Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-11-13 / 45. szám

SZABAD FÖLDMŰVES Í982. november IS. Szemléletváltozás a politikai és szakmai képzésben (Folytatás az 1. oldalról) HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA Csak abban az esetben teljesítheti küldetését, ha tartalmi szerkezetének kidolgozásánál és szervezésénél a párt agrárpolitikájának legfontosabb kérdéseiből Indulnak ki. Többek kö­zött népszerűsítenie, terjesztenie kell a haladó munkamódszereket, a mun­kaeszközök javítását és tökéletesíté­sét, propagálnia kell a komplett tech­nológiák, az új technológiai eljárá­sok szervezését és Irányítását, és még sorolhatnánk tovább. Elsősorban olyan Íiéldákat, tapasztalatokat kell kivá­­asztanla és népszerűsítenie, amelyek minden mezőgazdasági üzemben meg­valósíthatók. A haladó tapasztalatok Iskolája Im­már 12. évfolyamának tananyagai a XVI. pártkongresszus ide vonatkozó és a CSKP Központi Bizottsága 4. ülése határozatainak teljesítését szor­galmazzák. A tananyagok eszmei mondanivalója az aktivitás és a szo­cialista kezdeményezés fejlesztéséből, a haladó tapasztalatok népszerűsíté­séből, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyors ütemű és a me­zőgazdaság tökéletesített irányítási rendszerének érvényesítéséből, vala­mint az átlagon aluli eredményeket elérő, a lemaradozó mezőgazdasági üzemek fejlesztéséből Indul ki. A tananyagok a kapásnövények termesztésének Jelentőségét hangsú­lyozzák, különös tekintettel a takar­mányalap megteremtésére, a lakos­ság ellátására és az export kiszélesí­tésére. Az egyes tananyagok kitérnek a kutatási, nemesltésl és szaporítási eredmények, az egész termesztési technológiák népszerűsítésére, bemu­tatására. Példák egész során hívja fel a figyelmet arra, hogyan, milyen módszerek segítségével lehet elérni a ■ biztos terméshozamokat, a kapás­növények hatékony termesztését, a munkaerő-igényesség csökkentését és még sorolhatnánk tovább. 1. tananyag: A CUKORRÉPA TERMESZTÉSÉNEK NĽPGAZDASÄGI JELENTŐSÉGE A tananyag rámutat a cukorrépa* termelés és a külkereskedelem, a la­kosság ellátásának biztosítása és a takarmányalap közötti összefüggé­sekre. A cukorrépafajták jelenlegi genetikai potenciálja lehetővé teszi a kívánt hozamok elérését, a cukor­­gyártás nyersanyagának biztosítását Ezenkívül a cukorrépa a leveles ré­pafejen, a cukorgyári répaszeleten és a melaszon keresztül fontos takar­mányforrást jelent a hús- és tejter­melésben. A 40 tonnás gyökér- és a 35 tonnás leveles répafejtermés el­érésekor hektáronként 0,76 tonna emészthető fehérjét és megközelítő­leg tízezer keményítő értéket bizto­sít. Ha a cukorrépa melléktermékeit ésszerűen hasznosítanánk, hazánkban 180 millió liter tejet vagy 35 ezer tonna húst termelhetnénk. A tan­anyag figyelmeztet azokra a legfon­tosabb tényezőkre, amelyek befolyá­solják a hozamok, a cukortartalom nagyságát és hozzájárulnak a munka­erőigény csökkentéséhez. A hetedik ötéves tervidőszakban azzal számolunk, hogy a szükséges cukarrépatermést és cukormennyisé­­get a termesztés belterjesítésével és nem a vetésterület növelésével kell elérni. A tananyag részletesen foglal­kozik a szlovákiai cukorrépa-terme­lési rendszer Jeletőségével és megva­lósításának útjaival, a fajtakérdés megoldásával, a talaj- és éghajlati adottságok maximális kihasználásával stb. A tananyag konkrét példákon ke­resztül rámutat arra is, hogy a tö­kéletesített Irányítási rendszer érvé­nyesítése hogyan hat az olyan gaz­daságok ökonomlkájára, amelyek cu­korrépát termesztenek, s foglalkozik a cukorrépa felvásárlási ára emelésé­nek kérdésével Is. 2. tananyag: A CUKORRÉPA MINT DÖNTŐ NÖVÉNYKULTÚRA A MEZÖGAZDASÄGI ÜZEM TELJES MÉRTÉKŰ GÉPESÍTÉSÉBEN A mezőgazdasági termelés összpon­tosítása és szakosítása tette lehetővé, hogy a cukorrépa a répatermelő kör zetben a gabonafélék és a takar­mánynövények mellett döntő növény­­kultúrává vált. Az egycsírájú vető­mag használatával, a szakszerű talaj­előkészítéssel és növényvédelemmel csökkent a cukorrépa termesztésének munkaerő igényessége, ami végső so­ron a termelés összpontosítását és szakosítását Is kedvezően befolyá­solta. A nagyüzemi termesztéstechnológlá­­ban döntő szerepe van a betakarítás gépesítésének, a betakarítási veszte­ségek csökkentésének. Ugyanis a be­takarítás szervezésétől és a munka minőségétől, a betakarítási vesztesé­gek nagyságától függ a termelés eredményessége. A korszerű, nagy teljesítményű cukorrépa-betakarító kombájnok használata egyre nagyobb Igényeket támaszt a gépkezelők szak­­képzettségének szüntelen növelésével szemben. A termesztéstechnológia során akkor Járunk el helyesen, ha már a talaj előkészítéstől kezdve fi­gyelembe vesszük a gépesített beta­karítás összefüggéseit. A tananyag bemutatja a cukorrépa­termelés során alkalmazott újítási Ja­vaslatokat, de rámutat a még megol­dásra váró problémákra is. Megkü­lönböztetett figyelmet kell szentelni a munkaszervezésnek úgy, hogy lehe­tőség nyíljon az agrotechnikai köve­telmények határidők betartására. Ez pedig csak akkor érhető el, ha a ta­vaszi és az őszi munkák Idejére zöldtakarmányozá* Idejét, megjavít­hatjuk a takarmányadag összetételét, azonkívül kedvezően hatnak a talaj kémiai 6a fizikai tulajdonságainak alakulására. Termesztésűket úgy kell irányítani, hogy a takarmányprogram szerve« részét képezzék. I. tananyag: A KUKORICA NEMCSAK SZEMES, HANEM KAPASNOvENY IS A tananyag rámutat a szlovákiai kukorlcatermelésl rendszer Jelentő­ségére és előnyeire. A szemes kuko­rica termesztése mellett nagy Jelen­tőséget kell tulajdonítani a Jövőben a kukoricának mint takarmányforrás­nak. A sllökukorloa esetében nagyobb figyelmet kell szentelni a hibridek megválasztásának is. A mezőgazdasági üzemekben arra kell törekedni, hogy a tenyészldö fo­lyamán többféle, eltérő érési Idejű hibridet termesszenek. A tananyag Ismerteti a silókukorica és a zöld­­takarmányozásra szánt kukorica ter­­mesztéstechnolögláját, a megfelelő növénysűrűséget, a kukoricának a ve­tésforgóba való besorolását, a nö­vényvédelmet, a hibridek választékát, a betakarítás és az azt követő keze­lés gépesítését. A mezőgazdasági dolgozőkröl való komplex gondoskodás területén nagy szerepet Játszik a győgyfürdő. Ennek a szociális gondoskodásnak kétféle módját Ismerjük: az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága évente körülbelül 1000 olyan gyógykezelési beutalót oszt szét, melyet sürgős, úgymond akut esetekben kapnak meg a rászoruló tagok. A másik — sokkal elterjedtebb — formája a gyógykezelésnek az, ha a Munkaügyi és Népjóléti Minlszté­­érlum évente kllenc-tízezer beutalót Juttat a mezőgazdasági dolgozók ré­szére. Ezeket az orvosi Javaslatok és diagnózisok alapján, a járási nem­zeti bizottságok hozzájárulásával az SZFSZ Jb képviselőjének Jelenlétében osztja szét az erre a célra összehí­vott szociális bizottság. Az 1981-es évben a Szlovák Mun­kaügyi és Népjóléti Minisztérium 10 ezer 625 beutalót osztott szót, emel­lett a sürgős esetek kezelésére 137-et Az összes beutaló közül 5171 Jutott a végtagkezelésekre. A rendelkezésre állő beutalóknak mindössze 91,10 szá­zalékát használják fel a mezőgazda­­sági üzemek. A járásonként szétosz­tott beutalókat 100 százalékos arány­ban a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda), a komáromi (Komárno), a lévai (Levice), л nltrel, a tmavel stb. járások merítették kl. Az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága а Szlovák Munkaügyi és Népjóléti Mi­nisztériummal karöltve minden évben megvizsgálja annak okét, miért nem használják ki az egyes szövetkeze­tekben a felkínált gyógykezelési be­utalókat A helyzet >— Járásonként változik: a losonci (LuCenec), a ri­maszombati (Rimavská Sobota), а rozsnyől (Rožňava) Járásokban а múlt évben az Illetékes szervek kevéa beutalói Javaslatot nyújtottak be. Sok mezőgazdasági dolgozó számára a kedvezőtlen Időpont miatt nem fe­lelt meg a felkínált beutaló, vagy a gyógykezelés helye nem volt megfe­lelő. Az ellenőrzések folyamán bebi­zonyosodott, hogy azokban a Járá­sokban, ahol az SZFSZ Jb ezzel meg­bízott dolgozója Jő szervezőképesség­ről adott tanúbizonyságot, ahol az SZFSZ Jól együttműködik a Járási szervekkel, az Igények és a lehetősé­gek párhuzama megvolt. Természetesen nem hagyható emlí­tés nélkül az sem, hogy nem minden gyógykezelésre szoruló mezőgazdasá­gi dolgozó kap beutalót, ugyanis az egyes frekventáltabb betegségek ke­zelése t— a gyógyfürdői kapacitás hiánya miatt.— gondot okoz az egész­ségügyi szerveknek. Például a végta­gok, az emésztőszervek kezelése sok­szor problémákra ütközik. Reméljük, hogy a helyzet Ismeretében az Illeté­kes minisztériumok mindent megtesz­nek az említett hiányosságok elhárí­tása érdekében. Abból a célbői, hogy a gyógykeze­lési beutalók kihasználása, szétosztá­sa megfelelő legyen, az SZFSZ járási bizottságainak szorosabb kapcsolat­ban kell állniuk a nemzeti bizottsá­gok szociális osztályaival, az egész­ségügyi szervekkel, a szövetkezetek szociális bizottságaival. így a rend­szeres tájékoztatás és tájékozódás ré­vén Időben lehet változtatásokat, Idő­ponti egyeztetéseket eszközölni a gyógykezelési beutalókkal kapcsolat­ban. —prokeS— A termeszét védelmien Dolgozók — az iskolapadban komplex gépsorokat alakítunk ki, ha helyesen alkalmazzuk a dolgozók anyagi érdekeltségének rendszerét, ha a szocialista versenyt a munka minőségének Javítására és a betaka­rítási veszteségek csökkentésére Irá­nyítjuk. 3. tananyag: A BURGONYA — ÉTLAPUNK Állandó szereplője A burgonyatermelés során annak a követelménynek kell eleget ten­nünk, hogy az egyik oldalon meg­oldjuk a kbral fajták termesztését, a másik oldalon pedig biztosítsuk a maximális eltarthatóságot, tárolást. Erre Jő példa a szlovákiai burgonya­termelési rendszer érvényesítése, a­­mely a tananyag szerves részét ké­pezi. Ismerteti többek között az alap­egységek területét, valamint a ter­melés optimális összpontosításának paramétereit. A tananyag részletesen foglalkozik a burgonya betakarításának szervezé­sével, rámutat a fajtaösszetétel helyes megválasztásának Jelentőségére, a mezőgazdasági üzemek kezdeményező tervezésének szerepére és fontosságá­ra, a burgonya népgazdasági Jelentő­ségére és foglalkozik a felvásárlási árak emelésének kérdésével Is. 4. tananyag: A BlKGöí.YA TERMESZTÉSÉNEK, BETAKARtTÄSÄNAK és tArolAsAnak GÉPESÍTÉSE — A HATÉKONY ÖSSZPONTOSÍTÁS ELŐFELTÉTELE A gépesítés a burgonyatermelés összpontosításának és szakosításának függvénye. A tananyag a szlovákiai burgonyatermelési rendszer alapján mutat rá az egész termesztéstechno­­lőgla sorén a gépesítés lehetőségei­re. Részletesen Ismerteti a betakarí­tás utáni kezelés és a tárolás gépe­sítésének Jelentőségét. Felhívja a fi­gyelmet a megvalósított újítási Javas­latokra és arra, hogy a mezőgazda­­sági üzemek Javaslatait maximális mértékben figyelembe kell venni. 5. tananyag: A KAPÄS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK HELYE A VETÉSFORGÓBAN A kapás takarmánynövények ter­mesztésével meghosszabbíthatjuk a Fotó: —böjtös— Lapunk a téli hónapokban Ismét közli a haladó tapasztalatok Iskolá­jának tananyagait úgy, hogy a mező­­gazdasági üzemek vezetőinek a köz­léstől az első tv-adásig elegendő idő álljon rendelkezésére. EGYÉB NEVELÉSI ÉS KÉPZÉSI FORMÁK Ezeket a szövetkezetek saját szük­ségletük és lehetőségeik szerint, a nemzeti bizottságokkal, a népműve­lési intézményekkel, a Szocialista Akadémiával, a Nemzeti Front társa­dalmi szervezeteivel folytatott együtt­működés alapján kell megválasztani. Ezzel kapcsolatban elsősorban a kul­turális és nevelő tevékenység elmé­lyítésére kell gondolnunk. Hogy mi­lyen témákről van sző, ennek bizo­nyítására csak néhány példát: ■ a tudományos világnézetre való nevelés elmélyítése; a nemzeti érzés, a csehszlovák államiság, a szocialista és Inter­nacionalista hazaflság megszilár­dítása; a CSKP politikájának megmagya­rázása, kül- és belpolitikai Infor­mációk; a munkához, a társadalmi tulaj­donhoz és a szocialitsa versenyhez való viszony kialakítása; munkavédelem és munkabiztonság; tűzvédelem; tematikus kirándulások, tanulmány­utak szervezése, és még sorolhat­nánk tovább. A nevelési és képzési formák is­mertetésével azt a célt követtük, hogy felhívjuk a szövetkezeti földművesek, a mezőgazdaságban dolgozók és a mezőgazdasági üzemek vezetőinek fi­gyelmét a politikai, szakmai és köz­­gazdasági szempontból egyaránt fon­tos kérdéscsoportra. Bízunk abban, hogy a mezőgazdasági üzemekben — szemléletváltozással — mindent elkö­vetnek a politikai és szakmai neve­lés, képzés minőségi színvonalának emelése érdekében, hogy a szakmai és politikai nevelést, képzést a for­malizmustól mentessé teszik. Evekkel ezelőtt egy szovjet hetilap­ban érdekes, megkapó fényképfelvé­telt láttam: egy agg, ősz szakáim férfi egy gödör felett térdelve — fát ültetett. Mellette mankó, s egy vidám szemű, kócos kiskölyök. A fénykép alat — szöveg gyanánt. — csupán ennyi állt: Elet. Amilyen rövid volt a képaláírás, olyan drámatan sokatmon­dó a kép: mozgásképtelen Öreg, akt az élet magvát ültéit el. Az önzés, az önszeretet kizárt, hiszen a hajlott ko­rú ember föl tudja: a fát nem magá­nak ülteti, hanem annak, akt mellette ül, az ükunokának, egyszóval — a lövőnek. A fentiekben Idézett élmény min­dig eszembe fut akkor, amikor a ter­­mészettiprás példáit észlelem. Ahe­lyett, hogy a példák garmadát sorol­nám, csupán еду-két kérdést tennék fel: Mikor vontak felelősségre egy nehézgépkezelőt, ha bulldózerrel „vé­letlenül“ kidönt egy idősebb fát? A skandináv országokban, ahol az em­berek igazán nem panaszkodhatnak a zöldövezetek hiá­nyára, bűnnek szá­mít az, ha egy épít­kezés területén a ■ fa nincs védörács­­csal ellátva. Ismét csak megkérdezhet­jük: Hány fát vé­dünk meg a sérü­léstől, a pusztulás tói tereprendezések idején? Ugye a szomorú választ mindannyian Is­­merjük. Gond van elég, így bizony nagyon sokat kell még tennünk azért, hogy életkörnye­zetünket megvéd­­fük, hogy ezt át­mentsük a Jövő­nek. Amint erről hír­közlőszerveink is beszámoltak, az Egészségügyi Vi­lágszervezet az 1983-as évet a kör­nyezetvédelem évé­vé nyilvánította. Ezzel kapcsolatban mezőgazdászainkra is komoly felada­tok várnak. Ezt a tényt tudatosította két érjünk el, már most el kell kez­deni a konkrét tervek, feladatok ki­dolgozását. „Az SZFSZ egyik határo­zatából kiragadott mondatot, gondo­latot hadd fűzzük tovább, méghozzá a következőképpen: fő lenne, ha az illetékesek változtatnának azon a be­vett szokáson, miszerint a munka- és életkörnyezet szépítésével kapcso­latban csupán számokkal jelzik az elért eredményeket. Ez — kevés. A konkrét példák, eredmények feltün­tetése árulhatja csak el igazán azt, hogy valóban komoly lépéseket tett-e a gazdaság, brigád vagy egyén a kör­nyezetvédelem érdekében. Ha például egy mezőgazdasági üzem vállalja, hogy felülvizsgálja, megteszi a kellő intézkedéseket a kemizácló káros hatásainak elhárítása érdekében, ha egy szocialista brigád feladatául tűzi, hogy tagonként ennyi és ennyi fát, díszcserjét ültet el mun­kahelyének, falujának szépítése ér­dekében stb olyan szolgálóim >esz. fakitermelés kötelező velejárója: az újratelepítés (A szerző felvétele) a Szövetkezeti Földművesek Szövetsé- mely nemcsak a Jelent, de a Jövőt is gének Szlovákiai Bizottsága akkor, szolgálja. Itt persze a Józan ész még amikor a környezetvédelem éve fel- azt súgja: ne csak a Jövő évben fl­­adatainak kidolgozásába kezdett: „An- gyeljünk oda a környezetvédelemre, nak érdekében, hogy a környezetéé- Ez a program legyen állandói BARA LÄSZLÖ delem terén megnyugtató eredménye- >—kalita—< Röviden - a gyógykezelési beutalókról

Next

/
Thumbnails
Contents