Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-27 / 47. szám
1982. november 27. SZABAD FÖLDMŰVES _ ' / Tudományos-műszaki együttműködés nemzetközi szinten Szlovákia és Grúzia meglehetősen nagy távolságra van egymástól. Ez viszont az elvtársi, baráti kapcsolatok ápolása, és a tudományos-műszaki együttműködés mélyítése szempontjából nem jelenthet akadályt. Az eltelt években mind hazánk, mind Grúzia dolgozói közül sokan megismerték a két nép politikai, gazdasági és társadalmi célkitűzéseit, gyakorlati sikereit, a szocialista s a kommunista építés korszakformáló eredményeit. Mivel a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság sokrétű fejlődésében rendkívül nagy jelentősége van a tudománynak, mint termelőerőnek, kézenfekvővé és nagyon időszerűvé vált, hogy az SZSZK Beruházási és Műszaki Fejlesztési Minisztériuma s állami bizottsága együttműködési kapcsolatot létesítsen a GSZSZK Tudományos Műszaki Fejlesztési Állami Bizottságával. Ez a kapcsolat a kölcsönös előnyök figyelembe vételével 1972-ben Csehszlovákia és a Szovjetunió legfelsőbb szerveinek egyezménye alapján jött létre. A hazánk tudományos-műszaki fejlesztését irányító tárca a kapcsolat létrehozása során arra törekedett, hogy tudományos-műszaki intézményeink dolgozói bekapcsolódjanak a szocialista nemzetközi együttműködésbe, ami nagymértékben hozzájárulhat a tudományos ismereteknek a termelésben való érvényesüléséhez. A két szocialista köztársaság állami bizottságai időközönként értekeznek, meghatározzák a fő feladatokat, s ezeknek megvalósítását az illetékes tudományos-műszaki intézetek munkaközösségeire bízzák. A bizottságok esetenként Tbilisziben vagy Bratislavában üléseznek. A napokban a két állami bizottság Bratislavában tartotta meg 7. tanácskozását, s értékelte a tudományosműszaki együttműködés eddigi eredményeit, s kitűzte a jövő évi fő feladatokat. Hazánk részéről az állami bizottságot fúlius Hanus kormáuyelnök-helyettes, a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság részéről pedig az állami bizottság elnöke Iraklija Grigorievics Gverdceteli elvtárs vezette. július Hanus kormányelnök-helyettes méltatta a tudományos-műszaki együttműködés kölcsönös előnyeit, kiemelte, hogy az eltelt időszakban a bizottságok figyelmet keltő eredményeket értek el a mezőgazdasági, az egészségügyi, az építészeti, az erdőgazdasági, a geológiai és egvéb ágazatok feladatainak rugalmas megvalósításában. Közös erővel kutatják például a lejtős területeken , termesztett évelő növények öntözésének progresszív módozatait, az öntözésre használt vízmennyiség legalkalmasabb adagjait, a csöpögtető öntözési módszert stb. Szép sikereket érnek el például az öntözési technika fejlesztésében, s hasonlóan az esőztető öntözés gyakorlati módszereinek a megvalósításában. Kilátás van rá, hogy a soron lévő ötéves tervidőszak egyes éveiben a kölcsönösen kimunkált tudományos módszerek gyakorlati bevezetésével 100 milliós nagyságrendű fellendülést érhetünk el a termelésben, s ezt azt jelenti, hogy a tudomány már közvetlenül részt vállal a termelési célok mégvalósításából. A tudósok hasonló, jó eredmények elérését segítik elő az építészetben alkalmazható nem hagyományos anyagok, — például a perlit — felhasználásával, s lehetővé teszik az építmények biztonságos hő- és zajártalommentes szigetelését. Ezen ismereteknek a megvalósítása hazánk építő iparában már napirenden van, és a gyakorlatban történő megvalósításával több mint 7 millió koronát takaríthatunk meg évente. Ugyanakkor a Szovjetunióban a perlit gyártásához mintegy ötven százalékkal kevesebb fűtőgázt használhatnak majd fel, mint korábban. Grúzia tudományos-műszaki és gazdasági fejlődése gyakorlatilag 1922- ben a GOERLO terv időszakában indult hódító útjára. Akkortájt építették fel a ZEMO-AVCSALI vízduzzasztót, és Grúzia területén ma már SO víz- és 8 hőerőmű szolgáltat elektromos energiát mintegy 14 milliárd kWó összmennyiségben az országos hálózatba. A forradalom előtti években Grúziában csupán Tbilisziben és Batumiban volt némi ipar. A szovjet iparosítás éveiben pedig a népgazdaság harminc ágazatát felölelő komplexumokat hoztak létre. Ezek közé tartozik az ország fejlett nyersolajipara, a könnyűiparágak sokasága, a konzervipar, az épületelemeket gyártó ipar és egyebek. Manapság Grúziában több mint 800 iparosított területet tartanak nyilván. Ezekben a körzetekben a gyártásra kapcsolva szervezik a termelést hatékonyan segítő tudományos-műszaki bázist is. Rendkívül dinamikus fejlődést ér el Grúzia vegyipara, szerszáingép'ipara, valamint az elektrotechnikai iparágak mindegyike. Az ország fővárosában, Tbilisziben hatalmas bázisa van például az elektrotechnikai gépiparnak. Gyártmányait a Szovjetunióból sok országba exportálják. Komoly sikereket értek el a geológiai műszergyártás és az ásványi anyagok kitermelése szakaszán. Ez érthető is, hiszen a rendkívül szép környezetű ország földjének a méhe Makett az iparágak elhelyezéséről A grúz ipar Bratislavában bemutatott néhány terméke felmérhetetlen kincseket rejteget. E- zeknek a feltárásával s ipari feldolgozásával tovább javulhat a nemzeti jövedelem. A grúz vegyipar nagy mennyiségű műtrágya és műszál gyártásáról világszerte ismert. Ma már olyan tér mékeket is készítenek itt, amelyekkel nem is olyan régen csak az USA, japán vagy az NSZK dicsekedhetett. Hatalmas fellendülést értek el a vas- és a színesfém-kohászat terén is. A vaskohászat döntő fontossággal bír az ország gazdaságában, tehát az alapvető ágazatok termelési értékének 10 százalékát adja. A színesfémek közül a réznek, a cinknek, a higanynak s a nemesfémek csoportjába tartozó nagy értékű fémek termelésének van itt nagy jelentősége. Az ország szőlő- és teatermesztésének fellendülése arra sarkallta a tudományos-műszaki kutatás és gyakorlat dolgozóit, hogy lépéseket tegyenek a szőlészetben s a teatermelésben hasznosítható gépparkok kifejlesztésére. Így készültek a kistraktorok és egyéb gépalkotások, amelyek a nemzetközi gépbemutatókon és vásárokon elnyerték a szakemberek tetszését. Grúzia népgazdaságában az élelmi szeriparnak élenjáró szerepe van. Felvirágoztatásában a mezőgazdaságé az érdem. Az ország teaültetvényei több mint Б7 ezer hektárt foglalnak el. Évente a cserjékről mintegy fél millió tonna zöldteát gyűjtenek be. A borászatnak viszont ősidők óta jó neve van. A célratörő fejlődést viszont a szovjethatalom győzelmét követő években érték el. Sok tíz millió tonna kiváló minőségű bort és pezsgőt hoznak forgalomba évente. A kedvező éghajlati feltételek lehetővé teszik a zöldségfélék és a gyümölcs, de sok'egyéb kultúrnövény sikeres termesztését is. Sok alapanyagot termelnek például a textil- és a dohányipar részére, kiváló haszontulajdonsággal rendelkező tenyészállatokat állítanak termelésbe, s gazdagítják az ország élelmiszerválasztékát. Napjaink Grúziájára a minden téren feifeié ívelő műszaki fejlesztés a jellemző. Korszerű távolsági úthálózatokat építenek, az áruforgalom rugalmas lebonyolításra. Ugyanez jellemző a vízi- s a légiforgalmiira is. Minden téren tért hódit a tömbösített szállítás, s a tudományos-műszaki fejlesztés egyéb vívmányai is. Az elmondottakra jellemző például, hogy a Kaukázust átszelő, Tbiliszit Moszkvával összekötő vosúthátózat elkészítése után a két metropolis közti távolság lényegesen lerövidül. Érdemes megemlíteni, hugy Grúzia nemzeti jövedelme az utóbbi évtizedben több mint 1,7-szeresére növekedett. A tudományos-műszaki intézmények dolgozóinak létszáma az eltelt három évtizedben a korábbinál több mint ötszörösére nőtt. Az ország tudományos intézeteiben 42 ezernél több dolgozó fejt ki érdemdús tevékenységet. Grúziában több mint 200 tudományos-műszaki intézetet és állomást tartanak nyilván, amelyek együttműködnek az illetékes fő- és középiskolákkal, de a gyakorlattal is. A Grúz Tudományos Akadémia hatáskörébe 45 kutatóintézet, s több intézmény tartozik. Ezeken a munkahelyeken 380 tudományok doktora és 2 ezer kandidátus teljesít szolgálatot. Húsz kutatóintézet az egészségügyi tárca keretében dolgozik, tíz intézetben viszont számos magas képzettségű tudományos dolgozó segíti a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Az ország kutatóinak mintegy 40 százaléka különböző ágazatok termelésének a fellendítésén dolgozik. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a tudósok jelentékeny hányada naponta kapcsolatban van a termeléssel, és ellenőrizheti munkájának eredményeit. HOKSZA ISTVÁN FŐ KRITÉRIUM A MINŐSÉG Járásaink és mezőgazdasági üzemeink jelentékeny hányada a tejtermelés és -forgalmazás foghíjas Időszakát éli. Most viszont nem az a cél vezérel, hogy ennek okait feszegessem, hanem az, hogy a forgalmazott te) minőségi eltérései miatti hátrányokra, károkra hívjam fel a figyelmet. A MILEX galántai (Galanta) özemében Emil Valkovič üzemgazdász mérnök és Mészáros Imre osztályvezető társaságában próbáltuk kibogozni az eltelt tíz hőnap tejforgalmazásának eredményeit, s persze arra Is választ kerestünk, hogy a nem éppen derűs helyzetben az üzem milyen mértékben tett eleget a fogyasztók Igényeinek, no meg az exportfeladatok kielégítésének. örvendetesnek ítélhető, hogy a feldolgozó üzem az eltelt tfz hőnapra Irányzott termelési és piacellátási tervfeladatát aránylag J61 teljesítette. Ez viszont annak köszönhető, hogy az előző esztendő hasonló Időszakához viszonyítva lényegesen javult a mezőgazdasági üzemek által forgalmazott tej minősége. Ez abból is kitűnik, bogy a múlt év tíz hónapja alatt a tejnek csupán 56 százalékát adták el kifogástalan minőségben, az idén meg 62,3 százaléka érte el az 1. osztályú minősítést, s ha szeptemberben és októberben is tartották volna azt a szintet, amit az előző hónapokban, akkor több lehetett volna az első osztályú tej részaránya. A te] forgalmazásában a zsigárdi (Ziharec) szövetkezet már hosszú idő óta élenjár. Ennek az a magyarázata, hogy nagyon jő az összhang a szövetkezet két fő ágazata, vagyis a növénytermesztés és az állattenyésztés között. A vezetők tehát odafigyelnek. Ennek viszont magától értetődő eredménye, hogy a gazdaság által forgalmazott tej összmennvtsége kiváló minőségben ke rült a feldolgpző özembe, amiért a vezetők, s a tejtermelésben do’gnzők dicséretei érdemelnek. A minő>ég terén a nádszegi jTrslice) és az áhrahámi szövetkezet is az élenjárók közé sorolható. Az előző a forgalmazott tejnek 89, az utána következő pedig 88,9 százalékát adta el első minőségi osztályban. Csak természetes, hogy ezen gazdaságok vezetőit és dolgozóit is dicséret Illeti. Ugyanezt sajnos nem mondhatjuk el a peredi (Teíedíkovo) szövetkezet tejtermeléséről. Már második hónapja csak harmadik minőségi csoportba tartozó tejet forgalmaztak. Az eltelt tíz hónapban tehát az eladott tejmennyiségnek mintegy 20 százaléka kapott harmadik minősítést, s ezzel a járási ranglista végére csúsztak. Az ellenőrzés során megállapították, hogy a szövetkezetben nagy késéssel töltötték a kifejt tejet a hűtőtankba. A hajnali öt órakor fejt tej csak 7,30 óra táján került a hűtőbe, s ezzel magyarázható a biológiai károsodás, amit a laboratóriumban kimutattak. Emiatt a szövetkezetnek a tej literjeként 60 fillér kára származott. Elmondható tehát, hogy a peredi szövetkezet pénzügyi vesztesége a minőségi romlás következtében elérte a 319 ezer 415 koronát, amit gondosabb munkával, jobb körültekintéssel elkerülhettek volna. Feltehető, hogy a történtekből okultak, levonták a következtetéseket. A Tornóci (Trnovec nad Váhom) Állami Gazdaság szintén azok közé sorolható, ahol sokat kell tenni a tej minőségének javítása érdekében. Az eltelt tíz hónapban a tejnek csupán 48,6 százalékát értékesítették első minőségi osztályban. A forgalmazott tejmennyiség többsége második és harmadik osztályzatot ért el, s a gazdaság emiatt 242 ezer 115 koronával károsodott. A károsodás fő okaként állapították meg, hogy a hű tők állapota nem megfelelő. A gazdaság főállattenyésztőjének, s a tejüzem szakembereinek a közreműködésével felszámolták a hibák okait, s azóta lényegesen javult a forgalmazott tej minősége. A tejfeldolgozó üzem vezetői fő feladatnak tekintik az export teljesítését. Az elmúlt tíz hónapban 410 tonna tejterméket, s 500 tonna teljes zsírtartalmú tejport szállítottak külföldre, s az év végéig maradéktalanul teljesíteni fogják az export hátralévő mennyiségét is. A sajtkészítő részleg munkaközössége Somogyi Vera vezetésével évek óta aktívan bekapcsolódik a szocialista versenybe. A kitartó, derekas munkának megvan az eredménye. A részleg dolgozói ma már az aranyfokozat tulajdonosai, s ez annyit jelent, hogy gondosan ügyelnek arra, hogy csak kiváló minőségű terméket adjanak piacra. ^-hai— Nem lesz hiánycikk... Káposztával megrakott tehergépkocsik szaporán érkeznek az Érsekújvárt (Nové Zámky) Konzervgyár n egyedi (Neded) feldolgozó telepére. A munkások az árut gyorsan lerakják, és ismét sietnek a földekre, hogy a termést minél hamarabb beszállítsák a tartósító központba. Ezen a telepen naponként 70 tonna nyersanyagot vettek át a galántai és a környező járások mezőgazdasági üzemeitől. Tisztítás és szeletelés után a dolgozók megtöltötlék a hatalmas fakádakat. Szabó Eta sóval és fűszerrel ízesítette a hordók tartalmát. Így a káposzta jól megérik fogyasztásra. Szlovákiában úgyszólván mindenki kedveli a savanyított káposztát. Negyeden ebben az idényben 3300 tonna szeletelt káposztát raktak be a fahordókba, ami azt jelenti, hogy a piacon nem les? hiánycikk a vitamindús savanyított káposzta. KRAJCSOVÍCS FERDINAND
