Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-13 / 45. szám
1982. november 13. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A Tflketerebesl (Trebišov) Járási Agrokémiai Vállalat széles körű szolgáltatást végez a mezőgazdasági üzemekben. Körültekintően végzik a takarmányok minősítését is. Ottjártamkor a minősítő laboratóriumban kimutatást készítettek a beküldött takarményminták alapján. A kimutatás nyomán megállapítottam, hogy összesen 371 széna mintát vizsgáltak meg, s ebből 65 „kitűnő“ minősítést kapott, viszont 154 „jó“ minősítést, 152 pedig „kevésbé jó“ minősítést kapott. Négy-Öt kiló széna egy zsákban. Íme, néhánynak a rövid jellemzése: — Nézzük ezt — mondták a labor dolgozói. — Első látásra szép a színe, jó az Illata, úgy tűnik, semmi hibája nincs. Ellenben, ha aprópénzre váltjuk, akkor kiderül, hogy sok benne a szalmás, vagyis az emészthetetlen anyag részaránya. Ez azt jelenti, hogy a termést elöregedett korban kaszálták le. Ha ezt a szénát így adják az állatoknak, akkor 30—40 százaléka visszamarad. Egy kiló szénának legfeljebb csak a fele hasznosítható. Az Ilyen szénának az emészthetőségét szecskázással, feltárással lehet, illetve kell növelni. — A másik mintáról ne Is beszéljünk, hiszen külsőre is csúnya: a színe barnásfekete és penészes. Lehetséges viszont, hogy a tárolás előtt szép zöld volt. A szakszerűtlen tárolás miatt lett ilyen, vagy esős időben gyűjtötték be. Elemzéskor kiderült, hogy nagyon kicsi a hasznosítási aránya. Az ilyen szénát legfeljebb vegyi anyagokkal dúsítva lehet hasznosítani. Sajnos, a beküldött minták 41 százaléka Ilyen volt. 1— A harmadik mint külalakra szép. kevés viszont benne a pillangós növény. Legfeljebb 4—5 százalék erejéig található meg benne. Az ideális a 12—15 százalék lenne. Legalább ennyi kellene ahhoz, hogy a fehérjetartalom a szabvány keretekig érjen. Az ilyen szénát a pillangósokkal vegyítve lehetne legjobban hasznosítani. A minták 41,5 százaléka mind Ilyen volt. — Végre egy szép „csomag“ sarjú. Szép zöld a színe, kellemes az illata. Látszik, hogy jó időben, gyorsan gyűjtették be. Az ilyen szénának jó a beltartalmi minősége, kitűnő az emészthetősége. Kellene, hogy ilyen legyen az egész készlet. Sajnos ilyenből van a legkevesebb. A mintáknak csak a 17,5 százaléka viseli a kiváló jegyet. A labor dnlgozói ezeket csak az első szemlélődésből ítélve mondták el a begyűjtött takarmányról, ám ez az átfotó elemzés is sok mindent' elárul a minőségről, az állatok takarmányozásáról. A tüzetesebb vizsgálatok viszont furcsa dolgokat mutattak. Megtudtuk, hogy egy-egy gazdaságban. ahol azt állítják, hogy elegendő a takarmány, viszont a laboratóriumban kiderült, hogy az egy kiló széna tulajdonképpen nem enynyi. Aki tehát azt állítja, hogy a takarmánymérlege egyensúlyban van, az nem biztos, hogy igazat állít. Ahol viszont azt mondják, hogy a tervezetten felüli szénakészlet több száz tonna, el lehet hinni, hogy egyensúlyoz a takarmánymérleg. A régi gazdák, de a mai háztáji tenyésztők sem készítenek takarmányegységet. Nem beszélnek emészthető fehérjéről... A töltésoldalakról, az árokpartokról igyekeznek jó minőségű takarmányt begyűjteni. Egyszerű a számítás: — Télre egy tehénnek mind a négy lábára egy-egy szekér széna kell. Ennyi, és kész. Ha a tejtermelés görbéit figyeljük, akkor világosan látjuk, hogy a két mélypont áprilisra és októberre esik. Az áprilisi visszaesés okai a kővetkezők: a gazdaságokban fogytán a takarmány, vagy teljesen elfogyott. Ilyenkor mentik a menthetőt, az állatokat kieresztik a zsenge korai legelőre. Ennek károsak a következményei. Az alig zsendülö legelőn az állatok nem kapnak elegendő takarmányt. A taposással feltörik a legelőket, aminek az a következménye, hogy a kelleténél alacsonyabb a hozam. A korai legeltetés miatt a gyepterületek leghasznosabb növényei kipusztulnak. Ilyen értelemben pozitív példaként említhetjük a vajáni (Vojany) szövetkezetei, ök aztán kímélik a legelőiket. Az eredmény: a termelés egyenletes és gyepterületeik széna-, illetve fühozama nagyobb a járást átlagnál. A vajániak még más gazdaság állatainak is biztosítanak legelőt. Októberben a gazdaságok még kint tartják az állatokat, hogy gyűjtögessenek ... így csak létfenntartó adagot biztosítanak részükre, tehát a hasznosság vészes visszaeséséhez vezet. Ilyenkor még az állategészségügyi gondok is megszaporodnak. A laboratóriumban mennyiségi és minőségi vizsgálatokat végeznek. Számtalan mutatóra figyelnek, s végül ezeknek az ismeretében állapítják meg a takarmány értékét. A kibocsátott bizonylatok tulajdonképpen ezzel készek. A laboratórium értesíti a gazdaságokat, hogy a megvizsgált takarmány mennyit ér. Tulajdonképpen ennek a két mutatónak az Ismeretében kellene összeállítani a gazdaságok takarmányozási tervét, a fejadagokat. Am a gyakorlatban másként van. Csak egy példa: A laboratóriumi bizonylat szerint a megvizsgált széna minősége 55 százalékos. Ezt otthon 20—30 százalékkal növelni lehet. Csak éppen szecskázni és kezelni kellene, esetleg négy-öt takarmányfélét tartalmazó fejadagban kellene szétosztani. A hasznosíthatósága Így csak 55 százalék marad. A gyakorlat tehát ilyen: a gazdaságban megbontanak egy szénakazlat, s amíg abbéi tart, az állatok azt eszik, tehát 100 kiló szénából csak 55 kiló hasznosul, fis nem 60— 90 kiló, mint amennyi előkészítéssel felhasználódna. Ez mindent szolgál, csak a termelést nem. Az állat az energiát nem a termelésre, hanem a takarmány feldolgozására fordítja. A laboratórium számítása szerint az istállózási időszakra egv számosállatnak körülbelül 2227 TE-et kell bekészíteni ahhoz, hogy a tervezett hasznosságot elérje. Ez azt jelenti, hogy naponta 11,1 TE-re van szüksége, ami körü’belül 12 kiló széna, 3,4 kiló szalma, 26,2 kiló nedvdús takarmány és 2 kiló abrak Egy számosállatra egy istállózási időszakban 8720 kg takarmányt kellene biztosítani. A gazdaságok többségében ezt a mennyiséget bekészítik, a minőségét pedig elhanyagolták. Ebből erednek a nagy eltérések. Nézzük meg közelebbről a 8720 kilét. Az abraktakarmányokkal most nem foglalkozunk. A gazdaságok örülhetnek a szalmának is, ha megvan az előirt mennyiség. Пи itt van a 2400 kiló széna. A szabvány legfeljebb 5 százalék idegen, nem emészthető anyagot engedélyez. A laboratóriumabn ellenben számtalanszor vizsgáltak olyan szénát is. amelyben ez az arány elérte az 50 százalékot. Az esetek kétharmadában 8—15 százalék ez a mutató. Maradjunk a 8 százaléknál. Ilyen arány mellett a 2400 kilő széna már nem 2400 kilő, hanem csak 2218. Tovább ne menjünk, mert van még néhány olyan mennyiségi és minőségi egvüttható, amelyek kimutaják, hogy a 2218 kiló még tovább csökken, s bizonyos, hogy nem jön ki az a 960 TE, amennyit szénából kellene biztosit» ni egy számosállatra. Nézzük a nedvdús takarmányokat, amelyekből 5240 kg-ra van szükség. Ha csupán 10 százalékkal nagyobb a nedvességtartalom a megengedettnél, akkor az 5240 kilé, súlyra lehet több is, de beltartalmi értéke nem tesz eleget a szabványnak. Sok kicsi sokra megy, s végül kiderül, hogy egy-egy számosállat hiába kapja meg az istállúzás alatt a 8720 kiló takarmányt, mert az nem .8720 kilé. A takarmánytáblázatok segítségével bárki kiszámíthatja, hogy az elmaradt 227 TE mennyi tej vagy hús elvesztését jelenti. A szilázs esetében még rosszabb volt a helyzet. A 364 minta vizsgálata az alábbi eredményt mutatta: 48 minta I. osztályzatot, 154 minta II. osztályzatot, 129 minta III., 33 minta pedig IV. osztályzatot ért el. A rosszul készített és tárolt silók - ban a legtöbb helyen romlás következett be. A szabvány 35—40 mg/100 g-ot engedélyez. A rossz minőségű siló hét határon át bűzlik. Probléma a silók savassága is. Az nem igaz, hogy a silótakarmány nem lehet savas. Ellenben a káros savak alkalmatlanná teszik fogyasztásra. A jó silónak például nem szabad vajsavat tartalmaznia. A járási mezőgazdasági igazgatóságon megtudtam, hogy a tőketerebesi járás mezőgazdasági üzemei szeptember 15-ig szénából 30 ezer 615 tonnát gyűjtöttek be, pillangósokból 19 ezer 212 tonnát készítettek, silóból 99 ezer 342 tonnát tároltak, és készítettek még 2298 tonna takarmánylisztet. Az időjárás kedvező volt. A járásban arra számítanak, hogy a begyűjtött és a még számításba vehető takarmányokkal nagyobb fennakadások nélkül teleltethetik az állományt. Bízunk benne, hogy így lesz. ILLÉS BERTALAN A CSKP KB 6. ülésének Irányelvei a nemzeti bizottságok alapvető feladataként jelölték meg a lakosságnak nyújtott szolgáltatások bővítését, tökéletesítését, az emberről való fokozott gondoskodás elmélyítését. A párthatározatok ösztönzően hatottak a nemzeti bizottságok választott szerveire, s ugyanúgy a szolgáltató szervezetek munkaközösségeire is. Ezek közös erőfeszítéssel arra törekednek, hogy minél több szolgáltatást nyújtsanak a lakosságnak. Az alábbiakban arról nyújtunk tájékoztatót, hogy Bratíslavában, Szlovákia fővárosában hogyan teszik kellemesebbé, jobbá a lakosság életét, példát mutatva az ország többi körzeteinek is. Feltételezhető, hogy a járási székhelyek, a többi város és falu választott szervei és szolgáltató szervezetei is okulnak belőle, és követni fogják a fővárosiak jő példáját, mert hiszen ezen a téren akad még tennivaló bőven. Szlovákia fővárosában ma már megközelítőleg 390 ezer ember él, és további 140 ezer naponként ide jár munkába, vagy más célból keresi fel a fővárost. Ez fokozott gondoskodást kíván mind a választott szervek, mind a szolgáltató szervezetek részéről. Bratíslavában az őt helyigazdálkodási szervezet mintegy 700 egysége nyújt szolgáltatást az itt élő lakosságnak. Ugyanezzel a célzattal létesült a fővárosban 18 kisipari termelőszövetkezet és 10 kereskedelmi szervezet Is. Az utóbbiak közel 150 fajta fontos szolgáltatás keretében könnyítik a dolgozók életét. Az persze nem állítható, hogy ami Bratíslavában van, az már maximum. A termelés hatékonyságának növelése érdekében országszerte hasznos kezdeményezésekkel törekednek az energiahordozók minél gazdaságosabb kihasználására. Dől- Szlovákíában például a hévizeket számos helyen fűtésre használják fel, s ezzel a hagyományos energiaforrások megtakarítását szorgalmazzák. A termelési eredményekből Ítélve elmondható, hogy a termálkutak létesítése a legtöbb helyen bevált, az Igényes beruházások megtérülnek. A hévizek felhasználása viszont nem problémamentes. Ennek gazdaságosságát nemcsak az elért hőenergián keresztül lehet felmérni. Egyben arra Is törekedni kell, hogy a hévizek használata során milyen értékeket nyertünk. A nagy mélységből, vagyis a 700— 1200 méter mélyből nyert hévíz minősége eltér a felszíni vagy a talajvizek minőségétől. Magas sótartalma miatt főleg a tengervízhez áll közel. A problémák tehát akkor kerülnek felszínre, amikor a hőkinyerés után lehűlt magas sótartalmú víz visszamarad. Ha ezt összehasonlítanánk más szennyvizekkel, azt tapasztalnánk, hogy a lehűlt hévíz mind a talajra, mind a növényzetre nézve káros hatású, sok esetben a tömény hulladékanyagokat tartalmazó ipari szennyvizekhez áll közel. A mezőgazdasági hulladékok, a hígtrágya és a szennyvizek ásványi öszszetételüknél fogva csak enyhén szennyezhetik 'környezetünket, ám a nagy töménységben nártlumklortdot tartalmazó termálvizek lényegesen jobban szennyeznek. Az öntözővíz klorid-tartalmának tehát nem szabad meghaladnia a 350 g/m5 értéket. A nyugat-szlováktal kerület termálvizeiben 1300 g/m3 értéket mértünk Intézetünkben. Sajnos, ezen vizek nátriumtartalma is magas, s könnyen a talaj szikesedését okozhatja. Hogyan oldható meg a környezet-Több szolgáltató ágazat ugyanis még itt sem vert gyökeret. Érthető tehát, hogy a lakosság sürgeti az illetékeseket. Többen szóvá tették, hogy szükséges lenne egy kosárfonó, redőny-, Importgyerekkocsi-, fényképezőgép-, esernyő-, fehőrneműjavftö és egyéb szolgálat megszervezése is. A Fővárosi Nemzeti Bizottság, továbbá a közszolgáltató vállalatok dolgozói napirenden tartják'az említett Igények mielőbbi kielégítését Is. Gyakran érdemben tanácskoznak a kivitelezés hogyanjáról, az új szolgáltató ágazatok bevezetésének sorrendjéről, az ütemtervek értelmében aztán kielégítik a növekvő Igényeket. A gépkocsitulajdonosok például szóvá tették, hogy nem elégedettek a javítások rugalmasságával, de minőségével sem. A meggyőző érvek arra ösztönözték a Fővárosi Nemzeti Bizottság Illetékes dolgozóit, hogy a lakosságnak nyújtott szolgáltatások terjedelmének és minőségének javítása céljáből feltérképezzék a soron levő és a távolabbi teendőket. Időszerű és rendkívül fontos feladatnak ítélték a helyi jellegű termelésben és szolgáltatásban részt vevő városi üzemek és az állami vállalatok együttműködésének összehangolását. Arra törekednek tehát, hogy a kapacitásokat a lakosság szolgálata javára optimális mértékbén kihasználják. A Fővárosi Kommunális Vállalat felméréseiből kiindulva s a szolgáltató szervezetek vezető dolgozóinak bevonásával kidolgozták a bevezetést sürgető szolgáltatások komplex kerettervét. A végrehajtó tervezetet ez év végéig elkészítik. Gondoskodnak róla, hogy minden egyes szolgáltató szennyeződés elkerülése, Illetve a hé" víz gazdaságos hasznosítása? Ennek legegyszerűbb módja, ha a lehűlt hévizet egy nagyobb, értékte* lenné vált vízbefogadó kavicsbányába, vályoggödörbe, esetleg kiaknázott tőzeggödörbe gyűjtjük össze. Előnyös, ha a gödör fenekén Iszapréteg is van. Így ugyanis megakadályozható a só leszlvárgása az altalajba. Erre fokozottan kell odafigyelni a védett területeken. A tárolöhelyet Itt előzőleg célszerű szigetelni. Megfelel ehhez egy mélyen fekvő terület, amelynek fenekét tömött agyaggal szigetelhetjük. Innét a víz többsége elpárolog, a sótartalom pedig besűrüsödik. Többén olyan megoldásokat tanácsolnak, hogy a hőforrástól bizonyos távolságra egy másik, vagyis sekélyebb furatba vezessék vissza a lehűlt vizet. Ez a megoldás sajnos nem ilyen egyszerű. Ilyen furatba a lehűlt víz visszavezetése nagyon körülményes, mert a közbeeső kőzetréteg nem fogadja azt be. A mélyen fekvő üregek pedig a vlzoszlop nyomása következtében bedőlnek, s emiatt csak nagy nyomással oldható meg a víz besajtolása. Ehhez pedig energia szükséges. A hévíz kertészeti felhasználása során Ismernünk kell a vízkészlet összetételét. Szem előtt kell tartanunk a káros kísérő jelenségeket. A lehűlt hévizet még nagy hígításban sem tanácsos felhasználni a növények öntözéséhez. Ezért a tároló vizének felhasználása előtt elengedhetetlen az erősen hígított víz nátríum- és klorid-tartalmának vegyelemzéssel történő megállapítása. szervezet részére konkrét, tehát Időhöz kötött feladatokat határozzanak meg. A kerettervben pontosan felvázolják, hogy például melyik szervezet hatáskörébe tartozik majd az importesernyő-, a villanyborotva- és egyéb javító szolgálat megszervezése. A szóban forgó keretterv bizonyos része már elkészült és a Fővárosi Kommunális Vállalat közreműködésével elkezdhették az importból származó amafőrfilmek feldolgozását. Korábban ezeket a filmeket csak a CSSZK-ban dolgozták fel. A kommunális vállalat közreműködésével persze más szolgáltatások bevezetésére is kísérleteket tettek. A Fővárosi Nemzeti Bizottság a szolgáltatások terjedelmének és minőségének javítása céljából az apró kisipari termelőszövetkezetek, továbbá körzetenként a szolgáltatásokat összpontosító komplex szervezetek létesítését Is messzemenően támogatja. Manapság már arra törekednek, hogy megszüntessék bizonyos szolgáltatások fajtáinak a szétforgácsoltságét, leegyszerűsítsék az adatok és a javításra szoruló használati tárgyak begyűjtését, s ezzel párhuzamosan csökkentsék az adminisztratív dolgozók létszámát. A begyűjtés gondnokságát a Fővárosi Kommunális Vállalatra bízták. Így egyetlen begyűjtő központ több szolgáltató szervezet részére Is eredményesen dolgozhat. A körzet lakosságának tehát nem kell Ide oda futkosnia, ha többféle szolgáltatást igényel, hiszen mindent egy helyen elintézhet. Bratíslavában ilyen szolgáltató, begyűjtő központot már több körzetben létesítettek, s a megfigyelések alapján ezek mindegyike a lakosság megelégedésére dolgozik. PÉLDÁT MUTATNAK A termálvíz-hasznosítás szempontjai о Az ND 5-012 rakodó munkában Az idén Brnóban többek között bemutatták a 12 KÁVÁN rotációs sarabo- 16t Is, amely rendkívül hasznos lehet a mezőgazdaságban. A gép munkaszélessége 5400—6000 mm Fotó: —hal О Egy kiló miért nem egyenlő egy kilóval?