Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-06 / 44. szám
14 .SZABAD í'ÖLDMÜVES. 1932. november 6. MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET Ф A méh teljes átalakulással fejlődik. A fejlődés petével kezdődik, ebből álca lesz, álcából а báb és végül kikel az érett rovar — muokásméh, anya vagy here. Legkevesebbet a petében elrejtve végbemenő méhembrió fejlődéséről tudunk. A modern biokémia elsősorban ’ az élet fontos vegyi folyamatait tanulmányozza, ezért intenzív kutatás foglalkozik a méhpetével is. Nagyon érdekes a méhpete mikroszkópon keresztül. Sok tekintetben egészen más, mint a közismert tyúktojás. Legömbölyített végő, hosszúkás henger alakja van; hosztengelyében enyhén hajlított és felső végé láthatóan vastagabb, mint az alsó. — Ez megszokott jelenség snk rovarfaj petéjénél, mert ezzel összefügg a pete lövendő embriójának állandósult helyzete; felső részében keletkezik a fej, az Ívelt részben a hát, a homorú részben a has és ahol a pete oda van ragadva a sejt aljához, ott keletkezik az embrió utolsó testszelvénye. A pete nagysága változó. A hossza 1,4 mm — 1,8 mm között mozog. Hasonlóan változó a peték felső részének átmérője: 0,25 mm — 0,38 mm-ig terjed. A pete súlya; 0,120 mg — 0,150 mg. A peték külsejükben ekkor is különbözhetnek egymástól, habár ugyanaz az anya rakta le őket. Ez a jelenség nemcsak az anya belső fiziológiai tényezőinek megnyilvánulása, hanem a méhcsalád életkörülményeire ható külső befolyások eredménye Is. Hejtmánek (1961) és [ordán (1961) megállapították, hogy a peték nagysága arányban van a lerakott menynyiséggel. Minél többet petézik az anya, annál kisebbek a peték. A peték mennyisége és nagysága között tehát fordított arány van. Ennek a felismerésnek gyakorlati jelentősége van. A pete felületét két hártya borítja; a külső hártya — korion; és a belső A MÉH PETÉJE vékonyabb, rugalmasabb tojássárgahártya — amnion. A korion alkotja a pete héját. Vegyileg korionból áll, amely a kitinhez közel álló anyag. A korion felülete szabálytalan ütés hatszögeket alkotó hálózattal van dfszitve. A hálózat szemölcsszerű kinövésekből és récékből áll. Az ötszögek belsejében elszórtan sok apró szemöles van. Ezek a kinövések és szemölcsök erősítik a pete hártyáját. A pete felső pólusán kráterszerfi mélyedés van. Annak szélein a rajzolatok elmosódnak és a mélyedés alján tipikus „holdtáj“ van, tele apró kráterekkel és közepén sima mezővel. A bemélyedés szakmai elnevezése — csírakapu. Ez a petehártyának a legvékonyabb része. Megtermékenyítéskor az ondósejtek itt nyomulnak be a petébe. A burkon átvilágít a pete sárgásfehér, kocsonyaszerü folyadékja. Nincs láthatóan elkülönítve a tápláló fehérje és a testalkotó sárgája, mint a tyúktojásban. Ha feltépjük a frissen rakott pete burkait, megállapíthatjuk, hogy a tojásfolyadék átlátszó, színtelen cseppeket tartalmaz. Ezek az úgynevezett tojássárga cseppek, belül különleges sárga testecskékkel és tojás protoplazmával — világoszöld színű folyadékkal, úgynevezett Blochmann testecskékkel. Ezek jelentős szerepet játszanak a méhembrió fejlődésében. A pete felső végén a plazmarétegben apró gömbalakú mag helyezkedik el, amely ha 32 kromoszómát tartalmaz, akkor a tojásból munkás, vagy anya, ha a kromoszómák száma 16, akkor here kel. A petében levő embrió fejlődése az első órák alatt nem szembetűnő. A A méhek és a méhész télen Ha az Idő már hűvösebbre fordul, a méhek telelő fürtbe húzódnak. Erősebb, népesebb családoknál ez a folyamat később, gyengébb népességű családoknál pedig korábban következik be. Ezt a Jelenséget az olyan méhész figyelheti meg leginkább, akinek az etető a kaptár hátsó részében van elhelyezve. A telelőfürt rendszeresen a kljárényíláshoz közel, azokon a lépeken alakul ki, ahol az előbbi tevékenységüket abbahagyták. Minden erejüket csak a fürtön belüli meleg előállítására, illetve fenntartására fordítják. Az Idő minél hidegebbre fordul, annál Jobban tömörül a fürt és felmelegedéskor újra tágul, sőt meg is bomolhat. Ilyenkor történik meg a helycsere is. A külső méheket felváltják az addig középen elhelyezkedő méhek, melyek melegebb körülmények között voltak. Ezért vészelik át a legszigorúbb telet is. A hűvös — sokszor már a hidegebb novemberi napokban — csak a nyugalomról kell a méhésznek gondoskodni. Ha az élelem kifogástalan és a család nyugodtan telel, nem sokat fogyaszt. A telelés! időszak alatt, például novembertől február végéig, egy család nem fogyaszt többet, mint egész márciusban, amikor már két-három kereten fiasítás is van. A téli nyugalmi Idő alatt a legkisebb zavarásra Is megbomolhat a telelőfürt, és a méhek a téli nyugalmukból kizökkennek. Ez több mézfogyasztással, hőveszteséggel, sőt a méhek elpusztulásával is Járhat. A megzavart méhek egy része a léputcák hidegebb részeibe mászik és ott elpusztul. Ilyenkor több táplálékot vesznek fel, s ennek következtében a bélcsatornájuk Is idő előtt megtelik emészthetetlen anyaggal, ami kedvezőtlen Időben Is kirepülésre vagy a kaptárban való ürítkezézésre készteti őket. Ezért kel la méhésznek a méhek nyugalmát biztosítani. Novemberben kaptárt bontani, vagy családot vizsgálni már nem szabad. Ha akad is még valami tennivaló, legkésőbb szeptemberben, október elején végezzük el, a hiányosságot, például szűkítést, takarást el kell távolítani. Ez a takarás különösen a tavaszi fejlődést támogatja majd. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint márciusban a visszatérő télutói lehűlések miatt a Hasítás is csökkent, vagy ami még rosszabb, meg is szűnt. Ezt azonban elkerülhetjük azzal, ha a fészket Jól betakarva már az ősz folyamán elrendezzük, mivel kaptárbontásra nem mindig alkalmas az ldó március elején, sőt még közepén sem. A kártevők elleni védőrács Jó szolgálatot tesz a tél idején az egerek és a madarak ellen. A méhész év már elkezdődött a méhek betelésével, de a gazdasági év csak most- ér véget, s ez minden méhészt számadásra késztet. Mérlegelni kell, érdemes-e még méhészkednl? Ezt a kérdést már sokan feltették nekem is. Ezért fontos, ha a méhész nemcsak a családok állapotát, hanem a bevételeket és a kiadásokat is feljegyzi. Hasznos az elmúlt év értékelése. A méhészetre fordított kiadás útmutató a következő év tervezéséhez és a téli hónapokban Jó alkalmat adnak a készülődésre. A Jó méhész télen sem tétlenkedik. Az öregedő képtárakat javítgatja, fertőtleníti, esetleg új kaptárokat készít. Mivel a keretléc beszerzése is nagy gondot okoz, sőt kapni sem lehet, az ügyes méhész a tél folyamán ezt is elkészíti. Aki nyilvántartást vezet a családokról, eldöntheti, hogy mennyi lépet selejtezhet ki, mennyi a viasztartaléka az új lépek építéséhez. A selejt lépeket most érdemes kiolvasztani, vagy elküldeni kicserélésre a feldolgozó üzembe, [óbb, ha a méhész idejében adja át a kiselejtezett lépjeit feldolgozásra, mert a tavaszi idény megvárása torlódást okoz az üzemekben, és lassítja a műlépcserét. A méhész feljegyzéseiből, megfigyeléseiből, hasznos tudnivalókat vonhat le. A Jó tulajdonsággal rendelkező méhcsaládokat fokozott figyelemmel kísérje a nyugalmi állapot ideje alatt is. A nyugodt telelés, az átmeneti felmelegedés alatti viselkedés fontos tulajdonságokat takarhat. A kedvező tulajdonságú családok a következő évben tenyésztésre, szaporításra a leg alkalmasabbak. Ezért nemcsak a nyári teljesítményt, hanem a Jó telelést is Jegyezzük fel. A tél folyamán az alapszervezetek szervezzenek előadásokat és a tapasztalatok kicserélésének Is fő ideje a méhek téli nyugalmi időszaka. A termelési év és a vándorlás tapasztalatait vitassák meg. Különös figyelmet kell szentelni a Varroa atka terjedésének. Azt hiszem, minden méhész magáévá tette a Csehszlovák Méhészszövetség Központi Bizottságának azt a fehfvását, hogy télre minden méhész betétet helyezzen a képtárak aljára, Így a tavaszi ellenőrzésnél Jobb és tökéletesebb eredményt lehel elérni. Ha ősszel még nem is vettünk észre atkát méhcsaládjainknál, ezzel a módszerrel tavasszal lehet, hogy találkozunk lehullott atkával. Ne titkoljuk el, ha véletlenül atkát találunk a betétlapon, mert ezzel nemcsak saját magunknak ártunk, hanem a egész méhésztársadalomnak és népgazdaságunknak is. „ VICZÉN ISTVÄN változások csak a 30. óra után láthatók. Tökéletes embriót a petében csak 70—76 óra fejlődés után lehet látni. A jé méhanya a petét a sejt aljára rakja, nem egészen a közepére, kicsit eltolódva, örüsi (1956) megállapította, hogy az anya a petét a sejtnek ahhoz a feléhez rakja közelebb, amerre a fejével tekint petézés közben. A régebbi irodaiam szerint a pete első nap álló helyzetben van, második nap 45 tokra dől, harmadik nap pedig lefekszik a sejt aljára. A dajkák egy csepp táplálékot adnak hozzá és ez hozzásegíti az embriót a petéből való kikeléshez. Ez azonban tévedés. Az anya a petét enyhén eldőlve rakja és a helyzete az egész embrionális fejlődés alatt nem változik. Az anya fullánkjának az alakja a pete elhajlási szöge kialakulásánál jelentős szerepet tölt be. A ragasztó, amellyel az anya a petét a sejt aljához rögzíti, szintén befolyásolhatja a pete helyzetét. Az embrió kikelésének a módját — helyesebben úgy kellene mondani „az embrió átváltozását álcává“ — Du Praw (1961) írta le részletesen és készített filmet is a méh embrionális fejlődéséről. Az embrió álcává való átváltozásának első jele finom hullámzó mozgás a pete belsejében. A korionon egy csepp apró folyadék jelenik meg, amely a burkon keresztül áthatol a pete felületére. Azon a petén is megjelenik, amely termosztátban kel ki, méhek nélkül. A folyadék szétterjed a pete felületén, a korion tejszerű színezete átlátszóvá válik, és az embrió szelvényezettsége (szegmentálása) tisztán látható. Az embrió az átlátszó burokban felegyenesedve áll, míg a korion maradványai eltünedeznek, mint az olvadó hó. Kis idő múlva enyhe hullámzó mozgást, keringést figyelhetünk meg, amely fokozatosan nagyobb és mélyebb lesz, de ezt merev nyugalom szünetei szakítják meg. A legmélyebb keringő mozgásnál az embrió a fejével hozzáér a sejt aljához. Kis ideig patkó alakú helyzetben marad, azután dűledezni kezd a jobb vagy bal oldalra, mfg végül ledől a sejt aljára. Ebben a helyzetben eltűnnek az embrión levő utolsó korion maradványok. A sejt alján tehetetlenül fekszik. Ez még mindig embrió. Csak rövid idő múlva kezd el a teste görcsösen mozogni, mint a bél perisztaltikus összehúzódása. Sztereomikrnszkőppal láthatjuk, ahogy a légcsőbe behatol egy kis levegő, a légzőnyílások tehát elkezdenek működni és a kis lény elkezd lélegezni. Ez az a pillanat, amikor ez embrióból álca lesz. Az embriónak álcává való átváltozásakor a sejtben nincs jelen semmilyen folyékony táplálék, amit a méhek odahelyeznének. A pete burkaiból nem maradt semmi, minden felhasználódott a lárva keletkezésekor. A burkai a petéből kiválasztott enzim hatására feloldódtak és átváltoztak. Csak azután, amikor a lárva elkezd lélegezni és mozogni a szájával, jönnek a munkás méhek és etetik a lárvát. A lárvácska már néhány perc múlva jóformán úszik a táplálékban. A pete körül még sok biológiai és biokémiai rejtély van, amely megfejtésre vár. Dr. OLDRICH HARAGSIM, Libčicei Méhészeti Kutatóintézet A Varroa atkával fertőzött méhcsaládok elpusztult egyedeiből mintát vesznek kivizsgálásra x Fotó: О. H. Elborult arccal áll az öreg méhész kertje közepén, s két öklével fenyegeti 'a növényvé delmi repülőgépet. Ezen a nyáron tizenhat család méhe látta kárát a vegyszeres növényvédelemnek. Ung-vidéken ősi hagyományai vannak a méhészkedésnek. A SZMSZ nagykaposi (Veľké Kapušany) alapszervezete tizenöt község méhészeit tömöriti és jelenleg 90 tagja van. Az alapszervezet titkára Jakab Sándor, vele beszélgettem. — Sajnos, Ung-vidéken évről évre csökken a méhcsaládok száma — vallja Jakab Sándor, majd hozzáfűzi. — Tavaly még 1470 családot tartottunk nyilván, jelenleg viszont már csak ezer család szerepel a nyilvántartásunkban. A méhek népgazdasági értéke fel-r becsülhetetlen, mivel a méhek a méztermésen kívül nagy értéket hoznak létre a növények megporzásával is. Ezzel összefüggésben hazánkban kedvezményeket biztosítanak a méhészeknek. Ingyenes a méhegészségügyi szolgálat, s családonként 35 korona az állami támogatás. A mezőgazdasági nagyüzemek méhcsaládonként 80—120 koronát fizetnek a kultúrnövények megporzásáért, s ha a méhész a méhcsaládokat maga szállítja, ezért még 20 korona pótlék is jár. Ung-vidéken — ahogy Jakab Sándor mondta — nem is kellene fizetni az említett szolgáltatásért. A méhészek szívesen eleget tennének a meghívásnak. Ingyen. Csak hívnák őket a mezőgazdasági nagyüzemek illetékesei, s biztosítanák számukra a minimális feltételeket. De eddig még egyetlen gazdaság sem jött ilyen kéréssel. Sajnos, néhol még arról sem értesítik a méhészeket, hogy vegyszerezést végeznek, pedig rendelet írja elő, hogy legalább öt nappal a vegyszeres ke-' zelés előtt a gazdaságok kötelesek értesíteni az illetékes nemzeti bizbttságot a vegyszerezés időpontjáról, helyéről, jellegéről, utóhatásairól. A nemzeti bizottságok pedig legalább két nappal a vegyszerezés előtt kötelesek értesíteni a méhészeket. Ezeknek az elmulasztása büntetőjogi eljárást von maga után. Jakab Sándor további gondokról is beszélt: — Nálunk a méhiegelők területe az elmúlt években nem növekedett, szerkezetileg viszont módosult. Csökkent a lóhere, a lucerna és a rétek területe. A Latorca szabályozása következtében kevesebb a fűz, melynek elsősorban a tavaszi bordás látja kárát. Mindezek ellenére a nagykaposi méhészektől felvásárolt méhészeti termékek mennyisége növekedett, ami a jó szervezésnek köszönhető. — Alapszervezetünk méhészéi tavaly az 1470 családtól 135, idén vi*» szent ezer családtól 145 mázsa mézet értékesítettek. Az idén sikerült két mázsa viaszt is eladnunk. A többi méhtermék értékesítéséről jelenleg még nincs pontos kimutatásunk — értékelt röviden Jakab elvtárs. ■ A nagykaposi méhészek az idén tehát gazdag hozamokat értek el... — Igen. Jómagam családonként 50 kiló méztermést értem el, 50 kiló viaszt értékesítettem. Rajtam kívül több méhésztársam dicsekedhet rekordhozammal. Mindezt elsősorban a kedvező időjárásnak köszönhetjük, ami nagyon kedvezett a hordásnak. A nagyfödémesl (Veiké Ulany) kertészkedik és ktsállattenyésztök közös kiállításán nem hiányoztak a méhészet régi kelléket sem. A látogatók többen megtekintették a régi kaptárokat és a méhészkedés egyéb fontos kellékeit —kf— Persze ki kell emelnem a jó átteleltetést és a betegségek elleni hatékony védekezést is. Én csak annyit mondhatok, hogy érdemes méhészkedni, de csak annak, aki sok időt tud szentelni a méheknek. A régi, helyhez kötött, kedvtelésből űzött méhészkedésnek ma már nincs jövője és értelme. Mostanság, amikor a mezőgazdasági termelésre a korszerűség a jellemző, amikor egyre nagyobb szerephez jut a vegyszeres növényvédelem, a méhészetnek egyetlen járható útja marad, mégpedig a vándoroltatás. De úgy is fogalmazhatnánk, hogy az örökös bújdosás, menekülés a veszélyeztetett területekről a védettek — akácerdők, fakadó füzesek, rétek, málnások, erdőirtások — felé. Az ésszerűen gondolkodó méhészek mindenütt ezt' teszik. Ezáltal nemcsak a környezeti ártalmaktól menekül meg a méh, hanem termékenyebbé is válik, mert a legjobb méhlegelőket látogatja. / — Sajnos, a Varroa atka megjelenése óta betiltottuk a vándoroltatást, hogy megakadályozzuk a további fertőzést — teszi hozzá Jakab elvtárs. — Ha a fertőzést felszámoljuk, akkor viszont újból zöld jelzést kap a vándoroltatás. ■ Hogyan védekeznek az atkafertőzés ellen? — A Varroa atka megjelenését 1979-ben tapasztaltuk először, amikor reggel a méheink kirepültek, s estére nem tértek haza. Rá egy évre már sok olyan méhészünk volt, akinek teljesen kipusztult az állománya. Nekem például 16 méhcsaládom pusztult el. Kezdetben hangyasavval védekeztünk az atkák ellen, de ez nem vált be, mert a kezelés után a méheknél gyomorvész pusztított. A SZMSZ Központi Bizottságától azt a tanácsot kaptuk, hogy mindenki védekezzen úgy, ahogy tud. így a magyarországi méhészekhez fordultunk segítségért. i Folbex megnevezésű füstölő szalagot kaptunk. A rendszeres füstöléssel sikerült megfékeznünk az atkafertőzés általi pusztítást. A nagykaposi alapszervezetben sokan végeznek becsületes, odaadó munkát. Az idén például a mezőgazdaság megsegítésében 29П0 órát dolgoztak le társadalmi munkában, s a választási program megvalósításából is kiveszik a részüket. Az alapszervezet tagjai részére számos szakmai előadást tartottak, gvnkorlatilag bemutatták, hogyan kell védekezni a méhbetegség ellen. — Most minden erőnket a Varroa atka elleni küzdelemre összpontosítjuk, s reméljük, hogy rövidesen sikerül felszámolnunk ezt a veszélyes élősdit, s akkor több méhésztárs visszanyeri a méhészetbe vetett hitét — mondotta befejezésül beszélgetőpartnerem. ILLÉS BERTALAN
