Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-11-13 / 45. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. november 13. SZÁMÍTÓGÉPEK a mezőgazdaság irányításában 12------------------------------------------------------------------------------------­Napjainkban a népgazdaság minden egyes területén egyre inkább előtérbe kívánkozik a termelési folyamatoknak és ezek irányítási rendszerének komplex ésszerűsítése. Erre hívták fel a figyelmet a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos pártha­tározatok is. A műszaki és technológiai fejlesztésben végbeme­nő forradalmi változások az irányítás és a munkaszervezés módszereinek gyökeres változását teszik szükségessé. Az irá­nyításnak olyan újszerű koncepcióját, amelynek segítségével ésszerűsíteni lehetne az élő és a holtmunkákat egyaránt. Kihalt a ködtakaróba burkolódzó, eső­áztatta csallóközi táj, csak akkor lehet érzékelni az emberi szorgalmat, ha a hűvös Őszi szél széttépi a határra boruló köd­­fátyolt. Erdőnyi kukoricásokban hatalmas kombájnok csörtetnek, a nyomukban haladó szállító járművek egy-kettőre megtelnek arany­sárga kukoricaszemekkel. Másutt mélyszántást végző traktorok sora vonul, lazítják a talajt, a jövő évi terméshez. Nagy igyekezettel dol­goznak a zöldségkertészek is, szervezett mun­kával szorgoskodnak, hogy a még határban lévő termés mielőbb a tárolóba, Illetve a fel­dolgozóba kerülhessen. A Komáromi (Komárno) járásban a kedvező éghajlati viszonyok jó feltételeket és nagy termelési kedvet teremtettek a kertészkedés­hez. A mezőgazdasági üzemek legtöbbjében jelentős területen termesztenek zöldségfélét, de számottevő a kistermelők által piacra adott terménymennyiség is. A járási mezőgazdasági igazgatóságon Kolo­nien Hamran mérnök, szakagronómus tájékoz­tatott a járás zöldség- és gyümölcstermeszté­sének jelenlegi állásáról. Az eddigi eredmé­nyek azt mutatják, hogy a tervezett 58 ezer tonna zöldségfélét (az idei kedvezőtlen időjá­rási viszonyok ellenére) a termelők összesí­tésben megtetézik. E jelentős mennyiség elő-A hűvösebbre fordult Idő sürgeti a kertésze­tekben dolgozókat állításából szinte minden mezőgazdasági üzem kiveszi részét, de a termés Jelentős hányadát néhány üzem adja piacra. Az Ögyallai (Hur­banovo) Efsz 65 hektáros kertészetében 16 hektáron termel fólia alatt paprikát, szabad­földön pedig 45 hektáron görögdinnyét. A he­­tényi (Chotin) szövetkezet 107 hektáros ker­tészetéből 105 hektáron paradicsomot termel. Az fmelylek (Imef) 150 hektáron zöldbor­sót, 45 hektáron Vastag húsfl paprikát ter­mesztenek. A gútai (Kolárovo) közösben a 327 hektárnyi területen kertészkednek, 180 hektá­ron vöröshagymát, 87 hektáron fokhagymát termesztenek. A Marcelházi (Marcelová) Efsz 100 hektáron paradicsomot és 18 hektáron paprikát termel. A naszvady (Nesvady) közös­ben a paprika a sláger, a kertészet 1Q0 hek­táréból 70 hektárt foglal el, 20 hektárról pe­dig karfiol kerül piacra. — Az eddigi eredmények alapján melyik zöldségfélékből sikerült elérni a tervezett ho­zamot? — A legjobb termést a retek és a karfiol adta. Az előbbiből a tervet mintegy 168, az Sürgetnek az őszi ködök utóbbiól 140 százalékra teljesítik. Terven felül termett a karalábé, a paprika, a saláta, de a Bátorkeszi (Vojnice) Eísz-ben kelkáposztából Is elérték a tervezettet. — Az utóbbi években jelentősen segítik a szükséglet kielégítését a kistermelők is. A ko­máromi járásban milyen arányban járultak ehhez hozzá? — A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének tagjai egyre nagyobb szerepet vállalnak a vi­taminszükséglet kielégítéséből. A járás 40 köz­ségében működik alapszervezet. A legeredmé­nyesebbek között van a marcelházi és az ógyallal. A kistermelők főleg fólia alatt ter­melnek paprikát, paradicsomot, salátát, piacra adnak salátauborkát, karalábét is, főleg a Zeleninán és a Jednotán keresztül. — Sokat emlegetett tény, hogy a termelő és a felvásárló között nem a legjobb a kapcsolat, sok probléma adódik a felvásárlás körül. Most ősszel is akadnak gondok? — Ez a probléma még mindig nem oldódott meg, s valljuk be, jelentős bosszúságot és nem kis anyagi veszteséget okoz a termelőknek. Erezhető volt ez a dinnye átvételénél is, ami­kor a komáromi és az érsekújvári (Nové Zámky) Zelenina nem volt képes felvásárolni a jelzett napi mennyiséget. Ennek következté­ben — beleértve a szállításra való előkészí­tést Is — mintegy 1,00 tonna áru ment veszen­dőbe. Legérzékenyebben érintette ez az ögyal­lai, a martost (Martovce), a madari (Mod­rany). az alsópéterl (Dolný Peter) szövetke­zetét és a Bajcsi (Bajö) Állami Gazdaságot. Most a vastag húsú paprika szedését fékezi a Liko, mivel nem tudja biztosítani az áru fo­lyamatos felvásárlást, feldolgozását. Hasonló a helyzet a paradicsom esetében Is, mivel a konzervgyárak gőz hiányában nem tudják a feldolgozót teljes ütemben üzemeltetni. Ennek következtében a hetényi és a marcelházi efsz­­ben jelentős mennyiségű paradicsomlé romlott meg, ami mintegy 700—800 tonna paradicsom­nak felel meg. •». — A mezőgazdasági Üzemekben egyre több a gyümölcsös is, ahol az ősz a legmunkaigé­nyesebb. Hogyan győzik a gyümölcs szedését, szállítását? — Járásunkban legnagyobb területen, 96 hektáron a csicsói (Ciöov) szövetkezet ter­meszt almát, de egyre nő a naszvadi és a ne­­mesócsai (Zemianska Olőa) szövetkezet gyü­mölcsöse is. Egyelőre nincs fennakadás a be­takarítás körül, de az október közepén tapasz­talt állapot már jelzi, hogy a hullott alma felvásárlása körül problémák lesznek. A gyü­mölcs szüretelésében a szövetkezeti dolgozók­nak diákok, nyugdíjasok és a környező üze­mek dolgozói is segítenek. A zöldség- és gyümölcsfélék betakarítása körüli észrevételeket összegezve megállapít­hatjuk, hogy további jó munkaszervezésre és az eddiginél lényegesen jobb adásvételi kap­csolatokra lesz szükség. Népgazdaságunknak minden kitermelt értékre szüksége van, min­den kilónyi termésveszteséggel dolgozóink asztala lesz szegényebb. A telet Ígérő őszi kö­dök is sürgetnek, igyekezni kell tehát, hogy a közelgő fagyok előtt biztonságba kerülhes­sen a termés. BÖJTÖS JÄNOS “Baráti országok termelési tep Az Irányítás ésszerűsítésének a leghatásosabb módszerei kö­zött elsősorban a számítógépek­nek és az ezekre épülő mun­kaszervezési programoknak al­kalmazását kell megemlítenünk. A számítógépek alkalmazása hazánk mezőgazdaságában csak­nem egy évtizedre tekint visz­­sza. Az eltelt időszak alatt az automatizált adatfeldolgozás egyes területein kiemelkedő eredmények születtek. A SZÁMÍTÓGEPEK AZ IRÁNYÍTÁSBAN is SZÜKSÉGESEK A pozitívumok mellett tanúi lehetünk annak is, hogy az irá­nyítás automatizálásával szem­ben támasztott alapvető köve­telmény, vagyis az Irányító te­vékenység hatékonyságának nö­velése háttérbe szorult. Nem új követelményről van szó, de ez a feladat ma egyre sürge­tőbb. Hiszen a termelés növe­lésének extenzív forrásait ki­merítettük és az előbbrelépés­­hez a belterjesítő tényezők tel­jes mértékű kihasználása szük­séges. Közöttük kétségtelenül kiemelkedő helyet foglal el az automatizált rendszereken ala­puló Irányítás további tökéle­tesítése. Ezzel kapcsolatban blrálóan kell szólni arról, hogy a szá­mítógépek gyakorlati alkalma­zásának eddigi koncepciója mindenekelőtt a szociális és közgazdasági vonatkozású ada­tok feldolgozására összponto­sult. Azokra a tevékenységek­re, amelyek a statisztikai ada­tok, az elsődleges nyilvántar­tás, a könyvelés, a bérelszámo­lás stb. számítógépes feldol­gozását foglalták magukba. A kezdeti nehézségek áthida­lása után a számítógépes adat­­feldolgozásnak ezt az első sza­kaszát a mezőgazdaságban is eredményesen megoldották. Szlovákiai viszonylatban ma már a mezőgazdasági üzemeknek több mint a fele számítógépek segítségével dolgozza fel a szo­ciális és közgazdasági vonatko­zású alapadatokat. Említést ér­demel, hogy — a kisebb hiá­nyosságoktól eltekintve, ame­lyek az esetek többségében a számítógépek műszaki meghibá­sodására vezethetők vissza >— az adatfeldolgozás bonyolult folyamatát mindenütt nagy pontossággal és fegyelmezetten végzik. Ma azonban mindenkinek tu­datosítania kell, hogy elérke­zett az ideje a számítógépes adatfeldolgozásnak az Irányí­tás területén Is. Ott, ahol intéz­kedések és döntések hozatalá­ról van szó, ahol több megol­dási lehetőség közül az opti­málisát kell kiválasztani, vagy ahol olyan módszerek szüksége­sek, amelyek segítségével azon­nal fel lehet mérni a döntés­­hozatal hatását az előirányzott feladatok teljesítésére. A ki­bernetikai módszerek segítsé­gével ezen igények eredménye­sen megoldhatók. Széles körű alkalmazásuknak hátráltató té­nyezőit a hagyományos, beideg­­ződött gyakorlatban, de főleg a számítógépekkel való nehéz­kes kommunikációban kell ke­resnünk. AZ IRÁNYÍTÁSBAN REJLŐ TARTALÉKOK Az irányítás különböző terü­letein végzett felmérések arra utalnak, hogy a megfelelő szin­tű Irányító tevékenység eseté­ben is jelentős tartalékok rej­lenek: • az adott üzem fejlesztési programja stratégiai, koncep­ciós és célfüggvényeinek kimun­kálásában, különös tekintettel a döntő jelentőségű eszközök meghatározására a termelési programok céljainak megvaló­sítása érdekében; ф a döntéshozatal tudomá­nyos módszerei és a számítógé­pes adatfeldolgozás kihasználá­sában; 0 az Irányító tevékenység szervezési, összekötő és számí­tógépes technikával való ellá­tásában; 0 a mezőgazdasági üzemek olyan szervezési és irányítási rendszerének kialakításában, amely lehetővé teszi a beiüze­­mi önelszámolás alkalmazását, valamint a számítógépes adat­­feldolgozás bevezetését és a miniszámftógépeknek az irányí­tó munkába való közvetlen be­kapcsolását stb. MINŐSÉGILEG MAGASABB SZINTŰ TÁJÉKOZOTTSÁG A vezető dolgozókkal szem­ben támasztott újszerű, minősé­gileg magasabb fokú igények megkövetelik, hogy Információs bázisukat és rendszerüket — a megfelelő tájékozottsági színt eléréséhez szükséges adatokat — képesek legyenek létrehoz­ni, megtartani és tovább fej-KÖZGAZDASÁGI PROPAGANDA leszteni. Ismerniük kell azon információk fontossági sorrend­jét — minőségét — és beáram­lás! Időpontját, amelyek feltét­lenül szükségesek az irányítási hatáskörök feladatainak meg­valósításához. Ehhez kétségte­lenül át kell hidalniuk a be­­idegződött rutineljárásokat és a többnyire ősztönszerflen vég­zett Irányítást a tudományosan megalapozott Irányítási mód­szerekkel kell felváltaniuk. A kellő mennyiségű, előzőleg fel­dolgozott és megfelelő formá­ba öltött információs anyagok kihasználásával. Az utóbbi évtizedekben ta­pasztalt információs robbanás nem vonatkoztatható minden egyes területre. Elsősorban a szocialista és közgazdasági vo­natkozású adatokat érinti. Ez­zel szemben az operatív irányí­táshoz, ahol naponta, sőt a nö­vénytermesztés esetében napon­ta többször is döntéseket kell hozni, Információhiánnyal küsz­ködnek. Döntési információkról van szó, amelyek tudományo­san megalapozott modellek vagy programok segítségével lehető­vé tennék az optimális meg­oldás kiválasztását MI AZ OPTIMÁLIS? Kérdéses, ml is legyen az optimális változatnak a krité­riuma. Ez különböző irányítási szinteken vagy fejlődési sza­kaszokban merőlegesen ellen­tétes lehet. Erre hadd hozzak fel egy példát. Az utóbbi évek­ben fokozott nyomást gyakorol­tunk a munkatermelékeny :ég növelésére — elsősorban a ter­melés összpontosítása és szako­sítása, valamint a kooperáció elmélyítése révén — tekintet nélkül az üzemanyagfogyasztás alakulására. A jelenlegi helyzet azonban e megoldás „optimá­lis“ változatának átértékelésére késztet bennünket, s feltehe­tően elsődleges helyre kerül majd az egységnyi mezőgazda­­sági termelésre jutó energiafo­gyasztás minimalizálása. Ma­gyarországon például megszab­ták a tíz liter üzemanyag fel­­használását egy tonna szemes kukorica kitermelésére. AZ ÉSSZERŰ SZÁMÍTÁSI TECHNIKA ELŐNYEI Téves lenne az a felfogás, hogy az irányítás automatizált rendszerei a költséges számító­gépes technikával egybevéve — az irányítás eddigi rutingyakor­lata mellett — önmaguktól gyö­keres minőségi változást hoz­nak majd az irányítás egész rendszerében. Az adott problé­makörnek csak az egyik felté­telét képezik. Az irányítás automatizált rendszereinek kiépítését nem egyszeri akciónak, hanem az Irányítási rendszer állandó tö­kéletesítési folyamatának kell tekinteni. Ebben a folyamatban is kell hogy érvényesüljön a hatékonyság növelésének álta­lános jellegű követelménye, mi­szerint hozzájárulásának felül kell múlni a befektetett költ­ségeket. Ebben a vonatkozásban pon­tosítani kell az irányítás auto­matizált rendszereinek szerepét és Jelentőségét az irányító munka tökéletesítésében. Alkal­mazásuk: 0 a koncepciós és ax ope­ratív irányításban egyaránt nö­veli a tervezői és a döntésho­zatali tevékenységek minőségét, a terjedelmes információs ada­tok idejében történő feldolgo­zásával, a több döntési válto­zat létrehozásával és a model­lek segítségével lehetővé teszik a döntések későbbi hatásának hitelesítését; 0 a rendszerelemzés segít­ségével módot nyújt a hibák feltárására és kiküszöbölésére az irányítás tartalmában, for­májában és szerkezetében, to­vábbá lehetővé teszik ésszerfibh rendszerezésüket és mindezáltal növelik az irányítás ismertető szerepét; 0 az automatizált rendsze­rek és modellek felhasználásá­val nagyobb teret biztosit a be­hatóbb ellenőrzésnek és elem­zésnek; 0 segítségükkel fokozatosan át lehet térni a technológiai folyamatok programszerű irá­nyítására is, és ezáltal az in­formációk horizontális és verti­kális kapcsolatának megterem­téséhez; 0 jelentős mértékben járul hozzá a vezető dolgozók tudat­­formálódásához azáltal, hogy az adott problémák megoldásá­ban egyetemes gondolkodásra, az összefüggések és ráhatások tudományos megfogalmazására, vagyis az irányítás tudományos stílusának az elsajátítására ké­szíti őket. SZEMLÉLETVÁLTOZÁS IS SZÜKSÉGES Az Irányítás automatizált rendszerei csak akkor tölthetik be küldetésüket, ha mentesek az öncélúságtól, a dlvatosság­­tól, a minden áron való kopí­­rozástól vagy az irányítás ha­gyományos módszereinek az „automatizálásától“. Emellett nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy az irányítás automa­tizált rendszerei az említett In­formációknak csak egy részét foglalják magukba. Viszont a mezőgazdasági üzem irányítást és szervezési rendszerének tar­talmazni kell az Irányításhoz szükséges összes adatokat, füg­getlenül attól, hogy részei vagy sem az irányítás automa­tizált rendszertervének. Mivel újkeletű, méghozzá nem minden vezető számára népszerű dologról van szó, ma is éles viták folynak az irányí­tás hagyományos és automati­zált rendszerének előnyösségé­ről. A hagyományos módszer hívei gyakran szubjektívan ér­tékelik az automatizált rend­szer adta lehetőségeket. Az ér­tékelést sokszor a költségekre, vagy a munkaerőmegtakarítás­­ra szűkítik le, miközben nem veszik figyelembe az irányítás, a tervezés, az elemzés tökéle­tesítésével járó hozzájárulást. Az irányítás automatizált rendszereit több mezőgazdasági üzemben eredményesen alkal­mazzák, például a növények tápanyagpótlásának, a takar­mányadagok összeállításának, a takarmánytermelés optimalizá­lásának, a tervezésnek stb. irá­nyításában. A jelek arra utalnak, hogy az irányítás automatizált rend­szerei — annak ellenére, hogy még nem teljesek — egyre na­gyobb teret hódítanak a mező­­gazdasági vezetők körében az irányítás ésszerűsítése érdeké­ben. Az eddiginél nagyobb ará­nyú kiterjedésük mellett szól­nak a tervszerű irányítás töké­letesített rendszerével szemben támasztott követelmények. Juraj Cveöko mérnök, a tu­dományok kandidátusa, a Mezőgazdaság és Élelme­zésügy Irányítását Ésszerű­sítő Intézet igazgatóhelyet­tese. AZ ELELMISZERPROGRAM fis A TUDOMÁNY A Szovjetunióban az élelmi­szerprogram megvalósításába a tudományos bázis is nagyban bekapcsolódik. Jelenleg a Szov­jetunióban mintegy háromszáz mezőgazdasági kutatóintézet, azázkét mezőgazdasági főisko­la és 495 nemesítő állomás van. A szovjet mezőgazdaság konk­rét feladatainak elméleti kuta­tásával és tudományos megol­dásával több mint 75 ezer tu­dós foglalkozik. A legújabb tu­dományos ismereteknek a gya­korlatban történő hasznosítá­sáról a kolhozok és szovhnznk egymillió 800 ezer fő- és kö­zépiskolai végzettségű specia­listái gondoskodnak. Oj TARTÓSÍTÓ SZER A Bolgár Népköztársaságban a Pleveni Takarmánytermesz­tési Kutatóintézet tudományos dolgozói kifejlesztették a Pen­­tasil 80 tartósító szert, amely segítségével a herefélék jobban megőrzik eredeti minőségi pa­ramétereiket, főleg ami a fehér­jetartalmat Illeti. Az űj tartó­sító szer igénybevételével mel­lőzhetők a kedvezőtlen időjárá­si viszontagságok okozta prob­lémák, nem szükséges tekintet­tel lenni a takarmánynövény megfelelő érésére, egy hektár területre számítva több tápláló anyag takarítható be. A Pentasil 80, amelyet mel­léktermékekből állítanak elő, megegyezik a korábban gyár­tott és használt hangyasav tu­lajdonságaival, de olyan anya­gokat (például nitrogént, ként stb.) tartalmaz, amelyek nélkü­lözhetetlenek a tartósítás so­rán. Egy bárányhizlalási kísér-* let során — a Pentasil 80 ké­szítménnyel tartósított lucerna­­szenázs etetésével — 13 száza­lékkal nagyobb átlagos napi súlygyarapodást értek el, u­­gyanakkor 10 százalékkal ke­vesebb takarmányt használtak fel, mint a hangyasavval tartó­sított takarmány esetében. A kísérletek során már azt is be­bizonyították, hogy az új ké­szítménynek semmiféle káros utóhatása nincs sem a tejben, sem pedig a húsban. HULLADÉKHASZNOSÍTÁS A Német Demokratikus Köz­társaságban már régóta nép­szerűsítik és szervezik a kony­hai hulladék összegyűjtését és takarmányozási célokra való hasznosítását. Ugyanis megálla­pították, hogy 25 tonna kony­hai hulladék tápértéke meg­egyezik egy hektúr gabonater­mésével. Elsősorban a potsda­mi körzetben értek el kiváló eredményeket. Tavaly több mint 90 ezer tonna konyhai hulladé­kot gyűjtöttek össze és hasz­nosítottak a gazdasági állatok takarmányozásában, ami a négy­szerese volt az 1976-os év való­ságának. Az idén több mint 120 ezer tonna konyhai hulladék összegyűjtését és takarmányo­zási célokra való hasznosítását szorgalmazzák. Ez a mennyiség mintegy 4B00 hektár gabona­féle termését helyettesíti. 0J FÖLIA i A Kazah SZSZK-ban űj, spe­ciális fóliát fejlesztettek ki, melynek felhasználásával hosz­­szú Ideig megőrizhető a friss zöldség és gyümölcs eredeti tápértéke és zamata. A fóliát, amely elég szilárd és jól tűri az alacsony hőmérsékletet is, paraffinból állítják elő. Az új védőanyagot már egész sor gyümölcs- és zöldségféle, vala­mint a burgonya esetében ki­próbálták. Az új fólia néhány fajtáját a húskombinátokban is felhasználják. A fóliába csoma­golt hús ugyanis hosszú ideig megőrzi eredeti tulajdonságait. az Állattenyésztés FEJLESZTÉSE Az utóbbi tíz évben a Bolgár Népköztársaságban a szarvas­marha-állomány 37, a juhállo­mány 8, a sertésállomány 77, a baromfiállomány pedig 14 százalékkal növekedett. Az egész állattenyésztés megköze­lítően háromszáz nagy agrár­ipari komplexumba összponto­sul. Az országban a juhtenyész­tésnek hagyományai vannak. Bulgária az állattenyésztésnek ennek az ágazatában — világ­­viszonylatban — az előkelő ne­gyedik helyet foglalja el, Auszt­rália, Argentína és Dj-Zéland után. A jelenlegi ötéves tervidő­szak legfontosabb feladata: sa­ját forrásokból biztosítani a szükséges takarmánymennyisé­get. Ezért nem véletlen, hogy három takarmánykeverő üzem építése van folyamatban, s to­vábbi tizet korszerűsítenek. (HÍZ)

Next

/
Thumbnails
Contents