Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-27 / 47. szám
1982. november 27, SZABAD FŰLDMGVES SZEMÉLYCSEREK UTÁN: EREDMÉNYES GAZDÁLKODÁS Aki valaha, egyszer megfordult már az érsekújvári (Nové Zámky) járásnak Párkány (Štúrovo) felé eső részén, kétlt, hogy jő termelési adottságúak az itteni mezőgazdasági üzemek. Mint ahogy nem is azokl Sok a dombhát, annál kevesebb a síkság. Az ilyen talaj jócskán ki van téve — felhőszakadás, hirtelen hóolvadás következtében — a természet romboló hatásának. Amellett a művelése is üzemanyag- és energiaigényesebb, nehezebb — tehát költségesebb. Nos, ilyen — többek között — a négy települést átfogó libádi (Eubá) EGYETÉRTÉS Efsz határa, amely bizony eléggé hepehupás. Emiatt az öntözési lehetőségek a gyérnél is gyérebbek. Mindmáig nincs is öntözött területük. Márpedig köztudott, hogy szakszerű öntözéssel fokozhatók a hozamátlagok. Bár az Egyetértésbeliek nem öntöznek, viszont az agrotechnika tökéletesítését elsőrendű feladatuknak tartják. Persze a kitűzött feladatok fabatkát sem érnének, ha valóra nem váltanák azokat. Teszik a dolgukat a növénytermesztési szakemberek, aminek meg is van a gyümölcse. Igenl Még az olyan évben is, mint az idei, amely egyáltalán nem volt kedvező gabonatermesztésre.' A kedves olvasó ezek után joggal kérdezheti: hová akar ez a tollforgató kilyukadni a fejtegetéseivel?__Tények támasztják alá: a már említett járásban csupán a koltai szövetkezet előzte meg az Egyetértés-belieket a 4,5 tonnás gabonahozammal. Az Idei 4,4 tonnás hektárhozamuk elismerésre annál méltóbb, mivel az (éghajlati, domborzati) adottságaik eléggé mostohák. Az elismerés nem maradt el; dicsérő oklevelet kaptak a Nyugat-szlová kial Kerületi Mezőgazdasági Igazga tóságtól. Ez az elismerése természete sen még az eddigieknél Is jobb ered mények elérésére — rosszabb esetben az idei megtartására — serkenti a libádi szövetkezet vezető- és szakembergárdáját, s nemkülönben a traktorosokat, gépkezelőket, kombájnosokat, akiken ugyancsak sok múlik... Mint ahogy múlt Is, hiszen a járásban ők fejezték be leghamarabb a gabonabetakarítást, a legkisebb szem veszteséggel, még a szeszélyes időjárás ellenére is. Erre kis túlzással azt mondhatják a rosszmájnak: „Hol van már a tavalyi hő...?“ Azazhogy: már az őszi munkának is a végére jártunk. így igazi Ehhez viszont annyit fűzhetünk: dicséret jár azért, hogy az öszszes (470 hektárnyi) kukoricaszárt, melaszos vízzel, répaszelettel és répafejjel keverve lesilózzák. (Ottjártunkkor ennek a műveletnek a felénél tartottaki) Tetemes kárt okoztak az elemi csapások (jégeső, szélvihar, talajrombolás). Kukoricájuk, cukorrépájuk bizonyos részét kimosta a felhőszakadásszerű, igen rövid idő alatt alázúduló 80 milliméteres eső. No meg ugyancsak elismerés illeti az Egyetértés-belieket azért, hogy idejében végeztek az őszi dologgal, s répabetakarító-gépjüket kölcsönözték a kéméndleknek (Kamenín). Amellett, napi húszegynéhány dolgozójuk segített leszüretelnl a muzslai szövetkezet szőlőtermését. A segítőkészség eme példája mint nemes cselekedet nagyra becsülendő, igazán követésre méltó. Mivel szőlőtermesztők Is, erről anynyit: hektáréról átlagban 10,8 tonnát takarítottak be. Ez az itteni adottságoknak megfelelő, jó termésnek mondható. Hozamszóródás? Eléggé steln-friz. A cél: a tejhozamnövelés. A szövetkezet fennállásának történetében volt már példa rá, hogy 3300 literes évi fejési átlagot is elértek. Aztán a hozamátlag leromlott... Most újfent fölfelé ível a tejhozamnövekedés diagramja. Várható, hogy az idei tejtermelési tervét a szövetkezet 180 ezer literrel túlteljesíti, s eléri a tehenenként! 2900 literes fejési átlagot. Ez 10 százalékos javulás a múlt évihez viszonyítva. A kerületi tejtermelési versenyben kiugró eredménynek számít a tehenenként! 160 literes tejhozamnövelés. Ezzel megszerezték a hozamnövelési I. helyet a kerületben, a 3000 korona pénzjutalommal együtt. Tavaly? Másfél literrel kellett beérniük, ami a napi tehenenkénti hozamnövelést illeti. Ez sem éppen lebecsülendő eredmény! Szívderítőbb hír: az idén — először a szövetkezet fennállása óta — már jövedelmező a tejtermelésük. Ügyelniük kell azonban arra, hogy a dina-Iine, a versenytábla, mely az őszi munka befejezését szemlélteti A kukuricaszár silózása nagy. Például a Szürkebarát 5,2 tonnájával, míg a Veitelíní 21 tonnájával honorálta a reá fordított fáradozást, költséget és szakértelmet. Dohányból Is |6 termést takarítottak be; ha minden jól megy, találkoznak pénzbevételi számításaikkal. Másik termelési főágazatuk: az állattenyésztés. Ezen belül a szarvasmarhá-tenyésztés fejlesztése van előtérben. Fajtaátalakító keresztezést folytatnak: szlovák vöröstarka—Hol-Fotök: Kovács I. és Oláh F. mikus tejhozamnövelés meg ne törjék. Nehéz lesz a harc megvívása, mert nem nagyon bővelkednek jó minőségű tömegtakarmányban. Ám ismerünk olyan mezőgazdasági üzemeket, ahol a kiváló takarmányalap ellenére sem képesek a tejtermelésben a közepesek vagy az élenjárók közé fölverekedni magukat. Vagyis: a gyöngébb takarmányalappal, javuló törzsállománnyal, jó hozzáállással — versenyláz felszökése, célratörő küzdőszellem, öntudatos fegyelem és szakmai hozzáértés — siker koronázhatja igyekezetüket. Egyébként erre utalnak az utóbbi kézzelfogható eredmények, a menynyiséget és a minőséget illetően. Vegyünk egy konkrét és fölöttébb meggyőző példát: ebben a szövetkezetben három évvel ezelőtt csakis harmadosztályú tejjel boldogították a tejfeldolgozó üzemet; s viszont jelenleg az értékesített tej 90 százaléka (hadd írjuk le csupa nagybetűvel!) — ELSŐ OSZTÁLYÚ. Ugye, ez mindennél többet mondó tény?! Jórészt ebben is rejlik a tejtermelésük jövedelmezővé válásának a titka. Könnyű kiszámítani, mekkora különbség van — négyszáz tehén esetében — a napi tejmennyiség átvételi értéke között, III., illetve I. minőségi osztályú tej esetében. Jócskán tehermentesíti a tehenészet dolgozóit az, hogy a szövetkezet hazai gyártmányú, köralakú fejőkombájnnal rendelkezik, melyet mindöszsze három nő kezel. Csak így tovább! Legyen a tejtermelők és valamennyi dolgozójuk jelszava: Lazítani nem érdemes! — Mint ahogy a gyakorlati tapasztalataik is ezt támasztják alá, főleg az utóbbi években. Mert az egészséges fejlődés lépten-nyomon tettenérhető a szövetkezetben. Minek az eredményeként? Annak, hogy a két évvel ezelőtti általános ellenőrzés által felszínre került hibák, fogyatékosságok nem csupán megállapíttattak. A javító intézkedések gyakorlati keresztülvitelével, valamint a személycserékkel — a fő termelési ágazatokat jelenleg jól felkészült, főiskolai végzettségű egyének, mérnökök irányítják — sikerült a munkaszervezést, a termelésirányítást magasabb szintre emelni. Még ehhez annyit: az irányítás szerves része a következetes, megalkuvást nem tűrő, rugalmas ellenőrzés. A megújult gazdaságvezetés számít a szocialista versenyre, a szocialista brigádokra, mert tudja: a versengés tág teret nyújt a dolgozók kezdeményezőkészsége kiterjedésének, a legjobbak száma gyarapodásának, a hibák, fogyatékosságok közös erővel való kiküszöbölésének, a tervfeladatok céltudatos teljesítésének, esetleg azok túlszárnyalásának. A teljesség igénye nélkül hadd említsünk néhány kiváló dolgozót, akikre büszke lehet az egész tagság: a már nyugdíjas, de mindmáig nagyon szorgalmas Velená Pál, a bélai (Beláj üzemrészleg növénytermesztésének Irányítója, Radics Tibor traktoros, aki nem csupán a fizikai, hanem a szellemi képességeit is jól kamatoztatja a közös javára, továbbá Levicsek József kombájnos és mások. Nagyon szorgalmasan végezte dolgát a gépjavító szocialista brigád, a nyolctagú „Élmunkás“ brigád, Varga Mihály vezetésével, jó küzdőszellem és összekovácsoltság, valamint célratörő feladatteljesítés jellemezte azt az öttagú szállítócsapatot, amely ez év nyarán határozta el Hűvös Vilmos vezetésével, hogy a megtisztelő szocialista brigád címért versenyez. A libádi EGYETÉRTÉS Efsz-ben a jő eredmények elérésében az Is közrejátszik, hogy az anyagi-erkölcsi elismerés nem marad el, ami további feladatok példás teljesítésének a záloga. Talán a legméltóbb befejezésként álljon itt a nemrég állami kitüntetésben részesült Sipos Lajos efsz-einök által megfogalmazott cél, ami — úgy hisszük, az egész tagság közös célja:’ A járás átlagon felüli, jól gazdálkodó szövetkezeteinek sorába szeretnénk felküzdeni magunkat! Mert a „Kiváló Munkáért“ állami kitüntetéshez, amelyben 50. születésnapom alkalmából részesültem, az egész tagság szorgalma, igyekezete is boizijóeutt. A kitüntetés mindannyiimkat még eredményesebb, jobb munkára kötelez! Szívből kívánjuk: célratörő óhajuk maradéktalanul teljesüljön! N. KOVÁCS ISTVÁN a Unneplőruhás asszonyok és leányok kisebb-nagyobb csoportokba verődve, reggel hét óra tájban szinte özönlöttek a község legmagasabb dombján ékeskedő kultúrpalota felé. Férfiak csak hellyel-közzel mutatkoztak az utcán, s az asszonyokkal még kevesebben tartottak. Vajon mit akarhat ez a sok asszony a kultúrházban, ily korai órában? — tűnődtem magamban. — Munkanapon ünneplőbe öltözve csak valami nagyon fontos asszonygyűlésre mehetnek — zártam le a gondolatok özönét, majd gyorsított menetben Igyekeztem a szőgyénl (Svodin) BARÁTSÁG szövetkezet kétszintes, Impozáns székháza felé. — Az elnököt itt most hiába keresi, mert tudtommal egész nap a kultúrházban lesz — mondotta egy szemrevaló nő, akitől az elnök holléte felől érdeklődtem. A kultúrház első emeleti előcsarnokában a nagyterem ajtaja előtt néhány percig csak tipegtem-topogtam, s bátoritgattam magam a belépésre, legalább olyan buzgalommal, mint pelyhesajkú legényke koromban, amikor első ízben készültem átlépni szívem választottja küszöbét. A későn érkező és váratlan vendég megjelenése szinte mindig és mindenhol feltűnést okoz. S ón mégis abban bíztam, hogy feltűnés nélkül besurranhatok a zajtalanul nyitődó ajtón és észrevétlenül meglapulhatok valamelyik oszlop mögött. A szerencse azonban elpártolt tőlem. Talán az átkozott keménysarkú cipőm volt az oka, amely a fizenöt-húsz lépésnyi távolság szükségszerű áthidalása közben olyan éktelen zajt csapott, hogy a több mint háromszáz szempár pergőtüzébe kerültem. S a mindjobban szorongató lámpaláz kellemetlen következményétől a középső asztalsor végén felkínált üres szék mentett meg, amelyen valamilyen módon, talán eléggé gyámoltalanul, elhelyezkedtem. És a pohár ásványvíz, amit a szomszédom, egy talpraesett menyecske nyújtott felém. Ahogy egy kissé körülnéztem, Igazoltnak véltem azt a megállapításomat, hogy az ünneplőbe öltözött nők valami fontos gyűlésre Igyekeznek. A hosszú asztalsorok mindkét oldalán gazdag színskálát alkotó asszonyok és leányok foglaltak helyet, díszes koszorút képezve az ízlésesen terített asztalok köré. Az a néhány férfi, aki ltt-ott megbújt, nem rontotta, Inkább javította, gazdagította az összhatást. Az elnökségi asztalnál többségében férfiak ültek. - ök voltak a gyűlés főszereplői. Számot adtak arról, hogy a speciális növénytermesztési ágazat egyes csoportjai hogyan teljesítették az éves termelési és áruforgalmazási tervfeladataikat. Kovács Ferenc agrármérnök, a szövetkezet elnöke jellemezte a szőlészet, a zöldség- és a gyümölcskertészet helyzetét, fejlesztési távlatait, majd a rendkívül jó termelési eredmények eléréséért kôpžônetet mondott az ágazat dolgozóinak. — Jó évet zárnak a speciális növénytermelési ágazat dolgozói — mondotta Kovács elvtárs. — Még akkor Is jónak mondható, ha a tavaszi fagyok miatt a gyümölcstermesztésben nagy kiesés mutatkozott. Á hiányt ugyanis pótolta a szőlészet és a kertészet rekordtermése* a feltételezett bevételek túlszárnyalása. Ez persze annak ts köszönhető, hogy a több mint 3500 tonna szőlő leszüretelésében a szőlészeti csoportoknak sokat segítettek a kertészet és a gyümölcsészet dolgozói, valamint az érsekújvári (Nové Zámky) gimnázium és a szaktanintézet diákjai. Az elnök tényekkel bizonyította, hogy legjövedelmezőbb termelési ágazatuk a szőlészet. Területének bővítésével ezért már a közeljövőben számolnak. Feltételezhető, hogy már a jövő évben 240 hektárnyi lesz a szőlészetük. Főleg borszőlő fajtákat telepítenek, de az asztali szőlő termőterületét is legalább egy hektárral bővítik. Ez esetben a Taskentben (Szovjetunió) nemesített GUZAL-KARA fajtát részesítik előnyben — már egy hektáros törzstelepük van belőle — nemcsak azért, mert ez a kékszínű, diónyi nagyságú bogyót tér-Zárszámadás mő szőlő gazdag termést ad, hanem azért is, mert nagyon megfelelő a téli piac ellátására. — Az Idei tapasztalataink arra utalnak, hogy az évi 3000— 4000 torma szőlőtermés betakarítását a Jövőben Is sikeresen megoldhatjuk í—■ hangsúlyozta az efsz-elnök. — Tehát módosíthatjuk egykori elképzeléseinket, módosítanunk is kell, annak ellenére, hogy a szőlő telepítésekor a gépi betakarítás feltételeinek létrehozását szorgalmaztuk. Szüretelőkombájnt nehéz lenne beszerezni, no meg sokba — jelenleg 1 900 000 koronába kerül. Jobb lesz, ha ez a pénz a jövőben is itt marad a faluban. Szóba kerültek az áruértékesitésl gondok is. Szőgyénben a legnagyobb gondot az alma értékesítése okozta. Annak ellenére, hogy a tervezettnek csupán nem egészen egyharmada termett. Állítólag a ZELENINA, szállítási és tárolási akadályokra hivatkozva, Igyekezett mentesülni szerződéses kötelezettségeinek teljesítésétől. Az aránylag nagy területű gyümölcsös dolgozóinak, s persze a szövetkezet vezetőségének Is az almás okozza a legtöbb gondot. A kajszi és a meggy — kedvező időjárás mellett — meghálálja a gondoskodást, s az értékesítés sem okoz különösebb gondot. De az alma — főleg a Starking és a Jonathán í—i termelése az eléggé elterjedt vírusos fertőzés miatt lényegében ráfizetéssel Jár. Jobb megoldást keresnek. A szakágazat dolgozóinak tanácskozása — a vezetőség javaslata nyomán — arra a következtetésre Jutott, hogy gyorsított ütemben folytatni kell a korai, vagyis a nyári termést adó almafák telepítését; a begyűjtött termés minőségének megóvása céljából 1984-ben hozzá kell látni az 1500 tonna befogadóképességű, korszerű hütőtárolö építéséhez; és keresni annak lehetőségét, hogy az áruértékesítési nehézségek ne károsíthassák a szövetkezetét. Lényegében tehát kedvező fogadtatásra talált a szövetkezet elnökének egy kiskapacitású sűrített gyümölcslé gyártására is berendezkedő gyümölcsfeldolgozó és tartósító íízem létrehozására tett javaslata, melynek realizálásához a 8. ötéves tervidőszakban látnak hozzá. Az értekezlet fénypontja volt az‘ágazat termelési eredményeinek és a termelés'jövedelmezőségének ismertetése. Három szőlészeti csoportvezető, ipajd a kertészeti és a gyümölcstermelő csoport vezetője terjesztette elő beszámolóját. A szőlészeti csoportvezetők beszámolójának összegezése nyomán kiderült, hogy a szőgyéni és a barti (Bruty) határra terjedő szövetkezetnek 218 hektár szőlőültetvénye van, s ebből az idén 195 hektár volt termő. Az idei éves termelési terv tíztonnás hozamátlagot irányzott elő; a termelési tervet közel 184 százalékra teljesítették, vagyis a hektárhozam meghaladta a tizennyolc tonnát. Az árutermelési és forgalmazási terv 12 millió 432 ezer korona bevétellel számolt, a szövetkezet tényleges bevétele pedig 27 millió 250 ezer korona lett, így a szőlészeti csoportok a bevételi tervet 219 százalékra teljesítették. Az idei időjárás kedvezően befolyásolta a szőlészet eredményeinek alakulását szinte mindenhol, így természetesen Szőgyénben is; De a 18 tonnát meghaladó hektárhozam is demonstrálja, hogy e szövetkezetben a szőlészetnek, mint az egyik legjövedelmezőbb termelési ágazatnak megkülönböztetett figyelmet szentelnek, vagyis az anyagi-műszaki ellátottság fejlesztése párosul a szőlészeti dolgozók szakavatott és lelkiismeretes munkájával. A kertészeti csoportvezető szintén elismerést érdemlő eredményekről tájékoztatta az egybegyült dolgozókat. Elmondotta, hogy nagy mennyiségben termeltek korai és késel kelt, korai, nyári és kései káposztát, karfiolt, salátauborkát, étkezési és ipari paradlcsemot, valamint- zöldpaprikát és fűszerpaprikát. Annak ellenére, hogy az időjárás a kertészkedésnek nem kedvezett, a termelési tervet sokkal jobban teljesítették, mint az előző években bármikor. Ötven hektáros területen közel négymillió korona értékű árut termeltek, a bevételi tervet 116 százalékra teljesítve. Körülbelül W0 ezer korona a jövedelemtöbbletük ily módon. A szóban levő szövetkezet speciális növénytermesztési ágazatának dolgozói nagyszerű termelés ieredményekről számot adó és további jó munkára, becsületes helytállásra serkentő zárszámadást tartottak. Az ú] gazdasági évet — a gyümölcsfák és a szőlő metszésével már az Idén, valószínű december elején megkezdik. A szőlővesszőket metszés közben szelektálják, hogy a lehető legjobb minőségű rügyekkel lássák el azokat a gazdaságokat és oltványkészítő telepeket, amelyek hazánk szőlőterületének felén az új telepítésekhez Szőgvénből származó szőlőfajtákat juttatnak. A rendkívül szép termelési eredmények mellett ezzel a tevékenységükkel is öregbíteni akarják szövetkezetük és szőlészetük ió hírnevét. PATHO KAROLY /