Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-20 / 46. szám
1982. november 20. SZABAD FÖLDMŰVES OZBÉG SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG Területe: több mint 447 ezer négyzetkilométer Lakossága: 16 millió 400 ezer Fővárosa: Taskent, lakóinak száma 1 millió 779 ezer Üzbegisztán és a Tien-San csúcsai elválaszthatatlanok. A begy hôtakarójábôl bővizű folyók erednek, lelátnak a völgyekbe és dós zöldbe öltöztetik a kerteket, a türkizkupolás ősi Szamarkandot és az 196S-os pusztító földrengés ntán második születését megélt Taskentet. Fontos és festői vonások, de természetesen csak kis részét képezik annak, amit napjainkban ez a Kazahsztán szetyeppél és a forró törkmén sivatag között elterülő gazdag, dinamikusan fejlődő vidék Jelent. Üzbegisztán: az egész Szovjetunió „fehér aranyának“ járult a határőrvidékre száműzött demokraták hatása. A forradalmi eszmék terjedése változtatott a régi szokásokon, erjesztőleg hatott. A száműzött demokraták, bolsevikok előkészítették, megérlelték a változást. A szovjethatalom 5317 novemberében Taskentben jött létre, majd 1918 áprilisában kikiáltották a Turkesztánl Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. A forradalom győzelme ntán még nehéz harcokat vívtak a buharal emlrrel, majd a különféle bandákkal szemben. A szovjethatalom győzelme ezen a területen csak 1920-A Lenin-lér Taskeniban (így nevezik a gyapotot) kétharmada, csodálatos selymek, a világszerte hires karaküljuh. fis fejlett ipar is: repülőgépek, mezőgazdasági gépek, amelyeket a világ különböző országaiba szállítanak, bonyolult rádióelektronikai berendezések. A köztársaság egy hatalmas energetikai raktár: a gázkitermelés itt az utóbbi húsz év alatt több mint nyolcvanszorosára nőtt és elérte az évi 40 milliárd köbmétert. Üzbegisztán — a tudomány is, amely sok bonyolult mai problémát old meg: a földrengések előrejelzésétől és vízturbinák tervezésétől új élelmiszerek receptjeinek kidolgozásáig. Végül pedig magas művészet is: költészet, festészet, színház, mozi, amelyek mellett újra virágzásnak indult a hagyományos kézműipar, a hímzés, a faragás, a szőnyegszövés, a kerámia- és ékszerkészítés. A köztársaság nem véletlenül volt és maradt a turisták mekkája, akiket az építészeti és művészeti nevezetességek mellett az üzbégek vendégszeretete is vonz. ban következett be, amikor a Vörös Hadsereg az ellenforradalmi és intervenciós erőket kiűzte. A lenini nemzetiségi politika elvei szerint 1924 októberében megalakult az Üzbég SZSZK — a Szovjetunió tagállama. Üzbegisztánban az Igazi változások kora a szovjethatalom megteremtésével kezdődött. Lenin kezdeményezésére 1920-ban Taskentben alakult Közép- Azsia első felsőoktatási intézménye. (Akkoriban Írástudó embar is alig volt itt, nemhogy egyetemi oktatásra felkészült szaktudós.). Ma a taskenti egyetem IS tanszékén 19 ezer diák tanul, üzbégül vagy oroszul. A köztársaságban már 43 egyetem vagy főiskola működik, körülbelül 280 ezer hallgatóval. Az oktatásügy terén Üzbegisztán ma az egész világot tekintve is magas színvonalon áll. Az Üzbég SZSZK- ban ma 800 000 felső- és középfokú képesítésű szakember dolgozik, kétszer annyi, mint valaha az egész cári Oroszországban) A második világháborúban az evakuált üzemek és tudományos intézmények dolgozói segítettek létrehozni 1943-ban önálló tudományos akadémiát. Ma 1100 kórház, 150 ezer kórházi ágy és 38 ezer orvos szolgálja az üzbég nép egészségvédelmét. Tízezer lakosra 30-nál több orvos jut. Olaszországban 18,4, Francaországban 17,5 és Angliában' 15,7 ez az arány. Üzbegisztán iparának és mezőgazdaságának fejlődése rendkívül gyors ütemű. Iparában a gépgyártás, a kohászat, az ércbányászat, a földgáz- és olajkitermeiés, a selyem- és a textilgyártás, mezőgazdaságában pedig a gyapot- és szőlőtermesztés, valamint a juhtenyésztés foglal el vezető helyet. Az üzbég köztársaság ipari színvonalát jelző tény: itt gyártják a hires IL-S2-es interkontinentális repülőgépeket. 1959-bcn Üzbegisztánban épült meg Közép- Azsia első atomerőmüve A taskenti állandó gazdasági kiállítás csarnokában ismerkedhetünk meg a legújabb technikával, gépekkel, modellekkel. Itt láthatjuk az Üzbég Tudományos Akadémia által alkotott gyapotkombájnt, amely a világon elsőként tette lehetővé a gyapotszedés gépesítését. A gép pneumatikusan leszedi a már érett „kovadó“ gyapotot, a még nyíló fejeket a helyén hagyja. Pár nap múlva újra a fehérlő táblára megy, szedi, ami beérett, s ezt aratáskor ötszörhatszor ismétli. A taskenti TASSZELMAS mezőgazdasági gépgyárban gyártják, saját mezőgazdasági üzemeiknek, a többi köztársaság részére, s exportra. A huszadik század elején erőteljes forradalmi mozgalom bontakozott ki Üzbegisztán területén. Ehhez nagyban hozzáAz üzbég föld gazdag ajándéka Fotó: APN Türkménia a Szovjetunió és a világ legjelentősebb gyapottermelője. Fotó: APN TÜRKMÉN SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÄRSASÄG Területe: 488 ezer 100 négyzetkilométer Lakossága: 2 millió 936 ezer Fővárosa: Ashabad, lakóinak száma 312 ezer A Türkmén SZSZK a Szovjetunió déli határán fekszik; délen Iránnal és Afganisztánnal, északon és északkeleten Kazahsztánnal és az Üzbég SZSZK-val határos, nyugatról pedig Türkménia földjét a Kaszpi-tenger mossa. Türkménia az orosz birodalom egyik legelmaradottabb vidéke volt. A nagy változások kora az Októberi Forradalom győzelmével kezdődött. 1918- ban alakult meg a Türkmén Autonóm Szovjet Köztársaság mint az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (OSZSZSZK) része. A polgárháborús évek után — amikor Türkménia átmenetileg a fehérgárdisták uralma alá került — 1924-ben megalakult a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság. A forradalom előtti Oroszország csak annyit tudott: aki türkmén az állattenyésztő nomád, nincstelen és analfabéta. Ma? Szakmunkás, a technikát ismerő kolhozparaszt, tanár, orvos, tudós. A Szovjetunió egyik legkisebb lélekszámú köztársasága az elmúlt hat évtizedben a leggazdagabbak közé került. Türkmenisztán gazdasága a „fehér arany“. Több mint egymillió tonna nagyszerű, vékony szálú gyapotot szednek le itt évente, a türkmén föld mélye is bőkezű. Földgázt, kőolajat, színesfémek érceit rejti. Kitermelésük és feldolgozásuk fontos helyet foglal el a köztársaság gazdaságában. A Kopet-Dag hegység lejtőin és a sivatagban göndörszőrű karakül juhok legelnek. A híres karakül juhnyájak gyapjából készítik a nemes keleti perzsaszőnyegeket és a perzsabundát. A Kaszpi-tenger Kara-Bogaz öblének partján szulfátokat termelnek ki. A Kara-Kum sivatagban kénlelőhelyeket hasznosítanak. Az utóbbi évtizedekben gyors iramban fejlődött a köztársaság vegyipara és az építőanyaggyártás Is. A köztársaságban tudományos akadémia, több mint 1800 általános és középiskola, hat egyetem és főiskola, 11 múzeum és 8 színház működik. Több rádió és televízió adó sugároz műsort. A türkmének kedvenc szavajárása, hogy nem a föld, hanem a víz gazdagítja az embert, ma Is igaznak tűnik. így szól a régi türkmén közmondás: „Ahol víz van — élet is van. Élet a sivatagban, a Kara-Kum sivatagban, amelynek kiterjedése nyugatról keletre 800, északról délre 480 kilométer. A Kara-Kum (Jelentése: fekete homok: mindjárt tegyük hozzá: a homok éppen úgy nem fekete, ahogyan a Fekete-tenger sem az) a Szovjetunió legnagyobb, és a világ egyik legnagyobb sivataga. A sivatagba életet vivő, a pusztaságot átszelő csatorna létesítésének terve a múlt században felmerült, a XX. század elején a mérnökök azt Javasolták, hogy a Pamir gleccsereiből táplált Amu-Darja vizét vezessék a sivatagba — csak éppen eszközök nem voltak hozzá. A forradalom után, 1926-ban a kutatók elkészítették az első tervet, A 30-as évek elején sor került az első nekifutásra: 1935-ban befejezték az első, 70 kilométeres szakaszt. Lapáttal, kézzeliábbal építették a kis csatornácskát. A népbiztosok tanácsa 1940 áprilisában hozott rendeletet az Amu-Darja — Murgab — Tedzsen csatorna építéséről. De jött a háború — ami annyi szenvedést zúdított a népre, és késleltette a csatorna építését. Csupán 1954-ben — amikor már megfelelő mennyiségű és minőségű gép állt rendelkezésre — tették meg az első kapa-, pontosabban: buldózer-vágást. Teherautó-karavánok szállították a sivatagba a gépeket, az embereket, az üzemanyagot, de a friss vizet és élelmiszert naponta a repülőgépen vitték a „sivatagi hadművelet" résztvevőin aek. 1985-ben adták át rendeltetésének az akkor már 400 kilométer hosszú Kara-Kumcsatornát, amely a kereszteléskor a Lenin nevet kapta. Ilyen arányú csatornaépítés még nem volt a történelemben. Bonyolult feladat, mint a Szuezi-csatorna, a Panama-csatorna építése volt. A Szuezi-csatorna alig 170 kilométer. A Lenin nevét viselő Kara-Kum-csatorna napjainkban már több mint 1100 kilométerl fis tovább folytatják építését: az SZKP XXVI. kongresszusának határozata értelmében a most folyó ötéves tervidőszakban újabb 90—93 ezer hektár öntözött földet kell megművelni. Már a csatorna első szakasza jelentősen megváltoztatta Tükrménla arculatát, s azóta még nagyobb az átalakulás. Az öntözővíz megérkezése után újabb hatalmas területeken olajpálmák, citrusllgetek, gyapotföldek Indulnak virágzásnak, igazi szubtropikus paradicsom keletkezik a pusztaság helyén. A csatorna övezetében már közel félmillió hektár az öntözött terület, 22 új szovhoz alakult, korábban alig félmillió tonna gyapotot termeltek, ma már egy és negyed milliót! A Kara-Kum-csatorna hajózható szakasza Idegenforgalmi nevezetesség is. A világ egyik legnagyobb sivatagának kellős közepén, a türkmén fővárosban, Ashabadban vitorlásklub működik, az emberek horgászattal tölthetik szabadidejüket, a vadászat kedvelői vlzimadarakra lövöldözhetnek. A turisták meglepődve veszik tudomásul: rengeteg hal van a sivatagban! A csatornán ugyanis sok kiszélesedő rész, víztároló, valóságos tó is van, az egyik, a Hauz-Han 550 köbméter vizet tárol 140 négyzetkilométernyi területen. A bőséges víz lehetővé tette a haltenyésztés és a halászati ipar megszervezését a sivatagban. Jelenleg Türkméniában egy lakosra csaknem két kilogramm friss hal jut; azaz annyi, amennyit Ukrajna, Üzbegisztán, Kazahsztán belvízi tavaiból nyernek, fis ma már a csatorna mentén a dromedárt, az egypúpú tevét nem „szállítóeszköznek“, hanem elsősorban tejéért, húsáért és gyapjúért tenyésztik. ADY ENDRE:" A csillagok csillaga Sohse hull le a vörös csillag: Nap, Hold, Vénusz lehullott régen S 6 dölyfö) a keleti égen. < Soh se vörös a hulló csillag: Rózsás, lila, zöld, kék vagy sápadt, Szeszélye az égi világnak. Hulló csillag, hullj, hullj, rogyáslg, Ezer eséssel, ezer Jajjal: Egy csillagból is jöhet hajnal. Vörös csillag, ragyogj és trónolj, Mióta ember néz az égre, Vörös csillag volt a reménye. Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak ős viharvertek. A tűz csiholó ja Ez a világ nem testálódott Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak: Legkülönb ember, aki bátor S csak egy különb van, aki: bátrabb. Az első emberi bátorság Aldassék: a Tűz csiholója, Aki az Ismeretlen lángra Ogy nézett, mint Jogos adóra. S aki mást akar, mint mi most van, Kényes bőrét gyáván nem óvja: Mint ős-ósére ütött Isten: A fölséges Tűz csiholója. Mint egy Isten, hóban vacogva Fogadta szent munkája bérét: Még ma Is minden bátor ember Csörgedeztetl az ő vérét. * Százöt évvel ezelőtt, 1877. november 22-én Érdmindszenten született a huszadik századi modern magyar költészet nagy forradalmára, Ady Endre. Minden verse egy-egy vádirat, szenvedélyes támadás a feudalizmus és az egyházi reakció ellen, sürgető soraiból kiviláglik az azóta megvalósult jövő: népének forradalma. A közölt versekkel rá emlékezünk születésének évfordulóján. t
