Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-13 / 45. szám
Anyulászok többsége kitart a hagyományok mellett és a ketrectömböket a szabad ég alatt, többnyire az udvar szögletében helyezi el. A módszer előnye, hogy edzettebb, egészségesebb és a betegségeknek ellenállóbb állatokat nyújt, mert a szabadban nem halmozódhat fel a pára és a káros gáztermék. A szabadban tartott nyulak jobb minőségű prémet nyújtanak, mert bundájuk tömöttebb, rugalmasabb és a szőr Is fényesebb. A módszer hátránya, hogy a fiatal állatok súlygyarapodása kisebb és nehezen oldható meg a téli szaporítás. A szabadban elhelyezett kétrectömbökben almozással védjük a nyulakat a téli hidegtől. A zárt épületben (istálló) elhelyezett ketrecekben télen Is zavartalanul szaporíthatunk, de gondolni kell arra, hogy a nyúl nagyon érzékeny a huzatra. A jó tenyésztési eredmények elérése szempontjából ' nagyon fontos, hogy az állatszállás hőmérséklete egész évben 15—20 C fok közötti legyen. Igaz, ezt a hőmérsékletet télen nehéz lenne biztosítani, viszont a még optimálisnak nevezhető 8—lo C fokot akkor is tartani kell, ha a növendékek elviselik a 2—4 C fokot. Ne feledjük, hogy minél Inkább eltérünk az optimális értékektől, annál gyengébb eredményekre számíthatunk. A nyúlistálló építésekor szigetelőnek üveggyapotot vagy müanyaghabot, tetőfedésre hullámpalát használhatunk. A Jobb hőszigetelés érdekében dupla üvegablakot ajánlatos beépíteni. Az optimális Istállóklíma kialakításánál fontos a huzatmentes légcsere biztosítása. Előnyös szellőzőablakot vagy szellőző kéményt létesíteni. A szellőztetésnél állatonként legalább hat-hét négyzetcentiméter szellőzőfelületet kell számítani. A hideg levegő előmelegítése céljából a beáramló levegőt faiba épített, többszörösen megtört Irányú csöveken át vezetik be. A káros gázok, illetve a páratartalom felhalmozódását a légcserén kívül a trágya és a vizelet rendszeres eltávolításával is csökkenthetjük. A megfelelő istállőklíma ki alakításában fontos szerepet Játszik a megvilágítás, amely hatással van az állatok ivari életére. A téli hónapokban a természetes megvilágítást célszerű napi 14 órára meghoszszabbítani, mert ezzel a téli szaporítás eredményességét Is befolyásoljuk. Tartsuk szem előtt, hogy a nyulak nem kedvelik a túl erős fényt. A takarmányozásra használatos, szemcsézett műtáp elméletileg tartalmazza mindazokat az anyagokat, melyekre az állat szervezetének szüksége van. Ha kizárólag tápot etetünk, mellette ajánlatos lucernavagy rétiszénát adagolni. A nyúltáp adagolása a takarmányozást megkönnyíti, viszont elég költséges, ezért falvainkban a tenyésztők többsége különféle gazdasági takarmányozást is felhasznál. Ha a téli időszakban nincs elegendő szénánk, a nyulak szálaštakarmány-igényének fedezésére egyéb takarmányféle ségek is felhasználhatók. A szalmák közül elsősorban a hüvelyesek szalmája jöhet számításba. A szójabab, a lencse és a borsó szalmája más szalmákénál nagyobb táplálóértékű, kielégítő mennyiségű fehérjét, meszet és foszfort tartalmaz. Hátrányos tulajdonságuk, hogy nem elég ízletesek, következésképpen az állatok hamar megúnják. A gabonaszalmák közül a tavaszi árpa és a zab szalmája etethető, de ezeket ajánlatos valamilyen szénához keverni. Az aprított kukoricaszár tápértéke hasonló a közepes minőségű szénához, s a nyulak szívesen fogyasztják. nyezett, rothadó, esetleg fagyos takarmány emésztőszervi megbetegedést okozhat. Fogyasztásukra mindig fokozatosan szoktassuk rá az állatokat. A sárgarépa, murok- vagy csikórépa sok karotint tartalmaz, tehát a téli természetes vitamin-forrás alakját képezi. Jó tudni, hogy nagyobb mennyiségben felfúvódást okozhatnak. A takarmányrépa sok nedvességet tartalmaz, szeletelve és darával keverve ajánlatos etetni. Nagyon vigyázzunk a cukorrépával, mert erősen hashajtó hatású. A céklát nyersen és párolva is szívesen fogyasztják nyulaink, emésztési zavarokat nem szokott okozni. Olcsó, és kiváló étrendi hatású a könynyen emészthető csicsóka. Ha télre a földben hagyjuk, nem fagy meg, viszont ha fölszedjük, gyorsan romlik. A burgonya viszonylag alacsony fehérjetartalma' biológiai szempont-NYULAINK télen A téli száraz takarmányok lédús kiegészítői a nyersen adagolt gyökér- és gumőstakarmányok. Ezek adagolásával elsősorban a zöldtakarmányok kedvező hatását igyekszünk pótolni. Könnyen emészthető, ízletes takarmányok, étreodi hatásuk kitűnő. Ezekből egyegy nyúlnak naponta négy-hat dekagrammot adhatunk. Sok vizet, de kevés nyersrostot tartalmaznak, ezért adagolásuk esetén növekszik az állatok szálastakarmány-tgémye. A gyökgumós takarmányokat adagolás előtt gondosan válogassuk át és tisztítsuk meg, mert a szenyból értékes, de a gumó héjában mérgező hatású szolanin van, ezért a burgonyát főve vagy párolva etessük. Nagyobb mennyiségben dugulást okozhat. Legjobb darakeverékhez adva etetni. Az abraktakarmányok tápanyagai az állati szervezetben igen jól értékesülnek. A gabonamagvak közül nyulaink szemesen legszívesebben a zabot fogyasztják, mert ropogós, ízletes és kedvező étrendi hatású. A zab élénkíti az állatok vérmérsékletét, ivari életét, viszont nem okoz emésztőszervi zavarokat. Teljes tápanyagtartalma kisebb mint a többi gabonaféléé. Az árpa tápanyagtartalma magasabb, emészthetősége a zabéhoz hasonló. Szemesen és darakeverékben is etethető. A búzát kis mennyiségben és inkább darakeverékben adagoljuk. A rozs nehezebben emészthető, gyakran mérgező anyarozzsal szennyezett, ezért vetélést vagy emésztőszervi megbetegedést okozhat. A kukorica táplálóértéke nagy, de fehérjéből viszonylag kevés van benne. Elsősorban hizlalásra alkalmas. Tenyészállatokkal nem ajánlatos etetni, mert az anyák gyengén ivarzanak és nem pároznak. A hüvelyeselr több fehérjét és ásványi anyagot tartalmaznak mint a gabonafélék, de csersavtartalmuk miatt dugító hatásúak és kevésbé ízletesek. A penészes vagy zsizsikes hüvelyesek kólikás bántalmat okoznak. Az olajosokban sok a fehérje és a zsír, elősegítik más takarmányok kedvező értékesítését, azonkívül serkentőleg hatnak az ivari életre és a szőrfejlődésre. Az olajosokat különösen a téli időszakban ajánlatos kettő-öt százaléknyi mennyiségben adagolni. A búzakorpa értékes fehérjéket, sok vitamint tartalmaz, fokozza a szoptatós anyák tejtermelését. Fontos . takarmányféleség a kenyérhulladék, ízletes, tehát a nyulak szívesen fogyasztják, nagymértékű adagolása azonban elhízáshoz vezet. A penészes kenyér gyomorbántalmakat, bélgyulladást okozhat. Télen Is rendszeresen itassuk a nyulakat, de ügyeljünk arra, hogy a víz még véletlenül se faggyon be az itatóba, A növényi eredetű takarmányok általában nem fedezik teljes mértékben a nyúl szervezetének sőszükségletét. Következésképpen minden ketrecbe ajánlatos egy darabka sót helyezni, hogy a nyúl szervezetének igényeihez igazodva nyalogathassa. A daraszerü takarmánysót az abrakkeverékbe keverjük. A téli időszakban ajánlatos időnként vitamintartalmú és ásványi anyagokat tartalmazó kiegészítőket (Vital, Novital, Plastin stb.) adagolni. A gyakorlati takarmányozásról annyit, hogy jó megtartani a megszokott etetési időt. A lisztes darakeverék a légutakba kerülhet és állandó tüsszögésre ingerli az állatot, ezért a darát víz hozzáadásával gyúrjuk morzsalékossá és párolt gumósokat is keverjünk hozzá. A szálasokat ne szecskázzuk. Dohos, penészes eleséget ne tegyünk az állatok elé. A takarmányadag változtatásakor ügyeljünk a fokozatos átmenetre. S ami ugyancsak fontos, az etető és itató edényeket mindig tartsuk tisztán. Francia ezüst növendékek, első vedlés előtt Fotó: -—bor Puha Margit agrármérnök APÁRÓL FIÚRA... A hetvenhat éves Régi István bácsi a legidősebb déméndt (Demandice) kisállattenyésztök közé tartozik. Nyugdíjas, ám szabad idejében szívesen foglalkozik a háziállatok tenyésztésével. A második világháborút megelőzően kénytelen volt Franciaországban munkát keresni. Az itt eltöltött évek során tanulta meg a háziállatok gondozását, aminek nyugdíjas korában is nagy hasznát veszi a nyúl-, galamb-, kacsa-, lúd- és pulykanevelésben. A felvásárlóknak évente 200 nyulat ad át, s ennyit értékesít a családja is. Gyönyörű fajtatiszta galambokat tenyészt, amelyek többször szerepeltek kiállításon. Szöszeksz tyúkokat is tart, amelyek jól tojnak, így évente körülbelül 500 darab tojást ad át a felvásárlóknak. Pekingi kacsából évente 50-et nevelnek. Minden évben három-négy sertést tartanak, egyet eladásra. Sok a munka a jószág körül, de ebben segít fia Sándor, valamint unokája Sanyika, akt ugyan foglalkozását tekintve kőműves, ám nagyon szereit az állatokat. Bizonyára belőle is jó tenyésztő lesz. Eddig a galambok és egzotikus madarak nevelésében ért el szép sikereket. Kép és szöveg: Belányi János Déménd (Demandice) 3 Az alma és körte eltartására hűvös, de fagymentes, jól szellőztethető helyiségek alkalmasak. Eszményi feltételekről akkor beszélhetünk, ha a tároló hőmérséklete a tél folyamán nem emelkedik öt fok fölé és nem süllyed mínusz egy fok alá. A hőmérséklet szabályozását szellőztetéssel és fűtéssel oldhatjuk meg. Októberben és novemberben, amikor a nappalok még melegek, de az éjszakák már hűvösek, éjjel szellőztessünk, hogy a tároló belső hőmérséklete csökkenjen. Decemberben és januárban, amikor inkább a belső hőmérséklet megőrzésére van szükség, a déli órákban szellőztessünk, hogy a helyiség ne hűljön le túlságosan. Ha nagyobb mennyiségű alma vagy körte tárolására rendezkedünk be, a tárolóban feltétlenül két szellőzőnyílást kell kialakítani. Ezek közül az egyik közvetlenül a padlószint fölött helyezkedjék el — ez szolgál a hideg levegő bebocsátására •—, a másik pedig lehetőleg a mennyezeten legyen. Az ntóbbi a felmelegedett levegő eltávozását segíti elő. Nagyobb tárolókban a két irányban működtethető, hálózati áramról táplált ventilátorok a légcserét még hatékonyabbá teszik. A szellőzőnyílásokat minden esetben zárjak le ráccsal, hogy a verebek és a macskák behatolását megakadályozzuk. Igen fontos követelmény a tároló levegőjének nedvességtartalma. Ennek mérésére egyszerű és olcsó műszert, hajszálas higrométert használunk. Magas légnedvesség esetén az alma és a körte könnyen romlik, alacsony párataralmú helyiségben pedig rövid idő alatt fonnyadni kezd. A tudományos tapasztalatok szerint a kilencven százalék körüli relatív páratartalom a legkedvezőbb. Ha a tároló levegőjének relatív páratartalma ennél alacsonyabb, lapos edényből vizet párologtatunk, vagy a padozat permetezésével növeljük a légnedvességet. A kívánatosnál magasabb páratartalmat szellőztetéssel vagy nedvszívó anyagok (pl. mészpor) kihelyezésével csökkenthetjük. A tárolót a gyümölcs elhelyezése előtt fertőtleníteni kell. A falakat lesöpörjük, a padozatot gondosan megtisztogatjuk a szennyeződésektől, majd az egész helyiséget mésztejjel kimeszeljük. Száradás utón bezárjuk az ajtókat, ablakokat, eltömítjük a szellőzőnyílásokat és kén égetésével fertőtlenítünk. Légköbméterenként négy-öt gramm kénport gén szagokat. Ezért birsalmát, vöröshagymát, savanyúkáposztát vagy egyéb, erősen szagosillatos terményeket és anyagokat (például fűtőolajat) nem szabad az almával együtt tárolni. A tárolt gyümölcsöt legalább kéthetenként célszerű átválogatni. Már a pnhuló, kissé romlett gyümölcsöket is válogassuk külön, s mielőbb használjuk fel, mert ezek rövid idő latt megfertőzik a közelükben A házi gyíimölcstárolásról vagy fel kénszeletet kell elégetni, s ntána a helyiséget huszonnégy óráig zárva tartani. A gyümölcsöt alapos szellőztetés után helyezzük el a tárolóban. A házgyári lakások többségében nincs gyümölcstárolásra alkalmas, zárt helyiség. Azonban nem kell elszomorkodni, hiszen erkélyen, balkonon is kielégítően tárolható az alma és a körte. Ebben az esetben a gyümölcsöket célszerű egyenként papírba csomagolni, majd ládába rakni és a ládákat úgy elhelyezni, hogy ne érje őket közvetlen napsütés. Október végén a ládákat vegyük körül műanyag fóliával. Ha az idő még hidegebbre fordul, a ládákat a fólia alatt terítsük le pokróccal. Később, amikor még hidegebbre kell számítani, a ládákat több rétegben vegyük körül papírral. Erre kiválóan megfelel az újságpapír, hiszen köztndottan jó hőszigetelő. Ezzel az egyszerű módszerrel az egészséges alma és körte erkélyen is biztonságosan eltartható, január végéig. Nem árt néhány szót ejteni a tárolt gyümölcs érzékenységéről. Az elterjedten termelt almafajták közül tárolásra legérzékenyebb az íze miatt legkedvtebb Jonatán. Még hűtőházakban is gyakran foltosodik. Sokkal jobb eredményei tárolható például a Starking és a Golden Delicious. Bizonyára sokan megfigyelték, már hogy a tárolt alma és körte könnyen felveszi az idelevo egeszseges gyümölcsöket is. Egyéb gyümölcsök tárolási tudnivalóiról röviden a következőket. A héjas gyümölcsök (dió, mandula) könnyen tárolhatók, mert a vastag csonthéj a benne levő olajos magot védi a környezet káros hatásaitól. Padláson, vagy más száraz helyen hosszú ideig akár évekig is eltarthatjuk a diót és a mandulát, ha vékony rétegben elterítjük és megóvjuk az erős napsütéstől, a porosodástól, a túlságos nedvességtől és főleg az egerektől. A csemegeszőlő tárplására frissen meszelt, sötét, vagy legalább a közvetlen napsütéstől védett helyiség alkalmas. A gondosan kiválasztott fürtöket padlóra terített papíron vagy szalmán egy sorban kell elhelyezni. Költségesebb, munkaigényesebb, de sokkal jobb módszer, ha az alkalmas helyiség menynyezete alá léc- vagy fémrácsozatot készítünk, s erre akasztjuk fel a párosával felkötött fürtöket. A fürtöket úgy ajánlatos felkötni és felifüggeszteni, hogy a kocsányukkal lefelé lógjanak. így a bogyók lazábban helyezkednek el és kevésbé romlanak. A tároló betelepítése után a helyiségben fertőtlenítés céljából ajánlatos elégetni egy kénszeletet. A gondosan szedett, előkészített és tárolt szőlő legalább újévig, de kedvező feltételek közepette ennél tovább is eltartható. Dr. LÄSZLO lAszlO Kitekintés A magyarországi Békés megyében, ahol a legjobb fekete-földek és gyönge termőképességű szilié? területek egyaránt megtalálhatók, magas szinten, eredményesen dolgoznak az állami és szövetkezeti szocialista gazdaságok. Ugyanakkor jelentős szerepet tölt be a segítségükre, szervező tevékenységükre alapozott kis- és háztáji árutermelés is, amely a megye mezőgazdasági termelési értékének egyharmadát adja. A kistermelők tevékenysége elsősorban a sertés, a baromfi, a tojás, a házinyúl és a húsgalamb tekintetében kiemel-* kedő. A megye lakosságának csaknem háromnegyed része foglalkozik kistermeléssel, részben saját szükségletre, de mindinkább növekvő mennyiségben árutermelési céllal. A kezdeményezést a takarékpénztár is serkenti. Tavaly több mint 90 millió, az idén petjig. várhatóan 110 millió forintot folyósít mezőgazdasági hitelként csaknem nyolcezer kistermelőnek. Békés megyében az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek irányításával 165 szakcsoport működik. Közreműködésükkel a megye kistermelői tavaly 960 tonna nyulat, 250 tonna húsgalambot, 420 tonna tollat, 760 tonna mézet, 300 ezer májlibát, 10 millió forint értékű gyógynövényt, 9 millió forintot érő mákot, 71 tonna babot és mintegy 36 millió forint értékű nyersbőrt értékesítettek. (Kistenyésztők Lapja)
