Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-11-27 / 47. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES. 1982. november 27. Fontos törvényjavaslatokat fogadott el a Szlovák Nemzeti Tanács A Szlovák Nemzeti Tanács a múlt héten fontos törvényjavaslatokat, il­letve módosításokat vitatott meg. A tanácskozáson jelen volt jozef L e­­n á r t, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, az SZLKP Köz­ponti Bizottságának első titkára és Peter Colotka, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, szlo­vák miniszterelnök, továbbá az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének és Titkárságának tagjai, a kormány tag­jai, valamint Čestmír Adam, a Cseh Nemzeti Tanács alelnöke. A napirend szerint Štefan Lazar szlovák belügyminiszter javaslatot ter­jesztett elő a nemzeti bizottságokra vonatkozó törvény módosítására. Ez a módosítás további lépés a nemzeti bizottságok munkájának tö­kéletesítésére, a CSKP Központi Bi­zottságának 6. ülésén kijelölt felada­tok teljesítésére. A cél a nemzeti bi­zottságok mint helyi államigazgatási szervek társadalmi szerepének erősí­tése, az államigazgatás színvonalának emelése. Ezentúl nagyobb feladatok hárulnak a nemzeti bizottságok vá­lasztott szerveire, bővül a szakbizott­ságok jogköre, ellenőrző szerepe. A képviselők is nagyobb jogkörrel fog­nak rendelkezni, magyarázatot és tá­jékoztatást kérhetnek az állami szer­vektől és a nemzeti bizottságok irá­nyításán kívül eső szocialista szerve­zetektől. A törvénymódosítás értelmében a városi nemzeti bizottságok a jövőben hatékonyabban befolyásolhatják az egyes területek gazdasági, szociális és kulturális fejlesztését, jobban véd­hetik a lakosság jogait és érdekeit. A nemzeti bizottságok jogköre gazda­sági szerepük szerint megkülönböz­tetetten módosul, mégpedig a városi nemzeti bizottságok négy kategóriája szerint. A belügyminiszter expozéjában han­goztatta, hogy a nemzeti bizottságok jdlentős szerepet töltenek be a fejlett szocialista társadalom építésének je­lenlegi szakaszában. Ez tette szüksé­gessé a javasolt törvénymódosítást is. Továbbra is szem előtt tartjuk a de­mokratikus centralizmus elvét, tovább tökéletesítjük a szocialista demokrá­ciát. A felszólaló képviselők hangoztat­ták,. hogy a nemzeti bizottságok ha­táskörének bővítése elmélyíti a szo­cialista államigazgatás demokratizmu­sát és összhangban van a társadalmi érdekekkel. A törvényjavaslatot a képviselők egyhangúlag jóváhagyták. Ezután Krocsány Dezső munkaügyi és népjóléti miniszter terjesztette elő a nemzeti bizottságoknak a szociális ellátásban betöltött szerepét módosí­tó törvényjavaslatot. Expozéjában ki­emelte, hogy a nemzeti bizottságok­nak pótolhatatlan szerepük van ezen a területen, s minden lehetőségük megvan rá, hogy objektiven mérle­geljék a társadalmi segítségnyújtás szükségességét, viszont az eddig ér­vényes jogszabályok néhány esetben gátolták a nehéz helyzetbe jutott ál­lampolgárok szociális gondjainak ru­galmas megoldását. A képviselők és az egyes bizottsá­gok nevében ján K u b a č к a foglalt állást a törvényjavaslattal kapcsolat­ban. Hangoztatta, hogy a módosítá­sok egyszerűsítik az ügyintézést, s ez lehetővé teszi, hogy a szociális ellá­tásban is jobban védjük az állampol­gárok jogait és érdekeit. A képvise­lők meggyőződése, hogy a törvény lehetővé teszi államunk szociálpoliti­kájának következetes érvényesítését. A képviselők egyhangúlag jóvá­hagyták a törvényjavaslatot. A harmadik napirendi pont a kor­mány beszámolója volt az egészség­­ügyi ellátásról, az egészségvédelmi törvény érvényesítéséről. A kormány jelentését dr. Emil Matejíček, az SZSZK egészségügyi minisztere ter­jesztette elő. Megállapította, hogy az egészségügyi törvény lehetővé tette a szocialista egészségügyi elvek ér­vényesítését. A törvény elfogadása óta jelentős sikerek születtek egész­ségügyünk fejlődésében, a gyógyítás és megelőzés javításában. Am eddig még nem sikerült elérnünk, hogy ez egészséges életkörülmények megte­remtése a gazdasági és irányító mun­ka szerves része legyen az irányítás minden szintjén. Kulcsszerepe van a közegészségügy­nek, amelynek anyagi és káderalap­ját fokozatosan kiépítettük. A fertőző betegségek elleni intézkedéseknek kö­szönhető, hogy a gyakorlatban kikü­szöböltünk olyan kórokat, mint a gyermekbénulás, diftéria, lényegesen korlátoztuk a tetanusz, a tífusz és a szamárköhögés előfordulását. Nagy eredményeket értünk el a tuberkuló­zis elleni küzdelemben is. Ily ered­ményeket viszonylag rövid idő alatt csak a szocialista egészségügy képes elérni. A beszámoló említést tett a járó­beteg-ellátásban, az üzemegészségügy fejlesztésében elért sikereinkről, az orvosok számának növekedéséről is. Kiemelte, hogy kormányunk nem fe­ledkezik meg a mezőgazdasági dol­gozók üzemorvosi ellátásának fejlesz­téséről és kiterjesztéséről sem. E szol­gáltatások bővítése lehetővé tette a munkakörülmények hatásának elmé­lyült megfigyelését és a páciensek betegségük szerinti következetes nyil­vántartását. A járóbeteg-ellátásban azonban még mindig gondot okoz az anyagi-műszaki ellátottság hiánya, a hosszú várakozási idő, az a tény, hogy nem mindenütt hangolják össze a rendelési időt a munkaidővel. A miniszter kiemelte, hogy új kor­szerű vizsgálati módszereket és gyó-. gyászati eljárásokat alkalmaztunk a gyakorlatban, érvényesítettük a tudo­mányos-műszaki haladás eredményeit. Igen jó eredmények születtek a sebé­szet, az ideg- és szívsebészet, az urológia, a biokémia, a gyógyszerku­tatás, a rákkutatás, valamint a nuk­leáris gyógyászati módszerek alkal­mazása terén. Felfigyeltető, hogy a csecsemő-halandóság 27 ezrelékről 19,3 ezrelékre csökkent. Kedvezően alakult a bölcsődék hálózata — ma már 1037 bölcsődénk van, amelyek­ben több mint 43 ezer gyermeket tu­dunk elhelyezni. Az előadó külön foglalkozott a bra­tislavai egészségügyi ellátás kérdésé­vel, mert mennyiségileg és minőségi­leg elmarad ' Szlovákia fővárosának gyarapodása mögött. Anna K r e t o v á, az SZNT alelnö­ke a vitában elsőként felszólalva hangsúlyozta, hogy országunkban az orvosi ellátás az alapvető állampolgá­ri jogok egyike. Megjegyezte, hogy a képviselők az ülésszakra készülve tü­zetesen elemezték egészségügyi ered­ményeinket, s a még megoldandó problémák között rámutattak az egész­ségügyi szabályok megtartásának szi­gorúbb ellenőrzésére, különösen az élelmiszeriparban, a kereskedelem­ben, a közétkeztetésben és a mező­­gazdaságban. Sok képviselő az orvo­sok és általában az egészségügyi dol­gozók magatartásával, a betegekhez való viszonyulásával foglalkozott. Az elhangzott kérdések megvála­szolása után a képviselők határozat­ban rögzítették az egészségügyi tör­vény érvényesítésében elért eredmé­nyeket, s megállapították, hogy a jö­vőben tovább kell javítani az egész­ségügy szervezését s dolgozóinak a betegekhez való viszonyulását. A Szlovák Nemzeti Tanács 6. ülé­se ezzel befejezte tanácskozását. A fogyasztói igényelt jobb teljesítésével a pártprogram megvalósításáért A múlt hét végén Bratislavában tartotta XV. kongresszusát a Fogyasz­tási Szövetkezetek Szlovákiai Szövet­sége. A 874 ezer tagot mintegy 360 küldött képviselte. A tanácskozáson Jelen volt a párt, a kormány és a Nemzeti Front küldöttsége, melyet Ján Gregor, az SZLKP Központi Bi­zottságának tagja, miniszterelnök-he­lyettes vezetett, s tagja volt Rudolf Netík, az SZLKP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője és Dezider Goga kereskedelmi miniszter. A politikai, gazdasági és társadalmi szervek és szervezetek is képviseltették magu­kat. Pavel Tonhauzer, a szövetség elnö­ke beszámolójában a legfőbb ered­ményként szögezte le, hogy 4 mil­liárd 632 millió koronával emelke­dett a szövetkezetek kiskereskedelmi forgalmának részaránya a szlovákiai kiskereskedelemben. Bírálóan jegyez­te meg, hogy a megnövekedett igé­nyeket gyakran nem tudták kielégí­teni, s ezért tudatosítaniuk kell, hogy a jövőben nem annyira az árumeny­­nyiség növelésére, mint Inkább a ter­mékválaszték, a minőség és a korsze­rűség tökéletesítésére kell összponto­sítaniuk a figyelmet. A kínálat tarkí­­tásának egyik módja, hogy továbbra is intenzíven bővítsék és alkalmazzák a fogyasztási cikkek külföldi cseré­jét. A hazai fogyasztási szövetkeze­tek jó együttműködést folytatnak a magyarországi, NDK-beli és szovjet szövetkezeti szervekkel. A fogyasztási szövetkezetek több mint 12 ezer kereskedelmi és vendég­látóipari egysége, különösen vidéken, a szlovákiai lakosság csaknem felé­nek az ellátásáról gondoskodik. A vendéglátásban a kiskereskedelmi for­galom 21,4, a saját készítésű ételek­ből befolyt bevétel 18,8 százalékkal nőtt. A beszámoló megállapította, hogy a legutóbbi öt évben igen .nagy fi­gyelmet szenteltek a felvásárlási fel­adatok teljesítésének, melynek 115,8 százalékban tettek eleget. Hangoztat­ta, el kell érni, hogy a fogyasztási szövetkezeteik szervezetei a komáro­mi (Komárno), a galántai, a duna­­szerdahelyl (Dunajská Streda) járá­sok szervezeteihez hasonlóan minden lehetőséget kihasználjanak, értékesít­sék a megtermelt árut. A vitában felszólaló Ján Gregnr miniszterelnök-helyettes hangoztatta: A fejlett szocialista társadalom épí­tésének körülményei között hazánk­ban a jövőben is figy kell alakulnia a szövetkezetek ás az állam kapcso­latának, hogy mindenekelőtt tökéle­tesebben szolgálja az áruellátás és a szolgáltatások iránti igények és a szükségletek kielégítését. A fogyasztási szövetkezeteknek fel­tétlenül többet kell tenniük például a vidék hentesáru-ellátása terén. Ott, ahol adottak a feltételek a lakosság háziállat-tenyésztésére, úgy kell irá­nyítani a dolgokat, hogy fokozódjék az önellátás mértéke. Ehhez azonban a szövetkezeteknek bizonyos kereske­delempolitikai intézkedéseket kell fo­ganatosítaniuk, amelyekkel — akár közvetve is — hozzájárulhatnak a gazdasági problémák enyhítéséhez. A fogyasztási szövetkezetek IV. kongresszusa a vita után megválasz­totta az új vezető szerveket és a Szö­vetkezetek Központi Tanácsa IX. kong­resszusának küldötteit. A Szlovákiai Szövetség elnökévé ismét Pavel Tan­­hauzert választották. A kongresszusról levelet Intéztek a legfelsőbb párt- és állami szervek­hez, a Szlovákiai Nemzeti Front Köz­ponti Bizottságához és a Szövetkeze­tek Központi Tanácsához. A hazai tiiimánv fellegvára A Csehszlovák Tudományos Akadé­mia megalakulásának 30. évfordulója alkalmából november 17-én ünnepi közgyűlést tartott, melyen a CSKP Központi Bizottsága és a szövetségi kormány küldöttséggel képviseltette magát. A küldöttséget Ľubomír Štrou­­gal, a CSKP Központi Bizottsága El­nökségének tagja, szövetségi minisz­terelnök vezette, tagja volt Josef Havlín, a CSKP Központi Bizottságá­nak titkára, Ľudovít Pezlár, az SZLKP Központi Bizottságának elnökségi tag­ja és titkára, Jan Majcharííík, a CSKP Központi Bizottságának osztályveze­tője, Milan Vondruška, a Cseh SZK és Juraj Buša, a Szlovák SZK oktatási minisztere. Jelen volt a díszgyülésen Alekszandr Botvin szovjet, Peter Da­­nailov bolgár, Kovács Béla magyar, Helmut Ziebart NDK, Cornel Panzar román nagykövet és Józef Kustra lengyel ügyvivő, megtisztelő helyet foglaltak el a szocialista országok tudományos akadémiáinak képviselőt. A díszgyülésen beszédet mondott Ľubomír Strougal kormányfő. Beszé­dében kidomborította, hogy a szocia­lizmus mint tanítás, mint marxista­­leninista elmélet és mint a munkás­­osztálynak, a dolgozó tömegeknek felszabadító mozgalma és mint a tár­sadalmi viszonyoknak 65 évvel ez­előtt a Nagy Október által létreho­zott létező rendszere önmagában is tudomány, annak terméke. Mivel pe­dig a tudomány a szó szoros értel­mében a szocializmus életeleme, en­nek a társadalmi rendszernek objek­tív érdeke a tudomány sokoldalú fej­lesztése. E tényekre épül fejlett szo­cialista társadalmunk építésének programja. Ennek tömör kifejezése ahhoz a marxista-leninista alapelv­hez kötődik, melyet a feledhetetlen Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP XXIV. kongreszusán fogalmazott meg, ez az alapelv pedig a jelenlegi tudo­mányos-műszaki forradalom vívmá­nyainak hatékony egybekapcsolása az új társadalmi viszonyokkal, a politi­kai társadalmi-gazdasági és szellemi kérdések átfogó megoldásával, ami lehetővé teszi a nép egyre növekvő szükségleteinek kielégítését. Méltán lehetünk büszkék arra, hogy a párt­ós állami szervek hatékony támoga­tásával sikerült olyan intézményt ki­építeni, amely tevékenyen részt ves2 szocialista társadalmunk gazdasági és szocialista fejlesztésében, s jelentősen hozzájárul a világtudomány gazdago­dásához. Miniszterelnökünk hangoztatta, hogy figyelmünk Jelenleg arra összponto­sul, hogy népgazdaságunk fejlődésé­nek minőségileg magasabb színvona­lát érjük el. Itt pedig éppen a tudo­mányos-műszaki haladásnak, egyre szélesebb körű alkalmazásának kell a szocialista gazdasági integráció ki­használásával elválaszthatatlan össze­függésben a főszerepet Játszania. A tudománytól elvárjuk, hogy egyre újabb Ismeretekkel állandóan nyug­talanítani fog bennünket, megmutat­ja, hol és milyen utat követve halad­junk előre. Ebben az értelemben egyesek számára néha kellemetlenné is kell válnia, s az egész irányítási és gazdasági szférának ehhez hozzá kell szoknia. A tudomány és a terme­lés szorosabb kapcsolatának elérése, a népgazdaság, egyes ágai és ágaza­tai műszaki színvonalának emelésével kapcsolatos folyamat szilárdabb irá­nyítása — ez az az alapvető és leg­főbb követelmény, melynek konkrét gyakorlati teljesítésére most minde­nekelőtt törekszünk. Strougal elvtárs beszéde befejező részében hangsúlyozta, hogy a tudo­mány fejlesztésére, a tudományos­műszaki haladásra Irányuló törekvés a szocializmus és a kapitalizmus vi­lágméretű nagy osztályküzdelmének mind jelentősebb részévé válik. An­nál nagyobb legyen a súlya a tudo­mány világnézeti, kulturális nevelő és ideológiai ráhatásának is. Az igazi tudós nem áll és nem is állhat kívül azon a harcon, amely mindaz ellen folyik, ami fékezi a társadalmi hala­dást, nem állhat a reakció sötét erői ellen folyó harcon kívül. Bohumil Kvasil akadémikus, a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia elnö­ke ünnepi beszédében felsorolta az akadémia munkaeredményeit. A Szlo­vák Tudományos Akadémiával együtt jelenleg 128 tudományos munkahelye van, s mintegy 15 ezer munkatársat foglalkoztat. Kezdettől fogva elsősor­ban a tudományos munka irányítása és tervezése kérdéseinek szentel nagy figyelmet. Különleges jelentősége van annak, hogy a CSTA megalakulása óta szoros együttműködést folytat a Szovjetunió Tudományos Akadémiá­jával, emez lehetővé teszi neki, hogy részt vehessen olyan nagyszabású és igényes nemzetközi tudományos mun­katervekben, mint a kozmikus térség kutatását és békés felhasználását cél­zó Interkozmosz-program. Ezután felsorolta az akadémiai mun­kahelyeknek konkrét tudományágak területén elkönyvelt sikereit, így a félvezetők ipari gyártásának fejlesz­tésében, a geofizika terén, a gépipari kutatásban, az elektrotechnikai alap­kutatásban, továbbá a közgazdaság­­tudományok, a biológiai, orvostudo­mányok és mezőgazdasági tudomá­nyok ápolása terén elért jelentős eredményeket. A társadalomtudomá­nyok terén megemlítette a marxista filozófia, a politikai gazdaságtan te­rületén született új eredményeket. Megemlítette a Szlovák Tudományos Akadémiának a matematika, fizika és elektronika szakterületén elért fej­lesztési sikereit. Kvasil akadémikus végezetül leszö­gezte: A szocializmusban a tudomány új, sajátos fejlődési útja abban rej­lik, hogy valóban általános társadal­­dalmi átalakító erővé válik. Jelenleg külön ki kell emelnünk a tudomány megismerő és termelési alkalmazó funkciójának egybekapcsolásával szemben megnyilvánuló új igényeket. A tudományos eredmények gyakorlati felhasználása hazánk további szocia­lista építésének biztosítására, az alap- és alkalmazott kutatás erőinek azokra a kérdésekre való összponto­sítása, amelyek gyakorlati megoldása alapvetően befolyásolja szociális és gazdasági céljaink elérését — ez ma a tudományunk előtt álló elsőrendű feladat. Ezt minden tudományos dol­gozónak tudatosítania kell, — han­goztatta a CSTA elnöke. Az akadémia ünnepi üléséről táv­iratot intéztek a CSKP Központi Bi­zottságához. Megköszönték a párt és a szocialista állam nagylelkű támoga­tását a szocialista tudomány fellen­dítésében. A részvevők a táviratban hangoztatták: Biztosíthatjuk önöket, hogy az akadémiában minden felté­telt megteremtünk arra, hogy a CSKP politikájának megvalósítása minden egyes ti*«»mányos munkatárs büszke­ségének es honpolgári becsületének ügye legyen, hogy munkahelyeinken maximális erőfeszítést teszünk a XVI. pártkongresszsus tudományos-műsza­ki fejlesztésre vonatkozó határozatai­nak teljesítéséért. František Pitra 50 éves Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök a prágai várban a CSKP Központi Bizottságának titkáraival együtt fogadta az 50. születésnapját ünneplő František Pitrát, akinek életjubileu­ma alkalmából átnyújtotta a KB Elnökségének javaslatára adományozott Köztársasági Rendet. A jubilánst Alois Indra, a CSKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke Is fogadta, és más tisztségviselőkkel együtt jókívánatalt tolmácsolta František Pitra elvtársnak. GAZDAG DE ШVOLT AZ ŐSZ 4 I (Folytatás az 1. oldalról) állt be. A gazdaságok már október végén kijuttatták, és november elején beszántották az istállótrágya terve­zett mennyiségét. SötI A savanyú föl­dek tervezett meszezését Is elvégez­ték. A szorgalom eredménye jövőre minden bizonnyal észlelhető lesz. Bárhogy számolom, hirtelenében nem tudnám megmondani, miikor volt utoljára, hogy november derekán el­néptelenedett a határ, alakoskodás nélkül készet jelenthettünk, és várhat­tuk, hulllk-e már a vetésnek védel­met nyújtó hó. De talán nem is ez a fontos, inkább az, hogy okultunk a múlt hibáiból, jobban szerveztünk, szorgalmasabban dolgoztunk a meg szokottnál. És mi külön említést ér­demel, a föld népének Igyekezetét segítő társadalmi összefogás is ko­molyabb volt. Télre készülünk, s Ilyenkor minden gondos gazda fölméri, mi van az éléskamrájában. Ha országos méret­ben tesszük ugyanezt, bosszankodva kell megállapítanunk, hogy bizony nem a legjobb gazda módjára sáfár­kodtunk a megtermelt javakkal. Bur­gonyánk van1 elég, még kivitelre is jutott belőle. Jó termés volt fűszer­­paprikából, rengeteg gyümölcsöt dol­goztunk föl, de ismét kevés zöldsé­get tartósítottunk. Hogy mákból és mustárból szerény a készletünk, azt még csak meg lehet érteni, de hogy rozsból, vöröshagymából, gyökérzöld­­ségból, káposztából, tormából, póré­ból nem tudunk az Igényeknek meg­felelő mennyiséget tartalékolni, az már több mint bosszantó. Milyen te­mérdek zöldséget kínáltak az üze­mek, a kertészkedők, csak éppen nem figyeltünk a szavukra. Mikor fogjuk már elismerni végre, hogy nincsenek megfelelő raktáraink, csúcsterhelést is elbíró földolgozó üzemeink? Addig eljutottunk, hogy bíráljuk a nehézkes fölvásárlást, de ettől még nem változik meg a hely­zet. Szapuljuk a kistermelőket, hogy nem veszik figyelembe a társadalmi igényeket, nem hajlandók gyökérzöld­séget, karfiolt, vöröshagymát, fok­hagymát termelni. Vajon nem volna célravezetőbb az anyagi ösztönzésre gondolni? A petrezselyemnek az Idén nem kedvezett az Időjárás, máris behoza­talra szorulunk. Sárgarépát meg ká­posztát Romániából importálunk, s Magyarországgal és Jugoszláviával is tárgyalásokat folytatunk. Póréhagy­mát, tormát is külföldről kell vásá­rolnunk. Nem hiszem, hogy ez a gaz­daságosabb megoldás. Márcsak azért sem, mert közben Itthon vagonszám kínálgatjuk az állatoknak a fölvásá­rolt, de nyomban viszonteladott sár­garépát, mert szegény gyökér kisebb­re sikeredett, s talán meg Is repede­zett a kőkemény földben. Pedig ren­delet van rá, hogy a gyengébb minő­ségű zöldséget Is hasznosítani kell! Ami pedig az állatállomány telel­­tetését illeti, Itt is lesznek gondjaink. Az Idén 32 ezer hektárral nagyobb területen termeltünk köztes növénye­ket, hasznosítjuk a szalmát, a kuko­ricaszár hetven százalékát begyűj­töttük, a déli körzetek több üzemé­ben mégis hiányos a téli készlet. A köz érdekében üzemek és járások közötti együttműködéssel kell segí­teni a bajba jutottakon. Más lapra tartozik, hogy évek óta zömmel ugyanazokról az üzemekről van szó, s végre maguk Is tehetnének valamit, hogy megoldják ismétlődő gondjaikat. KADEK GÄBOR !

Next

/
Thumbnails
Contents