Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-13 / 45. szám
rCSSRl Szabod Földműves AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK НЕТ fiELBHi 1982. november 13. 45. szám XXXIII. évfolyam Ara 1,— Кй* Szemléletváltozás a politikai és szakmai képzésben A mezőgazdaság fejlesztésének jelenlegi szakaszában, amelyet a tudó mányos-műszaki haladás vívmányainak gyors ütemű érvényesülése, a termelés Lparsserüvé válása, as összpontosítás és a szakosítás elmélyülése, valamint a gépesítés kiszélesítése jellemez, döntö tényező az ember, annak politikai fejlettsége, a szocializmus iránti odaadása, szakképzettsége és kezdeményezése. A jelenlegi időszakban különösen fontos, hogy a szövetkezeti földművé sak, a mezőgazdaságban dolgozók szakképzettséget szerezzenek és azl tovább fejlesszék. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha az illetékes szervek ét szervezetek kiépítik a műszaki-gazdasági dolgozok továbbképzésének azilárd rendszerét. Ennek jelentőségére már a CSKP Központi Bizottsága nak 1979. évi 13. ülése is felhívta a figyelmet. Az oktatás bevált rendszerét szemináriumokkal, a vezető dolgozók, a szakemberek, a gépesítek, az állatgondozók stb. számára rendezett továbbképző tanfolyamokkal, film vetítéssel ét tapasztalatcserével célszerű kiegészíteni. Az emberekkel való munkára, az emberek nevelésére, az egyre igényesebb feladatokra valá felkészítésére nagy gondot kell fordítaniuk a párt szervezeteknek és a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek, ez utóbbiak közül pedig főleg a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének. A szakmai képzéa mellett megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a politikai képzésnek is. Erre elsősorban azért van szükség, bogy a szövetkezeti földművesek, a mezőgazdaságban dolgozők saját feladataik megismerésén túl megértsék a feladatok fontosságát pártunk agrárpolitikájának megvalósítása szempontjából, s hogy így még öntudatosabban törekedjenek az egyre igényesebb feladatok maradéktalan teljesítésére. A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK NEVELÉSÉNEK ÉS KÉPZÉSÉNEK SZERVEZÉSE A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottságának Elnöksége szeptemberben tárgyalta meg ée hagyta jóvá a szövetkezeti földművesek, a mezőgazdaságban dolgozók nevelésének és képzésének tartalmi szerkezetét, valamint szervezésének biztosításét az 1982 1983-as tanévben. A politikai és szakmai nevelés, képzés jelentőségét az a tény is bizonyltja, hogy kidolgozásánál a CSKP KB 1979. évi 13. és 1980. évi 15. ülésének, az efsz-ek IX. kongressznsának, a XVI. pártkongresszus, valamint a CSKP KB 4. illésének határozataiból indultak ki. A szövetkezeti földművesek, a mezőgazdaságban dolgozók nevelése és képzése négy témakörre osztható: В szakmai képzés; ■ politikai és közgazdasági nevelés, képzés; ■ haladó tapasztalatok iskolája; ■ egyéb nevelési és képzési formák. SZAKMAI KÉPZÉS Ennek az a célja — amint azt a CSKP Központi Bizottsága 1979. évi 13. ülésének határozatai is kiemelik —, hogy a mezőgazdasági üzemekben 1985-ig elérjék az 50 százalékos képzettségi arányt. A szakmai képzés elsősorban az idősebb szövetkezeti tagokat érinti. Az 1982/1983-as tanévben még lehetőség van a szakmunkás bizonyítvány megszerzésére a traktoros-gépesítő szakmában. A többi szakmában a képzés a Szövetségi és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma irűuyelvei alapján történik, amelyet a MÉM Közlönye idei 16. számában ismertetett. A mezőgazdasági üzemekben megkülönböztetett figyelmet keli szentelni a rendszeres képzésnek és a szövetkezeti földművesek, a mezőgazdaságban dolgozők szakmai alkalmassága megállapításának, főleg a gépkezelők, a hivatásos gépjárművezetők, a hegesztők stb. esetében. Az állattenyésztésben a legnagyobb gondot a fejők rendszeres képzésére kell fordítani, elsősorban a higiéniai és állategészségügyi kérdésekkel, valamint a fejőberendezések karbantartásával és alapos fertőtlenítésével, a kifejt tej szakszerű kezelésével kapcsolatban. Ami a műszaki-gazdasági dolgozók, a vezetők szakmai képzését illeti, az az átképzési tanfolyam a legfontosabb, amely a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszere alepelveinek elsajátítását szorgalmazza. A műszaki-gazdasági dolgozók és a vezetők kiválasztott csoportja számára tovább folytatódik a növénytermelési rendszerek és az állattenyésztés fejlesztési programjainak áttanulmányozását szorgalmazó szakosított képzés, amely attesztációs vizsgával végződik. A mezőgazdasági üzemek vezető dolgozói részt vesznek a MÉM által szervezett rövid előkészítő tanfolyamon, amely a szakmai alkalmasság megállapításával végződik maid. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÄGI NEVELÉS, KÉPZÉS Ennek legfontosabb részét az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának központi témái alkotják: • a NOSZF 15. évfordulója és a szovjet mezőgazdaság fejlesztése; 0 a mezőgazdasági termelés hatékonyságénak növelése; 0 a mezőgazdasági termelés fejlesztésének ötjei és az elért eredmények közgazdasági értékelése; 0 a szövetkezeti földművesek, a mezőgazdaságban dolgozók kezdeményezési mozgalmának fejlesztése a hetedik ötéves tervidőszakban. A jogi neveléssel egy téma — a szövetkezeti tagok munkaviszonyai — foglalkozik. A szakmai nevelés négy témát ölel fel: $ a talaj mint legfontosabb és nélkülözhetetlen termelőeszköz a mezőgazdaságban; jjc a tüzelőanyagok és az energiaforrások ésszerű hasznosítása a mezőgazdaságban; ф a takarmánynövények termesztésének Jelentősége és lehetőségei; jjc az állandó rétek és legelők termésének hasznosítása. A politikai és közgazdasági nevelés, képzés szerves részét alkotják a járási és a szövetkezeti témák is. Ezek kidolgozásánál és jóváhagyásánál a legfontosabb politikai, közgazdasági és társadalmi kérdésekből kell kiindulni. A járási témákat az SZLKP járási bizottságának jóváhagyása alapján az SZFSZ járási bizottsága hagyja jóvá, ahol az előadók kinevezéséről is döntenek. A szövetkezeti témákat a pártalapszervezet jóváhagyássá után a vezetőség hagyja jóvá, s azokat a tervezett feladatok teljesítésére, továbbá a tartalékok mozgósításával, a hatékonyság növelésével, a minőség javításával, a kezdeményezés és в szocialista versenymozgalom fejlesztésével, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyors ütemű érvényesítésé vei, az energiatakarékossággal, a szocialista tulajdon védelmével, a mun kebiztonsággai és -védelemmel stb. kapcsolatos kérdések megoldására kell irányítani, jFolytatás a 4. oldalon) Molnár józsef (felvételünkön baloldalt) és Résó Tibor (jobboldalt) a nagylégi (Lehnice) Csabszlovák-NDK Barátság Efsz gépszerelői. Mindketten SZISZ- és szocialistabrigád-tagok, Molnár József párttag. Gorkij! gondolatokkal kezdjük a beszélgetést: ,a szocializmus építése során el fog jönni az idő, amikor nem az lesz a probléma, hogy miből, hanem az, bogy miképp éljünk“. fl Molnár József: — A SZISZ III. kongresszusának határozatából kiindulva, gyűléseinken, a brigádértekezleteken, s egymás között a szőkébb kollektívában is sokat foglalkozunk a szocialista életmód kérdéseivel. Megfogalmazásom szerint a fejlett szocialista társadalom építése nemcsak gazdasági építőmunkát kíván. Korunk Ifjúságának el kell jutnia odáig, hogy a közösség céljaiban megtalálja saját céljait, s ezzel párhuzamosan eljusson a közös célokig: hogy tisztán lássa, ml a munka: hogy rájöjjön, nemcsak arra való, hogy pénzt keressen vele. ■ Ráső Tibor: — Községünkben korszerű művelődési ház működik a járási szervek által rendezett szakmai vetélkedők lehetőséget biztosítanak képességeink kibontakoztatására, s a szövetkezet szociális-kulturális alapjának pénzeszközei pedig az igényesebb szórakozás! formákat is biztosítják. Természetesen nem elég csak adni, hanem arra kell nevelni a fiatalokat, hogy ne mindent felülről várjanak, hanem öntevékenyen maguk használják ki a gazdag lehetőségeket. A szövetkezeti klubunk ezért nemcsak a szórakozást szolgálja, hanem azt Is, hogy művelődjenek, politizáljanak ott a fiatalok. Hogy megismerjék a hazánkban és a világban tapasztalható főbb politikai, társadalmi folyamatokat, népgazdasáindulva — akadnak olyan fiatalok Is, akik a munkát még ma Is nyűgnek veszik, s a szabadidejükkel 1* ilyen felfogásban sáfárkodnak. — Az ifjúság életében tehát gyakran kettéválik az út. Ezt mivel magyarázzátok? В Molnár József: Minden fiatal tenni akar, de ehhez gya'kran nem rendelkezik kellő tapasztalattal. A téves útra tért fiatalok sem születtek rossznak, az életükben beállt törésért viszont hibás a szülő, az iskola, később pedig a közösség, amelybe kerülnek. A szülő gyakran a mennyezetre néz, ha gyermeke magatartásáról van szó, a tanító később pedig a vezető a földet pásztázza pillantásával, az Ifjúság nehezen kezelhető leikéről beszélnek — miközben nem néznek egymásra — s a hibák pedig maradnak. E Rásó Tibor — Vegyünk példának egy fiatalembert, aki hosszú hajviseletével kiváltja vezetője és munkatársa! ellenszenvét. Viszont ugyanez a vezető, s ugyanezek a munkai társak azzal már nem igen törődnek, ha ugyanez a fiatal egyszeriben lemond társadalmi funkcióiról, elmarad a SZlSZ-gyűlésekről, nyomát sem látni a társadalmi munkában, önzővé, s agresszívvá válik. A szavak két huszonéves, de komolyan gondolkodó fiatal megfogalmazásában hangzottak el. Szavaik súlya arra figyelmeztet, hogy az ifjúság nevelése megkülönböztetett figyelmet igényel. Velük együtt dolgozunk я szocialista építés első vonalában, ezért gyanakvás nélkül figyeljük sorsuk alakulását. Azt kérjük és várjuk tőlük, arait hazánk minden becsületes dolgozójától: tisztességes, becsületes mnnkát, szocialista rendszerünk és politikánk támogatását, a jogok és a kötelességek harmonikus gyakorlását. CSIBA LÄSZLÖ gunk helyzetét, pártunk céljait. Hogy kifejtsék véleményüket, hogy kérdezzenek és választ kapjanak, hogy megtanuljanak vitatkozni. Például a hogyan élünk, hogyan éljünk kérdésről is. — Mi az elképzelésetek az ember — munka viszonyáról? В Molnár József: — Ránk, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokra, akik az időszerű munkában gyakran százezres értéket képviselő gépekkel dolgozunk, talán mégjobban érvényes a mondás: az embernek a szíve is legyen ott, ahol a kenyerét szelik. Mindennek — közvetve, vagy közvetlenül — a munkához valő megváltozott viszonyban, az egymás iránti megbecsülésben, a szocialista emberre jellemző közösségi magatartás és gondolkodásmód erősödésében kell megnyilvánulnia. Sajnos mi, fiatalok a szükségesnél ritkábban tesszük fel a kérdést: miért dolgozunk. Az utóbbit azért hangsúlyozom mert a munka ma már több mint kenyérkereseti forrás. E Rásé Tibor: — Az Ifjúságnak politikai, gazdasági és társadalmi életünkben vállalt aktív szerepe azt bizonyítja, hogy sok közöttünk az öntudatos, a munkában példamutató, a közösség érdekeiért bátran kiálló, a közhasznú munkákban cselekvőén részt vállaló fiatal, aki a szabadidejével is tud mit kezdeni. Sajnos — a ml falusi mikroközösségünkből kd-B Munkatársunk a Szovjetunió kárpátaljai területén járt, s bepillantott Szvoboda hegyi falu lakosainak életébe, nyomon kísérve gondjaikat, örömeiket, népszokásaikat. Erről szól lapunk 5. oldalán az ,,Emberek a Verhovinán“ című riport. ■ Az ,„Egy kiló miért nem egyenlő egy kilóval?“ című írásunk a 11. oldalon egy agrokémiai vállalat tevékenységén keresztül rámutat arra, hogy a gazdaságokból kapott takarmány beitartalml értéke az esetek többségében nem felel meg a követelményeknek. В Lapunk 13. oldalán „Minek a rovására írhatók az elhullást veszteségek?“ című cikkben Igyekszünk fényt deríteni mindazokra a szubjektív tényezőkre, amelyek több mezőgazdasági üzem szarvasmarha-tenyésztésében aránytalanul nagy elhullást veszteségeket okoznak.
