Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-11-27 / 47. szám

A szobanövények ápolása télen ' Telelő sznfoanövényelnk szá­mára ablak- vagy üvegszek­rényt készíthetünk, amely kü­lönösen a párás, félárnyékos, mérsékelten meleg környezetet kedvelő növények számára biz­tosít ideális környezetet. Ha Ilyesmi nem 611 módunkban, a száraz levegőjű, meleg lakás­ba kerülő növényeket gyakrab­ban kell öntözni, permetezni és a fűtést Is szabályozni kell. Kü­lönös gonddal kell ápolni azo­kat a növényeket, amelyek rosz­­szul viselik a száraz meleget. Például a ktrálybegőnia Ilyen környezetben általában elliul­­lajtja a leveleit, az azálea, a karácsonyi kaktusz és a ka­mélia elrúgja a virágkezdenté­­nyeket. A központi fütéses szobában tartott növényeink közül a té­len virágzókat, (azálea, fokföl* di Ibolya, ciklámen) világos helyre tegyük, rendszeresen ön­tözzük és időnként tápoldatot is adhatunk nekik. Ha már nyílnak a virágok, a növények Inkább 20 C fokosnál alacso­nyabb hőmérsékletű szobában teleljenek, mert különben gyor­san elhervaduak. öntözésre szobahőmérsékletű, lágy vizet használjunk. Ügyel­jünk arra, hogy egy-egy öntö­zés alkalmával az egész föld­labda átnedvesedjen, de a cse­répből ne follyon ki víz. A túl sok és a túl kevés öntözővíz egyaránt káros. Különösen ügyeljünk a tikusz öntözésére, mert tűlöntözés esetén eldobja a leveleit. Szobanövényeink leveleiről télen is rendszeresen töröljük le a port, a levéllemez felső és alsö oldalát is mossuk le tiszta vízzel. Növényeink számára rendszeres szellőztetéssel biz* tosflsunk elegendő, oxigénben gazdag, friss levegőt, de óvjuk őket a huzattól. Szobanövényeink némelyike (kukoricalevél, kaktuszok, asz* parégusz, muskátli) télen mér* sökelt hőmérsékletű életkör­nyezetet kíván. Az aránylag hűvös helyen valú teleltetés azért előnyös, mert Ilyen kör­nyezetben a meleg hiányával megakadályozhatjuk a téli nö­vekedést és virágzást Így nö­vényeink tavasszal és nyáron majd gazdagon virágoznak. Ha a muskátlit kora tavasszal sze­retnénk vlrágoztatni, akkor leg­alább február végétől tizenöt* tizenhat C fokos hőmérsékletet kell biztosítanunk. Fűtés nélküli, de fagymentes helyen telelhető a szobafenyő, a törpe- és a selyempálma, a Tollfo&ztás. Ha egyedül álluak neki, sokáig tart és unalmas, de ha kalákában végezzük, vi­dám tartalmat ad a hosszú őszi-téli estéknek. Fotö: —bor babérmeggy, babérsom, eár­­kányfa, leánder, a kenderpál­ma és a bunkóliltom. Ezeknek a hűvös helyen tartott növé­nyeknek a gyökérlabdája In­kább kissé száraz legyen, mint­sem hogy túlöntözzük őket, mert az gyökérrothadáshoz ve­zethet Ha december elején gyümölcs­fáról vagy valamilyen díszcser­jéről vágott ágat viszünk a fű­tött lakásba, pár hét alatt ki* virágzik. A hajtatásra előkészített vl­­rághagymákat januártól rend­szeresen öntözzük és 15—20 C fokos hőmérsékleten hajtatjuk. Természetesen sötétítéssel, mert világos környezetben a virág „ülve“ marad a hagyma csú­csánál és csupán a levelek nő* nek meg. A növényekről a sö< tétítő borítást csak akkor távo­lítsuk el, ha a virágszár már legalább tíz centiméter hosszú. Jő tudni, hogy a virágzás to­vább tart, ha a virágzó növé­nyeket hűvösebb, körülbelül 10—15 C fokos hőmérsékletű helyiségben tartjuk. A hölgy­­liliomot Januártól 20 C fok kö­rűit hőmérsékleten tartsuk, hogy tavasszal szépen virágoz­zon. Ezzel ellentétben a húsvéti kaktuszt a tél folyamán 10—12 C tokos környezetben kell tar­tani és nem szabad túlöntözni, mert akkor ki sem virágzik. Március elején ajánlatos elő­készíteni a szobanövények át­ültetéséhez szükséges földet, komposztot, kerti földet és át­­rostált homokot. Ezekből keve­réket készítünk, amit egy szá­zalékos formalin-oldattal fertőt­lenítünk. Úgy dolgozzunk, hogy a földkeverék fertőtlenítés után legalább két hetet pihenhes­sen az átültetés megkezdéséig. Puha Margit agrármérnök • Átlagos zöldségfogyasz­­tők vagyunk az évi 76 kg* mai; Európa dőli országai­ban viszont a zöldségfo­gyasztás meghaladja a 130 kilogrammot. 0 A zöldségre vonatkozó első történelmi feljegyzés az ókort Egyiptomból szár­mazik, és több mint 4000 éves. A ma Is termesztett legrégibb zöldségek közé tartozik a répa, a pasztinák, a mángold, a vöröshagyma, a fokhagyma és a retek. A zöldségről - röviden 0 Az utóbbi 15 év alatt világviszonylatban a zöld­ségtermelés majdnem egy­­harmaddal növekedett. 0 A KGST európai orszá­gaiban több mint 44 millió tonna zöldséget termelnek, ami a világviszonylatban el­ért termésnek a 14 százalé­kát teszi Ы. 0 Hazánk majdnem 50 ezer hektáron termesztett zöldségének több mint a fe­le Szlovákiára esik. Az or* szág zöldségtermése évente több mint egymillió tonna, 0 Az uborka már több mint 6000 éve ismert zöld­ség. Hazáját Nyugat-lndia tropikus és szubtropikus te­rületei képezik. Vadon az uborka ma Is terem a Hima­lája déli hegyoldalain. Hoz­zánk az első uborkamagvak 1579-ben kerültek Znojmo vidékére. Jelenleg több mint hatezer hektáron termeset­jük. (K. Kopec: A ZÖLDSÉG TEGNAP, MA ÉS HOLNAP) Az eredmény ösztönöz Szántón (Santooka) a Forrás vendéglő föszakácsa Milan Pulii, aki szor­galmas munkája elismeréséül dicsérő oklevélben részesült. A harmincnégy éves fiatalember családfa hathatós segítsége melleit évek óta tenyészt peesenyenyulakal, eredményesen. Kedvence a belga óriás és az úi-zőlandi vörös fajta, melyekből a múlt évben 300 kilót adott a Nitrai BRANKO vállalatnak. Az idei év eredményesebbnek mutatkozik. Ezt iga­zolja a már szeptemberben elért 210 kilogramm is. Milan Pulii a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének is aktiv tagjai 'A fülesek takarmányának megteremtése számára sem könnyű feladat. Minden lehetőséget megragad, hogy a szükséges takarmány állatainak biztosítva legyen, de nagy mennyiségben lucernát ts termeszt. Komoly takarmány forrást jelent a szociális otthon parkja is, melynek rendszeres kaszálásával az idős emberek számára Is esztétikus környezetet teremt. Az eredményes munka állományának növelésére ösztönzi. Igyekszik a környéken élő fiatalokat tanáccsal ellátni, s tapasztalatainak átadásával minél több tagot toborozni a nyűltenyésztöic népes táborában. (bit Arozsnyói (Rožňava) járás hegyes, dombos vidék. Termőföldje többnyire köves, és sok az olyan terület, melyet kistermelői szinten le­hetne, Illetve kellene megmű­velni. Az utóbbi két esztendő­ben a kertészkedők száma meg­duplázódott — ezernégyszázra emelkedett —, de a több száz hektárnyi parlagföldből eddig csupán ötven hektáros terüle­tet sikerült termőre fogni. A helyzetet nehezíti, hogy ezek a visszahódított parcellák több­nyire meredek lejtőn, pataktól, vízforrástól távol találhatók. Az időjárási viszonyok — évi átlaghőmérséklet, napfényes órák száma — eleve behatárol­ják a lehetőségeket, gátat vet­nek a növényknltúrák szabad megválasztásának, s nem utol­sósorban hátrányosan befolyá­solják a termelés eredményes­ségét, Például paprikát, para­dicsomot ezen a vidéken egy­szerűen nem kifizetődő ter­meszteni, de gyökérzöldségből sem terem annyi, hogy érde­mes lenne árutermelésre gon­dolni. A kertészkedők — a hiá­nyos közellátás kényszerítő ha­tására reagálva — a család ön­­ellátottságának biztosítása ér­dekében, kénytelenek csaknem minden zöldségfélét maguk megteremteni. Elsősorban ezért, valamint az önköltséghez én a mnnkaigényességhez viszonyí­tott, alacsony felvásárlási árak miatt, szinte szó sem lehet szerződéses árutermelés meg­honosításáról. Következéskép- az érdekelt felek nem is kere­­pen a termeltető vállalatnak sik komolyan? (Zelenina) minden igyekezete A gyümölcstermesztésben me­­hiábavaló, hogy a háztáji kér- rőben más a helyzet. Itt lehet­­tészkedők termelési érdeklődé- ne tenni valamit, hiszen e vi­árnyékában 8ét a társadalmi igényekhez déknek, mint gyümölcstermelő igazítsa, és elsősorban a nagy- járásnak, a letűnt évtizedekbea üzemeknek gondot okozó, mun- országszerte nagy tekintélye kaigényes zöldségfélék termeié- volt. Persze a járás már elve­sére ösztönözze az embereket, szítelte eme kiváltságát, hiszen A kettős ördögi körből egye- a megtermelt gyümölcs zöme lőre nincsen kiút. Lehet, hogy minőségen aluli. Meg azlán a hozam is kicsi. A falusiak ki­zárólag almát kínálnak a Zele­­ninának, de a fölvásárlók csak a vállukat vonogatják, mert nincsenek tárolóik. A termelő dolga, hogyan tartja el tava­szig a termést. A kockázatot csak kevesen vállalják, inkább olcsón túladnak a termésen. Ha másként nem kell, hullott alma minősítésben. Persze így sem könnyű megszabadulni a terméstől, mert a földolgozó üzemek kapacitása is határos. A viszonyokból ered, hogy a családi házak körül egyre ke­vesebb a gyümölcsfa. Aki nem kap azonnal a fejsze után, az sem sokat törődik a növényvé­delemmel, így azután minőség­ről nem igen beszélhetünk. Vagyis; szépen lassan vissza­felé ballagunk a fejlődés út­ján. Hogy mit veszítünk mindez­zel? Azt legdöbbenetesebben azon a járási gyümölcs- és zöldsékkiállftáson mérhettük föl, amelyet a közelmúltban rendeztek meg a járási szék­helyen a kertészkedők szövet­ségének alapszervezetei. A még itt-ott meglevő, és szakszerűen kezelt fák gyönyörű gyümöl­cseiben, a házikertek legszebb termékeiben sokan és hossza­san gyönyörködtek. Csupán re­mélhetjük, hogy a bemutató egyúttal az igényesség fölkel­tését is szolgálta, és a kiállí­tás „hivatalos“ mondanivalója nem marad pusztába kiáltott szól KORCSMAROS LÄSZLÖ 1 Tevékeny Az ipoiyfödémesi (Ipefskó Űfauy) Sti gél Józsi bácsi a nyáron ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, mégis úgN beszélnek róla a faluban, mint a kisál­lattenyésztést mozgalom egyik legszor gaimasab szószólójáról. Hiába: Józsi bá­csi megszokta a kemény munkát, s mi­vel az egészsége Is jól szolgál, nem tud­ja ölbe tett kézzel szemlélni a világ tör­ténéseit. A szövetkezetnek, melynek böl­csőjénél maga Is bábáskodott, két éven át elnöke, négy évig főállattenyésztője, majd negyed századon át számadó juhá­sza volt. Feladatát mindig szakértelem­mel végezte, hiszen gyermekkora őta a mezőgazdaságban dolgozott, a földből és a földnek élt. Korábban maga Is gazdál­kodott, persze csak szerényen, három és fél hektáron. Nagyon szép marhákat, sertéseket nevelt, és az apróállatokat Is kedvelte. Az Idő eljárt, de Józsi bác9( nem sza­kított a régi hagyománnyal, kedvteléssel. nyugdíjas Nyugdíjas napjainak háztáji állattartás­sal ad hasznos tartalmat. Fajtatiszta tyú­kokat tart és pecsenyenyulakat nevel, részben önellátás!, részben értékesítési céllal. Évi átlagban ötszáz hatszáz étke­zési tojást ad át a Jednota Fogyasztási Szövetkezetnek, а В мико felvásárlói pe­dig köcülbelül száz vágóérett nyuszit vihetnek el tőle egy-egy év alatt. Az idős klsállattenyésztő örömmel tesz-vesz az állatok körül, s kicsit bosz­­szankodva mondja: maga sem érti, mi­ért nem alakult meg a községben az SZKSZ alapszervezete? Józsi bácsi egy­előre a szövetség felsőtúri (Horné Tú­­rovee) alapszervezetánek tagjaként dol­gozik, és a nyulakat Is Itt értékesíti, de >ízik benne, hogy belátható időn belül 'polyfödémesen is akad annyi lelkes ál­latbarát, amennyire egy ütőképes alap­­szervezet életrehívásához szükség vanl Kép és szöveg: Belányl J.

Next

/
Thumbnails
Contents