Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-06 / 44. szám
1Э82. november В. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Teremjen többet a föld Az emberiség létfenntartásának egyik legfontosabb eleme a termőföld. Az egész világon fokozott figyelmet fordítanak annak védelmére, hasznosítására, hiszen az emberiség alapvető élelmiszer-szükségletének biztosítása egyre nagyobb feladat elé állítja a mezőgazdaságot Hazánk -azon országok közé tartozik, amelyek nem bővelkednek mezőgazdasági területben, ezért nálunk kétszeresen fontos, hogy minél ésszerűbben hasznosítsuk a meglévő termő földet. Indokolatnul egyetleu négyzetmétert se pazaroljunk nem mezőgazdasági célra, és ha ez feltétlenül elkerülhetetlen, akkor tegyünk helyette termővé addig kihasználatlan területet. Az sem mindegy, hogy a rendelkezésünkre állő termőföld milyen termést ad, ezért állandó feladat termőképességének fokozása. Mezőgazdasági üzemeink az utóbbi években rendkívüli figyelmet és jelentős összeget fordítanak talajjavításra. Közéjük tartozik a nagykürtös! (Vefký Krtfš) járásban az ipolynyéki (Vinica) Béke Efsz is, ahol Magasmajtény (Hrušov) mindössze két éve szocializált határában folynak nagy méretű talajjavítási munkák. Itt még csak most került sor a keskeny földcsíkok között húzódó mezsgyék felszámolására és a legelők szélén összegyűjtött kőkupacok eltávolítására. Csinger László agronómussal, a meliorációs munkák Irányítójával megtekintettük, hogyan Is küzd ember és gép a természettel, miként Igyekszik szolgálatába állítani, gazdagabb termésre kényszeríteni az anyaföldet. Terepjárónknak bizony nincs könnyű dolga, amíg eljutunk a Holizeň alatt elterülő, mintegy harminc hektáros területen dolgozó munkacsoporthoz. A hegyek lejtőin nyújtózkodó legelők ősidők óta háborítatlan talaja most gránátszaggatta csatatérhez hasonlít, ősi fészkükből kiforgatott hatalmas terméskövek hevernek szerteszét, kidöntött fák fekszenek 'lette-1VI9ELSM lenül. Korpáé Jozef, a HON— 050-es rakodógép kezelője óvatosan bugdácsol gépével a felszaggatott terepen, s egymás után emeli a teherautókra a több mázsás kőóriásokat. Persze Bendík és Brindza Jozef segítségére is szükség van, hogy a gép markolója megragadhassa az útban lévő kólón cot. Minden felelőtlen mozdulatot nélkülöző munkával végzik feladatukat, melynek nyomán megtisztul a talaj a kőtől, hogy jöhessenek a megmunkáló gépek, és végezhessék a talajelőkészítést. 0 Mekkora területen folynak talajjavító munkák? — kérdeztem Csinger Lászlótól, amint a terepjáróba ülve bukdácsoltunk egy másik munkaterület felé. — Az itt folyó munkák három szakaszra vannak felosztva. A terv 1980-ban 275 hektár terület talajjavítását Irányozta elő. Ez az első szakasz volt a legmunkalgényesebb, egy hektárnyi terület rekultiválására 11 ezer 715 korona ráfordítás volt előirányozva. A második szakaszban 81 hektárt tettünk termővé . 8 ezer 703 koronás hektáronkénti ráfordítással. Az idén a talajjavltási munkák harmadik szakaszát kezdtük meg 195 hektárnyi terület helyreállításával. Egy hektár talaj; javítása 33 3 koronába kerül. 0 Mivel volt a legtöbb munka a talajjavítás során? — Különfélék a tennivalók, ezért nehéz elválasztani azokat egymástól. Sok munka volt a kijelölt terep fáktól való megtisztításával, mivel mintegy 110 ezer fát, bokrot kellett eltávolítani onnan. A munkák során jó néhány termő gyümölcsfa (cseresznye, alma, szilva) is áldozatul esett, de azok meghagyása mellett nem- végezhettünk volna teljes értékű munkát. Legnehezebb volt eltávolítani azokat a fákat, amelyek a mezsgyehatáron összegyűjtött kőhalmokkal voltak körülvéve. A rengeteg kő kímozdítása és elszállítása is sok munkát igényel. Becslés szerint 20 ezer köbméter az a kőmennyiség, melyet nemcsak kiásni kell, de elszállítani is. Ennek jelentős részét a dűlők közötti utak burkolására használjuk fel, a többit pedig lerakaton tároljuk, hogy szükség esetén hasznosíthassuk. Ehhez a munkához csupa nagy teljesítményűerőgépre van szükségünk, melyek üzemeltetéséhez igen sok üzemanyagot használunk fel. 0 Az ilyen Igényes munkáknál sikerül betartani az ütemtervet? — Az idén a munkák különösen jól haladtak, a száraz idő kedvezett a gépek lejtős talajon való mozgásának. Gyalogmunkásra alig van szükség. A HON 050-es rakodókkal Korpáé Jozef és Kuchársky Michal dolgozik. Bendík Štefan, FekiS Štefan, Kázmér László, Fasang Jozef teherautókkal szállítják a köve.t. A két földgyaluval Filip László és Kusicki Ferenc egyengeti a talajt, emeli ki a földbeágyazódott hatalmas köveket. Rajtuk kívül mindössze néhány gyalogmunkás dolgozik itt. 0 A terep és a talaj ' megtisztítása után milyen munkák következnek? — Mikor a tisztogatási munkákat elvégeztük, következik a talaj tápanyagellátása. Ősszel hektáronként 20 tonna szerves trágyát juttatunk a földbe, egyúttal két tonna meszet is elszórunk, hogy a savanyú kémhatású talajt közömbösítsük. Tavasszal kerül sor a műtrágyázásra, melynek során nitrogén, foszfor és káli kerül a talajba. Mivel a feljavított terület állandó rét és legelő lesz, keverék fűmaggal vetjük be. Szövetkezetünkben sok és jó minőségű takarmányra van szükség, hiszen e? az alapja állattenyésztésünk egyre Igényesebb feladatai valóra váltásának. A talajjavító munkáknak óriási szerepük van a termőföld védelmében, hiszen általuk Jelentősen növekszik a mezőgazdasági terület. Ennek tudatában végzik a talajjavító munkákat az ipolynyékl szövetkezet dolgozói is. Böjtös János BÁRÁNYNEVELÉS SZOPTATÁSSAL ÉS INDÍTÔTÁPPAL A gazdaságos hústermelés1 alapja valamennyi állattenyésztési ágazatban a napi súlygyarapodás fokozása, hogy minél kisebb improduktív létfenntartó hányad terhelje a termelést. Ez a megállapítás különösen a báránynevelésre és a hizlalásra vonatkozik. A bárány megszületésekor legelső teendő a légzés ellenőrzése. Esetleges légzési zavaroknál az orr- és szájiireg kitisztításával, a nyelv huzogatásával. hidegvizes leöntéssel, az elülső lábak tornáztatásával segíthetünk a légzést helyreállítani. Ezt követi a köldökcsonk fertőtlenítése, melyre kiválóan megfelel a jódtinktura 2 százalékos oldata. A köldök fertőtlenítése után a bárányt az anyja elé kell helyezni, hogy az anya a nyálkás magzatmázt az újszülöttről lenyaldossa. Azokat a bárányokat, amelyeket az anyajnh kevés tej, hibás tőgyfél vagy elhullás miatt nem tud felnevelni, ikresítéssel „dajkaságba“ kell adni. Az ellés ntán azonnal ikresítsünk, ha szükséges és mód van rá. A saját bárányt a dajkaságba adottal a bundánál fogva össze szokták dörzsölni, vagy pedig szesszel, esetleg fokhagymás vízzel kenik be a juhászok mind a bárányt, mind pedig az anya orrát, hogy a dajka anyajuh a bárányon ne vegye észre az idegen szagot. A szopásra az anya tanítja meg a bárányt. A szopási hajlam az ellést követő 2—3 óra után a legerősebb, mivel feltételes reflex, tehát nem közvetlenül az éhségérzettel kapcsolatos. Ezután csillapodik, ezért később nehezebb a szopást megindítani. A bárányok életük első napjaiban naponta 30—40- szer szopnak. Egy szopás 2—3 percig tart. A szopós bárányoknak általában 5—6 napig kell a togadtatóban maradni, ezalatt a bárányok megerősödnek, megta nulnak szopni. Ezt követően i bárányokat „iskoláztatni“ kell, ami azt jelenti, hogy 20—30 fogadtató battériát összenyitunk és ide helyezzük az indítótápot, az ún. bárányszénét, a nyalósót és az ivóvizet. A bárányiskolába a bujtatórácson keresztül csak a bárányok Juthatnok be, az anyák nem. Az anyák ezalatt a bárányok kö zelében 20—30-as csoportokban vannak. A bárányok bármikor meglnlá'b'-lják anyjukat. Az iparszerő bárányhűstermelés megköveteli a korai elennél hosszabb Ideig van az anyjával együtt, az anyaállatot úgy megszokja, hogy a gumiszopókára való átállás nagyon nehezen megy, esetleg teljesen lehetetlenné válik. A sokáig szoptató anyát nehezebb elapasztani is, növekszik a tőgygyulladás veszélye. I A bárányokat a választás után hat óra hosszat éheztetni kell, így jobban elfogadják a gumiszopókát. A tőgymeleg tej itatása azért fontos a néhány napos bárány számára, mert az oltógyomorban a tej megakadása annál lassabban megy végbe, minél hidegebb a tej. A bárányok gyorsan hozzászoknak az etetőkészülék használatához, ha a szopókában könynyen áramlik a folyadék. Ajánlatos az 1—2 napos bárányoknak antibiotikumokat, valamint A-, Ds- és E-vitaminokat is adni. A tejpótló tápszer összetétele a juhtej összetételéhez hasonló. Fő alkotórészei: tejpor és állati zsír vagy fölözött te|, állati és növényi zsiradék. X tejpótló szárazanyagtartalmának 30 százaléka zsír és 30 százaléka fehérje. A tejpótló szárazanyag-tartalma 16—25 százalék között változhat. A különböző korú bárányok naponta 1—1,5 litrr tejpótló tápszert fogyasztanak. A mesterséges báránynevelés tejpótló tápszer adagolásával Indul, tejpor „starter“, illetve báránytáp etetésével folytatódik. Egy mesterségesen nevelt bárány résbére a száraz anyagot alapul véve 8—10 kiló tejpótlót és 6—8 kiló bárányindítótápot számolunk. Mesterséges báránynevelésnél az optimális csoportnagyság 8—15 bárány. A csoportnagyság a szoptatóberendezés szopókáinak a számához igazodik. A bárányok második élethetében granulált takarmány adagolható, hogy gyorsítsuk a bendő funkcióját. A báránynevelő táp legalább 16 százaléka nyersfehérjét tartalmaz. A fehérje: keményítőérték arány 1:3,9 és 1:4,0 közötti. A nyersrosttartalom ne haladja meg a 7 százalékot. Amikor a bárány már szilárd inditótápot fogyaszt, ivóvízről állandóan gondoskodjunk. Az élet első hetében a súlygyarapodás naponta 150 gramm körüli, amely a választás előtti időszakban elérheti a maximális 300 grammot is. Akkor gazdaságos a mesterséges báránynevelés, ha egy kiló élősúlyt 1,2 kiló tejpótló tápszerből állítunk elő. A mesterséges báránynevelőben a 10 C-fok hőmérséklet általában megfelel. Ideális a 16 C-fokos hőmérséklet, és a 75 százalékos relatív páratartalom. Ha a hőmérséklet 10 C- fok alá süllyed, infralámpákat kell a fiatalabb bárányok fölé szerelni. Szakszerű nevelés mellett a veszteségek 3—10 százalék közöttiek. Dr. László László r9* A nagyüzemi, korszerű bárányhlzlalással egyre több mezőgazdasági üzem foglalkozik Fotó: =-?bst A kei tok és szovltozok gazdasági szilárdítása Az SZKP Központi Bizottsága és az SZSZKSZ Minisztertanácsa határozatai értelmében az új gazdasági szerkezet tökéletesítésére, valamint a kolhozok és szovhozok további gazdasági szilárdítására hozott intézkedések nyomán 1983. január elsejével a szarvasmarha, a sertés, a juh, továbbá a tej, a cukorrépa, a burgonya, a gyümölcs és egyéb mezőgazdasági termékek felvásárlási ára emelkedik. A ráfizetéssel vagy alacsony jövedelmezőséggel gazdálkodó kolhozok és szovhozok esetében árkiegészítést alkalmaznak. Az árkiegészítésre évente 16 milliárd rubelt fordítanak. Az alapeszközökkel hiányosan ellátott, vagy a bővített újratermeléshez szükséges saját pénzeszközökkel nem rendelkező kolhozok esetében Is bevezetik az állami költségvetésből juttatott támogatást, amelyet ezldáig a gazdaságilag gyenge szovhozokban érvényesítettek. Az állami támogatás elsősorban: 0 a lakások, a gyermekintézmények, a klubok, a lakossági szolgáltatások, valamint a belüzemi úthálózat építési költségei; 0 a bölcsődék és óvodák, a kulturális és művelődési Intézmények, a pionírtáborok berendezésével és üzemeltetésével, valamint a kulturális és tömegpolitikai munkával kapcsolatos költségek; 0 továbbá a biztosítási költségek fedezésére Irányul. Az állami költségvetési javaslatban azzal számolnak, hogy az érintett kolhozok a tervezett költségek térítéséhez évente 3,3 milliárd rubellel járulnak hozzá. Az Intézkedések értelmében abban az esetben, ha a mezőgazdasági üzem a 'jóváhagyott pénzkeretet az év folyamán nem meríti ki, akkor a megmaradt összeg a következő év tervezett költségeinek fedezésére használhatja fel. Az alacsony jövedelmezőséggel vagy ráfizetéssel gazdálkodó szovhozok és kolhozok pénzügyi helyzetének javítása érdekében a határozatok értelmében mőd nyílik az SZSZKSZ Állami Bankjával szembeni hitelek leírására, ha ezeknek az 1982—1985-ös évekre esedékes törlesztését már korábban elhalasztották. Összesen 9,7 milliárd rubelről van szó. Tíz év után ugyancsak elhalasztható a fedezetlen hitelek törlesztési kötelezettsége. Ennek összértéke 11 milliárd rubelra becsülhető. Ezt az összeget az 1991-es évtől kezdve törlesztik majd a mezőgazdasági üzemek. A gyenge jövedelmezőségű és a ráfizetéses kolhozokat a bankhitelt kamatok terítésétől Is mentesítik. A szovhozokban és egyéb állami mezőgazdaság! üzemekben a gazdaság bővítése és szilárdítása érdekében az elért nyereség öt százalékából külön fejlesztési keretet létesítenek, amelyből elsősorban a beruházásokat, valamint a gazdasági és szociális fejlesztési programban be nem sorolt további feladatok és intézkedések biztosítását fedezhetik. A mezőgazdasági szolgáltató vállalatokban Is módosul a tervezés' módszere, a nyereség szétosztása, valamint az állami költségvetéssel öszszefüggő kapcsolatuk. Az eddiginél lényegesen nagyobb felelősség bárul az SZSZKSZ Mezőgazdasági Műszaki Fejlesztését Irányító Állami Bizottság, a Meliorációs és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó, valamint a további mezőgazdasági szolgáltatásokat nyújtó vállalatokra és szervezetekre is. A fő cél az, hogy a mezőgazdasági szolgáltató vállalatok Is fokozott mértékben érdekelve legyenek a mezőgazdasági termelés eredményeiben, valamint abban, hogy a termékek mielőbb a fogyasztókhoz kerüljenek. Az agrár-ipari komplexum hatáskörébe tartozó öszszes vállalat és szervezet vezetőinek és szakembereinek prémiumot fizetnek ki az évi gazdasági eredményektől függően. Ennek alapvető kritériuma a mezőgazdasági termelés növekedési üteme, valamint azon kolhozok és szovhozok nyereségének növekedési mértéke, amelyek számára szolgáltatásokat nyújtottak. A bruttó termelés, illetve a nyereség növekedésének ütemét az előző ötéves terv Időszakában elért átlagszinthez viszonyítják. A vezető dolgozóknak az év folyamán is prémium fizethető a szerződéses kötelezettségek teljesítéséért, valamint az anyagi eszközök ésszerű kihasználásáért. Az év közben kifizetett prémiumok összege nem -haladhatja meg a havi átlagfizetés egyötöd részét. A tej- és húsipari, az élelmiszeripari, a zöldség- és gyümölcsgazdálkodási minisztériumok, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetsége feladatul kapta, hogy a 12. ötéves terv Időszakára (1986—1990) teremtsék meg a feltételeket a mezőgazdasági termékek közvetlen átvételére a mezőgazdasági üzemekből, beleértve a termékek elszállítását is, a felvásárló szervezetek saját szállító eszközeivel. A felvásárló szervezetek tevékenységének értékelésében az 1983-as évtől kezdve fontos kritériumként szerepel a felvásárlási ütemterv teljesítése. Ez a mutató befolyásolja majd az öntözési keretet, valamint a vezető dolgozók premizálásának alakulását. Az illetékes szervek felülvizsgálják a mezőgazdaság) üzemek, valamint a feldolgozó, felvásárló és kereskedelmi szervezetek közötti kapcsolatokat szabályozó rendszert. Célszerűnek látják egy ágazatközi felügyelőség létrehozását Is, amely ellenőrizné a mezőgazdasági, valamint a már feldolgozott termékek minőségét. Az új szerv feladatköre kiterjedne a termékekért való elszámolások helyességének ellenőrzésére, valamint hatékony Intézkedések hozatalára, a veszteségek kizárása érdekében. Az SZSZKSZ Állami' Bankja Is köteles megszilárdítani a kolhozok és szovhozok gazdasági tevékenységének ellenőrzését. —Int__ riasztást. Éppen ezért arra törekedjünk, hogy a bárányok minél hamarabb rászokjanak az önálló életre, a szilárd takarmány felvételére. A választásig (35—50 napos korig) ki kell bendősíteni a bárányokat, hogy a választás után kellő mennyiségű tápot tudjanak fogyasztani. Szakszerű gondozás mellett a szoptatással nevelt bárányok már 30 napos korban leválaszthatók, ha élősúlyuk tíz kilogramm feletti és naponta elfogyasztanak 40 dekagramm tápot. Korai elválasztásra csak a jól előkészített anyák, valamint a nagy élősúllyal született és szakszerűen felnevelt bárányok alkalmasak. A tenyésztésre szánt bárányokat — pár napos korukban — le kell farkalni és 40 napos kor körül, mintegy 12 kilogramm élősúllyal kell elválasztani. A jelenlegi viszonyok között csak akkor látszik indokoltnak a mesterséges báránynevelés üzemi bevezetése, ha gyakori a kettes- vagy bármasikrek ellése, vagy az anyákat nyolc hónapnál rövidebb időközökben akarjuk elletni, és természetesen, ha megteremtettük az iparszerű tartás műszaki és technológiai feltételeit. A nagyobb szaporaságú anyák utódainak veszteségmentes fejlődése ma már igényli ezt az eljárást. Az újszülött báránynak élete első napjában legalább 0,2 liter „föcstejet“ kell elfogyasztania. Mesterséges nevelés esetén a bárányokat a második napon el kell választani anyjuktól, de semmi esetre sem később a harmadik napnál. Ha a bárány
