Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-11-20 / 46. szám

Л harminckét éves Kovács Miklós jabloncal lakos két éve tagja a kisállat• tenyésztők szervezetének.

Eső urán sáros az emeletes

ház mögött megbújó, hátsó udvarresz, mégis bejárom, hogy számbavehessem a paraszt porta értékeit.

A gazda által két esztendeje barkácsolt ketrecekben nyuiak tanyáznak. Számuk jélszázra tehető, az állomány törzskönyvezett. A felnevelt kaliforniai és francia kosorrú tenyészsiildöket alkalmi érdeklődőknek adja el. Az udvar kis fráterei“ — amelyekben most öszszeqyült az esővíz — kapirgáló tyúkokról árulkodnak. Tizennyolc ezilstnyakú fogolyszinű

olasz tyúk és két őrző tarajos uralja a terepet.

— Rövidesen áttérek a jobb hasznosságú hemsír jajta tenyétésére — így a házigazda. — Ezekkel jók a probléma, mert repülnek mint a madarak, s mindig terelgetni kell őket.

— Hol értékesítik a tojást?

— Az almási fjablonov nad Turnouj alapszervezetnek, ahová mi is tartozunk, van egy keltetője. Az idén közel hatszáz tojást adtunk el keltetésre.

Távolabb folytatom a szemlélődést. A tócsákban kacsák tu catjat bogarásznak. Ütemesen és hangosan szúrtyogtatják a sáros vizet. Egy kicsi ketrecben két fehér galamb W a tojásokon. Lassan kiköltik a házi állatkert újabb lakóit, amelyek — ha minden az állatbarát és zenerajongó házigazda tervei szerint alakul —, jövőre már nagyobb teret és több takarmányt követelnek maguknak.

— Vegyük sorra a takarmányforrásokatl — biztatom szóra riportalanyomat.

— Nagy kertünk van. A fűtermésből zőldtakarmányra és télire való szénára is futja. Nyúltápból és erőtakarmányból azonban gyenge az ellátás, ezért egyéb táplálékról kell gondoskodnom. Van némi szemes kukoricánk, ebből jóllaknak a kacsák. A maradékot megdarálom, amit főtt krumplival és tökreszelékkel a tyúkok fogyasztanak el. A nyuszik fő

Ax állatok szeretetére nevelést idejében kell elkezdeni. Lám ez a kis emberpalánta milyen érdeklődéssel figyeli az akvárium világának rezdüléseit. Lehet, bogy egyszer neves akvaristaként üdvözölhetjük. Vagy inkább a madarakat, a nyulakat fogja kedvelni? Tulajdonképpen mindegy, csak tegyen valamit közös ügyünk érdekében.

Fotó: —dek

eledele a zöldtakarmány, ehhez adagolom a szomszédoktól is összegyűjtött ■babszalmát és kukoricacsuhét. A legkisebb tupsiföleseknek pedig még tejjel is kedveskedünk — summázza a helyzetet.

— Megéri ennyi aprósággal vesződni? — próbálok a biztonságérzetéhez férkőzni.

— Ha mérleget készítek, és az egyik serpenyőbe a kiadások mellé odateszem a felhasznált munkaerői is, nos a másik oldalon szerénykedő bevétel még egyensúlyba sem képes billenteni a jelzőpálcát. Erőtakarmány nélkül —, ami, ha van is, egyre drágább — élelmiszerhulladékkal nem lehet jövedelmező termelést folytatni. Más kérdés, hogy én szenvedélyből tartok ennyi jószágot. Szeretem az állatokat, örömem telik a gondozásukban, amiben a feleségem Is segítségemre van.

Előbb zenerajongónak tituláltam Kovács Miklóst. Gyermekkorától bűvöli a hangszereket. Néhány éve zenekart alapított a faluban, s ma már a legnépszerűbb együttesek közé tartoznak a járásban.

— Ha nem haragszik, megetetném az állatokat, — mondja e riport zár ómondalak én( a kistenyésztö —, és bekészítem a holnapra való takarmányt is, mert este zenélni megyek, s nem venném a telkemre, ha e másik kedvtelésem miatt koplalnia kellene az állománynak.

Korcsmáros László

í* <• •> ❖ ❖ ♦> •!• •> •!• •> •> »!• •> •!• »!♦ •> ♦> ♦> »> <

A Beeilte thiiringiensis tartaimfl biológiai rovarsitt szerekről

A Bacillus thüringiensist a lisztmolyból már 1909-ben izolálták, de a felhasználásával készülő biológiai rovarölő szerek gyártása csak fél évszázad múlva, az ötvenes években vette kezdetét, főleg a lepkehernyők elleni felhasználás céljából. A gyártás azóta rohamosan fellendült, s ma már évente körülbelül 1400 tonna ilyen rovarölő szer kerül forgalomba a világon. A különféle elnevezéssel forgalmazott szerekből (Dipel, Baclospein, Dendrobacillin, EndobalUerin, Thuricld stb.) az USA, Kína és a Szovjetunió gyártja a legtöbbet.

A készítmények zöme ma már csupán endotoxin spórákat és kristályokat tartalmaz, de a múltban léteztek ezotoxiu tartalmú készítmények is. Az utóbbiak a legfrissebb ismeretek szerint némely hasznos rovarparazitára, sőt bizonyos körülmények közepette az emberre és a gazdasági állatokra nézve is károsak voltak. Ezért a gyártó vállalatok készítményeiket igen szigorú ellenőrzésnek vetik alá, hogy még véletlenül se tartalmazzanak exotoxint.

A fentebb említett hatóanyagból készülő, biológiai rovarölő szerek nagy előnye, hogy az emberre és általában a melegvérű élőlényekre, továbbá a halakra és a méhekre gyakorlatilag nem veszélyesek. Ebből következik, hogy szükség esetén akár közvetlenül a termény betakarítása előtt is felhasználhatók. Hátrányuk viszont, hogy a kezdeti hatások lassúbb, ráadásul a hatékonyságukat az uralkodó hőmérséklet is befolyásolja.

Az említett biológiát készítményeket külföldön elsősorban az erdőket, gyümölcsösöket és némely szántóföldi, illetve kertészeti növényeket károsító hernyók irtására használják '?eD. terjedte». A hatóanyag kijuttatása főleg permetezéssel történik, miközben az erdőket repülőgépekkel permetezik. Az utóbbi években már szemcséset!, illetve aeroszolos készítmények is megjelentek. A kísérletek során több esetben alkalmazták ezeket a biológiai rovarölő szereket kisebb adag hagyományos inszekticíddel keverve. Ilyenkor a biológiai és a

hagyományos rovarölő szerből is kisebb adagokkal dolgoztak, mégis jobb eredményt értek el a növényvédelemben. Ennek ellenére — elsősorban biztonsági okokból — az ilyen keverékek elterjedt alkalmazását egyelőre nem ajánlják.

Hazánkban a Bacillus th. tartalmú biológiai szerek közül eddig csupán a Dipel elnevezésű készítmény használatát engedélyezték, mégpedig a gyümölcsfákat károsító aranyfarú és gyűrűspille, továbbá a kis téli araszoló, valamint a galagonyapille kártételének megelőzésére. A kertészetek ugyanezt a szert a káposztalepke - ellen hasznosíthatják.

Külföldön, például Svájcban, a Dipel és a Tburicid készítményt a szőlőmolyok hernyóinak irtására is használják, mégpedig 0,1 százalékos töménységű oldat formájában, egy százalék cukor hozzáadásával, jó tudni, hogy az említett készítmények a pillékre és a tojásokra nem hatnak. Hatástartamuk aránylag rövid, ezért a szőlőmolyok repülésének elhúzódása esetén számolni kell a permetezés szükségszerű megismétléséval. Mivet a Dipel és a Thuricid készítmény használata nincsen kötelező élelmezés-egészségügyi várakozási időhöz kötve, az esetleg előforduló harmadik generáció hernyói ellen — tehát közvetlenül szüret előtt — is permetezhetünk velük.

Távlatilag számolni lehet azzal, hogy a nevezett szerek valamelyikét a háztáji termelők részére is hozzáférhetővé teszik. Ennek főleg azok vennék hasznát, akik a szőlő közelében folyamatos fogyasztásra szánt zöldséget termelnek. Ez persze még a jövő zenéje, de annyit már most elárnlhatunk, hogy a biológiai hatóanyagú vegyi készítményeket sokkal gondosabban kell tárolni, mint a napjainkban elterjedten használtakat. Az újfajta készítmények tárolására kizárólag

száraz, jól szellőztethető, hideg, magas hőmérsékletet kizáró

helyiségek alkalmasak.

A. Zlatošová agrármérnök, a Modral Szőlészeti

és Borászati Kutatóállomás munkatársa

• •> «£• •> •:* •> •> ♦> •> •> •> •> •> •> •> .£♦ «3» л л .> л .j. .3..3..3» .3, .3, .3..3» .3.

1982. november 20.

Példamutató traktoros

A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége deméndi (Demandlce) helyi szervezetének egyik legszorgalmasabb tagja Príboj Milan. A huszonhat éves traktoros a munkahelyén, az állami gazdaságban Is a legjobbak közé tartozik. Traktoros-gépjavító szakiskolát végzett, de az iskolában az állatokat Is megkedvelte. Otthon, szülei közreműködésével, baromfi- és nyúitenyésztéssel kezdett foglalkozni. Később fajtatiszta galambokat vásárolt, sertést és kacsákat neveltek és hizlaltak, s mindezt nem csupán önellátási céllal, de szerződéses értékesítésre is. Amikor a hasonló kezdeményezőket már központilag is támogatták, a Príboj család komoly munkához látott: Istállót építettek, melyben huszonegy juh kapott szállást Az elgondolás jó volt, de a szaporodó állomány legeltetését nem tudták megoldani. Végül lemondtak a juhokról és üszőnevelésre rendezkedtek be, mégpedig az állami gazdasággal kötött szerződés értelmében.

Príboj Milan távlatokban gondolkodik. Használt személygépkocsiját elcserélte egy kistraktprért, melyet egy leleményes kertészkedő házilag barkácsolt össze egy 500 cm5-es motorkerékpár motorjának felhasználásával. Milanék most a kistraktor segítségével szállítják haza az elfekvő területeken kaszált zöldet és gyűjtött szénát. A temetőben termett fűtől is az ő állatai lesznek kövérebbek. Olyan kazal szénát készített be télire, hogy akár három növendékmarhát ts fölnevelhetnek rajta. Persze, a nyulaknak (francia ezüst és francia kosorrú) Is jut belőle bőven.

A Príbpj család példája sokakat gondolkodásra késztetett, s úgy tűnik, hamarosan több kővetőjük akad.

(bj)

Avajáni (Vojany) villanytelep, a cipő- és szövőgyár, a nagykaposi (V. Kapušany) szolgáltató üzemek, a tiszacsernői (Čierna nad Tisou) átrakódé állomás ugyancsak megváltoztatta Csicser (Ľičerovce) község arculatát. Az östelepülés a legutóbbi másfél évtizedig inkább mezőgazdasági jellegű volt. Lakóinak nagy többsége a földből, s a földnek élt. A mai felnőttek nagy hányada a környékbeli gyárak és üzemek valamelyikének dolgozója. A hajnali, délutáni és esti zsúfolt antóbnszok ezt mindennél érthetőbben bizonyítják.

Napközben a lakosságnak csak egy töredéke marad otthon. Nyndijasok, öregek, szülési és gyermekgondozási szabadságon levő fiatalasszonyok. Kell, hogy a régi és új portákra, a gazdasági épületekre, a bennük lapuló, csöndesen növekedő állatokra vigyázzon valaki. Mert a csicseriek, ha gyárba, szövetkezetbe járők is, a júszágtartáshoz ma is ragaszkodnak.

Majoros Sándort, a Szlovákiai Kisáliattenyésztők Szövetsége helyi szervezetének titkárát odahaza találtok, a ny»Iáival volt éppen elfoglalva. A tagság tevékenységéről örömmel beszélt. Elmondta, hogy a községben 1978-ban alakult meg a kisáliattenyésztők szervezete, melynek napjainkban 3S tagja van. Nem titkolja.

hogy a községben ennél jóval többen vannak, akik ugyan nem léptek be a szervezetbe, de komolyan foglalkoznak a háztáji állattartással.

A kisállattenyésztők jelenleg hétezer baromfit, 284 sertést, 41 szarvasmarhát, 33 juhot ás két lovat tartanak, most van fellendülőben a nyúltenyésztés, vannak galambjaik és díszmadaraik is.

Majoros Sándor örömmel újságolta, hogy tavaly 730 kg élönyúl eladásával járultak hozzá húsexportnnk javításához. Az idén kilenc hónap alatt

töb mint háromszáz pecsenyenyulat értékesítettek.

Egyébként a csicseri kisállattenyésztők szeptember végéig 12 ezer db tojással és 3il ezer liter tejjel járultak hozzá kozeilátásunk javításához. A szerződéses állattartók tizenhárom hízott bikát és húsz vágóérett sertést értékesítettek.

Csicserhen a nemzeti bizottság tisztségviselői ismerik a házkörüli állattartás jelentőségét, népgazdasági hasznát és a központi gazdaságpolitikai elveknek megfelelően támogatják a mozgalmat. Majoros Sándortól tudom, hogy a helyi nemzeti bizottság a kisállattenyésztőknek segítséget nyújt a szerződéskötések alkalmával és biztosítja a felvásárlást. Korábban ugyanis a tenyésztők sokat boszsankOdtak az értékesítési gondok miatt. Most nagyon kedvező, hogy például a nyálfelvásárlás időpontja rugalmasan alkalmazkodik a tenyésztők munkahelyi kötöttségeihez.

— A SZKSZ helyi szervezete milyen konkrét segítséget nyújt tagjainak? — érdeklődöm Majoros Sándortól.

— Elsősorban szakmai tanácsot ladunk és segítünk a tenyészállatok beszerzésében. A nyúltenyésztők az új-zélandi és a csincsilla fajtákat részesítik előnyben. A baromfitenyésztésről annyit, hogy a korábban tartott hagyományos tyúkfajták szinte teljesen kiszorultak a háztájiból, belyetttük kimondottan hústípusú, illetve tojástermelő állománnyal dolgoznak tenyésztőink.

Csicser községben most van fellendülőben a szervezett háztáji kisállattenyésztés. Majoros Sándorral együtt mi is bízunk benne, hogy azok a kisállattenyésztők, akik valóban komoly eredményt szeretnének elérni, mielőbb belépnek az SZKSZ helyi szervezetébe, hogy maguk Is élhessenek azokkal az állategészségügyi és egyéb előnyökkel, valamint kedvezményekkel, amelyekben a szövetség részesíti tagjait

ILLÉS BERTALAN

Élni kell a lehetőségekkel