Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-27 / 47. szám
Í982. november 27. SZABAD FÖLDMŰVES KAPCSQLATERÖSiíES GSOGSSZINIEK Köztársasági elnökünk Ausztriában lő prágai megrendezését és az 1984 őszére tervezett ausztriai csehszlovák kulturális napokat. A felek egybehangzóan megállapították a humanitárius kérdések pozitív rendezését, s ezeket továbbra is a jószomszédság szellemében, és a helsinki záróokmány előírásainak megfelelően kell megoldani. Idegenforgalmi kérdéseket is megvitattak, s megelégedéssel nyugtázták a javításuk érdekében foganatosított vagy tervezett konkrét intézkedéseket. Vizsgálják a határátlépés további lehetőségeinek könnyítését. A látogatás során a külügyminiszterek megállapodást írtak alá közös érdekű, nukleáris berendezésekkel kapcsolatos kérdések rendezéséről, továbbá egészségügyi együttműködésről, büntetőügyekben való jogsegélyszolgálatról, továbbá kiadatási szerződést írtak alá. A csehszlovák külkereskedelmi miniszter és az osztrák pénzügyminiszter kormányközi vámügyi együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodást írt alá. A nemzetközi helyzet megvitatása során a felek hangsúlyozták, hagy hatékony erőfeszítéseket kell tenni a helyzet további rosszabbodásának elkerülésére s az enyhülés megőrzésére, hogy a két- és sokoldalú együttműködés fejlesztésével támogassák az enyhülési folyamatot. Egyetértettek abban, hogy nagy jelentőségű a válsággócok felszámolása és a fegyverkezési hajsza megállítása, hatékony leszerelési intézkedések foganatosítása az egyensúly lehető legalacsonyabb színtű megőrzése mellett. A két ország szorgalmazza a nyílt Kelet—Nyugat párbeszédet, valamint a hatékony bizalomerősítő lépéseket. Kidomborították az európai középhatótávolságú fegyverrendszerekről és a hadászati nukleáris fegyverzet korlátozásáról folyó amerikai-szovjet tárgyalások fontosságát. A két államfő rámutatott a helsinki záróokmány rendelkezéseiből kormányaikra háruló kötelezettségekre, s egyetértett abban, hogy a bizalomerősítés és az együttműködés szorgalmazása, valamint az európai biztonság erősítése szempontjából nagy jelentőségű az említett rendelkezések maradéktalan teljesítése. Reményüket fejezték ki, hogy a madridi találkozó mielőbb pozitívan zárul és újabb lendületet ad az enyhülési folyamat további kibontakozásának. Kiemelték kiegyensúlyozott tartalmas zárődoku- ■ mentum szükségességét, ugyanakkor . fontosnak tartják a bizalomerősítő : intézkedésekkel, az európai biztonság és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia összehívását. A látogatás befejeztével köztársa- ] sági elnökünk meghívta hazánkba < az osztrák szövetségi elnököt. • A párt választási kampányában a munkanélküliség és a gazdasági válság, az infláció elleni harcot állította előtérbe, küzdött a 40 órás munkahét bevezetéséért, a nyugdíjkorhatár leszállításáért, s kidomborította, hogy csak a dolgozók egységével és összeforrottságával érhetők el céljai. Ugyanakkor hangoztatta, hogy „még egyszer nem követjük el azt a hibát, mint a tavaszi andalúziai választásokon, amikor kiadtuk a jelszót, hogy a szocialistákra vagy a kommunnistákra szavazni egyet jelent“. Carrillo közvetve beismerte, hogy Gonzálezék andalúziai előretöréséből nem vonták le idejében a következtetéseket, s a pártfőtitkár felelősséget érezve pártjának alulmaradása miatt, lemondott tisztságéről. Utóda — feltétlen híve, az ugyancsak eurokommunista beállítottságú, 37 éves Gerardo Iglesias lett, akineik személye ellen a párt internacionalista szárnyának erős kifogásai voltak. A választások utáni időszakra is jellemző volt főként a baszk ETA szervezet terroristáinak gyakori tábornok-gyilkossága, szinte napirenden levő merényletsorozatai. Ez nemcsak a közrend és a politikai rendszer szempontjából aggasztó, hanem azért is, mert éppen a választások baloldalnak kedvező eredményei miatt a spanyol haderő még mindig várakozó állásponton van. Felipe González mint kormányfő reformjai között van a biztonsági testületek egyesítése és igazgatásának egyszerűsítése is. A helyzetet — az egyértelmű szocialista győzelem ellenére — az is bizonytalanná teszi, hogy a hivatalos Washington feszülten várja a döntést Spanyolország NATO-tagságának kérdésében. Ez ugyanis szervesen összefügg a spanyolországi USA-támaszpontok sorsával Is, s a Reagan-kormányzatra nézve kedvezőtlen döntés esetén a Fehér Ház — ha nem Is avatkozna be közvetlenül, hiszen a NATO oldalán szegték meg a katonai tömbök bővítésének kerülésére vonatkozó helsinki megálllapodásokat j- szívesen venne és támogatna egy katonai megmozdulást, mely valószínűleg megpecsételné a győztes González politikai jövőjét. LÖR1NCZ LÄSZL0 A népek nemet mondanak az esztelen vegyi fegyverkezésnek. (R. Kamtajev rajzaj Szomszéd államainkkal való kapcsolataink fejlesztésében, jószomszédságunk erősítésében nagy eseményt jelentett a múlt héten Gustáv H u s á к elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárának, köztársasági elnökünknek háromnapos ausztriai látogatása, melynek eseményeit sajtónyilatkozat foglalta össze. Dr. Gustáv H u s á к köztársasági elnök dr. Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnök vendége volt, akivel tüzetesen megvitatták a kétoldalú kapcsolatokat és továbbfejlesztésük lehetőségeit, és áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket is. Hasonló tanácskozásokat folytatott köztársasági elnökünk Bruno Kreisk у kancellárral is. Látogatást tett Anton Benyánál, az osztrák parlament elnökénél ég Leopold Gratz bécsi főpolgármesternél. Köztársasági elnökünk és kíséretének tagjai ellátogattak a linzi Voest-Alpine AG üzembe, majd elnökünk Mauthausenben megkoszorúzta az egykori koncentrációs tábor emlékművét. Husák elvtárs kíséretében volt Bohuslav Chűoupek külügyminiszter, Bohumil Urban külkereskedelmi miniszter. Bohuslav Kaítra. a Szövetségi Gyűlés alelnöke, a Csehszlovák Szocialista Párt elnöke és Milan Kadn á r bécsi csehszlovák nagykövet. A tárgyalások során mindkét részről méltatták a hivatalos képviselők és a két nép közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének hasznosságát, sikraszálltak a kapcsolatok bővítése mellett. Leszögezték, hogy az osztrákcsehszlovák általános vegyes bizottság tevékenysége kedvezően befolyásolja a kölcsönös kapcsolatok alakulását. Eszmecserét folytattak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok jelenlegi helycetéről és továbbfejlesztésük lehetőségeiről. Megállapították, hogy e kapcsolatokban pozitív tendenciák tapasztalhatók, amelyek elsősorban az írucsereforgalom kölcsönösen előlyös és kiegyensúlyozott növekedésélez vezethetnek. Ugyanakkor azt a neggyöződésüket fejezték ki, bogy nég kihasználatlan lehetőségek kfíálkoznak a két ország vállalatai köpött, elsősorban az ipari kooperációsán és harmadik országok piacain. I felek megvizsgálták a tudományosnűszaki együttműködés fejlesztésélek lehetőségeit-A két államfő óhaját fejezte ki, íogy továbbfejlődjék és elmélyüljön i kulturális, oktatási és tudományos együttműködés. Megelégedéssel nyugázták az 1977. november 22-én megkötött kulturális megállapodás alapún kidolgozott hároméves programol, íz ebbe foglalt „osztrák kultúra napainak“ 1583 októberében sorra kerü-Szolidaritás a palesztinokkal November 29-én még egy nevezetes eseményre figyelmeztet a történelmi kalendárium. ENSZ-döntés alapján erre az időpontra esik a palesztin menekültekkel való nemzetközi szolidaritás napja abból az alkalomból, hogy 35 évvel ezelőtt ezen a napon hozta meg emlékezetes 181. számú határozatát az ENSZ Közgyűlése arról, hogy a mandátumterületeként Nagy-Britannia igazgatása alatt állő Palesztinában két államot — egy arab és egy zsidó államot kell létrehozni. Palesztina a XVI. századtól egészen 1918-ig az oszmán birodalom része volt. Területét Jeruzsálemmel együtt 1918-ban az angolok szállták meg. Az akkori Népszövetség 1922-ben mandátumterületévé ' nyilvánította Palesztinát, s igazgatásával Nagy-Britanniát bízta meg. A zsidók történelmi szétszőrődottsága és az iszlám terjeszekedése folytán Palesztina elvesztette eredeti jellegét, arab, majd török fennhatóság alá került. 1919-ben például Palesztina 700 "ezer főnyi lakossága közül csak 58 ezer volt zsidó, a többi arab. A cionista világmozgalom szervezett betelepítése folytán azonban 1946-ig már a 600 ezret is meghalad a zsidó telpesek száma. A világszervezet említett 181. számú határozata értelmében a gazdaságilag együttműködő, de politikailag két különböző egységet alkotó arab és zsidó állam, közül az arab állam 11 ezer 600 négyzetkilométer területen jött volna létre, vagyis az eredeti mandátumtsrület 43 százalékán, melyen akkoriban 749 ezer arab és 9250 zsidó élt. A zsidó állam 15 ezer 110 négyzetkilomtéren alakult volna meg, vagyis a palesztin mandátumterület 57 százalékán, s Itt akkor 498 ezer zsidó és 497 ezer arab élt. Jeruzsálem — mind a három világvallásnak szent helye — különleges nemzetközi ENSZ-státussal rendelkezett volna. Ebben a nemzetközi övezetben (176 négyzetkilométer) 105 ezer 540 arab és 99 ezer 960 zsidó élt. Az arab államok elvetették, mert Igazságtalannak tartották a javasolt felosztást. Az arabok kifogásolták, hogy a palesztin lakosság kétharmada elesik attól a lehetőségtől, hogy saját sorsáról dönthessen. A Qionisták is elvetették, ugyanakkor megkezdték a nekik ítélt területrész zsidósítását, amelyben főszerephez jutottak a Haganah, Irgun Zvai Leuimi és Stern terrorszervezetek, melyekhez a jelenlegi izraeli miniszterelnök, Begin is tartozott, s tömeggyilkosságokkal próbálták megfélemlíteni és elűzni az arab őslakosságot szülőföldjéről. Ezt a terrorizmust Izrael Államnak 1948. május 14-én történt kikiáltása után állampolitikai rangra emelték. A Stern csoport osztaga még gráf Főiké Bernadotte BT-megbízottat, a Svéd Vöröskereszt elnökét is meggyilkolta. Megindult az első közel-keleti, háború, melyben Izrael 5600 négyzetkilométernyi területet szerzett az arabok rovására. További háborúkkal további arab területek elorzása folytatódott. A knessszet 1981-íben már egész Jeruzsálem bekebelezését is szentesítette és Jeruzsálemet tette meg Izrael fővárosává. A libanoni tragédia, a palesztin menekülttáborok felszámolása, a reakció támogatása, tömeggyllkosságok, nemzetirtás elősegítése az izraeli csapatok segédletével világosan bizonyította, hová vezet és milyen következményekkel jár az izraeli hódító, területszerző politika, amely amerikai segítség melett sem olcsó, s árát erkölcsileg is megfizeti a nép. Nahum Goldmann, a Zsidó Világkongresszus elnöke, az izraeli állam egyik megalapítója írta halála előtt: „Az Izraeliek — minden konokságuk és rögeszméjük ellenére — elég okosak annak megértéséhez, hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül semmi esélyük sincs a kihívások politikájának továbbvitelére. Az amerikai zsidó elit számos tagja már tiltakozott Begin politikája, miatt. Mind többen elhatárolják magukat Izrael viselkedésétől, némelyek kijelentik, hogy kezdik szégyellni zsidó mivoltukat. A londoni Times megállapítása szerint „az Egyesült Államok a kongresszusi választások esztendejében, lehetséges, hogy nem képes olyan nyomást gyakorolni, mint ami egyébként módjában lenne, de valószínű, hogy egy bizonyos időre kevéssé fog rokonszenvezni Mr. Begin kormányával, mint korábban“. A közel-keleti, egyben palesztin kérdés reális rendezésének alapja a hatpontos Brezsnyev-terv, amelyet annak idején részletesen kifejtettünk. A palesztinok libanoni kivonulásuk után sem akasztották szegre a fegyvert. Mint a Palesztin Felszabadltási Szervezet Végrehajtó Bizottsága ammani határozatában leszögezte: 1. a libanoni kormány felelős az országban élő palesztin lakosság, a Libanonban maradt palesztin szervezetek és intézmények biztonságáért; 2. az arab kormányok szintén felelősek a palesztin lakosság sorsáért; 3. a Libanonba nemzetközi erőket küldő országok is felelősek a palesztinok biztonságának szavatolásáért. A palesztin szolidaritás ezzel szélesebb erkölcsi, sőt jogi felelősséggel párosuló alapot nyer. —in— A szabadság napja Jugoszlávia népe ünnepel: novem bér 29-e a felszabadulás napja, annak emlékére, hogy miután a szovjet csapatok 1944 májusában felszabadították az ország északi részét és Belgrádot november 29-én itt végleg kimondották a monarchia felszámolását és kikiáltották a népköztársaságot, mely 1963 óta a szocialista köztársaság elnevezést viseli, valamint 1943-ban ezen a napon tartotta emlékezetes II. kongresszusát az Antifasiszta Nemzeti Felszabadítási Tanács. Jugoszlávia életében nagy jelentőségű volt az idei, XII. pártkongreszszus, az első, amelyet Tito elnök halála óta tartottak. A kongresszus határozatokban rögzítette a társadalmigazdasági viszonyok fejlesztésében, a szocialista önigazgatás politikai rendszere, valamint a honvédelem és társadalmi önvédelem erősítésében, az oktatás, a nevelés, a kultúra és a tudomány önigazgatású átalakításában, továbbá a párt eszmei-politikai és cselekvési egysége, vezető szerepe szilárdításában megvalósítandó feladatokat. Igen jelentősek az 1981—1985. évi ötéves tervbe foglalt feladatok. A fő célkitűzés a gazdaság stabilizálása, s ezért az ötéves tervre lassúbb fejlesztési ütem jellemző. A társadalmi összterméknek 4,5 százalékkal kell növekednie. Jugoszlávia az eddiginél jobban támaszkodik saját erőforrásaira és lehetőségeire. A felére csökkenti a külföldi hitelek részesedését a beruházások finanszírozásában. A határozat szem előtt tartásával az Ipart termelést évente 5, a mezőgazdaságit 4,5, a foglalkoztatást 2,5, a beruházást 1,5 százalékkal kell növelni. A jugoszláv gazdaságnak is sok problémát okoz az energiahiány. Ezzel magyarázható, hogy az idén az ipari termelés az első félévben csak egy százalékkal növekedett. Ezért októberben az exportra irányuló termelés fellendítését, az energiahordozókkal és a devizaeszközökkel való ésszerűbb gazdálkodást és takarékoskodást célzó kényszerkorlátozásokat is magukban foglaló törvényjavaslatokat és kormányintézkedéseket fogadott el a parlament. Hazánk hagyományosan jó kapcsolatokat ápol Jugoszláviával, melynek képviselője megfigyelői státusban vesz részt rendszeresen a KGST ülésein. .Gazdasági és kulturális területen Is élénk együttműködést folytatunk a jugoszláv partnerrel, politikai téren pedig különösen kiemeljük az el nem kötelezett országok mozgalmában játszott szerepét. Kapcsolataink hasznosságát és együttműködésünk gyümölcsözőségét bizonyította a közelmúHhan Milka Planine kormányfő hazánkban tett látogatása, amit a látogatásról kiadott közös közlemény is megerősített. — * — Jugoszláviával egy napon ünnepli felszabadulását az albán nép, melynek antifasiszta felszabadító harcában szintén nagy szerepet játszott a szovjet hadsereg. Sajnos az albán nép vezetői hibájából fokozatosan elszigetelődött a szocialista közösségtől, sőt a szomszéd szocialista országokhoz való viszonya sem mondható barátságosnak. Bizonyítja ezt az albán vezetőségnek a jugoszláviai Koszovo autonóm tartomány eseményeiben játszott szerepe Is. L. L. Az október 28-1 spanyolországi választások eredménye egyértelműen a baloldal előretörését jelentette. A belpolitikai fejlemények bonyolult alakulása hátterében is erőpróbát és demokratizálódási előbbre jutást jelentett a Franco halála óta tartott minden egyes választás. A mostani ezt a folyamatot azzal tetézte be, hogy a választók egy baloldali párt, a Spanyol Szocialista Munkáspárt zálszlaját vitték győzelemre. A tömegek hangulatváltozásáról, avagy az ország helyzetének és tényleges érdekelnek józan felméréséről volt-e szó, amikor a választók 46 százaléka, mintegy tízmillió választásra jogosult személy Felipe González pártját juttatta győzelemre, s ezt a spanyol temperamentumnak megfelelően utcabállal ünnepelte? Nem volt kétséges, hogy a választők a spanyol szocialisták felé hajlanak. Ennek több oka volt. Elsősorban feltartóztathatatlanul elmélyült az addig kormányzó, egyértelműen burzsoá párt, a Demokratikus Centrum Unió bomlása. A tömegeket idegesítő másik tény az volt, hogy ez a párt Ibéria hajóját a NATO vizeire vezérelte, Spanyolország belépése az agresszív nyugati katonai tömbbe szakítást jelentett az addigi, legalább formális semlegességgel, még inkább a nyugati tömbhöz kötötte az ország sorsát. Ugyanakkor a helyzet alakulásának aggasztó kísérő jeleként egymást követő tiszti puccskísérleteket lepleztek le, melyek nemcsak a fennálló kormányrendszert, hanem általában a spanyolországi demokratikus kibontakozást, illetve fejlődést veszélyeztették. S nem utolsósorban a szociális valóság hatott a választókra, a 14 százalékos munkanélküliség, kétmillió álláskereső ténye. A választási kampány jellemzője volt még, hogy gombamődra elszaporodtak a kisebb pártok, éspedig mindkét táborban — a szocialistákat támogató erők táborában éppen úgy, mint a Fraga Iribarne Népi Szövetsége körül tömörülő jobboldali erőcsoportosulásban. A választások eredménye: több mint 40 év után, a háború óta első Ízben van Spanyolországnak szocialista kormánya. Ez a puszta tény Is okot adott a bérből élő tömegeknek az ujjongásra. González pártja kétszer annyi mandátumhoz jutott, mint 1979-ben — akkor 121 képviselői helyet mondhatott magáénak, most 201-et szerzett a 350 mandátumból. A választások másik meglepetése a kormánypárt vártnál is nagyobb lemorzsolódása volt. Kérdőjelek a győzelem után Fellpe González, a szocialisták főtitkára, a sikeres ügyvéd nemcsak szónoki képességeivel hajlította a maga oldalára a tömegeket. Választási kampányában ígéretet tett, hogy befagyasztja az ország NATO-hoz csatlakozásának folyamatát. A NATO egyesített katonai szervezetéhez történő csalatkozásról most, három héttel a választások után megalakított, de a parlament ülése előtt még be nem jelentett új kormány tagjai folytatják a tárgyalásokat, és González egy népszavazás eredményétől teszi függővé a NATO-egyezmény életbe lépését. Ez persze választási ígérete volt, most azonban kevésbé esik sző határozott NATO-ellenes lépésről, amlnek taktikai okai Is vannak. A választások eredményei folytán nemcsak a Fraga Iribarne egykori miniszter fémjelezte jobboldal esélyei csappantak meg, hanem súlyos vereséget szenvedett Santiago Varriilio eurokommunista Irányzatú pártvezetősége is, mert az SKP-re csak 824 ezer választó szavazott, s a párt a szavazatoknak mindössze 3,8 százalékát kapta, Így a régebbi 23 mandátumához képest csak öt képviselővel rendelkeznek az új parlamentben.
