Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-11-27 / 47. szám

Az egészséges életmód, az ésszerű táplálkozás Idő­szerűségéről és lehető­ségeiről eléggé gyakran hai-. lünk és olvasunk. Az ajánlások sokasága közül a leghozzáfér­­hetőbbnek, rövid időn belül megvalósíthatónak a zöldség­­termesztés nagy- és kisüze­mi fellendítése, s ezzel párhu­­mosan a piacok bőségesebb el­látása ígérkezik. Ezen a szaka­szon tényleg nagyok a tarta­lékok. A nagyüzemek mellett, bizonyos feltételek közepette, a háztáji kertészkedők is hajlan­dóságot mutatnak a szóban forgó problémák megoldására, hiszen a maradékföldek, a kis­kertek belterjes művelése köz­érdek. * Hidaskürtön (Mostová) a Szlovákiai Kertészkedők Szö­vetségének alapszervezetét 1975- ben alapították meg. A környe­ző községek — Hidaskürt, Víz­kelet (Čierný Brod), Fekete­nyék (Čierna Voda) s részben Vezekény (Vozdkany) — ötven­egy kiskerttulajdonosát tömö­rítő alapszervezetben kezdet­ben még kevés tapasztalattal rendelkeztek. Főleg maguk szá­mára termeltek és csak a fö­lösleget adták el a Zelenina nemzeti vállalatnak, vagy egye­nesen a fogysztőknak. Akkori­ban évi átlagban mintegy 200 —300 ezer korona értékű for­galmat bonyolítottak le. A helyzet közben változott. Az alapszervezet vezetősége fi­gyelemmel • kísérte a fejlemé­nyeket, a legtapasztaltabb elő­adókat hívta meg a tagság szakismeretének további bőví­tése érdekében, s ennek hatá­sára lendült fel a zöldségter­mesztés. így 1980-ban Hidas­kürtön Is felvásárló központot létesítettek. Évről évre több zöldségfélét adtak el. Az idén például megközelítően egy mil­lió korona értékben forgalmaz­tak zöldségfélét. Eléggé nagy tételben termesztik a zöldpap­rikát, a paradicsomot, az ubor­kát, viszont kisebb mennyiség­ben a többi zöldségfélét. A felsorolt községek kerttu­lajdonosai közül még sokan nem tagjai az alapszervezetnek, néhányan viszont már meggyő­ződtek róla, hogy a szervezeti élet milyen társadalmi és gaz­dasági előnyökkel jár. Felvá­sárlási szerződést ugyanis csak a szervezett kertészkedőkkel köt a Zelenina. Ez is hozzájá rult ahhoz, hogy az idén 15 kis­kerttulajdonos kérte felvételét a hidaskürti alapszervezetbe. Szolga László, a szervezet elnöke nagyra értékeli a jelent­kezők elhatározását, a taglét­szám gyarapodását. Így a fej­lődés tovább ível. Az elnök elv társ az alapszervezet szép síké reí mellett a felmerülő problé­mákat, a bosszantó rendellenes­ségeket Is felvázolta. Csak tér mészetes, hogy mindent meg tesznek a Zeleninával kötött áruforgalmazási szerződés meg­tartása érdekében, ugyanakkc; a felvásárló szervezet gyakran „lazsál“, Idényben nem mindig veszi át az árut. Sok utánjárás, kilincselgetés árán képesek vette át. A szervezett kertész­kedők többsége a szövetkezet­ben vagy másutt állandó alkal­mazásban van. A háztáji ter­melésre, s az áru begyűjtésére csak a szabadidőt használhat­ja fel. Többen tehát előre be­gyűjtik a zöldséget, hogy ru­galmasan átadhassák a felvá­sárlónak. Ha viszont a Zeleni­­nának nem kell a zöldség, ak­kor elkezdődik a kálvária, míg végül gazdát találnak az áru­nak. — Mi képesek lennénk több zöldségféle termesztésére és forgalmazására is — jegyezte meg az elnök —, csak hát az átvevő szervezetnek garantál­nia kellene, hogy a szerződés­ben meghatározott mennyiséget szervezet tagjait, hiszen ezen területek megszántása, a ter­melés fellendítése rendkívül fontos. Ehhez persze az illeté­keseknek üzemanyagot is kelle­ne juttatniuk a nemzeti bizott­ságnak. A szervezeti élet ébrentartá­sában, a termelés és az árufor­galmazás szolid mértékű fel­lendítésében az alapszervezet tagjai közül többen dicséretet érdemelnek. A példás kertész­kedők között említhető Vörös Imre, Kocsis Elemér, Kaprinai Nándor, Lukovics Ernő és so­kan mások. Baranyai Tibor, az alapszer­vezet titkára, aki szintén az élenjárók egyike, megemlítette, hogy június óta az 1983-as évi forgalmazási tervfelad^tok elő­készítésén munkálkodnak. Jú­niusban benyújtották a tervja­­'vaslatot a Zeleninánek, majd október 25-én átadták a ponto­sított tervet a Szlovákiai Ker­tészkedők Szövetsége járási ve­zetőségének, ahol az alapszer­­vezetek tervjavaslatait össze­gyűjtik, átvizsgálják, választék szerint összehangolják. Végül a Zelenina megrendelését vá­laszték szerint lebontják az alapszervezetekre, s ezután kö­tik meg a szerződéseket. Az elmondottak azt bizonyít­ják, hogy a hidaskürti alap­­szervezet tagjai nem találomra, vagyis tetszés szerint, hanem a megadott irányszámok értel­mében, szerződésre termeinek zöldséget. Ha tehát idényben a Zelenina nem veszi át tőlük az árut, természetes, hogy jogosan méltatlankodnak. A jövő évi tervek sikeres megvalósítása, a fogyasztók igé­nyeinek rugalmas kielégítése céljából az előzetes terv értel­mében paprikából mintegy negyven, paradicsomból har-? mincöt, salátauborkából húsz, hónaposretekből tíz, zöldhagy­mából öt, sárgarépából 4,5 ton­na, és kisebb tételben sok más zöldségféle forgalmazásával számolnak. Feltehető, hogy az illetéke­sek méltányolják az alapszer­vezet törekvéseit, és lehetősé­get adnak részükre az elképze­lések sikeres megvalósításához* A logikus az volna, ha a Zele­nina az idényben rugalmasan, a szerződések értelmében ven­né át tőlük az összes árut. Ez hozzájárulna a termelői kedv felélénküléséhez, ami társadal­munk javát szolgálná. így az ésszerű táplálkozás nemes gon­dolata a gyakorlatban sikere­sen megvalósulna. HOKSZA ISTVÄN Kiállítások sora igazolja, hogy ker­­tészkedőink egyre szakszerűbben dol­goznak, és évről évre jobb eredmé­nyeket érnek el a háztáji zöldségter­mesztésben. Tőlünk, a társadalmi elis­merés és támo­gatás mértékétől függ, hogy a kez­deményezők a jö­vőben mennyit vál­lalnak a gondjaink enyhítését szolgáié munkából Fotó: —bor Gondenyhíto összefogással November első hete kertész­­kedőink nagy ünnepének je­gyében telt el. Az egységes kertbarátmozgalom létének, a kertészkedők országos szövet­sége megalakulásának negyed­­százados évfordulója alkalmá­ból a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének Központi Bizott­sága előbb szfikkörű sajtótájé­koztatót, majd ünnepi nagygyű­lést rendezett. Az első rendezvényen a kert­barátmozgalom népszerűsítésé­ből és fejlesztéséből legtöbbet vállaló központi lapok és más tájékoztatási eszközök munka­társai találkoztak a mozgalmat irányító szövetség központi bi­zottságának felelős tisztségvise­lőivel. A baráti légkörű beszél­getés résztvevői értékelték a mozgalom eddigi eredményeit, és megvitatták a kertészke­­döinket leginkább bosszantó problémákat. A vélemények megegyeztek abban, hogy az önellátottsági célkitűzések megvalósításán fáradozók szor­galma elismerést érdemlő, bogy a társadalomnak sokkal haté­konyabban kellene támogatnia a kezdeményezőket. Mindenek­előtt javítani kell a kisterme­lők anyag- és eszközellátását, bővíteni kell a kertészkedők­­nek nyújtott szolgáltatásokat, és — elsősorban a termelőkedv elmélyítése céljából, de nem csupán azért — mielőbb meg kell oldani a menetrendszerűen jelentkező értékesítési gondo­kat. Szombaton, a bratislavai Ky­jev szálló dísztermében ünnep­lőbe öltözőt kertbarátok gyüle­keztek. A mozgalom deres ha­­lántékú veteránjai és a, nyom­dokaikon haladó, fiatalabb kor­osztály képviselői egyaránt nagy érdeklődéssel hallgatták az ünnepi szónokokat. A* ün­nepi nagygyűlés résztvevőit Ružovie Richard agrármérnök, a Szlovákiai Kertészkedők Szö­vetsége Központi Bizottságának elnöke köszöntötte. A központi bizottság ünnepi beszámolóját Mosný Vladimír titkár terjesz­tette elő. Mindenekelőtt össze­gezte a mozgalom huszonöt éve alatt elért eredményeket, majd vázolta a fontosabb fejlesztési elképzeléseket, s végül megkö­szönte a mozgalmat éltető em­beri szorgalmat és társadalmi elismerést. A titkár szavaiból megtud­tuk, hogy 1957-ben, a szlová­kiai kertészkedők első kong­resszusa idején a szövetségnek — ekkor még Szlovákiai Ker­tészkedők és Gyümőlcsészek Szövetségéről beszéltünk — mindössze hetvenkilenc alap­szervezete volt, s ezekben nagy­jából ezernyolcszázan fejtettek ki aktív tevékenységet. Hatvan végén már 295 alapszervezetük működött, így 1961. tavaszán, a Kertészkedők Prágában megtar­tott II. országos kongresszusán, ahol az egységes alapokra he­lyezett, országos szövetség megalakulásáról döntöttek, a szlovákiai küldöttek több mint hat és félezer kertbarátot kép­viseltek. És kezdetét vette a fellendülés. Négy év leforgása alatt csaknem harmincezren csatlakoztak a kezdeményezők­höz. A hatvanötben megtartott második szlovákiai kongresz­­szus a taglétszám további gya­rapítását, és kerttelepek létesí­tését tűzte ki célul. Most már két év is elég volt ahhoz, hogy harmincezer fővel gyarapítsák a mozgalom híveinek számát. Hatvankilencben megalakult az önálló szlovákiai szövetség, a­­mely mindenekelőtt a kevésbé értékes gyümölcs feldolgozá­sát, hasznosítását segítő asza­lók, lekvárkészítő és szesz­főző berendezések létrehozásá­ra összpontosította az alapszer­vezetek figyelmét. A szövetség életében fontos mérföldkő az 1970. év, amikor a nitrai, a Nové Zámky-i és senicai nagy­raktárak átszervezésével létre­jöttek, a napjainkban igen fon­tos szerepet betöltő, Kertészeti Szolgáltató Vállalat első telep­helyei. Napjainkban Szlovákiá­ban már tizenegy ilyen szolgál­tató központ működik, s ezek összesen negyvenhat szakbolt üzemeltetésével igyekeznek eny­híteni a kertészkedők beszer­zési gondjait. A vállalat fel­adata, hogy megoldja a kister­melők értékesítési problémáit. A szlovákiai szövetség har­madik kongresszusa (1979) óta Szlovákiai Kertészkedők Szövet­ségéről beszélünk. A szövetség tagja a Nemzeti Frontnak, s mint az SZSZK Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­riumához tartozó, legnépesebb tömegszervezet, összesen 150 ezer kertbarát és háztáji ker­tészkedő tevékenységét szerve­zi. Tagjai a korábban elfekvő földterületek termővé tételével, illetve a konyhakertek ésszerű megművelésével összesen tizen­háromezer hektáron termelnek zöldséget és gyümölcsöt. Még­pedig nem is keveset, hiszen az országban évente fölvásár­lásra kerülő gyümölcsnek két­harmada, a zöldségnek pedig mintegy negyven százaléka a kistermelőktől származik. Hogy konkrét számokról beszéljünk: kertészkedőink az idén hozzá­vetőlegesen 70 ezer tonna zöld­ség, illetve 30 ezer tonna gyü­mölcs értékesítésével járultak hozzá a piaci kinálat gazdagí­tásához, az ésszerűbb táplálko­zás megalapozásához. No meg azzal, hogy biztosították család­jaik, esetleg rokonaik vagy is­merőseik önellátottságát. Ter­mészetesnek vesszük, de ez sem kicsiség; ha csupán háromfős családokról beszélünk, akkor is mintegy félmillió ember el­látási gondját vették le az ál­lam válláról. Azt hiszem, már az elmon­dottak is hűen érzékeltetik, hogy az érdekvédelmi szövet­ség tagjai, akiknek önfeláldozó munkáját társadalmunk már korábban az Építésben Szerzett Érdemekért állami kitüntetés odaítélésével méltányolta, e nagy napon büszkén ünnepel­tek. Mégis, szóljunk talán né­hány szót kertészkedőink tár­sadalmi aktivitásáról is. Nem azért, mert így illik, hanem azért, mert valóban érdemes. A nagy szavak helyett beszél­jenek a konkrét tények: ker­tészkedőink csupán a múlt év folyamán 3 millió 125 ezer óra társadalmi munkával járultak hozzá a választási programúéi eredő feladatok sikeres telje­sítéséhez, településeink arcula­tának csinosításához. A mező­gazdasági munkacsúcsok ideién szövetségünk tagjai 623 ezer óra társadalmi munkával eny­hítették nagyüzemeink munka­erő-gondjait. Az, hogy a kert­barátok évente több százezer gyümölcsfát és díszcserjét ül­tetnek, parkokat létesítenek és ápolnak, évente több ezer ton­na szénát gyűjtenek az elfekvő területeken stb. már szinte ter­mészetesnek tűnik. Olyan ter­mészetesnek, hogy néha bi­zony megköszönni is elfelejt­jük a szorgalmat. Kár, hogy így van, az elismerő szó újabb kezdeményezésre ösztönöz! De vigyük végig a sort. Ker­tészkedőink munkájának szer­ves részét képezi az oktató, ne­velő és népszerűsítő tevékeny­ség. A járási bizottságok előadó testületéiben 360 szakképzett előadó működik, a szervezetek évente mintegy 350 népszerű­sítő kiállítást rendeznek, ker­tészkedőink hazai és külföldi tanulmányutakon gazdagítják ismereteik tárházát, és sok he­lyütt már a fiatalokat is felka­rolták. Ami pedig a jövőt illeti, so­kat lehet és kell tennünk a kertbarátmozgalom fejleszté­séért. Mert sok még a parlag­föld, ahol egyelőre millió mag-* vat érlelő, kártevőket bújtató gyomok burjánzanak. És eled­­dik a konyhakertek tulajdono­sainak körében sem sikerült el­érnünk a jobb földkihasználást szavatoló szervezettséget. Hogy változtassunk a helyzeten, két éven belül legalább 200 ezer főre kellene növelni a szövet-* ség tagjainak számát, meg kell oldanunk az értékesítési gon­dokat, bővíteni és javítani kell a kertészkedőknek nyújtott szolgáltatásokat, új szakbolto­kat, és szövetségi terményfel­­dolgnzókat kell létesítenünk stb. A fejlesztési elképzelések nem a szervezettség minden­áron! növelését szolgálják, ha­nem elsősorban az országos gondok enyhítését szorgalmaz­zák. Reméljük, hegy sikerrel! KADEK GABOR A jubiláló szövetség munkájáról az SZKSZ KB titkára számolt be A szerződés a felvásárlót is kötelezze! Az élvonalbeli kertbarátok társadalmi elismerésben, szövetségi kitüntetésben részesültek Fotó: Nižníková E. csak elhelyezni a zöldséget. Az alapszervezet vezetősége végül megtalálja a megfelelő part­nert, az árut viszont csak a Zeleninán keresztül juttathatja el az átvevőnek. Ez érthetet­len, de nemcsak a hidaskürti alapszervezet problémája. Az alapszervezet felvásárlója az idényben hetenként kétszer, vagyis szerdán és vasárnap ve­szi át az árut a tagoktól. A szerdai felvásárláshoz hétfőn, a vasárnapihoz meg előző csü­törtökön kéri az irányszámot a Zeleninától. A fő idényben többször is előfordult, hogy a Zelenina a ládázott árut nem maradék nélkül felvásárolja. Egyelőre senki nem garantálja, hogy a szerződött árut bonyo­dalmak nélkül értékesíthetjük. Az alapszervezetnek manap­ság már a kiskertek felszántá­sa is komoly gondot okoz. A szervezetnek nincs rá saját pénzeszköze, hogy kistraktort vásároljon. Az üzemanyag kor­látozása miatt viszont a szövet­kezet nem vállalkozhat a kis­kertek felszántására. Így nagy utánjárás, kilincselgetés előzi meg a szántást. Talán helyes volna, ha a helyi nemzeti bi­zottság műszaki szolgáltató részlege erőgéppel kisegítené a

Next

/
Thumbnails
Contents