazatnak és a termelési-gazdasági egységeknek a szerkezeti módosulások keretében átlagon felül kell növelniük a háttéripari termelést, valamint a jobban értékesíthető termékek gyártását Az általános gépiparban a termelés 4,4 százalékos növekedése mellett elsősorban a feldolgozóipari gépek, a mezőgazdasági gépek, valamint a közlekedési eszközök gyártását kell fejleszteni. Jövőre elkezdődik az új Tatra 815-ös tehergépkocsik sorozatgyártása, s folytatódik a traktorok korszerűsítése. Д kereslettel összhangban belpiaci szállításukat is növelni kell, főként a fagyasztókét, kerékpárokét, mopedekét stb. A fejlesztési koncepcióval összhangban 1983-ban is jóval az átlagon felül nő az elektrotechnikai ipar termelése, melynek 7,4 százalékos növekedést kell elérnie főként a magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek gyártásában. Csaknem 11 százalékkal kell növelni ezek belkereskedelmi szállítását, javul a kereslet kielégítése egyes árucikkekből, főként színes tévékészülékekből, magnetofonokból, lemezjátszókból stb. A vegyiparban csekély növekedésre számítunk, főként a feldolgozandó kőolaj kisebb mennyisége, valamint a fűtőanyag-, energia- és nyersanyagellátásunk következtében. Jelentős növekedést értünk el a műanyaggyártásban, ezért e szakaszon csökkentjük a növekedés ütemét, s hatékonyabban fejlesztjük a K(5ST keretében is a választékcserét. A távközlés terén tovább kell emelni a szolgáltatások színvonalát s javítani minőségüket, korszerűsíteni a műszaki bázist, javítani a karbantartást. A LAKOSSÁG élelmezésében gondoskodni kell a növénytermesztésnek az állattenyésztéshez viszonyított kiemelt fejlesztéséről. A bruttó mezőgazdasági termelés feltételezett növekedése 2,7 százalékos, ezen belül a növénytermelést 5,6 százalékkal kell növelni. Ez 11 millió tonna gabona, csaknem 15 millió tonna takarmány, 7,8 millió tonna cukorrépa és 3,8 millió tonna burgonya megtermelését jelenti. A gabonafélék tervezett termelésének elérése végett meg kell teremteni a szükséges feltételeket az lntenzifikálás tényezőinek tefjes kihasználásával, kellő vetésterületek biztosításával, a betakarítási veszteségek csökkentésével. Ésszerű gazdálkodás mellett a takarmánypogácsa lehetővé teszi az állattenyésztés mérsékelt fejlesztését, elsősorban a termelékenység fokozatos növelésével és az állatok vágósúlyának stabilizálásával. A tejipari termékekkel való jobb belkereskedelmi ellátás végett 2,5 százalékkal kell növelni a tej felvásárlását. Az idén egyes területeken kedvezőtlen időjárás miatt nem sikerült teljesíteni a gabonafélék és az olajosok termelési tervét, ezért a szövetségi kormány szükséges behozatalról intézkedett, hogy biztosítsuk az élelmiszer-fogyasztás tervezett színvonalának megtartását. Ez olyan helyzetben terhelte meg fizetési mérlegünket, amikor a népgazdaság szükségleteinek fedezésére szolgáló behozatali lehetőségek korlátozottak. A feltételezett nyersanyagforrásokkal összhangban az élelmiszeripari termelés olyan mértékben növekszik, amely lehetővé teszi a belkereskedelmi élelmiszerszállítás háromszázalékos növelését. Ez megköveteli a nyersanyagok jobb hasznosítását, a választék minőségi bővítését, az élelmiszeripar jobb ellátását a szükséges csomagolóanyagokkal. Azok az Intézkedések, amelyeket a szövetségi kormány a kertészkedők, a kistenyésztők és a háztáji gazdálkodók tevékenységének támogatására, valamint a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésre alkalmatlan területek hasznosítására hozott, már eredményeikkel járt. Fokozódik a mezőgazdasági termékek naturális fogyasztása és terjed a szerződéses hizlalás. Az ilyen intézkedések végrehajtását továbbra is következetesen szorgalmazni kell. Ez a hasznos munka nemcsak a tenyésztők és a termelők, hanem az egész társadalom javá ra is szolgál. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés feladatainak teljesítésére népgazdasági lehetőségeink szerint biztosítjuk az anyagi feltételeket. A beruházások volumene mérsékelten nő. A szállító ágazatoknak a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumokkal együtt hatékonyabban kell megoldaniuk a szállítások választékának, a gépsorok teljességének a problémáit, javítaniuk kell ezek minőségét és emelni műszaki színvonalukat. A növénytermesztés növelésének egyik intenzifikációs tényezője az öntözőrendszerek további bővítése és kihasználása. A hetedik ötéves tervidőszakra előirányzott feladatot — további százezer hektáros öntözőrendszer építését — nem sikerül kielégítően teljesítenünk. Az illetékes szerveknek, főként a beruházóknak és szállítóknak ebből le kell vonniuk a szükséges .következtetéseket, s hatásos Intézkedéseket ikell foganatosítaniuk alapvető fordulat elérésére. A műtrágya, a fűtőanyag, az energia, az üzemanyag, a fémek és egyéb alapanyagok szállítása olyan színvonalú, hogy ésszerű és hatékony gazdálkodással lehetővé válik a mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatok teljesítése. Vegyiparunknak keresnie kell a mezőgazdasági vegyszergyártás növeléséhez vezető módszereket, elő kell segíteni a mezőgazdasági termelési veszteségek határozott csökkenését. A mezőgazdaságra vonatkozó határozatok és intézkedéseket Illetően a beszámoló figyelmeztetett arra, hogy vissza kell térni a CSKP Központi Bizotsága 4. ülésének határozataihoz. A mezőgazdasági irányítás minden szintjén tovább kell fejleszteni a tökéletesített tervszerű irányítási rendszer alapelveit, főként az egységes földművesszövetkezetekben, az állami gazdaságokban érvényesülő önálló elszámolási rendszert. Ezzel fokozni kell a mezőgazdasági termelés dolgozóinak felelősségét és érdekeltségét a hatékonyság fokozásában, a még bőven rendelkezésre állő tartalékok mozgósításában. Elvárjuk, hogy a kezdeményezés és aktivitás továbbfejlesztésével, az irányító és szervező munka színvonalának emelésével a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés valamenynyi szakaszán teljesítjük a tervelőirányzatokat. Jobban szorgalmazzuk a tudományos-műszaki fejlesztés eredményességét. A tudományos és műszaki fejlesztésre előirányzott nem-beruházási eszközök teljes összege csaknem 18 milliárd korona, s ennek mintegy 60 százaléka a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok forrásaiból származik. Nő a tudományos kutatási lap dolgozóinak száma, a műszerek és mérőberendezések behozatalára, licencvásárlásra rendelkezésre álló devizaeszközök volumene. HATÉKONYABBAN, IGÉNYESEBBEN A beszámoló a továbbiakban megállapította, hogy az intenzíflkáciő és a hatékonyság növelése döntő tényező a népgazdaság forrásainak gyarapításában. Ezért a jövő évi tervben tovább erősödik ez az irányvonal, nagyobb a nyomás a vállalatok és a termelési-gazdasági egységek gazdálkodására. Számos területen progresszívabb feladatokat tűztünk ki, mint a hetedik ötéves tervidőszakban. Ez elsősorban az anyagi ráfordítások részarányának további csökkenésében mutatkozik meg, ami hárommilliárd koronát képvisel, s csaknem egymilliárd korona értékben növeli a nyereséget. Rendkívül nagy figyelmet kell fordítanunk a készletek alakulására és azok kihasználására is ott, ahol huzamosan fogyatékosságok vannak. Az intenzifikálásban, a hatékonyság és a minőség javulásában elért eredmények döntő szerepet játszanak a forrásképzésben, megalapozzák az állam pénzügyi mérlegét. Nem oszthatunk el több pénzt, mint amennyit a termelésben szerzünk és megtakarítunk. A pénzügyi egyensúly szilárdsága és erősítése végett a költségvetés a bevételek és kiadások terén egyensúlyt biztosít. Az állami költségvetés bevételei és. kiadásai 1982-höz képest 2,6 százalékkal emelkednek s meghaladják a 309 milliárd koronát. Az állami költségvetés bevételei a szocialista gazdaság forrásaiból származnak. A kiadások döntő részét a nem-termelési övezetre fordítjuk, államunk ezzel biztosítja a lakosság életszínvonalát és a társadalmi fogyasztás növekedését. Ezek a kiadások csaknem 230 milliárd koronát érnek el. Az állami költségvetés bevételeinek és kiadásainak egyen súlya az egész hetedik ötéves tervidőszakban az egyik legfontosabb, a népgazdasági arányosság és a pénzügyi kapcsolatok általános egyensúlyának alapvető feltétele. Jövő évi céljaink elérése érdekében érvényesülnie kell, hogy az lntenzifikálás, a hatékonyság és a minőség ne csak közgazdasági fogalom legyen, hanem a gazdasági tevékenység és magatartás fő szempontjaival egyetemben gazdasági eredményeink értékelésének mértékfokává váljék. A KÜLGAZDASÄGI KAPCSOLATOKKAL * folalkozva a beszámoló kiemeli, hogy a terv koncepciója a szocialista országok viszonylatában is biztosítja fizetési mérlegünk egyensúlyát, és következetesen folytatja az egyensúly fokozatos visszaállítását a kovertibilis valuták területén. Külkereskedelmi forgalmunk mintegy kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk le, ez az Irányzat alapozza meg gazdaságunk fejlődésének stabilitását és biztonságát. A tervben nagyobb súlya lesz a KGST-országokkal lebonyolított kooperációnak és szakosításnak. Több mint 300 érvényes megállapodásunk van, ezek mintegy ötödrésze sokoldalú megállapodás. Számunkra a legnagyobb jelentőségű a gépipar területén a Szovjetunióval lebonyolított kooperációs és szakosítási program; a kölcsönös gép- és berendezés-szállítmányok 40 százaléka szakosított termékekből áll. A KGST-országokkal való szocialista gazdasági Integráció további elmélyítése megköveteli, hogy sokoldalúan egybehangoljuk gazdasági és tudományos-műszaki politikánkat az egyes ágazatok és vállalatok viszonylatában is. A KGST XXXVI. ülésszakának határozataival összhangban már folynak az előkészületek az 1985-ig terjedő terveink összehangolására a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal Is. A SZEMÉLYI ÉS TÁRSADALMI FOGYASZTÁS növekedését vázolta fel a továbbiakban a beszámoló. Az élet színvonal alakításában a megnehezült belső és külső feltételek között a XVI. kongresszus irányvonalából Indulunk ki, és biztosítjuk a személyi fogfyasztás 1,3 százalékos növekedését. A lakosság pénzbevétele 2 százalékkal nő, ezen belül a szociális bevételek 3,7 százalékkal nagyobbodnak. Hozzávetőlegesen a 282Ü koronát éri el a népgazdaságban foglalkoztatottak havi átlaga. A nemzeti köztársaságok fejlesztésében olyan intézkedésekkel számolunk, amelyek folytán hozzájárulunk az egységes csehszlovák népgazdaság sürgető, bonyolult feladatainak megoldásához. A gazdasági feltételekkel és reális lehetőségekkel összhangban arra számítunk, hogy a Szlovák SZK-ban 3,5, a Cseh SZK-ban pedig 2 százalékkal nő a társadalmi össztermék és az ipari termelés nagysága, így nagyobbodik Szlovákia részaránya is az országos ipari termelésben. Jövőre további intézkedések történnek annak érdekében, hogy aktívabbá váljék a nemzeti bizottságok tevékenysége a területi egységek átfogó gazdasági és társadalmi fejlesztésében, erősödjék a nemzeti bizottságok helyzete. Pozitívan értékeljük a nemzeti bizottságok kezdeményezését, amellyel megnyerték polgártársainkat a város- és községfejlesztésnek és a környezetvédelemnek. Továbbra is számítunk az ilyen közhasznú tevékenységre. Tavalyhoz hasonlóan most is 3 milliárd 200 millió koronát irányozunk elő a falufejlesztési beruházási akciók kivitelezésére. A rendelkezésünkre álló eszközöket a nemzeti bizottságoknak elsősorban a lakossági szolgáltatások fejlesztésére, illetve olyan akciókra kell fordítaniuk, amelyek eredményeként rövid idő alatt kedvezőbbekké válhatnak az állampolgárok széles rétegeinek létfeltételei. A beszámoló végül Is felsorolja a terv teljesítése során szükségesnek mutatkozó PARTFELADATOKAT, mivelhogy az alapszervezetek évzáró taggyűlésein, a vállalati pártszervezetek plenáris ülésein és a pártikonferenciákon fontos napirendi pont lesz a jövő évi terv előirányzatainak, céljainak és feladatainak a megvitatása. A CSKP Központi Bizottsága elnökségi határozatának szellemében mindenütt a tételes és konkrét feladatok teljesítésének biztosítására, a pártszerv és pártszervezet hatáskörében felvetődő problémák és kérdések megoldására kell összpontosítani a törekvéseiket. Fel kell mérni, ki, illetve melyik pártszerv és -szervezet milyen mértékben járult hozzá a XVI. pártkongresszus határozatainak végrehajtásához, meg kell határozni a további feladatokat. Az 1983. évi igényes feladatok teljesítése nehezebb lesz, mint az Idei tervé, mivel nagyobb feladatokat és célokat jelöltünk ki. Ez megköveteli a pártszervek és alapszerevezetek politikai szervező és nevelő munkájának tökéletesítését, vezető és ellenőrző szerepük erősítését, a kádermunka színvonalának emelését, a párthatározatok végrehajtásának következetesebb ellenőrzését, az irányítás pártosságának elmélyítését. A gazdasági irányításban működő kommunistákat felelőssé kell tenni az üzem, a műhely és minden egyes dolgozó feladatainak konkrét lebontásáért és a feladatok következetes végrehajtását szolgáló elkötelezett tevékenységért. A pártmunkát minden munkahelyen szorosan kapcsoljuk össze a munkahelyi feladatok teljesítésével. A beszámoló végül néhány mondatban így sűrítette össze a sürgős tennivalókat: Az eredetileg feltételezettnél sokkal nehezebb körülmények közöt elért idei eredmények arra a meggyőződésre késztetne^ bennünket, hogy a jövő évi igényesebb előirányzatokat, feladatokat is megvalósítjuk, elérjük a célokat. Meggyorsítjuk a gazdasági növekedést és biztosítjuk a személyi és társadalmi fogyasztás növekedését, tovább szilárdítva népünk szociális biztonságát. Ki kell aknáznunk az ország termelési potenciáljában, tudományos kutatási és műszaki bázisában rejlő össze, lehetőséget, továbbá a KGST-tagországokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott együttműködés elmélyítéséből és bővítéséből, dolgozóink aktivitásából, elkötelezettségéből és áldozatosságáből adődő lehetőségeket. Ez a biztosítéka annak, hogy az 1983. évi gazdasági és társadalmi fejlesztési terv teljésítése további lépés legyen a XVI. pártkongresszus határozatainak eredményes végrehajtására.
