Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-20 / 46. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. november 29. Gondolatok a MUNKAKEZDEMÉNYEZESRÖL Az igényes népgazdasági célkitűzések, a mind erőteljesebben fellépő energiahiány, s más befolyásoló tényezők következtében hazánk termelési mechanizmusában is egyre komolyabb szerepet kap a dolgozók munkakezdeményezése, Kutatások, felmérések egész sora bizonyítja, hogy a termelési folyamat sikere vagy kudarca attól függ, mennyire felkészült munkaközösségek vagy egyének végzik. A Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium, s a Szakszervezetek Szlovákiai Bizottságának legutóbbi együttes ülésén határozottan kimondtuk: hazánkban a munkakezdeményezésnek, jó hagyományai vannak. Éppen ezért a jelen időszakban nem az a lényeg, hogy új utakat keressünk, hanem a kipróbált, jól bevált módszereket szükséges továbbfejleszteni. Nem beszélhetünk egy új felismerésről akkor sem, amikor azt hangsúlyozzuk: a dolgozóknak ismerniük kell a munkatervet, a konkrét feladatokat. Itt felvetődik a kérdés: valóban minden munkahelyen betartják a fenti képletet? Sajnos nem, vagy csak részben. Arról van szó, hogy sok esetben a vezetők, bár a feladatokat globálisan ismertetik, de nem bontják le egyénekre és kollektívákra. Az tájékozatlanság, a spontán munkatervezés természetesen rossz hatással van a kezdeményezésre. • • • Érdekes összefüggéseket rejt az alábbi két adat: a felmérések szerint a Szovjetunióban a dolgozók hatvan százaléka vesz részt valamilyen formában a szocialista versenyben, vagy komplex ésszerűsítő brigádtag. Hazánkban ez a százalékarány magasabb — Szlo / vákiában összesen 63 ezer szocialista brigád működik. Ez az aránykülönbség viszont korántsem érződik a munkateljesítményban, valamint a brigádok összteljesítményeiben. A szocialista verseny erejét, ezzel együtt a dolgozók munkakezdeményezését tehát nem lehet azzal mérni, hogy hány szocialista brigád tevékenykedik egyegy termelőegységen belül. (Vannak olyan mezőgazdasági üzemeink, ahol tucatszámra dolgoznak szocialista brigádok, melyek „ereje“ sajnos a munkateljesítményben nem tükröződik vissza.) Szocialista brigádokat, komplex ésszerűsítő brigádokat létesíteni csakis azokon a munkarészlegeken érdemes, ahol adottak a feltételek; ahol korábban jó káderbázis épült ki; ahol valóban szükséges az, hogy jó teljesítményekért küzdő, komoly gazdasági értékeket teremtő kollektívák alakultak ki. Ez az alapja a hatékony termelésnek, a minőségi munkának. Ismét csak a munkakezdeményezés fékezéséről beszélhetünk akkor, amikor merev, technokratikus módon kívánnak a vezetők jó munkakollektívákat kialakítani, s kedvező eredményeket elérni. Nem egy esetben megmutatkozik az, hogy a folyamatos tárgyalások, a határozatmódosítások, „ürügygyűlések“ fergetegében „csupán“ egyről, az emberi tényező fontosságáról feledkeznek meg. Szovjet tapasztalatok azt igazolják, hogy a helytelen dicséret-bírálat határozottan csökkenti a dolgozók munkához való hozzáállását, a pluszmunkát, a társadalmi életben való részvételt. A részrehajló, helytelen jutalmazási módszerek nemcsak az egyén, hanem a kollektíva munkaerkölcsét is megbolygathatják. A hangoskodók saját „éberségük“ fitogtatása révén előnyökhöz jutnak, hamis emberi kapcsolataik révén viszont komoly — de a közösség előtt nem mindig felfedett — morális, népgazdasági károkat okoznak. • • • Mivel a kivitel és behozatal az élelmiszerellátás stb. a világon mind nagyobb nehézségekbe ütközik, természetes folyamatként elsődleges szerepet kapnak a belső erők, az emberi tényezők. Ennek egyik bölcsője az újítómozgalom. Bár a statisztikai jelentések szerint az újítómozgalomban mindig több és több dolgozó kapcsolódik be, a munkakezdeményezésnek ennél a formájánál is lépten-nyomon szervezési gondok lépnek fel, mind az új ötletek terjesztése, mind a jutalmazás területén. Itt nemcsak arról van szó, hogy megszületik egy újítás, amely révén egy termelőegység bizonyos előnyökhöz jut, hanem arról is, hogy egy ember, egy újító erkölcsi értéke nő — önmaga és kollektívája előtt —, ami további jó munkájában segítheti. Ahhoz viszont, hogy ez az erkölcsi erő felszínre kerüljön, s hajtóerővé váljék, a jó szervezés, az okos jutalmazás, a kellő elismerés szükségeltetik. • • • Felvetettünk néhány gondolatot a munkakezdeményezéssel kapcsolatban. Hadd szolgáljanak ezek a tények puszta figyelmeztetőül: ott, ahol nem faragják ki művesen a munkakezdeményezés bölcsőjét, — ne Is várjanak elfogadható eredményeket. KALITA GABOR Szocialista versenyre alapozott szorgalmas manka A CSKP XVI. kongresszusának határozata is hangsúlyozta, hogy a szocialista versenymozgalom a szocialista építés egyik kiapadhatatlan forrása. A tőketerebesi (Trebišov) járásbeli Csicseri (Čičarovce) Efsz-ben traktorost, gépjavítót, állatgondozót, értelmiségit kérdezek erről a témáról. Nem a nagy szavakat, hanem az őszinte érzést, a hétköznapok kis és nagy örömeit, esetleges gondjaik tolmácsolását várom vissza tőlük. Nem csalódom. Tisztavizű forrás az, ami élteti, tettekre sarkallja a munka élenjáróit Jö EGYÜTT t— Jó együtt lenni — mondja Hamar Ilona. — ]6 érzéssel tölt el, hogy az ember tartozik valahová. Nemcsak az iroda, a közös munka, de a brigád, a verseny Is összeköt bennünket. Együtt többre vagyunk képesek. Olyan dolgokat is vállalunk és teljesítünk, amelyekre egyedül nem gondolnánk, nem vállalkoznánk. — Például? i— Talán a munka Iránti eredményes tevékenységünket emelném ki. Az ökonómiai részlegen müköd-5 szocialista brigád húsz tagú, vezetője Hamar Ilona. Tagjai asszonyok, lányok, számviteli dolgozók. A bérszámfejtés, könyvelés, adatszolgáltatás nem kis feladat. / — Vállalalásunk alapja a napi teendők maradéktalan teljesítése. Határidőre és pontosan dolgozunk. Az efsz vezetősége pozitívan értékeli munkánkat. Ez örömmel tölt el bennünket, s további Igyekezetre sarkall. Részt vettünk a nyári és az őszi Időszaki munkákban, melyekben jő eredményeket értünk el. HA A SZÜKSÉG ÜGY HOZZA... A mezőgazdaság mint termelési ágazat különbözik az ipartól. Az Ipart termelés zárt, megszokott és Ismétlődő rendje a mezőgazdaságban csak itt-ott lelhető fel. A mezőgazdaságban a „műhelycsarnok“ a tágas nagy határ, mely Cslcserben 25 kilométer hosszú és 15 kilométer széles. i— Ilyen körülmények között «—> mondja Bodnár László, a javltó-gépasítő brigád vezetője — a munkafegyelemnek, az ember kötelességérzetének nagy Jelentősége van. Szövetkezetünk nem a legjobb földeken gazdálkodik. Az elmúlt években a járásunkban mindig a legjobbak között értékeltek bennünket, a jövőben Is a legjobbak között szeretnénk maradni. Szövetkezetünk előbbre akar jutni, brigádunk vállalása Is ezt segíti. — Milyen munkát végeznek? A brigádnak 18 tagja van, s a tagok sokoldalúan képzettek. Amellett, hogy gépjavítók, ráülnek a gépekre Is. Ha hiányzik egy traktoros, helyettesítjük, jómagam például arattam is. — Milyennek tartja a brigádmozgalmat? — Jónak. Rajtunk, gépjavítókon és gépkezelőkön a korszerű mezőgazdasági termelésben sok minden múlik. Ha időben szántunk, vetünk, gyorsan végzünk a betakarításai, akkor szerintem nem lehet különösebb baj. Sajáos, a körülmények nem mindenben segítenek bennünket; Itt a kedvezőtlen talajadottságra, valamint az Időjárásra gondolok. a— A brigád eredményeiről mondana valamit? — A szocialista vállalásunk 75 ezer 950 koronát tesz ki. Száz hektáron vállaltuk a magkukorica komplex termesztését. Ezen a téren szép eredményt értünk el, mert a tervezett 5,5 tonnás hozamot túlteljesítettük. A gépek javítására fordított költ* ségek 10 százalékos, az egy átlagbektárra tervezett üzemanyag 8 százaié* kos megtakarítását vállaltuk. Amit vállaltunk, azt természetesen teljesítjük Is. BECSÜLETES HELYTÁLLÁSSAL A hat versenyző szocialista brigád közül a legjobb eredményt az anyasertéseket gondozó kollektíva éri el Demetrián Erzsébet vezetésével. Ez a kollektíva már elnyerte a szocialista brigádmozgalom bronzfokozatát. A brigád 90 anyasertést és 206 növendékállatot gondoz. Tavalyi eredményeik a következőképpen értékelhetők: a tervezett egyedenkénti 0,53 kg-os napi súlygyarapodással szemben o;63 kg-ot értek el. Említésre méltó, hogy a tavalyi évre a tervezett 17 malaccal szemben 22,3 darab malacot választottak el anyakocánként, mellyel az „1981. év szocialista versenyének győztese“ címet Is elnyerték. — Beszámolna az idei vállalásukról? — kérem a mosolygós arcú Demetrián Erzsébetet. i— Felajánlásunk értéke az Idén 88 ezer 960 koronát képvisel. Az anyakocánként tervezett 17,4 darabos malacszaporulatot 18,5-re növeljük, s az egyedenkénti tervezett 0,50 kg-os napi súlygyarapodást pedig 0,55 kg-ra. A környezet szépítésénél 150, a termelés zökkenőmentesebbé tételénél pedig 100 őrát dolgozunk-- le társadalmi munkában. Eddigi eredményeinkből kiindulva bizonyára helytállunk. A csicseri szövetkezetben széles ‘eret kapott a szocialista brigádmoz>alom. Olyan versenyző kollektívákkal rendelkeznek, melyek felnőttek a feladatokhoz, kezdeményezőkészségbei jelesre vizsgáznak, s a többi dolgozónak példát mutatnak. ILLÉS BERTALAN A munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos plakátok figyelmeztető szerepe — egyetlen munkahelyen sem lebecsülendő Fotó: —vass— Jóformán minden mezőgazdasági nagyüzemben dolgoznak olyan emberek, akiknek a munkáját az ötletgazdagság jellemzi, íme, két példa: a fűrl (Rúbail) szövetkezet szakemberei az újonnan felépített takarmánykeverőt továbbfejlesztették, Így a gyári kivitelezésű gép „okosabb" lett: az önerőből elkészített szalmatépő berendezés lehetővé teszi, hogy a gazdaság a rendelkezésére álló szalmát értékes takarmányként hasznosítsa. A másik felvételen Nagy András mérnök — a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) Dukla Efsz gépesítőjének — szőlőnyeső gépe látha tó, ami megkönynyltl a szőlőmetszést. Fotő: —lta — A céloknak és igényeknek megfelelően Az oroszkai (Pohronský Ruskov) Virágzás Efsz szociális és kulturális célokra 682 ezer koronát Irányzott elő az Idei évre. Ehhez az összeghez tartozik még az a 125 ezer korona is, melyet a társult szövetkezethez tartozó községekben üzemelő óvodák alkalmazottainak bérezésére fordítanak. — A szociális és kulturális alap pénzösszegét minden évben gondos tervezés után úgy igyekszUuk felhasználni, hogy az eredményesen segítse a közös célkitűzéseinek megvalósítását, pozitívan szolgálja a dolgozók szükségleteit és igényeit — tájékoztatott Béres Lajos, a személyzeti osztály vezetője. — Az egyes akciók Időpontját, tematikáját úgy választjuk meg, hogy azok dolgozóink többségének megfeleljenek, hogy az abból származó konkrét és elvont javakat minél többen élvezhessék. Az Ilyen rendezvények közé tartoznak a kirándulások, a különféle üdülések, a tapasztalatcserével egybekötött országjáró utak, melyek elősegítik dolgozóink érdeklődési körének kielégítését, ismertetik gyarapítását. A pihenést és szórakozást szolgáló akciókon kívül kultúrpolitikai célkitűzések megvalósítására Is sor kerül, melyek dolgozóink tudományos világnézetének kialakulását szolgálják. Ezt az Igyekezetét jól segíti a sajtó, ezért Is tartjuk szükségesnek, hogy minden szövetkezeti családnak rendeljünk valamilyen újságot. A járási újság a Garamvölgye minden családnak jár, de olvashatják az Üj Szót, a Pravdát és a kerületi lapot is. A 850 újság és folyóirat között 154 Szabad Földműves is van, mely főleg a szakmai Ismeretgyarapltást szolgálja. i— A szórakozást és pihenést biztosító rendezvények közül, melyek a legkedveltebbek? i— Jó hagyománya van és minden évben nagy érdeklődés mutatkozik a kirándulások iránt, melyek során dolgozóink megismerkednek hazánk nevezetes tájaival, városaival. Gyakori úticél a Magas- és az Alacsony- Tátra, nyáridőben a fürdőhelyekre Is szervezünk kirándulásokat. Sőt, külföldi túrákra Is sor kerül. A magyarországi kirándulások alkalmával több alkalommal színházlátogatást Is terveztünk. A kulturális igények kielégítésére itthon Is teremtünk lehetőséget. A MATESZ előadásaira vagy egyéb rendezvényekre biztosítunk belépőjegyet dolgozóink Számára. Jelentős összeget fordítunk a dolgozók üdültetésére Is. Évente a hazaiakon kívül a Szovjetunióban, Bulgáriában és Jugoszláviában átlagosan 10 dolgozónk üdül. A szövetkezeti tagok gyermekei számára a pionírüdültetés lehetőségét Is biztosítjuk. Ennek keretében Idén a hazai pionírtáborokban 40, Magyarországon, Jugoszláviában és az NDK-ban pedig 12 gyermek töltötte a vakációt. A kultúr- és szociális alapbői jutalmazzák meg a szocialista verseny győzteseit, s ebből ajándékozzák meg a nyugdíjba vonuló dolgozókat is. Az alacsonyabb nyugdíjjáradékkal rendelkezőket rendszeresen vagy alkalomszerűen részesítik anyagi támogatásban. A nemzetközi nőnap alkalmából a dolgozó nőknek ajándékot vásárolnak, képviseltetik magukat az újszülöttek névadóünnepségein, s a szövetkezeti konyhán étkezők költségéhez is hozzájárulnak — 2 koronával. Igyekeznek tehát a meglevő összeget úgy felhasználni, hogy abból minden dolgozó arányosan részesüljön. BOJTOS JÄNOS
