Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-11-27 / 47. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. november 27. 8 ■bokszoló leszek". Jelentette ki (к határozottan hatéves korában ■^Attila fiam egyik beszélgeté­sünk alkalmával. Olyan nagy ökölví­vó mint Papp László és Torma Gyula volt. — Miért kisfiam? — „Mert őket nehezen lehetett legyőzni". Később, amikor már sakkozni is tudott, sakk­bajnok akart lenni, majd autóver­senyző, de autóbuszvezető is. Városi gyerek létére, hivatásának a mező­gazdaságot választotta: gépjavító lett. Zoltán fiam építész, tervező, hegesz­tő, majd a nagyapja nyomán kovács­mester akart lenni. Am, amikor rajz­tanára dicsérgetni kezdte rajzolóké­pességét, kézügyességét, elhatározta, hogy ő bizony festő lesz, méghozzá nem is akármilyen festő... Hasonlóképpen ábrándoztak eljö­vendő pályaválasztásukról azok a rimaszombati (Rimavská Sobota) gye­rekek is, akiktől megkérdeztem: „Mi leszel, ha nagy leszel.” A válasz sok­féle volt: pilóta, kalauz, bányász, mérnök, biológus, szakács, de volt olyan is, aki azt mondta: „Még nem tudom, majd az anyukám vagy az apukám megmondja.“ De csakhamar véget ér az ábrándozások időszaka: a kislányból és a kisfiúból nyolcadi­kos lesz, és határoznia kell. De egye­dül nem tud dönteni, szülei segítsé­gére van szüksége. A szülők töpren­genek, jót akarnak gyermeküknek, jó szakmát, iskolát, melynek befejezése után a gyermek jö szakemberré vá­lik. Meglehet, a döntés előtt arra nem is gondolnak: gyermekükből vajon munkáját szerető, szívvel-lélekkel végző, kiegyensúlyozott ember vá­lik-e. Tény, hogy a tizennégyévesek több­sége még nem képes megfontolt vál lasztásra, ezért nagy felelősség hárul a szülőkre, de nem utolsósorban a pedagógusokra. Fontos, hogy mielőbb felismerjék a gyerek képességeit, mégpedig úgy, hogy a gyerek a dön­tését végül saját döntésének érezze. A Rimaszombati Magyar Tannyelvű Általános Iskolában erről a témáról beszélgettem Lenner Egon iskolaigaz­gatóval, Urbán Pál igazgatóhelyettes­sel és Kocsis Géza pedagógussal, a pályaválasztási tanácsadó tagjával. Először Kocsis elvtársat hallgattam meg. — Iskolánkban a pályaválasztási tanácsadást már az alsó tagozaton, a harmadik osztályban kezdjük. Tör­ténik ez egyrészt természetjárás, üzemlátogatás kapcsán, másrészt a munkára nevelési órán elméleti for­mában. A gyakorlatot iskolánk fa- és fémfeldolgozó műhelyében, a mező­­gazdaságit pedig az iskola négyáras kertjében végzik tanulóink. A felső tagozaton már konkrétabb formában is foglalkozunk a pályaválasztással. Osztályfőnöki órán ismertetjük a le­hetőségeket, elbeszélgetünk a végzős Piiinírlfráiiik: tanulókkal, eaetleg képességeiket Is­merve, tanáccsal is szolgálunk. Kap­csolatot tartunk a szülőkkel, szülői értekezleten elbeszélgetünk ezekről a kérdésekről, elmondjuk azt is, hol vannak üres helyek, úgynevezett hiányszakmák s a tanuló eredményeit figyelembe véve igyekszünk figyelmét ide irányítani. Igen ám, csakhogy a gyerek helyett sokszor a szülők döntenek, így töb­ben jelentkeznek a „felkapott“ isko­lákba és szakmákra, tgy azután elő­fordulhat, hogy tehetséges pályázót elutasítanak helyhiány miatt. Hiszen társadalmunk csak annyi szakembert képezhet, amennyire a népgazdaság­nak ma, holnap és holnapután szük­sége van. Ezt kevés szülő érti meg. Pedig a szülő sokat segíthet a fiata­lok legégetőbb gondjainak a megol­dásában, a helyes pályaválasztásban, s a személyiségük alakításában. — Ebben a tanévben hány tanuló fejezi be az általános iskolát, és mi­lyen pályát választanak a fiatalok? — Iskolánkat ebben az esztendő­ben százegy nyolcadikos és kilence­dikes gyerek hagyja el. A végered­ményről még kbrai lenne nyilatkoz­ni, de előrejelzések már vannak — mondta Urbán Pál igazgatóhelyettes. — Ezek szerint harmincnégy tanuló jelentkezett gépipari szakközépisko­lába és gépészeti szaktanintézetbe. A lányok többségé gimnáziumba, egész­ségügyibe; sokan a szolgáltatások különböző ágazataiban szeretnének szakképesítést szerezni. Eddig tizen jelentkeztek középfokú mezőgazdasá­gi szaktanintézetbe és szakközépis­kolába. Ez a végzett tanulók tíz szá­zaléka. Gondolom, ez nem is olyan rossz arány. — Különösen akkor nem, ha figye­lembe vesszük járásunk helyzetét — vette át a szót Lonner Egon elvtárs. — Iskolánk hétszázhét tanulójának negyvenkét százaléka cigány szárma­zású. Elsődleges feladatunk, hogy ezek a tanulók minél nagyobb száza­lékban elvégezzék az általános isko­lát. Ezen a téren szép eredményeket érünk el. A tanulók többsége — ha osztályt ismétel Is — előbb vagy utóbb befejezi az általános iskolát. De a tanulók általában nem lakarnak messzire menni, a járáson belül igyekeznek elhelyezkedni, főleg a szolgáltatások különböző ágazataiban és a mezőgazdaságban. Természete­sen akadnak olyanok is, akik szak­mát tanulnak, legyen az mezőgazda­sági vagy ipari jellegű. A jó tanulók gimnáziumban, szakközépiskolában tanulnak tovább. Azért még koránt­sem mondhatjuk, hogy a cigány szár­mazású gyerekek' nevelésében min­dent elértünk. Hosszú idő szükséges ahhoz, hogy ezek a gyerekek később mint fiatal állampolgárok rendesen beilleszkedjenek a társadalomba. Eme ismeretek birtokában akár gondnak sem kellene lenni, hiszen a tovább tanulni vágyók tanulhatnak, a tanulni nem akaróknak pedig nem kell folytatniuk a „kínszenvedést". Am a lehetőségek és a szándékok mégis eltérnek egymástól. Jelzi ezt az a tény is, hogy a nyolcadikosok je­lentkezési lapjain gyakran szerepel olyan iskola ahová túljelentkezés miatt nem tudnak bekerülni. Hogyan tovább? — teszik fel a kérdést a kfvülmaradók. Csa Illatat lan receptet nem lehet adni, azt azonban bízvást elmondhatjuk: az érdeklődés­hez közel álló, az elképzelt hivatás­hoz nagyon hasonlító képzési vagy munkaalkalmat minden fiatal talál­hat. Hiszen vannak rokonszakmák, egymáshoz nagyon közel álló pályák. S közismert az Is, senki nincs, aki csupán egyetlen pályára alkalmas. Ma már egyre több az olyan szakma, amely érettségizett munkaerőt kíván. A mezőgazdaság, az ipar, a kereske­delem, az egészségügy számtalan te­rülete vár, a vegyészet, a biológia, a fizika stb. iránt vonzódó fiatalokra. S munka mellett is számos lehetőség adódik a szakképesítés megszerzé­sére. A sikertelen felvételi tehát semmi­képpen sem sorscsapás, senki sem elveszett ember, hiszen újra és újra lehet próbálkozni. Elgondolkoztató viszont, hogy növendékeink miért tanúsítanak a mezőgazdaság iránt az országos átlagnál kisebb érdeklődést. Szükséges, hogy a pedagógusok, pá­lyaválasztási tanácsadók a fiatalokat még céltudatosabban irányítsák, ide­jében tájékoztassák őket a továbbta­nulási lehetőségekről, a társadalmi szükségletekről és megismerjék nem­csak adottságaikat, képességeiket, ha­nem vágyaikat is, mert tanítványaik elképzeléseit csak így terelhetik a társadalmi elvárásoknak is megfelelő Irányba. NAGY TERÉZ ben, Neizer László pedagógus vezeté­­se alatt. Akinek fényképezőgépe van — és bizonyára sok ilyen van közietek —, az tudja, hogy egy-egy Jól sikerült fénykép életre szóló emlék. De Ismeri azt a türelmetlen érzést Is, ami a gép elkattintásakor szinte mindenkit a hatalmába kerít: legszívesebben már húzná Is ki a kész felvételt a gép­ből... Ehelyett sokszor hetekig kell várni, amíg a műteremben feldolgoz­zák a filmet, és kézhez kapjátok a rég áhított képeket. Pedig a „fény-TŰL AZ ELSŐ NEGYEDÉVEN képgyártés“ nem boszorkányság. Tudja már ezt az a tizenöt gellel pionír is, akik az idén szeptemberben alakult fényképészeti szakkör tagjai. Vezetőjük a már előbb említett Neí­­zer tanító elvtárs. Azóta tudják vala­mennyien, hogy mennyivel nagyobb élmény, ha a saját kezük munkája nyomán „elevenedik meg“ mindaz, amit lencsevégre kaptak ... Az űrhajózás korát éljük. A csilla­gos égbolt titkai lépésről lépésre tá­rulnak fel előttünk. A végtelen világ­űr azonban még sokáig enged szabad szárnyalást a fantáziának. A tudomá­nyos-fantasztikus filmek és olvasmá­nyok élményei alapján ti is kedve­tekre benépesíthetitek titokzatos űr­lényekkel, hangtalanul suhanó raké­tákkal. De minden fantáziánál többet ér egy kicsit „igazából“ bekukkanta­ni feneketlen mélységeibe, közelebb­ről megismerni a naprendszer boly­góinak pályáját, a Föld helyét köz­tük, távcsövön keresztül vizsgálni a ■ Hold barázdált. Minderre módja van , a gellei pionlrcsapat csillagászati ; szakköre harminckét tagjának, akik Sídé Ferenc iskolaigazgató vezetésé­­. vei ismerkednek a világűr titkaival. Ki ne vágyott- volna arra közületek, hogy olyan biztos kezű lövész legyen, ■ mint legkedveltebb olvasmányaitok és filmjeitek hősei, S61yomsz8m, Winne­tou vagy Old Shatterhand? Sőt so­kan egészen biztosan nem értétek be csupán vágyakozással, hanem a névnapra, születésnapra vagy a jó bi-­­zonyítványért kapott légpuskával a tettek mezejére léptetek. Hogy „harci, kedveteket“ hány lelőtt hasznos ma­dár, bicegő macska tanúsíthatná, és hogy emiatt hány atyai pofon csat­tant el, arról nincsenek feljegyzé­seim. Ezzel együtt azonban kétség­telen, hogy a lövészet önfegyelemre nevelő, hasznos , sportág, melynek a haza védelmére való felkészítésben Is nagy szerepe van. Veszélytelen, kockázatmentes, szakszerűen Irányí­tott gyakorlására viszont a sportlö­vész-szakkörök a legalkalmasabbak. Ilyen is működik a gellei pionírcsapat kebelében; vezetője Lelkes Eduárd pedagógus. Már ennyiből is meggyőződhettetek arról, hogy a gellei alapiskola pionír­csapatában valóban szerteágazó, sok­rétű és érdekes munka folyik! ahol minden pionír megtalálhatja azt, ami legjobban érdekli, amihez tehetsége van. Pedig a lista még nem is teljes, hiszen például eddig még egyetlen szót sem szóltunk a sportjátékok szakköreiről, ahol temészetesen a foci vezet, de van kézilabda fiú- és lánycsapat, sőt, sakk-kör is. Külön szakkörük van az ifjú tűzoltóknak, amelynek vezetője Agonás Aliz csa­patvezető, védnöke és gyakorlati Irá­nyítója pedig nem más, mint Ivancsik Sándor, a község tűzoltótestületének elnöke. Két éve, az Ifjú tűzoltó ver­senyben egészen az országos bajnok­ságig jutottak. Befejezésül említsük még meg az egészségügyi és a közle­kedési kört, amelyet Cséfalvay Eszter és Gajdos Gabriella pedagógusok ve­­vezetése alatt működnek. Ilyen gazdag, sokirányú tevékeny­séggel büszkélkedhetnek az első ne­gyedév — szűk három hónap — el­telte után a gellet alapiskola pionír­jai. Bízunk abban, hogy e sorok el­olvasása után néhánynak közületek szöget üt fejébe a gondolat: ezt ná­lunk, a mi Iskolánk pionírcsapatában Is meg lehetne valósítani! Ha így van, bátran menjetek el a csapatvezető pajtás után, és rukkoljatok elő a gel­let példával. Tanulni, példát venni senkitől és senkiről nem szégyenl VASS GYULA kelte nyugta kelte nyugta NUVÜMBBK ( 1 6. p. ó. p. ó. p. 6. p. November 22 Hétfő CECILIA J CECILIA < ! 6 59 16 02 12 24 21 44 November 23 Kedd KELEMEN < KLEMENT 1 1 7 00 16 01 12 53 22 49 November 24 Szerda EMMA EMÍLIA i [ 7 02 16 00 13 19 23 55 November 25 Csütörtök KATALIN I KATARÍNA i 1 7 03 15 59 13 41 — November 26 Péntek VIRÄG KORNÉL 1 7 04 15 58 14 04 103 November 27 Szombat VIRGIL i MILAN i ; 7 06 15 58 14 27 214 November 28 Vasárnap STEFÁNIA 1 HENRIETTA > 7 07 15 57 14 51 3 28 «ШТИШУШ Ml, a párkányi (Štúrovo) alapis­kola Major István pionírcsa­patának tagjai, 861 pionír, 151 szikra 31 rajba tömörülve, a „Gyümölcsöző munkával bizonyítsd hazaszeretetedet“ jelmondat jegyében dolgoztunk az elmúlt pionírévben. Kiváló akciónk volt az az ünnepé­lyes csapatgyülés, melyet a csehszlo­vák—szov|et barátsági hónapban tar­tottunk. Ez alkalomból meghívtuk kö­rünkbe Švajda elvtársat, a CSSZBSZ járási bizottságának elnökét, valamint kedves feleségét, és a NOSZF évfor­dulója tiszteletére megrendeztük a Pnskin emlékverseny iskolai forduló­ját, ahol Repka Róbert révén az or­szágos fordulóig jutottunk. « Kultúrtevékenységünk sikeresnek mondható. író-olvasó találkozóra hív­tuk meg Csanda Sándor írót. Eleget tett meghívásunknak, s kellemes dél­utánt töltöttünk az író társaságában. Továbbá jelentősebb évfordulókra kultúrműsort készítettünk, ahol a ra­jok által közösen összeállított műsor­ral szerepeltünk. Sikeresen működő énekkarunk jő hírnévnek örvend. Szóljatok szép szavak címmel meg­rendeztük a szavalök- és prózamon­dók iskolai fordulóját: Paulovics Pé­ter egészen a kerületi versenyig ju­tott. A hagyományos Fenyőfa ünnepet pedig a kis salkrák és az Ifjabb pio­nírok részére biztosítottuk. Nagy si­kerrel mutatkozott be Nevenincs báb­együttesünk: tagjai az országos ver­senyen képviselték Iskolánkat. Két ízben tapsolhattunk a Magyar Terü­leti Színház művészeinek, akik nagy­szerű előadásaikkal szórakoztattak bennünket. Iskolánkban tizenhét szakkör mű­ködik. Legtevékenyebbek a sportkör tagjai. Nincs olyan körzeti vagy já­rási verseny, melyen a sportkör tag­jai ne szerepelnének. Főleg atlétika, kézilabda, kosárlabda és labdarúgás terén érnek el kiváló eredményeket. A tantárgyi olimpiák állandó részt­vevői vagyunk. Az Ifjú matematiku­sok és fizikusok olimpiáján például több példát sikeresen megoldottunk; a kémiai oltmptász kerület! forduló­jáig Is eljutottunk. Gyepes Róbert ügyessége révén. Eredményekben gazdag munkát végeznek a biológiai és egészségügyi kör tagjai is. Az ike­bana kerületi fordulójába jutott két tanulónk. Aktívan bekapcsolódtunk a társadalmi munkákba is. Pathó Mária, VI. В osztályos tanuló VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első Vésze. 12. Adriai kikötőváros Jugo­szláviában. 13. Te­lepülés. 14.............. és emberek (Stein­beck). 16. Folyó Lengyelországban. 17. Kantin közepe. 18. Rövid nyári nadrág. 19. Tova. 21. Rá. 22. Z. N. A. 23. Lovas nomád nép. 25. Vissza: vi­lághírű komikus volt. 26. ... fair lady. 27. Álljon meg ......! 29. A bizmut és a foszfor vegyjele. 31. Név­­utó. 32. A csiga tapogatója. 33. Knock out. 34. Többé-kevésbé idealista dolog. 38. Tiltószó. 39. Kevert gríz. 40. Szovjet folyam. 41. Magyar táncművész. 43. Il­lő olajáért termesz­tett növény, néve­lővel. 45. Cég pe­remei. 46. Szerves anyag. 47. .... ma megtehetsz, ne halaszd holnapral 48. Vasasban van! 49. Ilyen hal is van. 51. És — latinul. 52. „A“ nóta. 53. Irány. 54. Politika jelzője. 56. Női név. 58. Valamiben a legkiválóbbak csoportja. 61. Panasz (ék. h.). FÜGGŐLEGES: 1. A rejtvény máso­dik része. 2. Fiatal, ritkés erdő, 3. Folyó Lengyelországban. 4. Művészet Idegen szóval. 5. I. R. E. 6. Igevégző­dés. 7. Csillagkép. 8. Fundamentum. 9. Ókori görög törzs. 10. Gondban van! 11. S betűvel a végén mozgással kapcsolatos. 15. Hal. 20. A rejtvény befejező része. 21. Fogoly. 23. Női név. 24. Halk zörej. 27. Ilyen út Is van. 28. Széle'sre nyitott száj. 30. Le­velek továbbítására is felhasználha­tó. 31. Ady Endre. 32a. Szúréfegyver. 35. A bel tlzedrésze (az utolsó betű duplán). 36. Női név, 37. Képző. 42. ... -szigetek, Indonéziához tartozó szigetcsoport. 44. Szegecs. 45. Örök­zöld félcserje. 48. Őrlemény, névelő­vel. 50. Svájci város. 52. Angol író. 54. Csomó. 55. ... Sö, kínai elbeszélő. 57. Fasor közepe. 59. Határozói ige­név képzője. 60. London szélei. Beküldendő a vízszintes 1., vala­mint a függőleges 1. és 20. számú sorok megfejtése. , MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 44. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: „Em­lékezzünk vissza arra a nagy napra, mely a szovjet népnek szabadságot adott.“ Nyertesek: Takács Mihály, Jóka (Jelka), Csonka Anikó, Terebes (Tre­­btšov), Sulóka Lászlőné, Nagykapos (Veiké Kapušany). Lassan már az esztendő búcsúz­tatására készülünk, így első pillantásra joggal válthat k! csodálkodást a fenti cím. Pedig szó sincs tévedésről: vannak — és nem is kevesen — akik számára az esz­tendő nem Január elsején kezdődik, és nem a bolondos hangulatú szil­veszterrel ér véget. Bizonyára kita­láltátok már, hogy rólatok van szó. Minden kezdet nehéz, így nektek is bizonyára időbe tellett, amíg a hosszú nyári napok szabadsága, gond­talansága után újra hozzászoktatok a korai keléshez, a minden nap rá­tok váró új köte­lességekhez. Am % ugyanígy biztos vagyok abban is, hogy — ha maga­toknak talán nem is ismertétek be — mindannyian vár­tátok a tanévet. Mert a szünidő sza­badsága ugyan kitűnő dolog, de az igazi élményeket mégiscsak közösen, a barátokkal együtt lehet átélni. A közös Játékra, szórakozásra, amellett sok-sok hasznos új ismeret megtanu­lására pedig keresve sem lehetne Jobb alkalmat találni, mint amit egy Jól működő pionlrcsapat sokszínű, gazdag tevékenysége nyújt. Olyané mint amilyen a danaszerdahelyi (Du­najská Streda) járás egyik községé­ben, Gellén (Holice na Ostrdve) mű­ködik. Őket mutatjuk most be köze­lebbről, mert — mint látni fogjátok — valóban megérdemlik. De nemcsak azért, hanem azért is, hogy megmu­tassuk, mi mindennel lehet egy pio­nírcsapaton beiül foglalkozni... Rajzolni, fejtegetni bizonyára sokan szerettek, és van is rá módotok a képzőművészeti nevelés óráin. Am arról lehet a legbiztosabban felis­merni, hogy valóban tehetségesek vagytok-e, ha a rajzórát kevésnek érzitek. Tehetségetek kibontakoztatá­sát a legszórakoztatébb formában, közös festegetés-rajzolgatás, egymás munkáinak összehasonlítása űtján se­gítheti elő a képzőművészeti szakkör. A gellei alapiskola pionírcsapatában nem kevesebb, mint harmincöt pío­­nlrpaitásotok dolgozik ilven szakkör-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents